Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

1966. február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Meg­tartották a zár­számadást (Tudósítónktól) A jászboldogházi Arany­kalász Tsz zárszámadó köz­gyűlését a napokban tar­tották. Ezen megjelent dr. Náfrádi Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának munka­társa, Tisza József ország- gyűlési képviselő és Magas László, az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség vezetője. Mint a beszámolóból megtudta a tagság, az el­múlt években jelentősen emelkedtek a termésátla­gok. Az 1965-ös év mun­kájának eredményeként a munkaegység értéke 50 forint lett. A jövedelmező gazdálkodás elsősorban a tagság szorgalmának, helyt­állásának érdeme, s annak, hogy a szövetkezet vezető­sége is megtesz mindent az előrehaladás érdekében. A jászboldogházi Arany­kalász Termelőszövetkezet­ben az idei tervet igen alaposan készítették elő, párttaggyűl éseken, vezető­ségi gyűléseken megbeszél­ték. Kikérték a tagság vé- 1 letnényét is. I B. Gy. Abádszalóki hagyomány a vertcsipke készítése, me­lyet a hisz közvetítésével külföldre exportálnak A PÁR1ÉLET FÓRUMA Közvetlen segítség a pártcsoportoknak Az MSZMP Szolnok vá­rosi végrehajtó bizottsága a közelmúltban 25 alap­szervezetben tájékozódott a pártcsoportok munkájáról. A tapasztalatokat és az annak alapján hozott ha­tározatokat most nem ne- lyezik „letétbe”, hanem szinte minden pártcso- portbizalmival ismertetik, megkonzultálják. Eddig az üzemi és hivatali alapszer­vezetek bizalmijaival ta­nácskoztak. Az alapszervezetekben a közeljövőben általában két- ha von ként tartanak majd taggyűléseket, a közbeeső időben pedig pártnapokat. Ha a mai élénk, nagy fi­gyelmet érdemlő és kívánó bel- és külpolitikai ese­ményeket tekintjük — és az ezekhez kapcsolódó he­lyi. az alapszervezetekre háruló feladatokat, — van bőven teendő a pártcsopor­tok számára. Indokolt tehát az eddigieknél még jobban segíteni őket. Az előadások, amelyek ezeken a tanácskozásokon elhangzanak, hangsúlyozzák a pártcsoportok működésé­nek fontosságát. Az igazi segítés mégis a mindenna­pi teendők megmutatása. Elsősorban a bizalmiak tájékozottságát hangsúlyoz­zák. Ez kétoldalú lehet: az alapszervezet vezetőségétől kapott és az önszorgalom­ból szerzett széleskörű is­merete a napi politikának; Még elég sok alapszer­vezet, vezetősége megkerüli a pártcsoportokat. vagy egyenesen lemond azok munkájáról. Kevés' még mindig az olyan alapszer­vezet, mint a rendelő inté­zeti, a pedagógus III., a vízügyi igazgatóság III., — ahol következetesen, min­den pártcsoportra önálló feladatokat bíznak. Egyre több mégis a sze­mélyekre szóló pártcsoport­tól kapott megbízatás. — Megbíznak egy-egy kom­munistát például azzal, hogy járjon utána a mun­kahelyen felmerülő vitás kérdések tisztázásának. — Másokra közös megbeszé­lés alapján az vár, hogy a pártoktatásban résztvevőik tanulását kísérjék figye­lemmel. Tartsák számon eljámak-e, tudnak-e járni a foglalkozásokra stb. Is­mét másak feladata figye­lemmel kísérni, hogy az alapszervezet környezeté­hez tartozó fiatalokat mi­lyen kérdések foglalkoztat­ják. Van. ahol a pártcso­portok megbízásából néz­nek utána annak is, ki miért maradozik el a tag­gyűlésről, vagy éppen an­nak, fci milyen kérdések megvitatását, tisztázását reméli a pártnapok, tag­gyűlések alkalmával stb. Külön hangsúlyt kap eze­ken a tanácskozásokon az, hogy a vezető beosztású kommunistákat saját alap- szervezete, azaz saját párt- csoportja is bízza meg fel­adattal. Sok helyen érez­hető eredményt hozott an­nak a következetes érvé­nyesítése is, hogy a tagje­löltfelvételek előkészítését a pártcsoportok végezzék A pártcsoportok munká­jának felélénkülése egyre jobbá, eredményesebbé te­heti a pártszervezetek te­vékenységét. A Szolnok városi párt vb-nek a kö­vetkezetes akciója minden bizonnyal segíti az élénk pártcsoport Set kialakulá­sát Nagy János mindnyájan nős emberek vagyunk — újságolta Mol­nár Imre. — De ne higyje, hogy a közös rendezvé­nyek, összejövetelek ezért nehézségbe ütköznének. Az asszonyainknál is erős a kollektív szellem és már ők követelik, hogy mikor lesz valamilyen összejöve­telünk. Egyetlen alkalmat sem szalasztanak el, ha a brigád közösen akar szóra­kozni. így élnek és dolgoznak a Május 1 brigád tagjai. Jó eredményeiket, jó emberi tulajdonságaikat mindenki ismeri a túrkevei Gépjaví­tó Állomáson. — bognár — Fotó; Nagy Zsolt Jelentős béremelkedést jelent a munkahelyi és a különélési pótlék az építőiparban ágakat, munkaköröket, aránytalanságokat tapasz­taltunk. Szembetűnő volt ez többek között az építőipar­ban. A kormány által jóvá­hagyott intézkedések ezért az Építésügyi Minisztérium építőiparában körülbelül 10 százalékkal növelik a dol­gozók keresetét, illetve jö­vedelmét főiként a külön- élési és a munkahelyi pót­lékok révén. Egy dolgozó­nál ez átlagosan havonta 180 forint többletjövedelmet jelent Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat az építőipari munkások bér­emelésére 1966-ban 330 ezer, a művezetők és főműveze­tők bérmelésére pedig 117 ezer forintot fordít A keresetek emelkedése a vállalatnál hatvankét mű­vezetőt és főművezetőt va­lamint héiszáztizenegy mun­kást érint Az előbbieknél egy főnél átlagban havi 124, az utóbbiaknál 41 forintos növekedéssel lehet számol­ni. A munkás kategóriába a belső anyagmozgató és kiszolgáló segédmunkások; az építőipari betonozok, kubikosok, a segédüzemi dolgozók közül a nehéz fi­zikai munkát végzők, va­lamint a vasszakszerkezeü előgyártó telepi (vastelepi) segédmunkások tartoznak. A segédüzemi nehéz fizikai munkások és a vastelepi segédmunkások bére átla­gosan havonta 73 forinttal emelkedik. Az építőipart érintő je­lentős intézkedés a terme­lést közvetlenül irányítók munkahelyi pótlékának be­vezetése is. Ez a vállalat­nál 135, a termelést köz­vetlenül irányító műszakit, munkahelyi technikust és mérnököt érint. Munkahelyi pótlékként az alap besoro­lás tíz százalékát kell fi­zetni. Az építőiparban a külön­élés fizetésének rendszere 1954-től van érvényben. Be­vezetését az indokolta, hogy a dolgozók jelentős része családjától távol él, s ez többletkiadásokkal jár együtt. Eddig különélési pótlékot csak a változó munkahelyen alkalmazott és családfenntartó dolgozók kaphattak Mértéke, attól függően, hogy a vállalat biztosította az étkezési le­hetőséget, vagy sem, 6—10 forint volt. A nem család- fenntartó és nőtlen dolgo­zók különélési pótlékot ed­dig nem kaphattak. A különélési pótlékról szóló új határozat jelentő­sen megemeli a pótlék ősz- szegét és lehetőséget ad arra is, hogy azt a nem családfenntartókra is kiter­jesszék. A különélési pótlék ren­dezése kiterjed az Építés­ügyi Minisztérium, a Köz­lekedés és Postaügyi • Mi­nisztérium és a Magyar Ál­lamvasutak építési szak­szolgálatára, valamint az Országos Vízügyi Főigazga­tóságnál, a Bányászati Épí­tő Vállalatnál és a tanácsi építőipar építő-, szak- és szerelőipari vállalatainál változó munkahelyeken fog­lalkoztatott munkásokra és alkalmazottakra. Az új rendszer szerint a különélési pótlék már ak­kor jár, ha a dolgozó leg­alább napi tíz órát nem tud a csalájda körében töl­teni. E szerint a vállalat székhelyén dolgozó család- fenntartó napi 15, a nem családfenntartó 10, a válla­lat székhelyén kívül a csa­ládfenntartó napi 20. a nem családfenntartó ix'dig 15 forintot kap. Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat­nál megkezdődött a külön­élési pótlékra jogosultak összeírása az ú' pótlékrend­szer kidolgozása. Társadalmunk alapelve, sédjén a megtermelt javak- hogy mindenki a végzett ból. Ha viszont figyelembe munkája arányában része- vettünk egyes foglalkozási — Tele vannak ezek az emberek tettvágyai, szak­mai tudásuk gyarapítására való törekvéssel. A brigád magját öt, hat, nyolc éve itt dolgozó törzsgárda ta­gok adják, de nagyon jól beleilleszkedtek a kollektí­vába a legfiatalabb szak­munkások és a más üze­mekből visszatért kevi em­berek is. Nagyon sok mú­lott rajtuk, abban hogy az órabér helyett bevezethet­tük a pnémiumos időbért, amely lehetővé tette, hogy az egyes munkák szakosod­tak, s a termelés szalag­szerűvé vált — mondta a főmérnök. A műhelyben pillanatok alatt körülfogtak. Simon Károly a brigádvezető, de többen Gulyás István mű­vezetőt hívták hangos szó­val, aki a raktárban volt elfoglalva. — Megmondtam már, hogy én a legszürkébb tag vagyok — méltatlankodott Gulyás István, akit az üzemben biciklista műve­zetőnek neveznek, — mivel egyedül csak ő közlekedhet kerékpárra] az egymástól messzeeső műhelyek kö­zött. — Pista bácsi alapította a Május 1 brigádot — mondta Molnár Imre. Bu­dapestről, a Vöröscsillag Traktorgyárból helyezték Túrkevére, népgazdasági érdekből. — Ott szocialista brigád­vezető voltam, de meg­mondtam előre, itt csak tag leszek. Amivel tudom segítem őket, de vezesse­nek a fiatalok. A brigád kilenc tagú, az­az nyolc főre apadt, mert Gulyás István művezető az ötvenhat esztendős Nvit- rai Lajos a felújító rész­legbe került. Nemsokára rá brigádot alakított új munkahelyén. Amikor a Május 1 brigád 1963 októ­ber elselén megalakult, a legelső felajánlás az volt, hogv nem lesz tag, akinek ne legyen meg a nyolc ál­talánosa. Ezen már túl vannak. — Jelenleg három technikumi hallgatójuk van. — Készülünk az úitíou- sú Tátra 138-as javítására — mondta Gulyás István. Hatvannégyben két hétig voltam a csehszlovákiai Tátra gyárban, tavaly meg két brigádtag volt tapasz­talatcserén a pozsonyi nagyjavítóban. — Munkaidő után, bizo­nyos időközönként néhány órai szakmai tanfolyamon is résztveszünk — mondta a brigádvezető. — Nagyon fel kell készülnünk, mert az új elektro-htdraulikus berendezés majd komoly feladat elé állít bennünket. Helyeslőén bólogattak a többiek Is Nagy János, Far­kas György, Ducza István, Csizi Lajos és Soós Sán­dor, akik a beszélgetésben A túrkevei Gépjavító Ál­lomás főmérnöke Fehérvá­ri Rudolf azt mondta, hogy a hajtóműjavító szocialista brigádban olyan emberek dolgoznak, akikben sok jó tulajdonság van. amivel az üzem többi dolgozójának elismerését és megbecsü­lését is kivívták. Másodszor kaptak oklevelet. Fegyelmezettek a munká­ban és ami kikerül a kezük alól, abban nem lehet ki­fogásolni való. Nagyrészt nekik tulajdonítható, hogy a Tátra kocsik javításánál, felújításánál a múlt évben egyszer sem volt garanciá­samon Károly brigádvezető lis javítás tízezer kilomé­teren belül. A Zetor garan­ciális alapnak is csak a ti­zenöt százalékát használta fel az állomás. Molnár Imre egyébként nem vettek részt. — A brigád átlagéletko­ra nem haladja mea a hu­szonhat évet, — ezenkívül A BICIKLISTA MŰVEZETŐ és a többiek

Next

/
Thumbnails
Contents