Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-20 / 43. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEBYJE1 [a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁfS XVIL évfolyam, 43. szám. Ära 80 fillér 1966. február 30., vasárnap. Gyorsabb, gazdaságosabb vasúti közlekedés Villamosítás, tlieselesítés — korszerűen a két országkapu között, — növekvő feladatok, nagyobb biztonság A számok jól jelzik a feladat nagyságát: tavaly 115 millió tonna árut és mintegy 415 millió utast szállított a vasút. Hogy ezt megtehesse, az elmúlt években meg kellett teremteni a modem közlekedés alapjait. E munka jelentős részeként a MÁV a második ötéves tervben 24 milliárd forintot fordított beruházásokra, felújításokra. Mintegy 2000 km hosz- szúságban korszerűsítették a pályákat és megkezdték a villamosítási, illetve die- selesítési program megvalósítását. A tervidőszakban 169 Diesel-mozdonyt, köztük 70 darab 2000 lóerőset és 78 villamosmozdonyt állítottak forgalomba. A múlt esztendő végén elkészült a budapest—miskolci vonal villamosítása ' és megindult a forgalom a hasonlóan átépített Miskolc —Diósgyőr és a Tatabánya —Oroszlány vonalakon is. Manapság már nem igen kell meggyőzni az embereket a villamosítás és a dieselesítés előnyeiről, — mégis érdemes néhány adattal illusztrálni e modem közlekedési mód gazdaságosságát. Egy villamosmozdony például — mondjuk a Szerencs—Miskolc vonalon — öt gőzgépet helyettesít A Debreceni Vasútigazga- (óság területén bevezetett dieselesítés óta csak üzemanyagköltségben — szaknyelven szólva — százelegv- tomnakilométerenként 2,48 forintot takarítottak meg a Diesel-mozdony alkalmazd, sával. A vasúti közlekedés korszerűsítése természetesen nemcsak a mozdonypark minőségi cseréjét jelenti, hiszen a villamos- és Diesel -mozdonyok korszerűbb vasúti pályát igényelnek. Csak tavaly 400 km vasúti sínhálózatot újított fel a MÁV. A legforgalmasabb vasútvonalakon a régi pályatestet új hegesztett sínekre cserélték ki. A munkát a legkorszerűbb technikával végzik, minden nehéz fizikai tevékenységet gépesítve. Miután a vonatok átlagos terhelése évről . évre nagyobb, a sebesség növelése pedig egyre sürgetőbb követélmény, néhány pályaszakaszon már úgy építik a sínhálózatot, hogy a villamos- és Diesel vontatású szerelvények óránként a 160 km-es sebességet is elérnék. Az úgynevezett „hosszú sí- nesftésben” Magyarország nemzetközi viszonylatban kiemelkedő eredményeket ért eJ: már 360 méteres sínszálakat, hegesztett pályákat is alkalmaznak. A vasbeton-aljak — 800 000 darabot építenek be évente — a tapasztalatok szerint tartósabbak a fánál és a szakértők 80 évre becsülik ^ettartamukat. A sebességnövelés egyébként nemcsak korszerű pályát, de a legmodernebb biztosítóberendezések alkalmazását ia megköveteli, azért ez évben Szerencs és Nyíregyháza között megkezdik egy kísérleti vonal építését: minden állomáson olyan automatikus biztosító berendezés lesz, amely pontosan ellenőrzi a vágányok és váltók helyzetét. A térközök — tehát az állomás közötti vonal — biztosítását is gépek végzik. Különleges jelzőrendszerrel szerelik fel a mozdonyokat is és az egész 50 kilométeres vonal munkáját a diszpécser-központból egyetlen ember irányítja majd. Az új szovjet Die- sel-villanymozdony, a 2000 lóerős M—62-es, amelyből tavaly 52 darabot vásároltunk, olyan biztonsági berendezéssel készül, amelynek egyik része a vezetőállásban, a másik a pályán van. A pályán lévő berendezés elektromos impulzusokat küld a vezetőfülkébe és így jelzi, hogy a vonat zöld vagy sárga, vagy pedig vörös fényű szakaszon fut. Ilyen kettős biztonsági berendezést először használnak majd a magyar vasutakon. A mozdonyon — a vezetőfülkében — önműködő légiókét és hordozható adóvevő rádióberendezést is elhelyeztek. A harmadik ötéves terv végéig pedig 630 km hosz- szú fővonalon villamosmozdonyok, 800 km hosszú pályán pedig Diesel-mozdonyok továbbítják majd a szerelvényeket. Az említetteken kívül Nyíregyháza és Záhony között megépül a kettős vágányú pálya is. Befejeződik a szolnoki csomópont rekonstrukciója. Szerencs és Nyíregyháza állomások között megszervezik a távvezérlést, ami azt jelenti, hogy a vonal egyes állomásain nem lesz forgalmi szolgálat. A villamosítás és a die- selesítési program megvalósítása évről évre gazdaságosabbá, gyorsabbá és biztonságosabbá teszi mind a személyszállítást, mind a2 árufuvarozást. K. O.y. Április első vasárnapián kezdődnek a Verseghy- napok SZOLNOK MEGYE HUSZONHÉT KÖZÉPISKOLÁJÁNAK ÉS MTH ISKOLÁJÁNAK MŰVÉSZETI CSOPORTJAI SZEREPELNEK AZ ÜNNEPI REMUTATÖK HÁROM NAPJÁN A szolnoki Verseghy gimnázium, a városi tanács, a népfront megyei elnöksége és a megyei KISZ bizottság rendezésében az idén először tartják meg a képével díszített arany, ezüst és bronz érmekkel jutalmazzák. A megyei építőanyagipari vállalat törökszentmiklósi üvegtechnikai üzemében M orvosi és laboratóriumi üvegfelszerelések mellett február elejétől nagy dekorációs karácsonyfadíszeket gyártanak. A sok színben pompázó gyártmány a Papit és írószer Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére készül. Képünkön Ilosvai Péter üvegtechnikus és Bánbidal Ferencné gyakornok látható munka közben. Verseghy-napokat Szolnok megyében. A kétévenként megrendezésre kerülő ünnepségek célja, hogy a diákok számot adjanak kulturális tevékenységük legjobb eredményeiről, s az elért sikerek ösztönzést adjanak a további fejlődéshez. — Április 3-án, vasárnap délelőtt az ünnepélyes megnyitó után énekkari hangverseny, délután pedig néptánc bemutató, tánczeneka- rok és táncdalénekesek bemutatkozása lesz a Ságvári Endre Művelődési Házban. A Verseghy gimnáziumban öregdiákok találkozóját tartják meg, melynek keretében megkoszorúzzák Verseghy Ferenc síremlékét. — Hétfőn és kedden az irodalmi színpadok, zenekarok és hangszerszólisták szerepelnek a Ságvári Endre Művelődési Házban. A huszonhat iskola részvételével történő műsorok keretében a megye nyolc énekkara és egy veszprémi vendég énekkar, továbbá nyolc kamarakórua lép fel. Ezenkívül tizenegy énekszólista, hat tánccsoport, tizenkét zenekar, harminchat hangszerszólista, tizennyolc irodalmi színpad, hatvanhét versmondó és huszonhat prózamondó szerepel a műsorokon A legjobban szereplő csoportokat és egyéni szereplőket Verseghy Ferenc arcA levelező hallgatók segítése Százezrek könyvekre Beszerzés külföldről Manapság egyre több levelező hallgató fordul meg megyénk könyvtáraiban, hogy a tanulmányaihoz szükséges könyvekhez hozzá jusson. A Verseghy könyvtár szakkönyveinek kölcsönzése például úgyszólván teljes egészében a levelező hallgatókhoz fűződik. Az eddigi tapasztalat szerint azonban a középiskolások érdeklődési köre csak a kötelező irodalomra korlátozódik. A könyvállomány gyarapításakor ezt is figyelembe veszik, több példányszámban vásárolják meg a kötelező irodalomba sorolt műveket. Az arányeltolódások miatt természetesen bizonyos határokhoz ragaszkodni kell, maximálisan 25—30 példányt lehet beszerezni egy-egy kötetből, — pedig néha háromszáz is kellene belőle. Ezért akar- va-akaratlan számítani kell a hallgatóknak az Iskolai könyvtárakra és a magánbeszerzésekre is. Ha „csúcs- forgalomban” valamilyen könyvet nem tudnak kölcsönözni a hallgatóknak, az olvasóteremben biztosítják azt számukra. A járási-városi könyvtárak is tőlük telhetőén segítik a középiskolát levelező úton végző hallgatókat. A nekik szükséges könyvek beszerzésére évente 6—8 ezer forintot fordítanak. (A megyei könyvtár évente mintegy 25 ezer forintot költ ilyen célra.) A hallgatók segítésében főleg a túrkevei, a kisújszállási és a tiszafüredi könyvtár tűnik ki. A megyei könyvtár — ha az szükséges — könyvtárközi kölcsönzéssel biztosítja a járási-városi könyvtárakban hiába keresett köteteket, A levelező hallgatók tanulását egyéb módon Is könnyítik a könyvtárosok. A megye több gimnáziumába például sok könyvet helyeztek ki. Azt Is jó módszernek lehet elkönyvelni, hogy a megyei könyvtár dolgozói a tanárokkal folytatott előzetes megbeszélés szerint lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy az irodalom, a földrajz és a történelemórák egy részét a könyvtárban tartsák. Ezekre a foglalkozásokra ők is felkészülnek, a tananyagba vágó kiállításokat rendeznek. Ezeknek a kiállításoknak a tanulók érdeklődési körének bővülésében, a tanya« jobb megértésében játszott szerepe vitathatatlan. Az egyetemet vagy főiskolát végző hallgatóknak szükséges könyvek már korántsem állnak olyan mértékben rendelkezésre, mint a középiskolásoknak. Magyarázható ez részben azzal a felfogással, hogy „a jegyzeteket vegyék meg a hallgatók”, másrészt azzal, hogy a jegyzeteknél drágább egyetemi segédkönyvek megvásárlása csak az utóbbi időkben vált rendszeressé, az is elsősorban a magyar—történelem szakosok számára, mivél ők vannak a legtöbben. Részükre nemcsak az új kiadványokat veszik meg most már rendszeresen, hanem antikváriumokból régebbi kiadványokat is beszereztek. Bár a megyei könyvtár gyarapítására biztosított pénzügyi fedezet tetemes összeg, — az Idén 340 ezer forint — az egyetemeken, főiskolákon szükséges valamennyi tankönyv beszerzéséről egyelőre nem lehet szó. A levelezők részére azonban az ezután megjelenő egyetemi tankönyveket rendszeresen megvásárolják. Elsősorban a mezőgazdasági szakmákban, és a megye ipari adottságait figyelembe véve a többi szakmában is a tudományos kutatás felső szintjéig akarják beszerezni a szakkönyveket. Erre természetesen csak fokozatosan kerülhet sor, de már a kezdeményezést is helyeseim kell, hiszen eddig a műszaki tanulmányokat folytatók nemigen találtak megfelelő irodalmat a megyei könyvtárban. Esetenként gondot okoz az egyetemi levelező hallgatóknak az Is, hogy egyegy nekik szükséges könyv megvan ugyan a könyvtárban, de csak olvasótermi használatra adják ki. Ilyen vonatkozásban egyelőre változás nem várható, hiszen elsősorban minél többféle új könyv beszerzése, s nem a meglévő példányszámának nagymérvű növelése a fontos. S ha már a könyvbeszerzéseknél tartunk, említsük meg; a megyei könyvtár évente húszezer forintot fordít külföldi kiadványok beszerzésére is. (S. B.)
