Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-18 / 14. szám

t Világ proletár'ai egyesültetek! SZOLNOK MEBYJEI [A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVII. évfolyam, 14. szám. Ára 50 itliér 1966. január 18., kedd. Újabb üzemek épülnek Szolnokon, a déli ipartelepen Épületelem gyár, majd autódarugyár — Évente 125 ezer köbméter betonaru és vasbeton szerkezet A Szolnok megyei tanács koordinációs bizottságától nyert értesülések szerint 1966-ban teljes ütemben megindul Szolnokon az építésügyi minisztériumi tárca jelentős beruházásá­nak, az Épületszerkezet és Betonárugyámak építése. A 226 millió forintos költséggel épülő új gyár a mezőgazdasági gépjaví­tó és a vegyiművek kö­zötti területen helyezke­dik et A létesítmény három sza­kaszban épül és a harma­dik szakasz üzembehelye­zésére — azaz a teljes üzembehelyezésre — a tervek szerint 1968. július elsején kerül sor. A nép­gazdaság III. ötéves tervé­ben és a távlati tervekben is minden eddiginél na­gyobb szerep vár az elő­gyártott épületelemekre. — Ezt az igényt kell kielégí­teni máj a szolnoki gyár­nak is. Az épületelemgyárban — nevezzük így — egy év alatt 65 ezer köbméter be­tonáru, 60 ezer köbméter vasbeton szerkezet, és 20 ezer köbméter transzport- beton készül. Az utóbbi betonkeveréket a szolnoki építkezéseknél dolgozzák fel. Ezen belül színes és szürke mozaik lapból 360 ezer, födém béléstestből 240 ezer négyzetméter, be­toncsőből 240 ezer folyó­méter, feszített és acél­betétes vasbeton elemekből — amelyet a mezőgazdasá­gi épületekhez használnak fel — 60 ezer köbméter hagyja el majd a gyárat. Az új gyár tervei nagy körültekintéssel, széleskö­rű kooperációval készül­tek. A gőzenergiát a most épülő cukorgyári gőzmű­vektől, a villamos energiát a cukorgyári kapcsolóállo­mástól, az ipari vizet a vegyiművektől, az ivóvizet pedig a városi hálózatból kapja az épületelemgyár. A nagymennyiségű be­tonáru gyártásához szük­séges alapanyagnak a vas­úton történő szállítása ' is komoly feladatot jelent.­Az üzemindulással egy- időben azonban elkészül a vasúti rekonstrukció­ban a piroskai ipari ren­dező, s az onnan leágazó iparvágányon int cl a só­der. cement és vashoz*»' az épületelemgyárba. A gyárnak a tervek sze­rint egy év alatt 17 700 vasúti kocsit kell fogadni és üríteni, a készárut pe­dig 6300 vagonnal lehet elszállítani Szolnokról. — — Mivel a gyártmányok nagyrésze Szolnok megyei építkezést szolgál, jelentős feladat hárul majd az autó­közlekedési vállalatra is. Egy évben 47 ezer teher­gépkocsi rakományt kell a felhasználók részére elszál­lítani az elemgyárból. Az épületelemgyár az el­képzelések szerint körülbe­lül nyolcszázhatvan dolgo­zót foglalkoztat majd. E számban bent foglaltatnak a fizikai, műszaki és admi­nisztratív alkalmazottak is. A koordinációs bizott­ságtól nyert információk szerint a III. ötéves terv­ben már elhatározott beruházás az ÉM. Autódaru és Speciá­lis Autójavító Üzem is. »mely az épületelemgyár szomszédságában, szintén a vár.os déli. ipartelepén fog épülni. Az építés kezdetének idő­pontja még nem tisztázó­dott, annyi azonban mái megállapítható a-tervekből hogy 70—80 millió forintos beruházásról van szó. — bj ­E héten folytatódnak a zárszámadások A jászberényi és a szolnoki járásban tar'ónak kö gvű éselet A jásztelki Tolbuchin Termelőszövetkezet csak megkezdte a sort. Ezen a héten már egyre több kö­zös gazdaság követi. Az el­sőt követők ugyancsak a jászberényi járás társas üzemeiből kerülnek ki. — Ezen a héten tartja zár­számadó közgyűlését a jász­apáti Velemi Endre és a jászáxokszállási Táncsics közös gazdaság. Egyébként a zárszám­adást tartó járások sorába feliratkozik a szolnoki is. Ebben a járásban immár hagyományosan a mezőhé- ki Táncsics Termelőszövet­kezet zár először. a Kt «esz a háztáji «gazdaságok versenyének győztese V A járási tanácsok mező- gazdasági osztályai, — a MESZÖV-vel és a Nőta- néccsal együtt a közeli na­pokban döntik el, hogy a szövetkezeti gazdák között ki használta ki legjobban a háztáji gazdaság lehető­ségeit. S főként, hogy ki mennyi árut értékesített onnan a népgazdtaságnak. Munkában a meqyei termelőszövetkezeti versenybizottság A legjobb tsz tizenötezer. a legtöbb baromfitenyésztő munkacsapat háromezer forintot kap A Szolnok megyei terme­lőszövetkezeti versenybi­zottság hamarosan eldönti hogy tavalyi gazdálkodás eredményei alapján, méh termelőszövetkezet bize nyúlt a legjobbnak. — A termelési versenyben győz­tes társasüzem tizenötezer forint jutalmat kap. — A második és a harmadi’- he­lyezett pedig díszoklevél­hez jut. A járási versenybizottsá­gok ugyancsak értékelik a szövetkezetek közötti sor­rendet. Minden járásban ötezer forint jutalom jár íz első helyezettnek. Ezzel párhuzamosan tör- énik meg a baromfite­nyésztő munkacsapatok versenyének értékelése is. A megyében a legjobb munkacsapat jutalma há­romezer forint. A másodiké és a harmadiké pedig ket­tő, illetve ezer forint. Sokirányú feladatot old meg a járási művelődési otthon Újjászervezték a zenei oktatást Kunszentmártonban Magmarad a fa’usi művelődési házak autonómiája A kunszentmártoni járási művelődési otthon hatáskö­rébe, mintegy tizenkét község tartozik, közöttük Öcsödnek, Cibakházának, Szelevénjmek és Csépának van függetlenített művelő­dési otthon igazgatója, a többi helyen ezt a funkciót megbízott vezetők, többnyi­re tiszteletdíjas pedagógu­sok látják el. Már ebből a felsorolásból is kitűnik, hogy a kunszentmártoni művelődési otthonnak igen sokirányú feladatot kell el­látnia, irányító, de egyben példamutató intézménynek is kell lennie. Ha megnézzük ennek a járási művelődési otthon­nak a két utolsó évét, ha végiglapozzuk az idei mű­sorfüzeteiket, örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy sok ötlet, példamutató kezde­ményezés született itt . az elmúlt időszakban. Az in­tézmény igazgatója Ibolya László nagy kísérletező kedvvel fogott munkájá­hoz, az igazi népművelő lelkesedésével és kitartásá­val. Üjjászervezte a zenei oktatást Kunszentmárton- ban, jó szakembereket, ze­neoktatókat szerződtetett, a táncoktatásban bevezette a — költséges zenekar he­lyett *— a magnetofon hasz­nálatát, gondoskodott ar­ról, hogy a fiatalok kultu­rált körülmények között szórakozzanak. A változatos programok összeállításával hozzájárult a magasabb kulturális igények felkelté­séhez. A programok „színes szőt­tese” szakmunkásképzésről, marxista oktatásról, mező- gazdasági klubok, művé­szeti csoportok és szakkö­rök foglalkozásáról ad szá­mot, s mellettük az Orszá­gos Filharmónia ifjúsági hangversenysorozatáról, dr. Kulin György csillagász előadásáról, a kecskeméti és szolnoki színház szereplé­séről és egy komplex mű­vészeti előadássorozatról ad hírt. Minden évben — a nép­művelési évad kezdete előtt — augusztusban a járási | művelődési otthon igazga- 1 tója a járási népművelési Jugoszláv vízügyi szakember Szolnokon Az ú»szász! vegyesipari ktsz asztalos és lakatos rész­lege tizenkét csővázas dot készített szol” »ki közii- letek megrendelésére. Képünkön a szállítás előtti utolsó munkafolyamatot, a festést, lakkozást örökí­tettük meg. — Az ú.iszászi ktsz lakatosai különb»" az elmúlt napokban készültek el 10, hegesztett vasleme­zekből álló, egyenként 20 négyzetméter alapterületű, kétszintes raktárszín gyártásával is, amelyeket a ter- ■tényforgalmi nagykereskedelmi vállalat megrendelő* ■őre készítettek. Karlo Reznicek, a ju­goszláv vajdasági tarto­mányi kormány vízügyi ta­nácsosa a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatósa* vendégeként Magyarorszá­gon tartózkodik. Itt t. tóz- kodásának céljáról, e lá­togatás napjainak prog­ramjáról beszélgettünk ve­le. — Magyarországon hús/ napig leszek — mór 'ott? bevezetőül Kario Reznicek — Biidoo-sten, Szolnokot és Baján tanulmányozom a magyar vízügyi szolgálal tevékenységét, majd kőt napot Pécsett töltök, aho! részt veszek p dunai albi- zottső'- '-»n. Célom: kö­zelebbről megismerni a magyar vízgazdálkodást, s ezen belül a vízügyi igaz- latósreok szervezeti felépí­tését, tanulmányozom mű­szaki felszerelésüket, s nem utolsó sorban az ár­védekezés rendszerét. Ná­lunk ugyanis nem olyan centralizált a vízgazdálko­dás. mint Magyarországon, ugyanakkor műszaki prob- 'émáink — a lecsapolás *>z öntözés, és az árvédeke­zés — majdnem azonosak. Egyszóval egymás tapasz- '»latéit 'ól tudiuk haszno­sítani. Nem utolsó sorban nediv mi most szeretnénk a szolnoki AKS7 osztaehoz hasonló csoportot létre­hozni. — Hallottunk arról, hogy az 1965-ös nagy dunai ár­víznél több helyen történt gátszakadás a Vajdaság te­rületén. Mennyiben sike­rült helyreállítaniok eddig a károkat? — öt helyen történt te­rületünkön gátszakadás és hét helyen töltés robban­tást kellett végrehajta­nunk. Ezeknél a helyreállí­tási munkákat már elvé­geztük. Több mint egy millió köbméter anyagot építettünk be a töltésekbe A következő 5—6 évben jelentős töltésmagasítást, védvonal átéoítést vég­zünk el a Vajdaság terüle­tén. E magyarországi utam során, ehhez sok hasznos tapasztalatot szereztem, felügyelővel közösen terv­előkészítő megbeszélést tart a járás községeiben, ame­lyen a művelődési otthonok igazgatóin kívül a külön­böző tömegszervezetek, a párt, a tanács, a Hazafias Népfront, a Nőtanács stb. képviselői is részt vész­nek, s részletes tematikát hoznak. Itt megtörténik a programok összeegyezteté­se, az illető művelődési ház tervének összeállítása, mindez megkönnyíti és le­egyszerűsíti a későbbi terv jóváhagyással járó admi­nisztrációs munkákat, ugyanis a helyszíni meg­beszélés után tulajdonkép­pen a ínár végleges progra­mot küldhetik be a közsé­gek a járási művelődési házhoz. Ezt a gyakorlatot követik itt 196.1 óta, s mint a tapasztalatok mutntjálc, bevált módszer. A kunszentmártoni mű­velődési ház is megszervez­te a járási művelődési ott­hon igazgatók rendszeres továbbképzését, a függetle­nített vezetők havonta, a tiszteletdíjasok kéthavonta vesznek részt tanfolyamon, amelyen adminisztratív, gazdasági jellegű problé­mákban kapnak útbaigazí­tást. Most januárban dr. Király György pszicholó­gus a vezetés lélektanáról tart előadást számukra. A járási művelődési házak havonta beküldik jelenté­seiket, programjukat a kunszentmártoni művelődé­si házba, ahol így rendsze­resen figyelemmel tudják kísérni működésüket. A járási művelődési ház több esetben olyan előadá­sokat kötött le az Országos Rendező Irodával, amelye­ket Kunszentmártonon kí­vül több környező község­ben is bemutattak. Újon­nan megalakult színjátszó csoportjukkal, ... irodalmi színpadjuk műsorával né­hány jellépést terveznek még ebben a népművelési évadban a járásban, — a korábbi sikeres vidéki báb­előadások mintájára. Mind­ez hozzájárul a járási prog­ramok változatossá tételé­hez, de tág lehetőség nyí­lik a helyi elképzelések megvalósítására is, a falusi művelődési házak ilyen ke­retek között meg tudják őrizni autonómiájukat. Nagy gondot okoz azon­ban ebben a járásban is a nagy fluktuáció, a munka­erővándorlás a népművelés területén. Szinté évenként változnak a népművelésben tevékenykedők itt, s mire megismerkednének a helyi adottságokkal, kialakítanák kapcsolataikat más népmű­velőkkel, addigra személy-*- cserék törtéhnek, s a ki­bontakozóban lévő jó gár­da ismét felbomlik. Az utóbbi két esztendőben Kunszentmárton előrelépett ezen a téren. Olyan sze­mélycserék történtek a já­rásban, amelyek hozzájá­rultak a népművelő tevé­kenység javulásához. A já­rási népművelési vezetők részére szervezett, ország­járással egybekötött ta­pasztal +csere-látoga tások pedig új lehetőségeket tár­nak fel, s új elképzelések megvalósítására nvi+"»kka- l put, M. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents