Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-11 / 8. szám
IMS. Január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Akik mérgezik a közélet tisztaságát Mostanában gyakrabban lehet hallani a szövetkezeti vezetőktől: — Ha „megkenjük” a raktárost, könnyebben megy a dolog. A keresett anyagok megszűnnek hiánycikknek lenni. Egy szőlős tsz elnökétől hallottam: — A nyáron sok eső volt, sűrűn kellett permetezni, de nem volt rézgálic. Az anyagbeszerzőnk más megyéből hozott, miután egy demizson bort is vitt az illető vállalathoz. Nem ritka eset, amikor az anyagbeszerző útnak indul, s a cikklista mellé néhány liter pálinkát, bort vagy csirkét is mellékel. Nemrég az egyik megyei értekezleten is elhangzott: ez a módszer kezd „polgárjogot” nyerni a tsz-ek és egyes Vállalatok kapcsolatában. Ha visznek „valamit”, előkerülnek a nehezen beszerezhető anyagok. Sajnos, az ilyen módszereket nem ítélik el. Sőt: „rugalmas vezetésnek”, mások bocsánatos bűnnek tartják. Pedig mérgezik a közélet tisztaságát, esetenként korrupciós folyamatot indítanak el. A „kenésnek” vitt bor és pálinka a termelőszövetkezet tulajdona Azt elajándékozni egyetlen vezetőnek sincs joga. Annál inkább sem, mert ezzel visszaélést követnek el. Meghamisítják a raktárkönyvet, fiktív bizonylatot állítanak ki, s ez önmagában is büntetendő cselekmény. A vállalatok embereinek munkaköri kötelességük az üzletfelek kiszolgálása. Erkölcstelen dolog, ha „kenni” hagyják magukat. A különféle kijárás és protekció a múlt rendszerből itt maradt rákfene a társadalomban. Azelőtt jellemző volt, szerencsére most csak elvétve található. De itt- ott még megvan és küzdeni kell ellene. Különösen a tanácsok és a bank revizorainak, a szövetkezeti párt- szervezeteknek és a vállalatok vezetőinek jut ebben nagy szerep. Ha elnézzük a kisebb visszaéléseket, legközelebb txs&c súlyosabb esetekkel találkozhatunk. Jól bevált az új szerződéses rendszer Jó elképzelés, rossz kivitelezés Egy munkarendváltozás és hatása Az elmúlt év második felében lényeges változások történtek az ország burgonya- és zöldségellátását biztosító termelési szerződések rendszerében. Az új rendszer gyakorlati főpróbája — az 1966. évi burgonya- és zöldségtermelési szerződések kötése. A legfrissebb statisztika szerint a termelők a lakosság ellátásához elegendőnek ítélt — tehát felvásárlásra tervezett — voltaic ilyen megnyugtatóak. Arról nincs szó, hogy a megkérdezettek, főleg fiatalok, elutasították volna a gyermeknevelés gondolatát Arról azonban igen, hogy ilyen válaszokat kaptunk: „Még nem gondolkoztam rajta.” „Nemcsak tőlem függ, a férjemtől is. Ö meg nem akar. Nem szereti a gyereksírást.” „Előbb minden kényelmi berendezkedés, aztán a gyerek, legfeljebb egy.” „Nézze, visszavet az a gyerek a fejlődésben, nekem tanulnom kell. Három gyerek, hat év visszamaradás.” Mit jelentenek: megfelelő anyagiak, elfoglaltság? „Két jövedelemre van szükség ahhoz, hogy a gyerekeket nagyobb gond nélkül tudjuk felnevelni.” Ezt nem egy ember mondta. És ezt a vélekedést támasztja alá az az 1964 évről szóló megyei statissztika, amely sze Ezt ajánlja a bajokra orvosságként egy fiatalember, egyébként lakatos szakmunkás. Érvelését érdemes ideírni, mert «ok ember gondolkodását tükrözi. — Vettem egy lakást, amire összespórol tunk a feleségemmel tizennyolc- ezer forintot. A többit OTP-re fizetjük. A lakásban még alig van bútorunk. Anélkül nem fogadhatjuk a gyereket. Ha ehhez hozzávesszük azt. hogy mindketten ruházkodni •karunk és esetenként szó- i«fcozni is — nos számítsa 115 200 holdnyi burgonyából már ezideig 105 365 holdat lekötöttek. Ez a tervezett terület 91.5 százaléka. A zöldségfélékből az idén 108 731 hold termését biztosították. illetve szándékoznak biztosítani a szerződéssel. A már megkötött — 1966. évi — szerződések szerint korai burgonyából 3375 vagon átvételére készülnek feL rint a gyermekeiket elvetető nők több mint kétharmada háztartásbeli. Viszont az is igaz, hogy a többgyermekes anyak nagy százaléka nem dolgozik, a sokgyermekesek egy tekintélyes része pedig semmilyen képesítéssel nem rendelkezik, így munkába állításuk problémát jelent A megyében az egy főre jutó havi átlagos jövedelem a statisztikai igazgatóság felmérése szerint 950 forint (Bérből és fizetésből élőkről van szó.) Ez annyit jelent, hogy ahol egy keresőre több családtag jut, a fenti jövedelem arányosan csökken. Az emberek igénye nő. Szaporodnak a háztartási gépek, elsősorban a mosógép. Tért hódít, a televízió is. Ez pedig a gyermek eltartására fordítható jövedelmet csökkenti. ki, hogy a gyereket mikor lehet „betervezni”. Nem mindenki tudja összegyűjteni a szövetkezeti lakásra valót és ez a forma is csak korlátozott számú igénylőt elégíthet ki. A többségnek marad az állami lakás, illetve a házépítés. Állami lakás csak gazdasági lehetőségeink határáig épül és az elosztáskor sokszor nagyobb szerepet játszik a népgazdasági szükséeszerűség (szakemberek lakáshoz juttatása, leteleoítése), mint a családo'aoítók igényei. Aki pedig belevág a házépítésTöbb baromfi, több tojás A baromfiipar idei legfontosabb feladata, hogy egész évben folyamatos ellátást biztosítson. A hús árának emelkedése miatt várhatóan növekvő baromfi és tojás igényt az év minden szakában kielégítik. Az iparág tervei szerint elsősorban belföldre adnak elegendő baromfit és tojást, s csak a felesleget szállítják külföldre. így arra is számítanak, hogy a hagyományos exportpiacokat meg tudják tartani. A baromfifelvásárlás folyamatos, s a készletek is bőségesek, fedezik még az ugrásszerűen növekvő szükségleteket is. A tervek szerint az első negyedévben a tavalyinál 110 vagonnal több. összesen 400 vagon baromfit és 10 millióval több, összesen 84 millió tojást ad a Baromfiipart Országos Vállalat a kereskedelemnek. Amennyiben többre lenne szükség, növelni tudják az ellátást. A következő hónapokban is teljes lesz a választék, csirke, tyúk, kacsa, pulyka, liba egyaránt kerül az üzletekbe. Az október 21-i cikk el- ' sősorban a szervezetek erő- i sítésének tervszerűségét hiányolta. Ezen, a jelek szerint sikerült változta t- niok A KISZ VB minden tagja felelős egy-egy alapszervezet munkájáért. Igen gyakran a helyszínen segít a felmerült problémák meg- t oldásában. Ez azt is eredbe, az tudja, hogy évekre lekötötte minden energiáját és minden anyagi erőforrását. Ahhoz, hogy az asszony a szülés utáni szabadság leteltével újra munkába léphessen. elengedhetetlen lenne a bölcsőde. Nem mindenütt van nagymama, a Általános érvényű receptet adni nem lehet. A társadalom fejlődése, az életszínvonal emelkedése, a kulturális igények megnövekedése kialakított egy mind általánosabbá váló magatartást: a születendő gyereknek a legjobb körülményeket biztosítani. Ez azonban csak addig természetes, amíg arányban van népgazdasági lehetőségeinkkel. Ezt viszont sokan elfelejtik. men azt is: a szüntelen pénzhaiszában el is lehet fásulni. És ez sem a házasságnak, sem a születendő gyermeknek nem válik javára. Az 1956. évi 2/1956. számú ee^szsófTügyi miniszteri rendeletet továbbra is helyesnek tartjuk. Ez a ter- hessétfmetw.nkhást lehetővé tevő rendelkezés alapiában jó Minden nő ioga. hogy eldöntse. m°eszüles- sék-e a gvenneke. De ezzel a joggal sokan visszaélnek. Jó lenne. ha hatékonyabb felvilágosító munkát végeznének az AB-bizottsá- gok. mint eddig. Ez azonban csak tüneti kezelő^, a közgondo’kozást kell ió iráovha befolyásolni. Még mind’» keveset dióban, televízióban. De A szolnoki 7-es számú AKÖV I-es telepén a billenős- és benzines tartály- kocsi javító részlegnél január 10-én reggel új munkarend lépett életbe. Az eddig három műszakban dolgozó üzemrésznél kiküszöbölték az éjszakai munkát. Máthé János főmérnök szerint figyelembe vették a kétműszakos javítás előnyét. Amennyiben az elképzeléseik jók és megalapozottak voltak, ennek a kocsiállások csökkenésében kell először is jelentkeznie. A szakszervezeti bizottság megbízottja és a vállalat vezetője az intézkedés bevezetését megelőző csütörtöki, január 6-i megbeszélésen nem jutott közös nevezőre a kétműszakos munkarend létjogosultságát illetően. A vita jelenleg is tart. a vállalat vezetője azonban a szakszervezet elményezi, hogy a VB tagjainak alapos a tájékozottsága az alapszervezetek napi gondjairól. így kiküszöbölték azt az 1964. októberi cikkben említett hiányosságot, hogy a vezetőségi üléseken csak ötletszerűen, találomra vetettek fel kérdéseket, tettek javaslatokat kérdés megoldása korántsem egyszerű. Megyénk bölcsődehálózata egyáltalán nem kielégítő: zsúfolt intézmények, tömegével felvételre váró gyerekek, szinte megoldhatatlan problémák elé állított szülők. Ez is csökkenti a szülési szándékot. ha már szólunk, nagyon őszintén, nagyon elemző módon kell ezt tennünk. Célszerű lenne néhány égetően fontos kérdést napirendre tűzni: például olyasmit, hogyan rendezzék be fiatal házasok az otthonukat, ha szüleikkel vágy idegenekkel kell együtt lakniuk? Meg lehet vitatni a bölcsődehiány leküzdésére olyan átmeneti megoldást, hogy megfelelő körülmények között élő háztartásbeli asszonyok négy-öt gyermek gondozását vállalnák, állandó egészségügyi felügyelet és szaktanácsadás mellett, — mérsékelt díjazásért. Ennek megszervezése a körzeti védőnő munkája lehetne. Szóval: a realitást sohá- sem szem elől tévesztve meg kell teremteni a megnövelt lehetőségeket ahhoz, hogy az asszonyok a gyermekek ügyében helyesen, szívük szerint döntsenek. Akkor talán felfelé ível majd az évek óta lefelé tartó grafikon és egy év alatt nem közelít majd a tízezerhez a megyében az elvetélt magzatok száma. Hernádi Tibor lenvetéseit figyelmen kívül hagyta és érvényt szerzett elhatározásának. Érvek Mivel indokolja a vállalatvezetés a két műszakos javításra történt átállás előnyeit? Azzal, hogy hasonló intézkedést már Kisújszálláson sikerrel bevezettek tavaly. Azzal, hogy az éjszakai műszaknak nem sok értelme volt eddig sem, csupán azért tartották fenn, mert a vidékről bejárók a nap bármely szakában kezdhették és fejezhették be a műszakot (a közlekedés miatt. A második műszak azért nem volt olyan erős, mint amilyennek lennie kellett volna. Azzal, hogy a gépkocsik még nyátagjai. A tagfelvétel üteme meggyorsult. 1965. júniusban 1650, december végére 1900 tagja volt a KXSZ-nek Karcagon. Ezt a szép eredményt elősegítette az a gondosan elkészített táblázat is, amely pontosan kimutatja, hogy az egyes üzemeknél, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben hány fiatal dolgozik, ezek közül mennyi a KISZ-tag, milyen korúak. Ez a felmérés volt az alapja a tervszerű — és mint a számadatok mutatják — eredményes tagfelvételi munkának. „Mezőgazdasági üzemeinkben dolgozó tagjaink száma alig háromszáz, számításaink szerint legalább kétszázzal többen lehetnének” — hangzott el a többi között a beszámolóban. A termelési versenyekben főleg a meső- fi amdaság ban értek el szép eredményeket. Hogy milyen jelentős a fiatalok részvétele, azt mi >m bizonyítja jobban, lint az, hogy a különböző versenyekben kitűzött mintegy ötvenezer forint Kilátom kétharmada fiatalokhoz kerül. Különösen kiemelkedő munkát végeztek a Béke Tsz ifjú baromfi- tenyésztői, ugyanitt a növénytermesztésben dolgozó ifjúsági rr,urkacsaoa*ok és valamennyi szövetkezetből a KISZ-kombájnosok. A kulturális élet mozgalmasabbá tételéről is szó esett a városi küldött- értekezleten. Azóta megvalósult a szoros együttműködés a művelődési otthonokkal. A népművelési akadémián résztvesznek az alapszervezeti kul túrfelelősök. január 30-án alakul a diákklub és ugyanezen a napon ifjúsági hangversenysorozat indul. Végül egy vállalás, ami nem sikerült: a kórház építése feletti KlSZ-védnök- ség. Mint a városi bizottság titkára önkritikusan elmondotta. erejüket meghaladó feladatra vállalkoztak. Ha mérleget készítünk, elmondhatjuk, hogv egv-két továbbra is fennálló hiányosságtól eltekintve a karcagi kiszesek nagyon alaposan és körültekintően használták fel a kiiidnHó,-t»kez- leten piv>ongzott tanácsokat, javasatokat. ron sem dolgoznak tovább 18 óránál, télen pedig már délután négykor a telephelyre érnek, ezért 23 óráig a kisebb javításokkal végezhetnek a szerelők. Ellenérvek Mivel indokolja a szak- szervezeti bizottság titkára a két műszakos javítás hátrányait? Azzal, hogy több dolgozó (körülbelül tizenegy) nem tud délután fél háromkor kezdeni. Azzal, hogy több jó szakember ezért elhagyja majd a vállalatot. Azzal, hogy az este beérkező és javításra váró gépkocsik reggel nem lesznek üzemképesek. Miért n®m a szak- szervezet egyetértésével jelennek meg az ilyen — dolgozókat érintő — intézkedések? Mi a dolgozók véleménye? A helybeli lakosok nagy örömmel fogadták a bejelentést. A vidékiek ellenkezőleg. Nem azért, mintha ők annyira szeretnének éjszaka dolgozni. Egy, de nagyon súlyos okuk van rá. A Tiszaföldvár—Cibakháza vonalon lakóknak például, hogy a délutáni' műszakban megjelenjenek, 8.50- kor indulniok kell hazulról. 10 órára érnek Szolnokra és délután fél háromkor kezdik a munkát. Az utolsó autóbusz este 8 óra után öt perccel indul, de ezzel nem mehetnek, csak a reggeli 4.35-össel. A cibakháziaknak — közben Martfűn és Tiszaföldváron is át kell szállniok. Mint Palatínus csoportvezető mondotta — a bej áróknak ez komoly problémát okoz. Megoldás...? Mit tett a vállalat vezetősége, hogy megoldja e gondokat? Az I-es telep udvarán máris ott áll egy nyolcszemélyes lakókocsi azok részére, akiknek a műszak végén a közlekedési eszközük indulásáig várakozniuk kell. Más megoldást is kerestek: a III-as telepen próbálják elhelyezni azokat, akik semmiképpen sem tudják a két műszakot vállalni. Hogy milyen sikerrel, arra későbbi cikkünkben visszatérünk. Mindenesetre Kerekes Ferenc igazgató véleménye az, ha csak egy mód van rá, senkit sem szabad elengedni a szerelők közül. Véleményűnk Valószínű, hogy az új munkarend bevezetése komoly megfontolás, megalapozott számítások eredménye. Kifogásoljuk azonban azt, ahogyan az utasítás napvilágot látott. Azt, hogy a dolgozókkal szombaton tudatták, hogy hétfőn reggel új munkarend lép életbe. Volt, aki távol volt aznap, s nem tudták értesíteni a történtekről, és ez az ember hétfő reggel helyett éjszakára ment dolgozni. Kifogásoljuk, hogy nem adtak időt a dolgozóknak az új munkakezdésre való felkészülésre. Miért nem próbálták a vidékieket előzőleg elhelyezni a III-as telepen egy műszakba, ha most ezt akarják tenni? Nem lett volna jobb, ha a dolgozók nyugodt hangulatban. zökkenő nélkül térnek át az új javítási módszerre? Semmi sem indokolta, hogy a többéves gyakorlaton egyetlen nap alatt változtassanak. Lehet, hogy a két műszak előnyökkel fog járni, de a bevezetés mikéntje erősen kifogásolható. i — bognár — A versenyjutalmak kétharmada fiatalokhoz került Nagyobb részben valóra váltak a tervek a karca ff i KlSZ-szervezeteknél Több mint egy évvel ezelőtt, pontosabban 1964. a városi KISZ bizottság október végén írtunk a KISZ Karcag városi küldöttértekezletéről. Ahogyan az már lenni szokott, az eredmények elismerése mellett sok kritika, még több ötlet hangzott el akkor, amely mind az ifjúsági munka fellendítését célozta. Néhány napja jártunk a karcagi városi KISZ- bizottságon. Érdeklődtünk, hogyan hasznosították a küldöttértekezleten elhangzottakat munkájukban? Mégis mi legyen ? Lakást és bölcsődét 1
