Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

'(966. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Rugós ruhacsipesz, háztartási tömegcikkek a kunszentmártoni Fatömegcikk Készítő KTSZ-nél menetrend megállóhelyek számozás január ltMől a szolnoki autóbuszforgalomban Am 1966. évi „élüxem“■ feltételek « me»G‘ gamdaaágban A Mezőgazdasági Értesítő legújabb számában megje­lent a földművelésügyi mi­niszter utasítása az állami gazdaságok, gép- és gépja­vító állomások és az FM irányítása alá tartozó válla­latok részére adományoz­ható „élüzem” cím elnye­résének 1966. évi feltételei­ről. A feltételek többsége azo­nos az előző éviekkel, de van közöttük néhány új is. Az idén először állapítot­ták meg önállóan a gépja­vító állomások, valamint a repülőgépes növényvédő ál­lomás részére az élüzem- fel tételeket. A gépjavító állomások, egyéb feltételek teljesítése mellett, csak akkor kaphat­ják meg az „élüzem” címet, ha kellő időben és jó minő­ségben elvégzik a termelő­szövetkezetek által igényelt munkákat és — szerződés esetén — biztosítják azok megfelelő műszaki ellátását. Két évvel ezelőtt történt, hogy Kurucz Károly egy újítást nyújtott be munka­helyén, a Fatömegcikk Ké­szítő Ktsz-nél Kunszent- mártonban. Az országban egyedül ugyanis itt gyár­tanak rugós ruhacsipesze­ket. évente több milliót, A rugóhoz a drót hajlítási kézi meghajtású géppel készítették, mely nehéz fi­zikai munkát igényelt Újí­tásával teljesen gépesítette ezt a munkafolyamatot. — Percenként 60—70 rugót tud ez az „okos” gép gyár­tani. Ezzel négy ember évi munkáját takarította meg a ktsz. Azóta is így készül­nek a ruhacsipesz rugói, s lényegében ennek is kö­szönhetik. hogy az idén már 8—Í0 milliót tudnak gyártani. A ktsz főkönyvelőjének, Márkus Gyulának vélemé­nye szerint ez és a többi jelentős újítás, melyeket évek óta folyamatosan be­vezettek, segítette a ktsz-t ahhoz, hogy a megyében a legnagyobb nyereséget el­ért kisipari termelőszövet­kezetek legyenek. Évi nye­reségük ugyanis a tavalyi tervük alapján 1 100 000 Ft. Az 1965-ös évi tervúKet 108, az egy főre jutó ter­melési tervet 110 százalék­ra teljesítették. Az emlí­tett cikkeken — a rugós ruhacsipeszen és a háztar­tási tömegcikkeken kívül — sarokbetétet is készítet­tek a Tisza Cipőgyár ré­szére. Tavaly összesen 4.5 millió forint értéket állí­tottak elő. Az idén a profil nem változik, azonban a ktsz kísérletképpen felettes ha­tóságától erre az évre már nem kapott termelési mu­tatót. Csupán az értékesí­tési mutatót írták elő szá­mukra, 4,5 millió forint­ban. Meghatározták az éves átlagkeresetet is, egy mun­kásra: 19 931 forintot. A ktsz vezetőinek véleménye szerint mindkét mutatót teljesíteni tudják, termé­szetesen gyártmányai minő­ségének további javítása mellett. Az utóbbi egy-két évben a város fejlődésének meg­gyorsulása, a különböző építkezések sokszor tettek szükségessé a helyi közle­kedésben módosításokat. — Most a Ságvári körút déli csomópontjának megnyitá­sa, a Vosztok úti lakóne­gyed rohamos fejlődése és a város fejlődésének pers­pektivikus terve szüksé­gessé tette a közlekedés alaposabb, hoszabb időre szóló rendezését. Az AKÖV a városi tanács építési és közlekedési osztályával és a rendőrség közlekedésügyi szerveivel egyetértésben mind a menetrendben, mind a megállóhelyek el­helyezésében, mind az autó­buszok számozásában lé­nyeges változtatásokat haj­tott végre. Az új menetrend lényege: a Járatok bizonyos mérvű sűrítése, a városból mun­kahelyük, illetve onnan hazaindiuíófcnak az üzem, Már két éve kész lehetne, de... A védőoltások új rendje A régi szűk múzeum mel­lett tágas nagyablakos mo­dem épület. Üvegfalú fo­lyosó köti össze a régi és az új szárnyat. Az épület szokatlanul csendes ma. Most ment el a műszaki átvevő bizottság Feljegyzé­seikben jószerével csak el­ismerés olvasható, az ÉM Építőipari Vállalat emberei, Annus István művezetővel az élen jő munkát végez­tek. Az apróbb hiányossá­gok gyorsan kijavíthatok, s az épület nemsokára már betöltheti rendeltetését. Neonfényes nagyterem, restauráló műhely, három alagsori raktár, földig érő hatalmas ablakok találha­tók az új szárnyban, szép otthona lesz a túrkevei kul­túrának. A tervek szerint itt ál­landó kiállítás nyílik majd. Néprajzi kiállítással kezdő­dik. A régi ecsegi pásztor­élet emlékei, a Finta pász­torcsalád története és a két kiváló művész-testvér, Fin­ta Sándor és Gergely mun­kái, így tervezi a tudós múzeumigazgató Győrífy Lajos. Addig persze még sok van hátra. A régi múzeum belsejének átalakítása, s falak száradása és a fővá­rosi kiállításrendező cso­port munkájának beütemé- zése. Nem akarunk ünntT- rontók lenni, hogy ez már két éve kész lehetne, ha-, hiszen az itteni bürokrati­kus huzavonáról éppen ele­get írtunk. Most örülünk, hogy elkészült, várjuk a nyáron megnyíló kiállítást, kulturális életünk ez érde­kes, a táj levegőjét árasztó színfoltját. — ht — Az Egészségügyi Minisz­térium szabályozta a fer­tőző betegségek elleni vé­dőoltások idei rendjét. Az intézkedés szerint az új­szülöttek BCG-oltását a születést követő hat héten belül kell elvégezni. Tu­berkulin szűrés és negatív eredmény esetén BCG-új- raoltás kötelező négyéves korban, továbbá az általá­nos iskolák első, ötödik és nyolcadik osztályos tanu­lói, a közép- és szakisko­lák harmadik osztályos ta­nulói, valamint az iparita- nuló-iskolák utolsó osztá­lyának hallgatói részére. A diftéria, a szamárkö­högés és a tetanusz elleni Di-Per-Te 1. oltást három részben: három-, négy-, illetve öthónapos korban kell beadni. A himlőoltást 12 hónapos korban, a Di- Per-Te 2. oltást kétéves korban végzik el az orvo­sok, egész évben, úgyne­vezett folyamatos oltási rendszerben. Az életkorhoz kötött, kö­telező védőoltások másik csoportját az idényoltások alkotják. Ilyen a Di-Per- Te 3. oltás, amelynek ide­je május, amikor az isko­lába lépő gyermekeket elő­zetesen megvizsgálják, vagy szeptember, amikor az új általános iskolások megkezdik a tanulást. Diftéria és tetanusz el­len azokat oltják, akik 1954. szeptember 1. és 1955. augusztus 31. kö­zött születtek. A gyermekbénulás elle­ni védőoltás rendjét min­den évben külön szabá­lyozzák. Ténagy Sándort ARCOK A BRIGÁDBÓL fiatalúr éttérből figyeltem az eseményeket, a gyerekek mozgolódását. — Jól van, csak csináljátok, biztattam őket magamban és titok­ban persze drukkoltam ne­kik. De segítettem is. Cso­portvezető vagyok, apró- cseprő ügyek intézésével csak fokoztam munkaked­vüket. Talán ezért szeret­tek meg, talán másért. Úgy bántam velük, mintha a fiaim lennének. Különben is, a nagyobbik fiam idő­sebb, mint a brigád legöre­gebb ifi tagja. Van gyakor­latom, tudok bánni a fia­talokkal. S ők ezt érzik is. Főleg megérzik, ha valaki szereti őket. Feri bácsi így, Feri bácsi úgy, s lassan- lassan ldtárulkoznak ám a fiatal szívek. Ha nevetni kellett, hát nevettem, ha komoly dolgokról volt szó, komolyan beszéltem velük Kialakult egymásról a vé­leményünk. Feri bácsi szi­gorú, de jóságos — mond­ták rólam a fiúk, termé­szetesen a hátam mögött Én' meg azt mondtam: ren­des gyerekek ezek, tudják hogy mit akarnak, s főleg: akarnak valamit. Komoly tervekkel indulnak az életbe... És fiatalok.!. Szertelenségeik, bolondsá­gaik legalább úgy tetsze­nek nekem, mint a ko­molyságuk. .. De azért meglepődtem, amikor egyszer egy ebéd­szünetben körém sereglet­tek. — Kedves Feri bácsi — mondták —, igazán na­gyon örülnénk, ha nem utasítaná vissza a kéré­sünket — Szóval nagyon szeret­nénk — magyarázta a szep­lős képű Barcsik Pali —, ha Feri bácsi is tagja len­le a brigádunknak... mert... ugyebár... gya­korlatilag már hosszú ide­je közénk tartozik Feri bácsi... Egy kicsit „megjátszot­tam” magam, ahogy ők mondanák. Mégiscsak az ifjúsági brigádról van szó, csupa fiatalról, mit kere­sek én, ötvenhárom évesen a fiatalok között. De ők erősködtek, én meg titok­ban kihúztam magam egy kicsit. Nem tudtam ellent­mondani, nem is nagyon akartam. Bejegyezték ne­vemet a brigádnaplóba, kJ- tették fényképemet a mű­hely falán lógó tablóra. Kis apróságoik ezek, közé­jük tartozásom tárgyi bi­zonyítékai. ök komolyan vették az ilyen apróságo­kat, Igyekeztem én is ko­molyan venni őket; No, de amit otthon kap­tam! A feleségem, a kis­lányom is hetekig hú­zott... Először komolyan, aztán csak heccből. Min­denféle bolondságokba be­rángatnak és én hagyom magam... Eladtam a te­kintélyemet .;: Soha nem is voltam komoly ember... Ilyeneket mondtak. — Az asszony úgy hívott asztal­hoz: — Fiatalúr, kész a va­csora! És jót nevettünk. Minden csoda három napig tart, az otthoni gú- nyoros csipkelődések is abbamaradtak, csak akkor kaptam egy-egy kis szú­rást, ha valami brigádösz- szejövetelre kértem „kima­radási engedélyt”; — A fiatalúr „fehérasz- tal-konferenciára” megy, készítsd elő, kislányom az ünnepi öltönyt... A gyárban semmi kü­lönös nem történt. A fiúk szorgosan ügyködtek, lel­kesedtünk és bosszankod­tunk, múltak a hónapok örültem, hogy tovább fino­modott közöttünk a kap­csolat. Feri bácsi így, Fe­ri bácsi úgy, akaratlanul is én lettem a brigád köz­pontja. Ez nem tetszett önállóság is van a vilá­gon. a csoda vigye el. Ta­nuljatok meg önállóan élni Van brigád vezet ötök, 6 is használja az i.szét. Csak akkor jöjjetek, ha maga­tok nem boldogultok... Persze, azért figyeltem minden mozdulatukat. Úgy ismertem őket, mint saját gyerekeimet, talán még jobban is. Az Okos Kata szerepét is rám sózták; el­mondták lelki és családi problémáikat, sokszor nem is azért, hogy tanácsot ad­jak, hanem hogy kibeszél­jék magukból... Fehér Laci mennyit nyafogott! Most nagyon boldog, az ősszel nősült... Pestiesen szólva: ez van. így lettem én az ifjúsági szocialista brigád tagja. — (Mert november 7-én meg­kaptuk a szocialista címet is.) így lettem ismét fia­tal, természetesen nem az éveim számát tekintve. — Lelkileg. Az ember alkal­mazkodik a környezetéhez s egy kicsit átalakul. Oly­annyira, hogy még bolond­ságokra is képes. Mert nem bolondság az, hogy túl az ötvenen, iskolapadban szorongok minden második este?! Rávettek a fiúk, hogy iratkozzam be a technikumba. Hát jó, le­gyen a kedvetek szerint. Ne mondjátok, hogy ma­radi vagyok. És most velük együtt izgulok a vizsgák előtt. Látom magamat: ebéd­szünetben ott ülök a munkaasztal előtt, mellet­tem könyököl a kis Kon­dász gyerek, és a matema­tikát magyarázza. Én bólo­gatok, van amit értek, van amit nem. S csak bólintok, hogy értem. Nem merem elárulni magam, mit szól­nának? Oda lenne a tekintélyem. hivatal, otthon megközelí­tésére jobb menetrendi időpontok megállapítása és a forgalom meggyorsítása. Sűrítik például a járatokat reggel öt és fél nyolc kö­zött a Vosztok út és a vá­ros, illetve a Vosztok út és a déli ipamegyed kö­zötti forgalomban. — Ez idő alatt öt kocsival többet indítanak. A kocsik egy része 4-es jelzéssel a Vosz­tok út és az állomás között fog közlekedni tizenöt per­cenként. Aki a város bel­sejébe, illetve az állomás­ra igyekszik, az ezekkel a buszokkal fogja tudni meg­közelíteni úticélját. így csökken a terhelése az 1 és a 2 jelzésű, a vegyimű­vek felé közlekedő kocsik­nak. A menetrend egy másik lényeges változása: A déli ipamegyed felé a város­ból közlekedő kocsik a reggeli csúcsforgalomban nem érintik a Vasútállo­mást, ezzel is sűrítik, ja­vítják a város közlekedé­sét. A vonaton munkába érkező dolgozók szállítását az úgynevezett céljáratok, a cukorgyárig közlekedő 1/C és a vegyiművekig já­ró 1/V jelzésű kocsik lát­ják el. Odafelé menet ezek a kocsik csak leszál­lás céljából állnak meg, visszafelé pedig nem vesz­nek fel utasokat és egy futamban teszik meg az utat az állomásig, hogy még egyszer fordulhassa­nak. Ha szükséges, leállít­ják ilyenkor az össze® tar­talék-buszt és minden vi­dékről beérkező járatot. Rendezték a városközpont közlekedését is. Ezzel kapcsolatban né­hány megállóhely megszű­nik, így a Kossuth téren a helyi buszok számára, to­vábbá a posta előtti meg­állók. E helyett a Ságvári kör­út keresztezésénél meg­állót létesítenek a köny­vesbolt előtt az állomás fe­lől, a KERAVILL előtt a Szabadság tér felől érke­ző kocsik számára. — A Ságvári úton, illetve kör­úton közlekedő buszok megállói az OTP, illetőleg az új pártszékház előtt lesznek. Ez a keresztezés rövidesen a város legfor­galmasabb közlekedési gócpontja lesz, a tervek szerint ide közlekedési lámpa kerül. Teljesítik a II. Irodaház­hoz utazók kérését és a reggeli kezdéshez, illetve az esti munka befejezéshez illeszkedő járatok a Ko­lozsvári hídon és a jászbe­rényi terelőúton közleked­nek majd. A nap többi ré­szében fenntartják a rékasi' rámpán keresztül közleke­dő járatokat. Az útvonal- változás az e vonalon uta­zók nyolcvan százaléka kérte. Ezzel viszont a textilnagykereskedelmi vál­lalat mintegy tíz-tizenkét dolgozója jut hátrányosabb helyzetbe; A vidéki járatok ezentúl a Szabadság tér helyett, a Kossuth téren állnak meg így az átszál­lás a Ságvári úti kocsik­ra mindkét irányban né­hány méteres gyaloglással megtörténhet Megváltozik a szakaszha­tár: A Kossuth tér helyett a Ságvári út torkolata lesz a szakaszhatár az összes, ezen keresztül haladó he­lyi járat részére. így pél­dául a Vosztok úttól egy forintért nem a Szabadság térig, hanem a Ságvári kör­út torkolatáig lehet utazni. A felsorolt változások­hoz — korántsem a teljes­ség igényével — néhány előzetes megjegyzést fűz­nénk; A változásoknak kétség­telenül vannak előnyei, sűrűbb járatok, a fordulók megrövidülése a csúcsfor­galomban, a Rékasi úti so­rompó kiiktatása a II. Iro­daház dolgozói részére, a szakaszhatár megváltozta­tása ®tb. Azonban egyálta­lán nem megnyugtató a dolgozók elszállítása a vasútállomásról az üzemek­be reggelenként. Minden­esetre az új menetrendről csak akkor tudunk érdem­ben nyilatkozni, ha már lesz egy-két hetes tapaszta­lat erre. Utána visszaté­rünk a problémára. Majd elválik... Kevésnek és késődnek tartjuk a propagandát —, amit a változással kapcso­latban az AKÖV kifejtett. Legalább két héttel előbb már kész táblákkal és más propagandaanyaggal kel­lett volna a közönséget hozzászoktatni a változá­sokhoz. Helytelennek tart­juk azt, hogy a járatszám változásokról csak kis sok­szorosított papírlapot osz­togatnak. A forgalmi osz­tályvezető elmondotta la­punk munkatársának, hogy a szolnoki nyomda nem vállalta az új menetrend kinyomtatását, így abból csafc kevés számú stencilé­it példány áll rendelke­zésre. A megállóhely-táb­láknál e sokszorosított menetrendből kivágott rész­menetrendek nagyon cse­kély támpontot nyújtanak majd és — az eddigi ta­pasztalatok szerint — csak rövid időre. — Sürgősen nyomtatott menetrendekre tájékoztató táblák sokasá­gára van szükség; Helyes lett volna széles­körű közvéleménykutatás­sal egybekötni a forgalmi változásokat. Mit szólnak hozzá az érdekeltek? En­nek elmulasztásával joggal kelthet a vállalat az embe­rekben olyan érzést, hogy megkérdezésük nélkül dön­töttek róluk. Végül két tanács: a MA V illetékeseinek intézkedésére lenne szükség: reggel hat és hét között ne tolassa­nak az ószolnoki sorompó, nál! A közönségnek perli? javasoljuk, január 10-től alaposan nézze meg az iránytáblákat, melyik hús? hova megy, hogy ne érje kellemetlen meglepetés. Ami pedig az új rend­szert illeti: majd elválik... — ht — Az autóklub tervei — Százezer magángép­kocsi közlekedik az országban. A gépkocsive­zetők közül azonban még sokan nem sajátították el tökéletesen a szükséges műszaki ismereteket. Az autóklub arra törekszik, hogy 1963-ban az eddigi­nél is nagyobb műszaki se­gítséget nyújtson tagjai­nak, s megolja a magán­gépkocsik műszaki felül­vizsgálatát. ami egyébként háromévenként egyszeri alkalommal úgyis kötelező lesz. — Az autóklub 1965- ben 16 kis segélykocsit szerzett be. 1966-ban a se­gélykocsik számát 32-re emelik. Nyárom Balatan- füreden és Balatonföldvá- rott segélyszoigálati állo­mást létesítenek, s a kocsik ezekről a telephelyekről kiindulva sietnek az or­szágúton rekedt autósok megsegítésére. A gépjár­művek műszaki állapotá­nak vizsgálatára mozgóál­lomásokat is vásárol az autóklub, s ezekkel az elő­zetes felmérések szerint, az országban 1966-ban 10 000 —12 000 magángépkocsit el­lenőriznek. Új

Next

/
Thumbnails
Contents