Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
VHéff proletárral egyesüljetek! ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA m évfolyam, 25, száa. Ara 50 flliér IMS. Január 2», péntek. Pedagógusok megbecsülése G yors egymásutánban háromszor is kifejezésre juttatta a párt ás a kormány a pedagógusok iránti bizalmat, megbecsülést. A bérrendezésről, a februárban induló kedvezményes lakásépítési akcióról és arról a kétnapos parlamenti vitáról van szó, amellyel felmérték az iskolareform eddigi eredményeit és tapasztalatait. Ami a bérrendezést illeti: köztudott már, hogy az minden alsó- és középfokú oktatásban dolgozó nevelőre vonatkozik, — összesen mintegy százezer pedagógusra. A 13—14 százalékos alapbéremelés kiterjed az óvónőkre, az általános iskolák, a gimnáziumok, a szakközépiskolák, a technikumok és a szakmunkás- képző iskolák pedagógusaira. Ezenkívül 30—50 százalékkal emelik az állományba tartozók túlóradiját, a 15—20 százalékkal egyes pótlékokat is. Évente ösz- szesen mintegy 350 millió forinttal kapnak többet S ugyancsak február elsején lép életbe a. pedagógusok kedvezményes lakásépítési akciójáról nemrég nyilvánosságra hozott új rendelet. Eszerint a vidéki nevelők már 10 ezer forint hozzájárulás esetén kaphatnak 30 évig terjedő törlesztésre, akár 140 ezer forint építési kölcsönt is. Ami pedig különösen örvendetes: az építkezés helyén eltöltött tíz év szolgálati idő után az építési kölcsön 15 százalékát, tizenöt év szolgálati idő után pedig 50 százalékát állami hozzájárulásként kapják a nevelők. A térítésmentes állami hozzájárulás tehát elérheti a 45 ezer forintot U. A kölcsönhöz, valamint az állami hozzájáruláshoz akkor szintén hozzájuthatnak a pedagógusok, ha társasház építéséhez akarnak fogni. M indezek anyagiakban is kifejezett jelei a pedagógusok megbecsülésének — mégpedig nem csekélyek, ha figyelembe vész- szűk az ország gazdasági lehetőségeit. Különösebb W- zonygat&s nélkül is nyilvánvaló, hogy a párt és a kormány figyelemmel kíséri a pedagógusok tevékenységét, méltányolja munkájukat, helyzetüket, s minden lehetőt megtesz körülményeik javításáért. S ez nem csupán a fize- tésrendezésre és az építési akcióra vonatkozik, hanem a tanítás és a nevelés egyéb körülményednek Javítására, a jó légkör kialakítására is. Az iskolareform tapasztalatainak parlamenti vitájában bizalmat kaptak további munkájukhoz a pedagógusok. Mégpedig egyöntetűt, noha ismeretes, hogy — ellentétben az oktatással — a nevelésben elég szerények az eredmények. Dehát a bizalom, a megbecsülés nem osztható. Teljes képtelenség lenne bizalmatlanul tekinteni például nevelőmunkájukra — még ha nem is mindenben kielégítő — s közben azt várni, hogy csodálatos pedagógiai eredményeket érjenek éL Minden munkára Mas* az elismerés. aC«*egbecsülés léte, vagy hiánya, de talán egyikre sem any- nyira, mint az oktatásra ás a nevelésre; hiszen • pedagógusok nem holt anyaggal, hanem élő, érző, alakulóban és fejlődésben levő emberekkel, gyermekekkel foglalkoznak. S hogy ez mennyiben különbözik minden más tevékenységtől, azt talán éppen azok a szülők érzik a legjobban, akik szinte játszva formálják munkahelyükön a legkeményebb anyagokat, akik könnyedén megoldják a legbonyolultabb munkafeladatokat is, de otthon ezernyi akadály, s olykor ki nem számítható nehézségek egész sora előtt találják magukat, ha saját gyermekük nevelésén, erkölcsi, jellembeli alakításán fáradoznak. A pedagógusok iránti bizalma, és munkájuk megbecsülése a nevelőmunka éltető eleme. S ennek egyáltalán nem mond ellent, hogy őszintén elemezzük, s kimondjuk,. miben várunk tőlük nagyobb odaadást, következetesebb törődést Hiszen a bizalom feltételezi az őszinteséget és a tárgyilagosságot. A parlamentbe^ is kimondták a képviselők, hogy a pedagógusoknak több gondot kell fordítani ok a nevelés hatékonyságának fokozására, vagy a hátrányos helyzetben levő diákok tanulmányi színvonalának emelésére. Ez azonban egyáltalán nem jelentett bizalmatlanságot, sőt éppen annak adtak erőteljes kifejezést a felszólalók, hogy e célok megvalósításához vezető úton teljes bizalmukkal, türelmükkel állnak a pedagógusok mellett, segítik őket A segítséget pedig joggal várják el a nevelők a szülőktől, a hivatalos szervektől, az egész társadalomtól. S hogy ez a segítés mit jelent? Sokszor nem is olyan sokát, sőt kifejezetten csekélységet. A többi között azt, hogy ne tételezzenek föl eleve rosz- szat a pedagógusokról. Mert miként lehetne másként magyarázni például annak a szülőnek az eljárását, aki azonnal a hivatalos szervekhez szaladt amikor az egynapos hiányzást követő délelőtt a pedagógus feleltette az előző napi leckéből a gyerekét. Nem fordult a nevelőhöz, nem volt hozzá bizalma, inkább „ügyet” csinált a dologból, naha éppen ennél a pedagógusnál volt már példa arra, hogy kellő őszinteséggel elismerte tévedését. Igen, o pedagógusok iránti bizalom és a megbecsülés jele a mostani fizetésrendezés és az új alapokra helyezett kedvezményes lakásépítési akció. De a bizalomhoz, a megbecsüléshez tartozik a munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges jó légkör megteremtése. tehát az irántuk tanúsított őszinteség, tárgyilagosság és türelem is. Ha mindezt megkapják —mégpedig most már a szülőktől, a helyi társadalmi és hivatalos szervektől is — akkor tőlük ugyancsak többet lehelt várni, sőt elvárni. (T. OJ Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vasa Istvánná, a? országgyűlés elnöke nyitotta meg. • Bejelentette, hogy Szabó József Somogy megyei. képviselő lemondott mandátumáról, és a megüresedett képviselői helyre Gombaszögi Jenő soronkö- vetkező pótképviselőt behívta. A lemondás folytán a Honvédelmi Állandó Bizottságban egy hely megüresedett. Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés egyhangúlag Molnár György Szolnok megyei képviselőt választotta meg a bizottság tagjává. Bejeden tette az országgyűlés elnöke, hogy Klujber László interpellációját — amely a legutóbbi ülésszakon hangzott el, s az arra adott választ az országgyűlés nem fogadta el — az ügyrend 15. §-a 5. bekezdése alapján tanulmányozásra és tárgyalásra kiadta az ipari bizottságnak. A bizottság az interpellációban felvetett kérdés tanulmányozását még nem fejezte be, ezért ezzel kapcsolatos jelentését későbbi időpontban terjeszti az országgyűlés elé. Vass Istvánná ezután arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter Bevezető szavaiban az 1965-ös évvel lezárult második ötéves terv eredményeit ismertette a pénzügyminiszter, majd rátért az 1966. évi költségvetés Ismertetésére. Elmondta: az 1966. évi népgazdasági terv fő célja a termelés és a gazdaságosság növelésén kívül a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása. A terv az iparban mérsékelt, 4—6 százalékos termelésfejlesztést ír elő, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készletgazdálkodást. A mezőgazdasági termelés, 1965. évi várható eredményeihez mérten, 5—5,5 százalékos növekedést ígér. A külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékkal haladja meg az előző évit. A költségvetés bevételeinek mintegy 80 százalékát — 76 milliárd forintot — az állami vállalatok befizetései adják. A kisipari és földműcsak szétosztotta. Az országgyűlés a népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés ezután Vass Istvánná javaslatára az 1966. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s tartotta meg költségvetési expozéját vesszovetkezetek adóbeíize- tése több mint 3 milliárd forint, a mezőgazdasági terDr. Tímár Mátyás pénzügy- miniszter beszél. meloszövetkezetek előirányzata pedig 1625 millió forint lesz. A termelőszövetkezeteknél a jövedelemelosztási formákat úgy kell továbbfejleszteni, — hogy azok szorosan kapcsolódjanak. a végzett munkához és ne okozzanak aránytalanságokat. A lakosság befizetéseinek összege 6291 millió forint, a költségvetés bevételeinek 6,6 százaléka. Adórendszerünkön az idén néhány változtatást eszközölünk, a ezek előreláthatólag mintegy 150 millió forintos többletbevételei eredményeznek. Ezek az intézkedések elsősorban a magas jövedelmű kisiparosokat« kiskereskedőket és szabad- foglalkozásúakat érintik. Az államháztartás bevételei szempontjából ez a viszonylag nem jelentős összeg azért szükséges, hogy ezzel Is mérsékelni lehessen a Jövedelemelosztás bizonyos aránytalanságait. Exportnövelő, Importraőkhentó boruháeáaok A népgazdaság beruházásainak összvolumene 1966- ban 45,1 milliárd forint, mintegy 5—7 százalékkal több az előző évinél. Ennek több mint a felét, elsősorban a nagyobb létesítményeket, az állami költségvetés finanszírozza. Idén olyan új létesítmények fejeződnek be, mint a pécsi hőerőmű negyedik géoegv- sége, a hajdúszoboszlói föid- gázleválasztó telep, a Pamutnyomó Vállalat szegedi gyárának fejlesztése, a szolnoki papírgyár űj gépegysége, a budapesti 2-es számú felszíni vízmű, s a zuglói távbeszélő-központ. Üj tételként jelennek meg egymilliárdos keretben az exportnövelő és Importcsökkentő kisebb beruházások. Ezek részére egyszerűsített engedélyezési és bonyolítási eljáTanácskozik am országgyűlés. (Folytatás a 3. oldalon) Az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt Benyújtotta az lyeo. évi állami kölségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elnök á benyiijtott-törvény- j a vas la tot előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés állandó bizottságainak és szétosztotta a képviselők között Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a népköztársaság Elnöki Tanácsának , az országgyűlés 1965. november 13-án be- rekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéről szóló jelentését — az alkotmány. rendelkezéseinek megfelelően' — a képviselők között ugyanöl*. Tint ár Mátyás beszéde
