Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-27 / 22. szám
i960, január 27» SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A barátság kongressz usárói Sok minden eszébe jut az embernek, amikor átlépi az Országház kapuit. Ez történt velünk is a Magyar Szovjet Baráti Társaság negyedik kongresszusán: meg- hatódottan, szótlanul mentünk fel a lépcsőkön és foglaltuk el helyünket megyénk küldötteiként a fényárban úszó kongresszusi teremben. Reges régen fonódtak a barátság első szálai, soksok élmény, történelmi emlék teszi ezt az érzést gazdaggá, színessé, felejthetetlenné. Erről adott számot a társaság országos elnökségének beszámolója és a kongresszus vitájában résztvevő sok hozzászóló. Egy sem volt a felszólalók között akinek szaval ne tükrözték volna e barátság erejét, hatását, társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életünkben. Munkások, tsz-tagok, mérnökök és tudósok mondták el, mit jelentenek az újtípusú szocialista kapcsolatok egy nagy és egy kis ország között. Számos esetben a kölcsönösségen túl a Szovjetunió nagylelkűsége, internacionalista áldozatvállalása érvényesül baráti kapcsolatainkban. A tőkés világ értetlenül áll az olyan gesztusokkal szemben, mint a Barátság Olajvezeték létesítése. Ez javarészt szovjet költséggel épült azért, hogy az olajban szegény közép-európai szocialista országok olcsó energiaforráshoz jussanak. Nem értik, hogyan lehetséges, hogy a gyorsan fejlődő magyar ipar, főként nyersanyagot és berendezéseket vásárol a Szovjetuniótól és értékes készárukat ad el a szovjet piacon. Tőkés viszonylatban ez fordítva szokott történni. Ma a Szovjetunió biztosítja a magyar iparban felhasznált nyersolaj 47, a vasérc 82, a gyapot 58, a fenyő fűrészáru 66, az ólom 89 és a réz 53 százalékát. Hazánk többszáz millió rubel értékben adott el 1965- ben a Szovjetuniónak készárukat, mezőgazdasági termékeket. A kongresszuson is bebizonyosodott, hogy az MSZ- BT igen fontos és szép feladatot teljesített és teljesít, amikor a két nép barátsáHegedűs Kálmánné almaládát állít össze. A legszebb ajándék 5500 tanulót varrtak a szolgáltató iparba Az OKISZ Népköztársaság úti bemutató termében megrendezett pályaválasztási kiállításon, ahol a szövetkezeti ipari tanulók mestermunkáit mutatják be, szerdán dr. Tenner György, az OKISZ munkaügyi osztályának vezetője tájékoztatta a sajtó képvigának ápolását vállalja magára. Ennek legfontosabb formája a személyes kapcsolatok kialakítása és fejlesztése. Szolnok megyéből az MSZBT elnöksége által szervezett turistautakon 1965-ben több mint hatszázan vettek részt, — ugyanakkor ötszáz szovjet turistát fogadtunk. Nagy sikert arattak az Észt-Magyar Kulturális Napok, — melyre két csoportunk utazott az Észt SzSzK-ba. Jelentős eseményként tartjuk számon a felszabadulás huszadik évfordulójára érkezett delegáció szolnoki látogatását és az ezzel kapcsolatos ünnepségeket. Számosán hallgatták meg a szovjet nép életéről, munkájáról szóló előadásokat, sokan tanulnak önként és szívesen oroszul. A kongresszus befejeződött, kezdődik a mindennapos munka, az akció- program végrehajtása. Ebben a pártszervezetek irányítása mellett minden tömegszervezetnek és mozgalomnak megvan a maga megtisztelő feladata. A Hazafias Népfront vezetőinek és aktivistáinak megtisztelő kötelessége, hogv segft- sék előadások, kiállítások szervezését az eddigieknél nagyobb számban. Célszerű, ha megyénk kulturális intézményeinek vezetői már most értékelik az orosz nyelvoktatás eddigi tapasztalatait és tapasztalatcseréket szerveznek a korszerű nyelvoktatási módszerek elterjesztésére. Üzemek és tsz-ek gazdasági vezetői az eddigiekhez hasonlóan ebben az évben is segítsék elő. hogy a legjobban dolgozó munkások, tsz- tagok — jutalomképnen a Szovjetunióba utazhassanak. Az MSZBT megvel elnökségére, aktivistáira vár az a munka, hogv a negve- dik konereszus útmutatása alapián lendületesebbé, színesebbé. értékesebbé tegvék a baráti kapcsolatok kiépítését. A kongresszus röviden így foglalta össze a célt, a teendőket és a fejlődés útját: a szovjet—magyar barátság egész népünk ügye. Magyar Gyula a megyei pártbizottság munkatársa selőit arról, milyen szakmákban nyílik elhelyezkedési lehetőség. Ez évben 6500 tanulói vesznek föl, várják a jelentkezőket az építőipar minden ágában, a vasioar- ban, főként a lakatos- és esztergályos szakmában. Szolnok természeti kincse a Tisza Kovács Erzsiké kedves arcú, középtermetű kislány. Talán azt is mondhatnánk róla: olyan, mint a többi huncutszemű, eleven kis tízéves. Mondhatnánk, ha Erzsikét is anyukája szerető csókja Indítaná reggelenként iskolába, s apukája kérdezné esténként tőle: — Jó voltál-e ma, kislányom? De Erzsiké életéből mindez hiányzik. Kispajtásai, nevelői — igaz ár— nagyon szerptik. Hogyne szeretnének ilyen jól tanuló, kedves, igazi kis emberkét, aki csak örömet szerez azoknak, akik körülötte élnek? Mégsem olyan ez, mint a családi fészek melege, — amelyben egy szeretetne vágyó kislány azt mondhatja valakinek: — Édesanyám. Mert Erzsiké a kisújszállási gyermekotthon kis lakója, ahol ugyan mindent megkap, ami egy magakorú kislány életéhez, fejlődéséhez, előrehaladásához szükséges. Azonban egyet nem kaphat meg, amit semmi sem pótol, a szülői szeretetet. Sok kis pajtása nem pótolhat egy igazi testvért, s a nagy karácsonyfa, a sok-sok ajándék nem ér annyit, mint egy szem szaloncukor az ünnepi. családi asztalon. Erre gondoltak a tisza- földvári 213. sz. Ady Endre úttörőcsapat Zrínyi Ilona őrsének kis pajtásai, — amikor december 22-én vonatra ültek és elindultak Kisújszállás felé. őrsi naplójukat ekkor már sok szép nemes tett díszítette. De ők mé nemesebbet. még szebbet A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉG GÖNGYÖLEGELLÁ- TÚ ÉS GYÁRTÓ ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI VÁLLALAT SZAJOU ÜZEMEGYSÉGÉBEN EXPORT CÉLOKRA ÉS BELFÖLDI SZÜKSÉGLETRE KÉSZÜLNEK GÖNGYÖLEGEK. 1 Szécsi Sándomé tűzőgéppel fogatja össze a ládák oldalát. akartak. Valami igazán- igazán nemeset! így jutott eszükbe a kisújszállási gyermekotthon sok lris állami gondozottja. A szépért, jóért lelkesedő szívük megérezte, hogy a legszebb nemes tett ez lesz: váratlan örömet vinni egy családtalan kisgyermek életébe. Kapcsolatot kerestek 11- lényi Elemér igazgató bácsival, s a megbeszélésnek ez a karácsonyi kirándulás lett a vége. Süveses Kati, az iskola volt úttörője, most pedagógus pályára készülő tis7+eletbeli őrsi tag vezette a kis csapatot. S elérkezett a nagy pillanat:. találkoztak Kovács Erzsikével. A zavart gyorsan felolrWta az intézőt nevelőinek szívbőljövő kedSzolnok és a Tisza fogalma egymástól elválaszthatatlan. A város kialakulásában jelentős szerepet játszott a víziúton Szolnokra érkező só és fa. A Tisza partját egykor a jelenlegi park helyén hatalmas só- házak foglalták el és a Tiszának a tutajok még a két világháború között is jellegzetes színfoltjai voltak. Az utóbbi két évtizedben a tiszai víziút igénybevétele erősen megcsappant. Kihasználatlanságának kérdésével foglalkozott a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1960 júliusában készült tanulmánya is, amely megállapította, hogy a Tisza közgazdasági jelentősége nem csökkent (E tanulmányt a Néplap ismertette.) A tiszai hajózás vitájában az érdekeltek általában a hajózhatóság időszakos jellegét szokták döntő érvként említeni. Ebben van is némi igazság, hiszen a kavicstermeíéssel foglalkozó megyei építőanyagipari vállalatnál jelenleg általában 120 napos üzemidővel számolhatunk. A mánodik vízlépcső én at épületelemig j ár Megyénkben a harmadik ötéves terv során két nagy vessége, az igazgató bácsi mosolygó arca. Átadták ajándékaikat, — sokáig beszélgettek, s végül is megegyeztek abban, hogy Erzsikét, akit még soha nem vitt él a vakációk Idején senki, — az őrs tagjai a tavaszi szünet alatt vendégül látják saját otthonaikban. Erzsiké arca boldogságtól ragyogott. Csak akkor tört el a mécses, amikor a Zrínyi Ilona őrs útrakelt, s Erzsikét — mivel fürdés után volt — nem akarták elengedni, hogy új testvérkéit a vasúthoz kísérje. A könnyek azonban mégiscsak meglágyították a nevelő néni szívét, mert mire a távozó pajtások a kapuhoz értek. Erzsiké már ott kiáltozott. szaladt gondosan bebugyolálva a nyomukban. A Zrfnvi Ilona őrs naplójába pedig új bejegyzés került: Az „Úttörők a hazáért mozgalom” egyik legszebb feladata a names cselekedeteik gyűjtése. beruházásiba kezdenek, mely a felvetett probléma megoldásának mozgatója lehet. Jóváhagyták a második tiszai vízlépcső programját, melynek építése 1967-ben kezdődik 3,2 milliárd forintösszköltséggel. A munkálatok teljes befejezése 1975-re várható. A létesítmény néhánvszáz méterrel a kiskörei Tisza-hfd fölött készül és gyakorlatilag azt jelenti, hogy a legalacsonyabb vízállás esetén is a Tisza magyar szakasza végig hajózható lesz. A duzzasztómű és a hajózsilip 1973-ra készül el a terv szerint. A kapott szóbeli tájékoztatás szerint bizonyos duzzasztást már 1970- ben el tudnak érni. Remélhető, hogy ez a bizonyos mérvű duzzasztás elegendő lesz alacsony vízállás mellett is a tiszai kavics szállításához, kitermeléséhez. A másik jelentős beruházás a szolnoki Épületelemgyár építése még ez évben elkezdődik, 225 millió forint összköltséggel. A gyár Tiszából beszerezhető kavicsszükséglete 172 ezer köbméter. A gyár tervezői figyelemmel voltak arra. hogy mind víziúton, mind vasúttal biztosítható legyen a kavicsellátás, hiszen az 1969. évi üzembehelyezés még nem fedezhető teljes mértékig folyami kaviccsal. Melyik karién olenóbb A szolnoki Épületelemgyár terveinek készítői a délegyházai bánya osztályozójárói tervezik a kavicsot beszerezni. Az osztályozott kavics ára be- és kirakással, valamint vasúti fuvarral együtt köbméterenként 121 forintba kerül. A Tisza kotrása útján nyerhető kavics önköltsége szállítószalaggal történő kirakással, osztályozással csak 80 forint köbméterenként A Tisza kavicskincsének kitermelésével és víziúton való leszállításával 41 forint megtakarítás valószínű köbméterenként mely éves szinten közel 7 millió forintot jelent az Épületelem- gyár költségévetésében. Az évi 172 ezer köbméter kavics kitermelése és leszállítása a Szolnok megyei Épftőanyagipari Vállalat kapacitásának jelentékeny növelését igényli A vállalat vezetői szerint tizennégy 500 tonnás uszálv három új vontató és egy nagyobb teljesítményű kotróhaló kellene ahhoz, hogy a gyár által igényelt kaviA Zrínyi Ilona őrs mindegyik tagjának nemesen érző úttörőszíve van. Nagyon köszönöm, hogy intézetünk egyik kis növendékét, Kovács Erzsikét meglátogattátok. A legszebb ajándékot, az emberi jóságot hoztátok el. — Látogatásotok mindig emlék marad. Őrizzétek továbbra is szívetek nemességét, jóságát! Gyűjtsétek tovább az úttörők nemes cselekedeteit! Kisújszállás, 1965. december 22. Illényi Elemér igazgató.” És ma megérkezett Erzsiké levele is. „... írj átok meg, hogy legközelebb mikor jöttök és örömmel várlak benneteket.” Azt hiszem Erzsiké, hogy rövidesen el fognak újra menni. Mert most olyan magot vetettek el. amelynek mindnyájatok szivében gazdag lesz az aratása. Kislak! Gyuiáné csőt kilenc hónap alatt le tudják szállítani. Fenti termelőeszközök beszerzése új áron számítva 27,5 millió forint beruházási költséget jelent. Bármilyen meglepően hangzik is, ez a hatalmas összeg egy év alatt megtérül a népgazdaságnak. A kavics vasúton történő szál« Iítása ugyanis száznegyven- három 18 tonnás vasúti kocsi beszerzését igényelné, melynek forint kihatása 20,6 millió lenne. Ha ehhez hozzáadjuk az olcsó kavics folytán egy év alatt jelentkező 7 milliós megtakarítást, megtérült a 27,5 milliós kapacitásnövelő beruházás, Tan-e elegendő karién a Tintában ? Tegyük hozzá rögtön» hogy van, mégpedig igen jó minőségű. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei a közelmúltban tanulmányt készítettek a Tisza kavicskészleteiről és annak minőségéről, mely szerint • Sajó torkolatától a tiszafüredi hídig egyre kiseb- bedő szemcséjű kavicsmezők találhatók. A meglévő kavicskészletek mennyiségét a tanulmány a lelőhelyek pontos feltüntetéséve] 800 ezer köbméterre becsüli. A tanulmány szerint a kitermelt kavics a legközelebbi árvíz során újból feltöltődik, tehát a szolnoki Épületelemgyár ellátását a Tisza biztosítani tudja. Cj lehetőnégek a tintái hajósán előtt A déli ipartelepre kerülő új üzemek telephelye jelentékeny földfeltöltést igényel. Szó van arról, hogy az ehhez szükséges földet úgy termeljék ki, hogy az ipartelep melletti hullámtéren öböl képződjék, melyet részben kavicski rakásnál használnának, télen pedig télikikötő céljaira szolgálna. A kikötő jelenléte a déli ipartelepen felveti a lehetőségét az ott termeli árunak víziúton való elszállítására is. Itt nemcsak az épületelemgyár termékei (mozaiklap, betoncső, vázszerkezeti elemek} hanem a vegyiművekben termelt műtrágya fa szóba jöhetne, hiszen a Tisza főként mezőgazdasági területeket érint. Remélhető, hogy az egykor olyan forgalmas tiszai víziút újra benépesül vízijárművekkel. A szállított áruk összetétele természetesen más lesz. mint a múlt században volt. A só és a fa helyét a városunkban létesült üzemek termékei, a szuperfoszfát és betonáru foglalja majd el» hogy a kavicsszállítást ne is említsük. Ahhoz, hogy ez valósággá váljék, szükséges a tiszai szállítás lehetőségeinek komplex tanulmányba foglalása és ennek alapján a tiszai szállítás irányelveinek kidolgozása. Ezé:, irányelvek alapján lehetne az ipartelepítési kérdések szállítási vonatkozásait megfelelően egybehangolni. Dr. Kürthy László Beruházási Bank. Szolnok
