Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-26 / 21. szám
1966. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 VIZSGAIDŐSZAK A JÁSZ BEREK VI TANÍTÓKÉPZŐBEN Nem árt egy kis tapasztalatcsere. Bozorádi János II. éves hallgató még egy utolsó jótanáccsal látja el logika vizsgájuk előtt Horváth Rozáliát és Főző Györgyit, akiknek ez az első vizsgaidőszakjuk a tanítóképzőben Utolsó félé”i vizsgására készül Soós Éva III. éves hallgató, február 1-én már TörnkszenfmiHőson kezdi meg tanítási gyakorlatát, mint önálló osztályvezető Eddig 205 gazdaság jelentkezett az enurti nemzetközi kertészeti kiállítás eredménybemutatóira A magyar mezőgazdaság idei legjelentősebb „külföldi szereplésére” az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon kerül sor. Az áprilistól októberig tartó kiállításra több külkereskedelmi vállalatunk visz árumintát. A mezőgazdasági kiállítási irodánál eddig — kettőszázöten — jelentették be részvételi szándékukat. A kiállítók közül legtöbb a termelőszövetkezet, szám szerint 124, ezenkívül 61 állami gazdaság, 13 kutató intézet és más intézmény, 3 szakszövetkezet és 4 egyéni termelő jelentkezett. A termelőszövetkezeteknek több mint a fele a három nagy „kertész megyéből” Heves, Pest és Csongrád megyéből kerül ki, ISKOLA ÉS VILA GNÉZET A Z MSZMP ideológiai irányelveinek feldolgozása az elmúlt év végén az iskolai tantestületekben is lezajlott. A tudatformálás fontos bázisa az iskola, ezért érthető módon nagyon lényeges, hogy pedagógusaink ismerjék és értsék az'ideológiai irányelvek célkitűzéseit és elemző, alkotó módon alkalmazzák. Az irányelvek, egyéb területek mellett, lényegében meghatározzák szocialista nevelésünk főbb feladatait is, feldolgozásukat az iskolákban sem tekinthetjük kampányfeladatnak. A körültekintő előkészítés után lezajlott tantestületi értekezletek e munka első szakaszát, elindítását jelentik csupán. 1965. szeptember 21-én az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának propaganda és művelődési osztálya. a Pedagógusok Szak- szervezetének Szolnok megyei Bizottsága, valamint a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya közös intézkedési tervet adott ki, amely meghatározta a feldolgozás módját és a szakterületeknek megfelelően az ideológiai irányelvek egyes kérdéseit kiemelve javasolta a viták témájául. A PEDAGÓGUSOK körében az előkészítő és szervező munkát a párt és állami szervek, valamint a pedagógus szakszervezetek különböző szervei végezték. Az alaposságra jellemző, hogy a tantestületi értekezletek előtt néhány iskolában felmérést végeztek á tanulók ideológiai, világnézeti tájékozottságáról is. A megyei tanács vb művelődésügyi osztályának iskolai csoportja most Ösz- szegezte a tantestületi értekezletek tapasztalatait és egyúttal a további sürgető tennivalókat is meghatározta a pedagógusok ideológiai. világnézeti képzését illetően. Az iskolai csonort jelentése a viták pozitívumaiként értékelte a következőket: a nyílt, őszinte hang határozaittabbá válását, a bírálati készség fejlődését, azt, hogy minden ' nevelő megismerte az ideológiai irányelvek célkitűzéseit, tájékozódott a párt állásfoglalásáról, a pedagógusokat is jórészt személyesen fog1- lalkoztató kérdésekben. Az utóbbi évek legjobban->elő- készített tantestületi értekezletek voltak az irányelvek vitái. A viták színvonalának emelésében nagy segítséget nyújtottak a marxista egyetemre most járó pedagógusok. Ez a tény egyben a többiekben is felébresztette a marxista önképzésre, továbbképzésre való törekvést. A viták során néhány helytelen nézetre is fény derült. Sok nevelőben még ma is meglehetősen tisztázatlanok a hazafiság, a nacionalizmus, az internacionalizmus fogalmak. Nacionalista ferde nézetek elsősorban a határkérdés kapcsán vetődtek fel. Ezek a negatívumok azonban csupán szórvány-jelenségek voltak. Mindamellett a helytelen nézetek felszínre bukkanásai is közvetve a vita eredményességét szolgálták. hiszen ugyanakkor vitaérvként a helyes állás- foglalások is megfogalmazódtak. tudatosodtak. A viták igazán eredményesek csak ott lehetnek, ahol az irányelvek megállapításait konkretizálták az adott helyzetnek megfelelően. Sajnos jőnéhány vitaindító előadás megmaradt az általánosításoknál. Sok helyen odáig ugyan már eljutottak, hogy az irányelvek egyes megállapításait a szomszédos tantestületekre vonatkoztatták, de sem a 'ó. sem a rossz példákat nem a saját munkaterületükről, a saját kollektíváinkon belüli jelenségekről hozták. A 70KB4N a tantestü^ letekben jártak él helyesen, ahol a vitákat egy korábbi, az ifiúsási munkával foglalkozó nevelési értekezlethez kapcsolták. hiszen az ideo’ógiai irányelvek a pedagógusok számára “i-^sorban a mindennapi pedagógiai gyakorlat példáihoz kapcsolódva válhatnak igazán szemléletessé. A viták célja végsősoron az ideológiai irányelvek a gyakorlati nevelőmunkában való hasznosítása, és ez egy' nagyobb időszak folyamatos'.feladata. Az irányelvek " feldolgozása szorosan kapcsolódik az iskolai reform célkitűzéseihez. hiszen a szocialista nevelés hatékonyabbá tétele csakis az irányelvek szellemében képzelhető el. Másrészt a reformnak az az alapelve, mely szerint szorosabbá kell tenni az iskola és az élet kapcsolatát. nemcsak didaktikai, hanem nevelési feladat is. „Az u. n. kettős nevelés problematikájának helyes feloldása; a nevelés bátrabban felkészül az ellentmondásosabb jelenségek elemzésére és a velük kapcsolatos kérdések megválaszolására.” (Kurucz Imre: Az oktatási reform végrehajtása. Társadalmi Szemle 1965. 12. sz.) örvendetes módon a viták során nemcsak a szű- kebb szakmai részek, hanem gazdasági, társadalmi életünk egyéb területeivel kapcsolatos kérdések is felvetődtek. Ez egyben pedagógusaink fokozódó társadalmi érdeklődését- is jelzi Ezek a kérdések másrészt éppen a Pedagógiai gyakorlat tükrében vetődtek fel. Nem véletlen például, hogy a viták során a felnőttek munkafegyelmét bíráló meeiegyzések hangzottak el, ez nem kis mértékben a nevelésben oly nagy szerepet iátszó pé^akép. példamutatás problematikáját érinti. O s<5™öéZVE az elmondottak^: — az ideológiai irányelveket feldolgozó viták csak a kezdeti lépést jelentették. — Legnagyobb pozitívumuk, hogy ezeknek a gondé1 ->. toknak az érlelése, belső munkálása megindult nevelő testtileteinkben és pedagógusainkban készs*e£Té válva meghatározó, irányító szempontjai lesznek gyakorlati tevékenységüknek. Rideg Gábor Két új nagy busszal bővül Szolnok közlekedési autóparkja •• Műs&ahi konferencia a» AKOV-nél Mindenütt az országban a műszaki konferenciákon tanácskoznak e napokban az üzemek .vezetői, a szakszervezeti bizottságok és műszaki: kaUe.kíí.váte. az ez évi feladatokról és azok teljesítésének lehetőségeiről. Latolgatják, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel hogyan lehetne a leggazdaságosabban eleget tenni a kötelezettségeknek, úgy hogy közben javuljanak a munkafeltételek, könnyebb legyen az ember munkája Hétfőn délelőtt a szolnoki 7. számú Autóközlekedési Vállalatnál tartott műszaki konfreenciának több mint hetven résztvevője volt. A vállalat, a párt- és szakszervezet vezetőin, a műszaki dolgozókon kívül szocialista brigádvezetők és csoportvezetők is megjelentek. Kerekes Ferenc igazgató a tavalyi esztendőben elért eredmények rövid ismertetése után rátért a legfonto- tabbra az 1966-os feladatokra. Elmondotta, hogy a teherfuvarozási ágazat gépkocsi állománya nem növekedik ebben az évben, sőt némileg csökken. A pótkocsik számának gyarapodása viszont várható. A TEFU-nak a tavalyinál 5.1 százalékkal több, összesen 3 millió 733 ezer tonna árut kell elszállítania. E mennyiségből a vasúti rekonstrukcióra több mint 1 millió tonna jut. Egy kötelező mutatószám A vállalat egész évi tevékenységének fedezésére 14,5 millió forint munkabér áll rendelkezésre, s egyúttal ez az egyetlen joghatályos mutató, amelyet köteles a vállalat betartani. A személyfuvarozása ágazat gépkocsiparkja 4,1 százalékkal lesz nagyobb, amellyel a tavalyinál 3,4 százalékkal több, összesen 23,6 millió utast kell szállá, i. A felügyeleti szerv jóváhagvta a vállalat éves tervét, melynek részletes kidolgozása üzemegységekre való felbontása folyamatban van. Február második felében, amikor a termelési tanácskozások megkezdődnek minden dolgozó tudomást fog szerezni arról, hogy brigádjára vagy csoportjára milyen feladatok várnak ebben az évben. A továbbiakban Kerekes Ferenc ismertette, hogy a vállalat vezetőinek milyen elképzelései vannak a feladatok végrehajtásáról. Elsősorban a nagy jelentőségű eszközgazdálkodásról, a termelőeszközök ésszerűbb kihasználásáról szólt, majd a karbantartók anyagi érdekeltségének megteremtéséről beszélt. Ezután bejelentette, hogy a kormány bérpolitikai intézkedésének következtében a 7-es AKÖV 304 ezer forintot kapott, amelyet a művezetők, a nehéz fizikai munkát végző rakodómunkások, a karbantartók bérének emelésére fordítanak. A rakodás gépes'tése » 1966-ban komoly feladatot jelent a rakodógépesítés további növelése, a nehéz fizikai munka lehetőség szerinti kiküszöbölése, valamint a darabárus forgalom rendezése. Jelentős helyet foglal el a feladatok között a munkásvédelem az üzemi balesetelhárítás és a közúti balesetek csökkentése. Végezetül Kerekes Ferenc igazgató a gazdaságirányítás új formáiról, az önállóság következtében megnövekedett felelősség viseléséről beszélt. Elsőnek Böröndi Tibor, a KPM Autóközlekedési Főosztályának személyforgalmi osztályvezetője kért szót és a résztvevők tetszésnyilvánítása közben Szolnok város, de az egész megye érdeklődésére számot tartó bejelentést tett. Műszaki fejlődés — Örömmel közölhetem önökkel — mondta —, hogy Szolnok város helyi közlekedésének javítása érdekében a vállalat az első negyedév végén, de legkésőbb a második negyedév elején hét 66-os típusú nagy autóbuszt kap, ezenkívül még minőségi cserére is sor kerül. Hat régi egyajtós AMG típusú autóbusz helyett hat új kocsit kapnak. Ebben az esztendőben a 7. sz. AKÖV teljes taxi-parkját új Warsa- vákkal cseréljük fel. Ez körülbelül 35 új személygépkocsit jelent. E lehetőségek figyelembevételével vitassák meg az elvtársak az Idei feladataikat. A műszaki konferencián tizennégyen kértek szót és mindnyájan a vállalat feladatainak sikeres megoldása érdekében fejtették ki véleményüket az eddigi hiányosságokról és sok, hasznos tanáccsal, ötlettel járultak hozzá a munka megjavításának lehetőségéhez. B. J. Ezer mintadarab érkezett az ajándék- és emléktárgypályázatra, de kevés volt az eredeti ötlet Lezárult az OKISZ és a Népi Iparművészeti Tanács nyilvános pályázata, amely azt a célt kívánta szolgálni, hogy bővítsék az ajándék- és emléktárgyak választékát, és így jobban kielégíthessék a hazai vásárlók körében jelentkező keresletet. valamint az idegen- forgalom kapcsán felmerülő Igényeket. A pályázatra ezer mintadarab érkezett, de ezek egvharmadát már el sem fogadták, nem is vitték a pályadíjakat odaítélő bizottság elé, mert nem jelentettek újdonságot, valamilyen változatban ismertek voltak. Az elfogadott pályaművek többségét is az jellemezte, hogy a vártnál kevesebb volt az ötlet, a valóban újszerű eredetiség. Ezér1 a bíráló bizottság a három első díj közül csak egyet, a húsz harmadik díj közül csak tizenötöt ítélt oda, a kilenc második díjat hiánytalanul kiadták, mert találtak arra érdemes pályaműveket,
