Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

2i SZOLNOK MENTEI KfiFLáf MSI Január 23~ «■MMHMI Fázik ím pálinkái A Jászberény é$ TidSfes Feisz jásztels6s2entgyS?gyi sscsziőzdéjében januárban ezer liter páiiajfcái f&zíes., • » hónap végén befejezik kampányt­TANÁR ÚR, KÉREM! (Egy volt tanítvány monológja) Jonapot kívánok, tanát ár! Erre jártam, hát bejöt­tem. Nem tudom, tetszik-e még rám emlékezni? En vagyok a Juhász Pista, Ott ültem a középső padsor­ban, az utolsó előtti pád- bon. Amolyan se hideg, se meleg diák voltam, lehet hát, hogy már kiestem ft tanár úr emlékezetéből. — (Dehogy is estél,. fiam!) Arról voltam ismert, hogy bolondultam az álla­tokért. Parasztgyerek va­gyok én, nem állt hát tő­lem messze az efféle. A biológia órákon, ha boncol­hattunk, nem akadt nálam lelkesebb asszisztens az. egész osztályban. Tetszik tudni, mindig is állatorvos akartam lenni. Sajnos, nem sikerült. A felvételin össze­szedett tizenöt pont nem lett elég ahhoz, hogy „dok­tor úr” legyek. Nem mon­dom, egy kicsit letörtem, de aztán összeszedtem ma­gam és beiratkoztam egy felsőfokú technikumba. Itt is kedvenceimmel, az álla­tokkal foglalkoztam, ta­nultam hát. Tisztességes ösztöndíjat is kaptam, s emellett meg volt a remé­nyem, ha félévkor jeles teszek, pótlólag mégis fel­vesznek az állatorvosira. Nem vettek... Ez azután elkeserített, nem voltam már plyan szorgalmas. — Rosszul vizsgáztam, de az államvizsgára összeszedtem magam■ és 4.5-el végeztem. Vizsgák után rögtön ha­va kerültem. Igaz, hogy anyám néha mondogatta, hagy ^enki sem próféta a saját hazájában*, de én itthon is meg akartam mu­tatni, hogy ^próféta lö­szeid’. Nem mondom, nem so­kat keresek itt p tsz-ben, összesen havi ezerkettő- 5tzázra megy fel a fizetés, azt is as FM fizeti, mivel hogy még mindig gyakor­nok vagyok. Nehogy azt tessék hinni, hogy panasz- ködök. Nem, nem erről van szó. Tudom én jól, hogy sok baj van még a közös gazdaságok gazdasági alap­jaival, de azért én eltöp­rengem egy kicsit, a dol­gokon. Azt mondtam ma­gamban: tanultam két évig, több-kevesebb szor­galommal. Diplomát sze­reztem, mezőgazdasági dip­lomát. (Mindig azt hallot­tam, azt olvastam, nagy szükség van az effélére. — Ma már ebben nem va­gyok olyan biztos.) Okleve­les állattenyésztő lettem. Hitem szerint értem is, sze­retem is a szakmámat. Még a technikumban eltervez­tem magamban, hogy való­jában gazdája leszek az ál­lattenyésztésnek egy ter­melőszövetkezetben, vagy egy állami gazdaságban. Kiszámítom a takarmány- feíadanot. szelektálok, s ha igénylik, talán még egy-két jó tanáccsal is szolgálhatok az állattenyésztésben dol­gozóknak. Egy esztendő a gyakor­lati időm. Nem sok, esak- hát a jövedelem... Sok cimborám dolgozik más kö­zös gazdaságban, levelezek is velük. Ok Írják hegy « I AZ ORVOS, A BETEG ES A HŐVÉR Napi hárome&rm f&rgxfasm m* SZTK rendelSintémeiérnm SHWpV •*-& 'ámm • tus*»' ■<» w • i­telefonja figy new yorki cég hős® forgalomba a Sensicall ne­vű speciális telefonkészülé­ket süke tek szántóra. A ké­szülék a hosszú és rövid hangokat hosszú és rövid villanó fényekké alakítja át. Olyanok szántóra, akik nemesek süketek, de va­kok is, vibráló gombos megoldást találtak, úgy, hogv a gombokra helyezett ujjakkal a rezgéseket órtel- usssaní íMíkj&fc, Szolnok, MÄV állomási hétfő reggel háromnegyed hét. Nagy tömeg zsúfoló­dik be a 4-ea buszba. Irány: a rendelőintézet. A reggeli variatok ontják a megye minden részéből & szem- övetrendelésre érkezőket, gerincbe legeket, gyomorba­josokat Akinek nem Jut unbdzuKs, gyalog vág ®eki. Heggel hét és nyolc kö­zött beérkezik az első nagy hullám a rendelőintézetbe. Az épület nyeli a sokasá­got Csak a kapunál torló­dik meg néha a tömeg, ott »bei. a scüánwt or-stoga^ák — A gégészetre, az orto. pédiára és a szemészetre, — Én bérek sszámot a feelgyógyáaase&ra ém a «Stfc- «síre-.., — Mit SblaksRÖ?, ám J9» tém előbb.« modernebb betegnyOvás* tartási módszer, ég fokoza­tosan erre tóránk majd1 rá. Eddig csak a emmásafz- ten aikalroasttMte, ree* s IbObébiífettfit Örökíts vihar A sorrend to&rffll örököse a vihar S amint megtud tuk, caaefc több oka van EIsősortÉn ss, begy om> miféle scrszám-rendsséi • te Ots*Ör négy méteres otthon Eaeregystsámharminc kópia $800 hölesőnaés Tenyérnyi helyiség —- rögtön ess tűnik fél az em­bernek, ahogy bélép az ajtón. Szóinak, Május 1 utca 38., hátul az udvar­ban, balra a második ajtó­Amikor tíz esztendővel ezelőtt beköltöztek ide, 80— S0 darab filmtekercsükkel, még kényelmesen elfértek, me már bizony komoly gondot okoz a raktározás, rz adminisztrációé munka: 113C kópiát őriznek jelen­leg, s évente háromezer- nyoloszáz alkalommal fcK- csönösnek kisfilmeket » különböző intézményeknek, iskoláknak, művelődési há­zaknak és gyáraknak. Utóbb már a dia-filmeket (kétezer darabot) kénytele­nek voltak átadni Karcag­nak; illetve Jászapátinak hely hiányában. Évente nyolcvan darab új filmmel gazdagodik az állomány, s ezen kívül még 40 erer .fo­rintot fordí tanak egyéb film és sremiéttetőeedEÖz vásár­lásokra. A Msfilmek, mint az is­meretterjesztő K'iDka kor­szerű segédeszközei egyne jobben tért bénítottak av utóbbi éi'ekben. Megnőttek a kölcsönzési igényé«, s lS65-ben már országosan a második helyre került a Szólnék megyei filmtár for­galmazás tefetotatébte*. A leggyakoribb kölcsönző a karcagi, a mezőtúri műve­lődési ház, a Kilián György Repülő Tiszti Iskola, a 3 ászszen (and rási tanyai is­kola, s a gyárak közül a jászberényi aprítógépgyár és a törökszentmiklósi me­zőgazdasági gépgyár (itt a munkásakadémiai előadá­sokhoz igényelnek rendsze­resen filmeket). Ritkábban kerül sor ss egyéb szemléltetőeszközök kikölcsönzésére. A csillagá­szati távcsövet mindössze egy alkalommal kérték, 1965-ben (a szolnoki cu­korgyár csillagászati szak­köre). A magnetofonnak nincs nagy keletje — mint mondják — a legtöbb eiő- adó a saját készülékét, te­kercseit viszi az előadások­ra, vagy a művelődési há­zét használja. Keskenyfilrn- vetítőgép ja van a legtöbb helyen, úgyhogy ennek sí igénybevételére Is esek né- ha kerül sor. Még szemléltető eszköz neon is ifién akad itt, rak- fcárnzáaí éra kezelési eehézr nég hiányában. Pedig nagy ssöttságéí tudnánák' nyúj­tani a terntósrettudesmányi előadások megértéséhsa, a különféle rovartani, nö­vénytani készítményeik, mikroszkópok, anatómiai «modellek; ’ snefczzefesk, M, JL íss - • bár nem kötelessége, — jóindulatúan megpótol­ja néhány munkaegységgel e keresetet. Nem kívánok én sokat, de ha már önálló brigáávezetökénl dolgozom, talán én is érdemelnék ha­vonta néhány 'munkaegy­séget. Azt mondtam, a gyakor­lati időmet töltöm.. Ez igaz, csakhogy ezzel sincs egészen rendben minden. Én úgy vélem, azért gya­korlat a gyakorlat, hogy az, ember a könyv után a gya­korlati tudást, tapasztalatot is megszerezze. Ezért kér­dezgetek én oly gyakran mindenfélét a hozzáértők­től. Sajnos, éppen azok nem segítenek, akiknek es kötelességük lenne. — A, vezetőség úgy gon­dolja, első a munka, hi­szen elegei tanultam már. Tanár úrnak nem kell bizonygatnom, hogy az is­kola és a gyakorlat nem egészen ugyanaz. Csak úgy lehet valaki jó szakember, ha a kettőt összeegyezteti. Nem titkolom, sokai kell még tanulnom, $ éppen ezért úgy vagyok vele, hogy csupán pénzzel nem tudnak ott tartani. Ha nem fejlődhetek, tovább állok. Hiszen nem sok az, amit én most csinálok. Kiadom a takarmányt, körül nézem a jószágot, a ha rendben vannak, ezzel az én mun­kám be Is fejeződött. Per­sze, így se nagyon szaba dúlok haza este öt-hat órá­nál előbb. Az állat, vasár­nap is enni kér, nem nézi a naptárt, hogy pirosba- SÄ#-* a nap, vagy — Nincs tehát sok ünnepem, déhát ez már a hivat ár sommal jár. Igaz, hogy későn járok haza, de na­gyon hamar lekerekezem én azt a két-három kilo­métert hazáig. Tetszik tudni, tanár úr, szép ez a munka. (Ezért is választottam ezt.) Na, hogy «* sem lenne baj, ha egy kicsit jobban megbecsülnék, az iskolázott, embereket Nem vagyunk mi olyan gazdagok, hogy lemondhas­sunk a képzett mezőgazda­sági szakemberekről. — S hogy mivel kellene, őket megbecsülni? Talán jószó­val, talán anyagiakkal is. Azután, bizony az ember sokat felejt ám a főiskola elvégzése után, hát ezért is gyakrabban a könyv mellé kellem ülnöm. Ré­gen volt már az, mikor én mzsgázgattam, meg aztán itt- a tsz-ben mások a prob­lémák is. — Meg aztán, hogy nézzek én az idős állattenyésztők szemébe, ha ők — felsőbb iskola, nélkül is — többet tudnák, mini én? Ne tessék haragudni, ta­nár úr, hogy ennyi ideig feltartottam, de as érettsé­gi után azt tetszett mon­dani, hogy ezután is úgy jöjjünk az iskolába, gond­jainkkal, örömünkkel, — mintha az édesanyánkhoz mennénk, Fájna, ha azt tetszene érezni, hogy sírni jöttem. Nem, elégedett va­gyok én, de tetszik tudni, a kerék-is nyikorog, ha a szekér halad. Főleg, ha ke- nstlen az a kerék... ’HMnér 8 Amise Ilyen közjátékok utón helyezkednék el a betegek ás — várnák. ötvesi-hatvsB beteg egy-egy orvosnál egy hatórás műszakban. Ha úgy számítjuk, hogy mindenkit meg lehet vizsgálni hat perc alatt, altkor is kitóit a hat óra, És legtöbbjük már itt van reggel hét­nyolc óta. el is akarná ér­ni a korai vonatot. Türel­metlenség — idegesség —- problémák. Ä fél megye, pints nagy hátai Járó* — Igen — bólint Osgyáa István igazgató-főorvos. — Egyáltalán nem titkoljuk, hogy állandó és rendkívü­li zsúfoltság van a rende­lőintézetben. Ek elsősorban a délelőtti órákra vwrsatÉao- zft, amikor a vidékiek Jön­nek kezelésre, kivizsgálás­ra. Nézze a megye térké­pét A rendielőfatézetheí tartozik » megy* területé aek fele és a nagy hátai Já­róra bárom községe. Kz két­százezer- ember,' Ehhez■ jön még egyes ®za k-rendalása - tesro «sas tttóss? megyéből m „beteg-anyag". Például »se mészetálag hozzánk tertasáfc e, jászberényi Járás in, es százezer ember lakóhely*; Ortopédiai rendelés sercsat psr>tjábói, *i ««ász megye beteg® hozzáni. Járnak. Megnéztünk «er graft koct ikzcHni 1955-ben hárotnKtázhetveneoer bete* fordult ftvsg ««y év alatt az intézető««, 1961-bes m a wzáso hétsstóznyolcva®- ezerre emelkedett, teháá több ssini kéboeresérst Utána vsáamelyee csőkké né9 mutatkoaofcí; 1965-ről még nincsenek végleg«? adatok, de eléri a tusúm ms 1961-es csúcsot Adv» vwn tehát c®r :te tóasnésay, amelynek aaono? scaáraú rendelő-helyiséggel- igaz, sokkel jól*» technikai felszereltségül — mini kezdetben — kétszer annyi beteget keH ellátnia, mint amennyire méretették. Délelőttoh ét délwtának — A szakorvosi óraszám 1966 óta axnelkedett, 210 óráról 412-re. HSbbffl mint­egy 240 óra esik: naponta a rendelőintézetre, a többi vidéken oszlik meg. Ete azonban kevés, Ráadásul napközben sem oszlik meg egyenlően a szakorvosi ren- dölőórák stóma, Aa orvo­sok jónésze csak délután jö­het, rtósariállásban. Főfog- lalkozágú orvosnak lakást kellene biztosítanunk, es pedig nem megy. Így a délelőtti nagyobb tömeg ke­vesebb orvosra marad. De nem. növelhetjük a szak­orvos-számot sem, mert a rendelőket nem tudjuk tet­szés szerint szaporítani épületen belül. A mostani nagyarányú építkezés nem gyarapította a rendelőhe­lyiségeiket, két lényeg«! célt szolgált. Elkülönítették a fogorvosi helyiségeket és a belgyógy Waton kartono- t&, Vwssvk Mere, lís * :b*> nem tudja kielégíteni «' idényekéi. AJd reggel há­rom-négy sorszáromt vált Ki, aa zavart okoz a külön böző rendeléseken, ahot rendszerint akkor jelent* kezdk, amikor a száma le járt. Ezenkívül az egyik ezak rendelésről a másikre átutalóval jönnek a bet» gek, easkiet a fennálló ren delkeaés szerint soron kí­vül Ml beengedni, hiszen az eredményt még vissza!« kell vinnie ahhoz ax orvé® hoz, aki küldte, A külön- bCtzC> esaorvék által szűrő vizsgálatra küldött csopor­tokat szintén ssore® WvtB 'k»H rógigrinnl *as ob» íáüyokon. Emellett Hzovf akadnak aíysa ssató* íb, amikor tetMretség step fém kerül be vtíaJSl Ktt sügwüan v^izik — ha rá* jönnek. A iájélfeaza'ílan be­teg viszont csak a aorönífcí vüliségei látja, as okát aem tudja, im reitiá® vttéfe btíetkeanek, Az orvois és a beteg &ö*­‘JŐC, sz ütközőpont a bő- vér, aki beszálltja » pá­cienseket. Sofeseor ideges, hissen Si* ,-üjötk, fctóssaa jédtünak ib«räü.öt- venfélét 'rérdeznsfc és mindenki bizonygatja, hegy ő volt itt előbb, valakinek pedig xa^yvenkUencedikr sót ®ves»ő;toek te testi jimní®,­Az ingwült hang, azíoe psese%„ a betegek, leggya- iaoribb panasza, SzóbeM panasza, mert írásban J.96S- Sten összesE® egy panasa hatott be as igazgstó-fSor^ voshc®, me* as a néhány tevéi, amit iapunkfcoeküld­tek be. Tárgyilagosan . eJ. kel], ismernünk; hogy van- aak «olyan egéssségügyí dolgozók, akiknek: hangja ídfogásolható, fölényes, ?n- gerüit Tapaíéttalataink cse­nni ez, a Jdfiebbség. Sajnos, annak a hetesnek, aki egy ilyent „fogott ki”, hiába mondják, bogy a többiek barátságosak, ö ezen ke­resztül méri le as egészség­ügyi ellátás kultórálteágáW Rppen ezért a rendelő «ér­tekezletein, megbeszélése ín áRamJóara felhívják a fi­gyelmet a messasmenő sn*- variastóaraiL. Mi te <sst térne szűk. Dpennirallsálá* A segítség? Elsősorban a decentralizáláa. Már szere- pel az új ötéves tervbe® egy nagy modem rendelő- intézet létesítése Török- ■«zentmiklóean. Ez rögtöo csökkentené a zsúfoltságot Hasonló jó eredményt je­lent majd a MÁV kórház felépültével a mostani MÁV rendelő átalakítása gyár- mek-rendelőintéairtté. A Mszabadulő helyiségek: «65 részébe® újabb rendelőket ifíuSt !&02SfSG3Xl* A rendelőintézet tíz «v alatt sokat fejlődött Nem fcidott azonban lépést tar­tani az igénybevétellel é» ssb ZBűfoltsáj^aesi éra az est sA kapcsolatra nehézségek­ben jelentkezik. Kéteaeröf- szfiz-háromeaser amber, egsr közepes falu lakossága for­dul meg itt naponta, 8 amíg az új létesítmények el nem készülnek, két-bi- rem évig a helyzet nem javulhat lényegesem. Türe­lemre, megértésre, emberi hangra van szükség — • vizsgálássttMl «ottttbát ci- dsMn Soős István főid evezető a mérőóra álláséi jgyeit. fokot nawtat * f«kmé(é.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents