Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
Wflff? proletárjai eqyesSlsetek! SZOLNOK MEOyi! |a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁr«? l APIA STB. évteiyaa*. a*. Ara 80 fillér 19HS. joauär 23-o vasárnap Arak és a mezőgazdaság /l kormány legutóbbi *» árintézkedései nyomán a mezőgazdaság kér- déacri újra az egész társadalom érdeklődésének középpontjába kérditek. Es érthető is, hiszen a mező- gazdasági termékek felvásárlási, illetve az egyes sikkek fogyasztói árának a féléénélése közvetlenül érinti a lakosság különböző csoportjainak az életszínvonalát. Ennek tulajdonítható, hogy az intézkedésekkel kapcsolatban a legkülönbözőbb vélemények alakullak ki A szövetkezeti parasztság, mivel érdekeivel közvetlenül is egybeesnek az intézkedések, örömmel vette tudomásul a fel- vásárlási árak változását A lakosság több* rétegében egyesek kételkednek az Intézkedések helyességében, szükségességében és abban, bogy azok nemcsak a me- tógazdaság és a parasztság helyzeté« változtatnak kedvezően, hanem az epés* ország, e népgazdaság fejlesztésének is fontos, nélkülözhetetlen feltételei. A wxmógMTiitjUBág kérdé- stban kiala- aézeteknek tsan kin részben az az oka. hogy jelenj, árszínvonal a *kalóságosnál kisebb- oek tünteti fel a mezőgazdaságnak a nemzed jövedelem termelésében betöltött szerepét. Amig as érvényben levő árakon számolva a mezőgazdaság mindössze 17—18%-kal részesedik a nemzeti jövedelemben, addig — a valóságon költségeken alapuló ter- BtaW árat számolva — részesedése mintegy 30%-ot fensz ki. F ontos szerepet játszik a mezőgazdaság as Meazinoonal alakulásában. A lakássá« jelenleg jövedelmének majdnem 50 százalékát mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre költi. A mezőgazdasági termelés növekedése tette lehetővé az elmúlt években, hogy az élelmiszerfogyasztás jelentős mértékben növekedjék és kalőriamennyi- eégben elérjük a legfejlettebb országok színvonalát A népgazdaság fejlődésének egyik fontos mozgatórugója s külkereskedelem, A mezőgazdasági export fejlesztése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy ipari nyersanyag-behozatalunkat, gépimportunkat — részben — az erősen aktív agrárexport-import egyenleggel fedezhessük. A mezőgazdasági exportot azonban nemcsak az ipar im- portszü kséfSeted miatt kell fejlesztenünk, hanem a helyes mennyiségű és szerkezetű agrárexport pótolhatatlan népgazdasági előnyei miatt is. Mezőgazdaságunk az utóbbi érvekben jelentő* mértékben fejlődött. A tss- efc szervezetileg s túlnyomórészt gazdaságilag Is megszilárdultak. Az eredmények mellett azonban szá ios olyan jelenséggel találkozhatunk, amelyek gátolják a gyorsabb fejlődést. Ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme meghaladja ugyan az átszervezést megelőző évtizedek átlagút, de a kívánatosnál nagyobb mértékben elmaradt az ipartól. A mezőgazdasági termelés viszonylagos elmaradásának a tsz-ek fejődését afeadálycsó tényeküknek — ez világos — nem a szocialista mező- gazdaság, a szövetkezeti fonna az oka, hanem azok gazdaságirányítási rendszerünk hiányosságaiból adódnak. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árainak a felemelés« azt célozza, hogy az új árak közelítsenek a társadalmilag szükséges ráfordítások által megkövetelt árszínvonalhoz és ezzel egyben ösztönözzenek a mezőgazdasági termelés növelésére, Az alacsony fel- vásárlási árak ugyanis nem biztosítják, hogy a gazdaságok a bevételeikből fedezni tudják a kiadásaikat, megfelelő jövedelmet biztosítsanak dolgozóiknak, * lehetővé tegyék a termeiéi bővítését. Ezek tehát nemhogy ösztönöznék í többtermelést, hanem gátolják. A jelenlegi mezőgazda- <** sági árrendszer alapvetően 9 évvel ezelőtt alakult ki és a kötelező beszolgáltatás eltörlése után elősegítette a mezőgazdasági termelés növelését, a ■socialists átszervezést A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1957—58-ban alakult ki, amikor a mezőgazdaságban még az egyéni gazdaságok voltak túlsúlyban. Azokban pedig sem hajlam, sem pedig lehetőség nem volt s beruházások növelésére, a fejlettebb technika alkalmazására. Ezért a mező- gazdaság fejlesztésére szükséges beruházásokat akkor — tekintet nélkül a termelési eredményekre — központi elosztás útján kapta meg a mezőgazdaság. Szükségessé vált, hogy a termelés pótlásához, bővítőiéhez szükséges eszközökhöz s tsz-ek most már ne központi elosztás útján jussanak, hanem azokat — termelési eredményeik alapján — maguk a tsz-ek biztosítsák saját részükre. Erre azonban a mezőgazdasági árszínvonal nem adott lehetőséget, mert lényegesen — mintegy 26 százalékkal — alacsonyabb volt mint azt a ráfordítások indokolták volna. A Minisztertanács ha ** tározata az egyes mezőgazdasági felvásárlási árak felemeléséről jelentői lépést jelent tehát a szövetkezetek önátló gazdálkodásának a fejlesztése útján. I.ehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági árszínvonal tükrözze a társadalmilag szükséges ráfordításokat, ■ ezen belül fedezetet nyújtson a termeléshez felhasznált éllő- és forgóeszközök — kezdetben legalábbis egy részének — pótlásához, a mezőgazdában dolgozók anyagi érdekeltségének megfelelő érvényesítéséhez szükséges személyi jövedelemhez és tartalmazza az átlagos társadalmi tiszta jövedelmet. A mostani árintézkedések még nem biztosítják a tsz-ek önálló gazdálkodásához szükséges teljes pénzügyi fedezetet, ezért •gy- ideig továbbra is érvényben marad a mezőgazdaság támogatási rendszere. Ebből következik, hogy a» intézkedések csupán az első — kétségtelenül igen je. lentős — lépéseket jelentik a tsz-ek önálló gazdái- kodásáaak a megvalósításéit &. összehívták az srszággv ütést Befej eződott a Magyar— Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusa Szirmai István elvtárs felszólalása A népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján as országgyűlést IMS. január 0. napján. (csütörtökön) délelőtt U órára összehívta. Megkezdődtek a vizsgák A marxi at» leninista esd egyetem wolnokl és vidéki osztályaiban most vizsgáznak a hallgatóik- Legelőször — január 10-én — a szolnoki pedagógus osztály harmadik évfolyamának résztvevői adtak szamot t- féléves munkájuk eredményéről. Január 14-én a szakosító tanfolyamon a nemzetközi munkásmozgalmat tanulóknak volt -nagy" napjuk. Január 21-én pedig as ipargan- daságtanra járók vizsgáztak. Hétfőn és szerdán tizenöt osztály hallgatói, vagyis a polgazdosok számolnak .be az első félévben tanultakról. Január fel-én kezdődik as esti egyetem alsó ás harmadik évfolyamai hallgatóinak vizsgájaA megyében összesen — a hároméves tagozaton és a szakosítón — csaknem ezer- kétszázai) tanulnak, I as említett napokon vizsgásnakA szakosító tanfolyam levelező tagozatára járó het- venhárom hallgató szintén elmélyülten tanul, készül a vizsgákra. Mint tegnapi számunkban jeleztük, a kongresszus első napján pénteken felszólalt Szirmai István elv- társ, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Szirmai elvtárs bevezetőben tolmácsolta a kongresszusnak és minden résztvevőjének a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meleg üdvözletét, majd miután visszatekintett a proietáriá- tus harcára megállapította: Elvitathatatlan, hogy a társadalmi haladást meghatározó történelmi viharok főhőse, motorja a XX. században a Szovjetunió népe, annak szervezője ás vese- tője a Szovjetunió Kommunám* Pártja. Ebben az évszázadban az emberiség óriási lépéseket tett a társadalmi haladás1 útján. Szőkébb területre szorította az imperializmus hatalmát, a népek egész sora vívta ki szabaddá eát Most már csaknem 50 esztendeje, hogy a Szovjetunió munkásosztálya megvívta győztes harcát, elszakította az imperializmus világot átfogó, népeket nemzeteket rabságban tartó láncát Hiába volt a nemzetközi reakció minden rabló, véres kísérlete, a szovjet hatalom győzött és megkezdődött egy új rend, a szocializmus építése — mondotta, majd emlékeztetett a nagy lenini villamosítási program megvalósítására, a Szovjetunió gazdasági erejére Megállapította, hogy maga a szovjet hatalom léke fékezi s reakciót és bátorítja a jobb életért, függetlenségért, szabadságért, békéért harcolókat az egész földkerekségén. A haladó emberek felsorakoztak a Szovjetunió barátjaként, a nemzetközi reakció ellenségeként. Akai szerették az embereket és meg akarták szabadítani őket a lealázó tőkés kizsákmányolástól, a szolgaságtól, az éhségtől és pusztító imperialista háborúk örök veszélyétől, azok szovjet barátok lettek, segítették, védték az új szovjet hatalmat, ebben az időben születtek a Szovjetunió barátainak társaságai. A magyar—szovjet barátságot nem egy testület, nem a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Indította útnak. Nemzeti büszkeségünk, hogy 1919-ben elsőként sorakozott fel a magyar nép Oroszország munkás- és pa- raszthataltna mögé és — követve a szovjet dolgozók példáját — nálunk is megteremtette a proletárdiktatúrák Büszkén és kegyelettel emlékezünk meg arról is« hogy százezernyi magyar testvérünk harcolt szovjet földön a szocialista társadalom győzelméért A magyar—szovjet barátság így kezdődött, harcban, saenv». d ősben pecsételődött meg. És ezt a barátságot a magyar munkások, parasztok és a szellemi dolgozók legjobbjai a fasiszta terror negyedszázadában Is ápolták. Szirmai elvtárs emlékeztetett a Hitler-fasizmus által kirobbantott második világháborúra és hangsúlyozta, hogy az emberiség soha <J nem múló hálával tartosdk a szovjet embereknek azért, mert elsősorban az ő emberfeletti áldozataik árán sikerült megmenteni a világot a fasizmustól. A szónok miután emlékezteti arra, hogy 1945-ben a magyar—szovjet barátságnak új szakasza kezdődött, ezeket mond ot tg: Ilyenkor nem lehet nem emlékezni azokra a katonákra, harcosokra, barátokra, akik hazájuktól, családjuktól szeretteiktől messze áldozták életüket a magyar nép szabadságáért, felemelkedéséért Add a társadalmi fejlődés összefüggéseit csak felületesen ismeri, tudja, hogy a szocialista világrendszer a szovjet hatalom segítségével született, hogy a gyarmati rendszer felbomlása« az imperializmus kiszorítása nem független a Szovjetunió és a szocialista világrendszer növekvő gazdasági, politikai, erkölcsi és katonai hatalmától. Az elmúlt fél évszázad történelmi viharainak tanulsága: a társadalmi fejlődésben nincs megállás. A szocializmus térhódítását nem tudta megállítani Hitler és nem tudják megállítani a mai Imperialisták sem. A harc a két erő és a két rendszer között, különböző módszerekkel, ma is folyik. A legkiélezettebb formában most Vietnamban. Az amerikai imperialisták hitleri módszerekkel pusztítanak egy országot« mérhetetlen szenvedéseket zúdítanak egy tőlük 10 ezer kilométerre élő népre. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a nemzetközi harcok mai frontjain is mindenütt első helyen áll. Segítséget nyújt a felszabadult, fejlődő országoknak, a szocializmust építő országokkal megosztja tapasztalatait és ahol fegyveres harcot vívnak, ott fegyverekkel, katonai ismeretei megosztásával is segít. így van ez most Déi- Vietnam népének igazságos háborújában. Az elmúlt csaknem 50 esztendő minden tapasztalata azt bizonyítja, hogy nem lehet a társadalmi haladás híve olyan ember, aki szemben áll a Szovjetunióval, nem nevezheti magát internacionalistának az, aki szemben áll, vagy szembe fordul a Szovjeó» (Folytatás s 2. oldalon) Jól jóit a vastag hó a gabonának Gyengén kelt a butám, de aranyat értek a decemberi meleg napok # Uuanonnégyemer tonna nitrogén boolnoh megye 180 es er hold bnaavetéeére Jásztelken, Karcagon 8 másutt is hallottunk panaszt a téli vetésekre. — Munkatársunk a Szolnok megyei tanács mezőgazda- sági osztályán érdeklődött erről. Ott mondták el, hogy megyénkben az állami gazdaságok birtokait nem számítva 247 ezer hold őszi vetés teleléséről van sző. Ennek döntő része kenyér- gabona. Százhetvenkilencezer holdon vetettek kenyérgabonát az idd őszön a Szolnok megyei termelő- szövetkezetek. A vetés 90 százaléka jó, Illetve közepes minőségben történt, 20 százaléka ellenben gyengének mondható. Köztudott, hogy a vetésekre kedvezőtlen ősz járt. Szeptemberben ég októberben mindössze 15 milliméter csanadék hullott a sokéves 99 milliméteres átlaggal ssembea. S hiába volt a megfelelő munka, a talajból hiányzott a nedvesség, hideg volt a vetőágy. Nagyon rosszul keltek az ősziek, elsőként Is a búza. A mezőgazdasági szakemberek november végén megvizsgálták a megye őszi vetéseinek állapotát Akkor még nagvon szomorú kénét kaptak. A búza vetés Hl számlákét taiál27 százalékát közepesnek, ám 57 százalékát gyengének. A többi őszi gabonaféle arányai sem voltak sokkal biztatóbbak. Szerencsére a hóesés előtt meleg idő járt. Egészen január elejéig. S a decemberi meleg napok aranyat értek. A száraz talajban elfekvő mag kicsírázott, «őt nagy' része kibújt a földből is. így aztán december utolsó napjaiban a gabona tőállománya elfogadható képet mutatott. Holdanként több, mint két millió búzatő található. Erre Jött most a vastag hótakaró. Szolnok megyében átlagosan 40—50 centimétere» vastagságú hó borítja a vetéseket. Kitűnő, övja a fagytól, s még fejlődik is a hótakaré alatt a növényzet. A továbbiakban minden a kitavaszodástői függ. Az lenne a jó, ha sokáig megmaradna a hótakaró. Az már bizonyos azonban, — hogy e tavaszon bőséges belvizet lehet várni. Ezért a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályán már most felhívják a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy az Idő kinyílásával vezessék *i a vizet a Szolnok megye felkészült az őszi vetések tavaszi fejtrágyázására. Az idén ennek különös jelentősége lesz, hogy erősítse, segítse a gabona fejlődését. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya minden bold bázavetésre egy mázsa nitrogént biz* (ásított, — s már eddig mintegy 24 ezer tonna nitrogén műtrágyát szállítottak ki a termelőszövetkezetekbe, Ogy számítják, hogy minden hold búza fej trágyázva lesz az idén. A megye mezőgazdaságainak szakmai vezetői nagymérvű gyomosodással számolnak. S ezért a vegyszeres gyomirtást szorgalmazzák. A feladat az: ahol négyzetméterenként húsznál több gyomnövényt találnak, ott ei kell végezni a vegyszeres gyomirtást. Több esztendő gyakorlata mutatta, hogy tavaszon elkerülhetetlen bizonyos mértékű felfagyás. Ennek a henger, a talajtömörités az ellenszere. A megyei mezőgazdasági osztálvon egyébként úgy ítélik meg, noha a gabona fejlődésben lemaradt a tavalyihoz mérten, egy jó tavasz és a gondos növénvápolás mla- deot bdyreboohat. 8, h.
