Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
IMS. január 21. SZOLNOK MEGYEI NEPLAZ 3 UJ KEMENCE - JOBB KENYÉR A Szolnoki Sütőipari Vállalatnál 2 FNK—4/ó. típusú magyar gyártmányú félautomata kemence szerelését fejezték be a budapesti Vegyipari Gépgyár szerelői. A kemencék fűtése olajjal történik és 1 kilogrammos kenyér, valamint péksütemények készítésére alkalmas. Előreláthatólag márciusban kezdik meg a termelést az új kemencékben. Az olajadagc*lő beállítása Térkép a mf?őga/da»ágS termelés körleteiről Az Agrártudományi Kutató Intézetben befejezték az ország történelmileg kialakul* mezőgazdasági körzeteinek meghatározását, s a körzeteket, jellemző termelési ágazataikkal együtt feltérképezték. A több mint tízmillió adat elemzése. értékelése alapján az ország területét 33 mezőgazdasági körzetre osztották. Az egyes körzeteket mezőgazdasági termelésük szerkezete és színvonala szerint határolták el; ezek megállapítására — nemzetközileg elfogadott szintetikus mérceként — a területegységre jutó termelési értéket és ennek az egyes termékek közötti megoszlását vették alapul. A jelenlegi körzetek többsége történelmileg alakult ki, a múlt század vége óta. Az ország történelmileg kialakult mezőgazdasági körzeteinek meghatározása értékes segítséget nyújthat a termelés fejlesztéséhez, ahhoz, hogy az adottságok jobb hasznosításával mindenütt a helyileg legjövedelmezőbb üzemágakat fej lesszék. Hozzájárul majd ehhez egv most készülő, az adatfelvételre támaszkodó tudományos munka, ameiy Magyarország mezőgazda- sági területeinek részletes jellemzését tartalmazza. Az űj kemencék A brigád visszavár Kint fújja, hordja a szél. Ahogy az emberek belepnek az irodába, leverik a folyósón csizmájukról a havat, topognak egy keveset, s csak azután lépnek be a fűtött helyiségbe. — Régen volt ilyen tél — emeli meg sapkáját Szabó János, az Alföldi Kőolajfúrási üzem egyik főfúrómestere. A szegedi üzemegység irodájában adjuk egymásnak a szót. — Nehezen halad a munka? — Emberi kíván ilyenkor i fúrás — mondja. — Azért nincs megállás. Az olaj, a föld sürgeti az embert. Különben is az olajosok kemény legények. Egy kis hideg meg se „kottyan". Szabó János negyedszázada számít olajosnak. Hosszú idó. Megkezdeni valahol a fúrást, reggeltől estig dolgozni nap-nap után, aztán hét-nyolc hónap múltán felszedelőzködni, ú’ helyre menni, s kezdeni mindent elölről. Vándorélet. Fárasztó. — Amíg fiatal az ember oda se néz. Nyáron meg gyönyörűség az élet. Télen nehezebb. Ebben a korban meg, főleg ha a család is messze él, mint az enyém fttjdúszoboszlón, nehezebb, Kéthetenként zötyög vele\n haza a vonat. A nyírségi homok annakidején nem kötötte meg Szabó Jánost. Uradalmakban dolgozott szüleivel, aztán kubikos lett. Eljárt társaival Dunántúlra. Az akkori Nyírség száműzte fiait. — Nem kellett nekem az se. Aztán apam ismerőse segítségével alkalmi munkásnak felvetlek egy fúró- berendezéshez. Ez 1941-ben történt. Azóta nem kezdtem újat. Aki egyszer a fúráshoz kerül, nem mehet el. ott fogja az olaj, a munka — sorolja a főfúrómester — Engem is. Pedig de sok helyet megjártam. Bereqbö- szörmény, Biharnagyba- jom. Bugyi. Mezőkeresztes, Nyíregyháza, Nádudvar Berettyóújfalu. ... Hajdúszo boszló, Nyirlugos, Szánk, meg mit tudom én, hol mea nem fordultam. Fárasztó, lőtt velem a család is. Ha rom gyerekem van. Kezdeti az egyik tanulni, a második osztályt már másik helyen fejezte be. Elet ez? A család most már nem megy Szabó János után. Hajdúszoboszlón rendezkedtek be. így még nehezebb — Az ember feje itt is a munkán, otthon is a családnál. Találgatom, mi van velük. Az érti igazán, akt benne él. De nem tudnék megválni. A vállalat nevelt bennünket, mi neveltük a vállalatot. Ezerkilencszázhatvannégy május huszonharmadikán történt. Hajdúszoboszlón dolgozott Szabó János brigádja. Háromszázhúsz mé- [ érnél kitört a gáz. A lecementezett toronyalapot felszakította. a fúrás nyomán gáz, iszap tört ki. Az egész berendezést elvitte. Mire ő odaért és mások, akik segíteni szaladtak, már a torony se volt meg Mentették, amit lehetett Bódékat, szivattyúkat. A brigádból senki se hiányzott. Szomorú dolog az ilyen. Kötéllel húzták a felszerelés-maradványokat. Fent- ről kövek hullottak. Egy Szabó János karjára esett. — Fájt, de dolgoztam. Különben is szomorúak voltunk. Tönkrement, odalett % szerszám. Kárba veszett a munkánk Orosházára irányítottak bennünket. A kezem fájt Elmentem az orvoshoz. Eltört a kődarabtól. Beaipszelték, bekötözték, s dolgoztam tovább Nem szeretem én a betegséget. Az irodához közel húzóMost már nem lehet „döntetlen11 Egy nagyüzemi döntőbizottság munkájáról A járműjavító munkaügyi döntőbizottsága 1965 júniusában alakult meg. — Az év első felében még a vállalati egyeztető bizottság gyakorolta az időközben átvett funkciókat. — Mi a kettő közötti lényeges különbség? — A határozathozatal képesség — válaszolja Molnár Sándor, a döntőbizottság elnökének helyettese. — Ugyanis a vállalati egyeztető bizottságnak négy tagja volt. — Mivel egyéni megítélés szerint döntöttek, megtörtént, hogy a döntőbizottság két tagja Karácsony napján, december 25-én történt, hogy a szolnoki Vas- és Faipari Ktsz részére egy vagon farostlemez érkezett vasúton. Az AKÖV vasúti csoportjának dolgozói reggel hét órakor hozzáfogtak a kirakáshoz. Előbb azonban értesítették a szállításról s szövetkezetnek a szolnoki bekötőúton lévő telepój szolgálatot teljesítő éjjeliőrét Azt gondolnánk, mi sem természetesebb annál, hogy néhány óra leforgása a'utt az egész szállítmány a raktárba került. Ám az egv- szerűnek látszó dolgok néha megtréfálják az embert. Igaz, hogy a farostlemez szállítmány raktárba került. de csak két nappal később, 27-én. Mi történt a közben eltelt idő alatt és utána? December 25-töl 27-ig két másfél tonnás teherautón, a József Attila úti gépkocsi telephelyen állt 32—32 métermázsa lemez, a vasúti kocsiban maradt többi árut pedig lelakatolták és a vagon is várakozortt két nanot a szolnoki állomáson. Mindez azért történt, mert az éjjeliőr nem volt hailandó fogadni az árut. A következmény; két te. hergépkocsi 90 órás vesz- teglési díja 2026, a vasúti kocsi álláspénze pedig 510 forint többletkiadást okozott a szövetkezetnek. dik a „Futrinka utca”. Azaz, a munkásszállás. Itt osztják meg az estéiket. Ülnek fekszenek az ágyakon, vacsorát készítenek, varrnak, mosnak, kinek mi pa- rancsolódik. — Legtöbbször „pikher- cset” főzünk, krumplit tésztával. A téli esték meg hosszúra nyúlnak, beszédre, televízió nézésre, tanulásra is futja. Mert elgondoltam én, kijárom a hivatásos gépkocsivezető tanfolyamat Kell a szakmához. Most meg a vizsga is közeleg. Legszebb azért a szombat. Az a szombat, amikor hazatart. Olyankor viszi a fizetést is, gazdálkodjon vele az asszony. Felfrissül az ember. Magába szívja az otthoni ízeket, viszi az olajmezőkre. — Így lesz ez már a nyugdíjig. Ha csak közbe nem jön valami. Felnőnek a gyerekek, maguk lábára állnak, akkor majd újra jön velem az asszony. Ahová szólít a munka, az olaj. ☆ Csizmeg István fiatalember. Amikor Nagykanizsán kijárta a kőolajbányászati és mélyfúró technikumot, az Alföldre került. Tíz éve. S ittragadt. — Ezzel a brigáddal másfél éve dolgozom. Megérta dolgozó kérésének teljesítése mellett, kettő pedig ellene szavazott. így azután nagyon nehéz volt a vitás kérdéseket rendezni. A munkaügyi döntőbizottságnak három tagja van, ezáltal bármikor határozathozatalra képes. A tagokat úgy választották, hogy a szakszervezet és a vállalat is képviselve legyen. A döntőbizottság tagjai között kerékkovácsot, revizort, óvónőt és műszaki-gazdasági ellenőrt találhatunk. Az alig fél éve szervezett döntőbizottság a múlt Ezek után csak arra lehet gondolni, hogy a szövetkezet vezetői nehéz szívvel, de kifizetnék a felmerült költségeket, s közben az esetből leszűrték a tapasztalatot. De nem. A szerződésit* hivatkoznak, amelyet az AKÖV-ve] kötöttek, s amelyben szerintük az áll, hogy sötétedés után (nincs villany a telepen) nem köteles a ktsz megbízottja átvenni a szállítmányt. És kijelentik, hogy a többlet- költséget nem hajlandók megfizetni, legyen KDB- tárgyalás az ügyből. Közben elfelejtik (vagy rosszul tájékoztatták őket), hogy nem sötétedés után, hanem a reggeli órákban kapták az árut, meg azt is, hogy a szerződésben ilyesmi nem szerepel. Az AKÖV és a vasút sajnos, még mindig nagvon sokszor élhet — a fuvaroztatók mulasztásai miatt — ilyen igénnyel, amelyet a vállalatok, szövetkezetek és különböző szervek rendre a is elégítenek. Annál különösebb a fenti ktsz vezetőinek az állásfoglalása mert nem a többletköltség okozóit igyekeznek kideríteni. s a hasonló eseteket megelőzni, hanem újabb költségbe verik magukat és másokat is (döntőbizottsági tárgyalás), hogy — eléggé labilis igazukat kikeressék. — bognár — fűk egymást. Tavaly elsők lettünk a munkaversenyben, Jó volt. örültünk. Van. amikor szigorúak is vagyunk egymáshoz, ha úgy követeli a munka. Az egyik emberem berúgott. De mintha semmi sem történt volna, kijött dolgozni. Szóltak neki a többiek. Mégse illik. Amikor meglátott vi- gyázzba állt előttem. Nem akarta, hogy észrevegyem. — Eredj haza! Nem lehet így dolgozni — szóltam Másnap aztán megbeszéltük a brigád előtt. Fogad- kozott, nem lesz többé ilyen. S azóta nem fordult elő. Gondot is okoz a brigád, álmatlan éjszakákat. Rossz idő jár az olajbányászokra, nehezebben halad a munka Csizmeg István brigádjából két-három ember hiányzik. — Nem szeretném a brigádot lemaradással átadni Pártiskolára megyek február elején. Minden héten hazalátogatok majd, megkeresem őket. S aztán? Visz- sza szeretnék jönni a brigádhoz. Tudom, a brigád visszavár. Délután hamar sötétedik. Csizmeg Istvánnak még akad tennivalója. Egy főfúrómesternek, aki az üzemegvség párttitkára is, mikor ne lenne dolga? — Jó szerencsét! — A brigádnak is — mondom hangosan. Sz. Lukács Imre év végéig 51 ügyet tárgyalt. Ezek nagyobbrészt személyi jellegűek voltak, balesettel, áthelyezéssel és kilépéssel kapcsolatban. De sok kártalanítási ügyet is tárgyaltak. Az üzem eléggé balesetveszélyes. Sajnos nem minden baleset úgy történik, ahogy elmondják* ezért nagyon körültekintőnek kell lenni, amikor a balesetért felelős személyt keresik vagy megítélik a betegszabadságra a teljes fizetést. Amikor a döntőbixottaág böxbesxól — Aki mindenképpen el akar menni a vállalatunktól, nem sok fejtörést okoz; hiszen felmondás ellen nem tehetünk semmit — kapcsolódik a beszélgetésbe Rékasi János, a döntő- bizottság egyik tagja. Az egyik üzemrészből a másikba történő áthelyezésnél azonban néha közbe kell lépnünk. — Mi volt az elmúlt év legizgalmasabb ügye? — Februárban egyik dolgozónk — állítása szerint — balesetet szenvedett. — Még az egyeztető bizottság kezdte meg a vizsgálatot, de már a munkaügyi döntőbizottság is megalakult, amikor az ügy még nem zárult le. — Az említett személy azt vallotta, hogy a szerkocsi szerelés közben egy többkilós vasdarab esett a fejére, amikoris a kocsi alatt tartózkodott. — Hat hétig volt betegállományban, teljes fizetést kapott fis mur valósággal nyomoxás volt — Hat hét múlva visszajött dolgozni, de csak egy hétig. Utána ismét beteg- állományba ment, mondván, hogy fáj a feje. És ekkor kezdődött a kálvária — veszi át a szót Molnár Sándor., — Ugyanis újabb betegszabadságakor is teljes fizetésit akart, mivel szerinte a fejfájás a baleset következménye volt Három orvos véleményét hallgatta meg a döntőbizottság. Elmondásuk szerint . maximum hat hét alatt meggyógyul az így szerzett seb. De hogyan szerezte? — kérdeztük mi — A balesetet ugyanis senki sem látta. A lejátszáskor azt tapasztaltuk, hogy a vasdarab nem eshetett a dolgozó fejére, mivel a szerkocsi alatt volt. Legfeljebb annak csörgését hallva ösztönösen félrekapta a fejét és ékkor verte bele a kocsi alvázába. Az orvosi vélemény alapján megállapítottuk, hogy az utólagos fejfájás nem ennek a balesetnek a következménye. Ugyanakkor a dolgozók azt mondták, hogy az illető idegbeteg, Gyönwvösön is volt. — Elmentem Gyöngyösre, voltam a budapesti MÁV Kórház idegosztályán is. Levélben kerestük fel korábbi munkahelyeit, mivel ő azt állította, hogy ezelőtt sosem volt beteg. Csunán azt furcsállottuk, ho"v miért hozott már igazolásokat akkor, mikor még nem is kértük. A munkaügyi döntőbizottság határozata alapján nem kapod teljes iiigetést betegségének második időszakában. A döntést hallva a dóisózó a területi munkaügyi döntőbizottsághoz fellebbezett. íme egy példa a múlt félévi ötvenegy v ;y közül. Bárki meggyőződhet, nem is olyan egyszerű a döntőbizottság munkája, mint gondolnánk. És nem- i. valami hálás feladat. Mert a barátok sokszor rém értenek egyet a ..házi ítélet” tel. Tóth László Aki mulaszt fizessen!
