Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-20 / 16. szám
ViIáq proletárjai eayeoiS Hetek! ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA /Vétfbiwx XVII. évfolyam, ifi. JLra 50 liftlór ISS«. január 30„ csütörtök. Á barátság kongresszusa Irtat dr. Vada»* Elemér akadémikus, mm MSZBT almlnökm A Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. Kongresszusa olyan időpontban tU össze, amikor a magyar dolgozók szivében éa emlékezetében még elevenen ott élnek az 1965-ös jubileumi esztendő eseményei, azok az érzelmek és azok a gondolatok, melyeiket felszabadulásunk S0. évfordulójának nagy- ■aerű ünnepe ébresztett. Dolgozó népünk ezen az évfordulón jogos büszkeséggel állapíthatta meg, hogy pártunk vezetésével, szorgalmas, teremtő munkánk eredményeképpen hazánkat az elmaradott tőkésföldesúri Magyarországból fejlett szocialista iparral és mezőgazdasággal, fejlett kultúrává] rendelkező országgá tettük. Leraktuk a szocializmus alapjait, és hazánk ma aktív, egyenrangú tagja a szocialista országok nagy családjának; a többi testvéri szocialista országgal vállvetve küzd a békéért, a társadalmi haladásért. ét évtizedes fejlődé- ** síink eredményeinek vizsgálata azt io elevenen bizonyítja, hogy ezen a — sokszor nehéz, küzdelmes — úton igaz barátra leltünk a Szovjetunióban. A szovjet nép azután, hogy súlyos véráldozatok árán meghozta a szabadságot sokat szenvedett népünknek, felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a felszabadult ország új életének megindításához, majd az azt követó években olyan sokrétű kapcsolatok alakultak ki országaink között, amelyeknek felmérhetetlen szerepük volt országunk fejlődése szempontjából. A testvéri barátságnak és együttműködésnek ebben a termékeny légkörében végezte munkáját a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is, amely ugyancsak az 1965-ös esztendőben ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. — Megállapíthatjuk, hogy a magyar—szovjet barátság két évtizedes fejlődésében, erősödésében és elmélyülésében, népeink kölcsönös megismerésében mindig fontos szerepet töltött be a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A Magyar—Szovjet Ba- ■r*1 ráti Társaság legutóbbi kongresszusa óta mintegy 0 év telt el. Ezalatt dolgozó népünk további nagy lépést tett előre a szocializmus építése területén. Eredményesen befejeztük a második 5 éves tervet, jelentős eredményeket értünk él a szociális és kulturális fejlődés terén, tovább szélesedtek és eredményességében gazdagodtak a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatai. Ez utóbbi vonatkozásban a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak is sikerült kialakítani tevékenységének azon területeit. azokat a munkamódszereit. amelyek az elmúlt években megfelelő fejlő- «fést eredményezték a Magyar—Szovjet Baráti Tárás * Baráti Társaság együttműködésében, s ezen keresztül hozzájárultak néneink életének es munkájának jobb, alaposabb kölcsönös megismeréséhez, kulturális értélkeink kölcsönösen hasznos cseréjéhez. Társaságunk munkájának nagy lendületet adott hazánk felszabadulása 20. évfordulójának esztendeje. Ezen az évfordulón, amely az egész magyar nép országos, nagy ünnepe volt, a magyar és a szovjet emberek szívében tovább erősödtek a barátság érzésének szálai éa még inkább tudatosodott a két nép sokoldalú együttműködésének kölcsönösen előnyös volta. Ez az általános légkör termékeny talajt biztosított társaságunk tevékenységéhez, fokozta annak hatékonyságát. Ij’bben a légkörben tarkították meg kerületi és megyei elnökségeink konferenciájukat, amelyeknek előkészítése során még inkább fokozódott és szélesedett aktivistáink tevékenysége. A jelenlegi helyzet jó alapot biztosít ahhoz, hogy az elkövetkező években eredményesen ápolhassuk tovább a magyar— szovjet barátságot. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van annak, hogy 1967-ben az egész haladó emberiséggel együtt ünnepelhetjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Számunkra, magyarok számára ez az évforduló különösen jelentős, hiszen a forradalom kivívásában, a fiatal szovjet állam védelmében mintegy 100 ezer magyar internacionalista harcolt szovjet testvéreink oldalán. A szovjet nép ezt soha nem felejti el nekünk, örök hálával emlékezik azokra, akik vérrel pecsételték meg népeink barátságát. Ahhoz, hogy ezeknek a fontos eseményeknek és tényeknek a politikai jelentőségét kellő hatékonysággal tudatosíthassuk hazánkban, arra kell törekednünk a jövőben is, hogy munkánk során minél szélesebb tömegekhez juthassunk el. T árvaságunknak fontos * feladata, hogy a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatainak, kölcsönösen előnyös együttműködésének, történelmi barátságának talaján, a magyar dolgozók széles tömegei körében, más tömegszervezetekkel és tömeg- mozgalmakkal szoros egységben, tovább szélesítve a Szovjet-Magyar Baráti Társasággal meglévő együttműködését, konkréten és őszintén, mind az emberek értelmére, mind pedig érzelmeire hatva tudatosítsa a magyar-szovjet barátság jelentőségét. Ezzel egyrészt hozzál áru! a hazánkban folyó ideológiai munka egészéhez, másrészt a két nép barátságának elmélyítésével elősegíti népeink nemzetközi összefogását a békéért, az emberi haladásért, a szocialista világrendszer erősítéséért, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, a szocializmus és kommunizmus felépítéséért vívott tarcr Újszerű terv kezdődött a tsz-ekben Nagyobb önállóság, nagyobb ieie őssóg — A tiuainokai foagronómas a jó poida — Negyven szövetkezőt ätemtervot késeit Elkezdődött a tervkészítés a Szolnok megyei termelőszövetkezetekben. És ebben eddig nincs is semmi újdonság, hiszen minden évben így szokott lenni. De az idén változott a termelőszövetkezeti tervezés tartalma, formája. Az idén már a szövetkezet dönti el, miből mennyit termel. Nagyobb a termelőszövetkezet önállósága, de nagyobb a felelőssége is. Vezetőiknek olyan tervet kell készíteniük, hogy gyarapodjon a közös gazdaság, tisztességes jövedelemhez jussanak tagjai. Az idei tervezés újdonságai közé tartozik az amortációs alap létesítése. Egyelőre csak a gépek, felszerelések utánpótlására terveznek pénzalapot. A termelői árak emelkedéséből ezt az új kiadást pótolni tudják, • máris így készülnék a szövetkezeti tervek. Nemcsak a tervezés tartalma változott, hanem Tormája is. A termelőszövetkezet! gazdaságok két fajta terv-séma, típus közül választhattak szabadon. Az egyik az új típusú, a magasabbrendű, az úgynevezett üzemterv. Tavaly már tíz termelőszövetkezet — a karcagi Lenin, a fegyvernek! Vörös Csillag, a tiszaföldvári Lenin Tsz például — kipróbálta, s igen jó tapasztalatokat szerzett. Erre alapozva is, negyven szövetkezeti gazdaság választotta ezt a formát az idén. Karcagon és Kisújszálláson valamennyi termelőszövetkezet. A tiszafüredi Úttörő Termelőszövetkezet előzőleg kimaradt a névsorból, s utólag szinte követelte —, hogy így tervezhessen. Az új típusú tervezés előnye, hogy ennek alapján előre kalkulálhatják és megtervezhetik az önköltséget is. — Például, hogv mennyibe kerül egy kiló hús, egy mázsa gabona náluk, 6 holdanként mekkora jövedelmet érnek el. Az úgynevezett hagyományos tervezési mód sem hagyományos tulajdonképpen. — Az idén sokat változott Eevezeiték többek között a takarmányköltség élőszámítást. Vagyis nemcsak azt a takarmány mennyiséget tervezik meg, amelyet várhatóan felhasználnak, hanem ennek az értékét is. S azt, hogy milyen költségkihatásai lesznek. Ebből kifolyóan előre tudják a szövetkezetekben, mennyibe kerül például egy liter tej takarmányköltsége. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán, ahol Demeter Iészlóval beszélgettünk a szövetkezeti tervkészítésről, elmondták, hogy a legproblematiku- sabbnak tűnik a munkadíjazási formák tervesítése. Szolnok megyében 90 termelőszövetkezet alkalmazta tavaly a százalékos, részes művelést, s a többiek Is kidolgoztak ösztönző jövettel emel oszt ért módokat. A tervkészítésnél kell azonban arra vigyázni —, hogy az egész tagság javát szolgáló munkadfjazási formát alakítsanak ki — A* örményéül Új Élet Termeutóbbi értékelési adatok szerint 4119 liter tejet fejtek tehenenként. Ez igen magas átlag, a gondozók jó keresethez la jutottak. Ami senki Sem gondolt, hogy a keresetük az önköltségtől is függjön. — Közben ugyanis minden liter tej 4,71 forintjába került a szövetkezetnek. A kunmadaras! Kossuth Termelőszövetkezetben a csibegondozók 900 munkaegységhez jutottak, s a megyei átlagot jelentő 2,50 forinttal szemben ott 6 forint volt minden csibére eső munkadíj. A másik gondot az jelenti, hogy kellő pénzalap nélkül akarnak termelőszövetkezetek pénzben! díjazásra áttérni. A kunhegyes! Vörös Oktober szövetkezet is ezt a formát választotta, de másfél millió forintot tartalékolt is ezre az évre. — A kengyeli Dózsa Tsz-ben a segédüzemági munkásokat és az állattenyésztőket fizetik az állami gazdaságokhoz hasonlóan, de ott is megfelelő összeget tartalékoltak. Különben a tervkészítés megfelelő ütemben halad. A megyei mezőgazdasági osztályon jó példaként emlegetik a tiszainokai Szabadság Termelőszövetkezet főagronómusát, aki kiváló tervezetet nyújtott be a vezetőségnek^ — A termelőszövetkezeti tervek február közepére mindenhol elkészülnek, s március elejéig a szövetkezetekké-', gyűlésein véglegesítik. ,,, bnirrrn rirniíutfrtri A íiszaföldvári Len’n Tsz-ben 84 holdon termeltek dohányt, s 1<*—H máz«,» adott holdanként. Mintegy 1500 mázsát már elszállítottak a szoíeoki 'ntáléin, i UdUMH tffi-i-lM mását most a havas téli sápokon tíaüotst «M Or í ■ ; s íEmbe-í 1 i rek I I aj ■' hó-1 3 Ifi | b p I vihar! ■ / II ban] ' _ r- '■ j /? I RIPORTUNK A 6, OLDALON ■ ! [ ! '1 1 ---------— ----—w
