Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

L96G. január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tipikus női munkahely, de milyen ? TIZENHÁRMÁN A „JÉGVEREMBEN" A% Országos Termelő­szövetkezeti Tanács ülése CIKKÜNK Ml ^NYOMÁN A Szolnok megyei Építő- anyagipari Vállalat tavaly Törökszentrmkióson, a volt vágóhíd épületében rende­zett be egy kis üzemet, ahol laboratóriumi üveg­felszereléseket gyártanak. Az üzemvezetővel együtt jelenleg tizenhárom dolgo­zója — nyolc betanított munkás és négy üvegtech­nikusa — van. A megmun­káláshoz szükséges összes berendezést és felszerelést a vállalat karbantartó mű­helyének ügyes, mindenhez értő szerelői készítették. A betanított munkások nagyrésze fiatal, érettségi­zett lányokból áll, akik az üvegcsövek formálását eicg hamar elsajátították. Közü­lük Czikora Ilona, Szabó Erzsébet és Maróti Judit az, aki a legnagyobb kéz­ügyességre tett szert, mert ők már teljesen önállóan készítik a mérőpipettákat. Január 17-én, hétfőn a törökszentmiklósi üzemben tett látogatásunkról azon­ban nem számolhatunk be úgy, hogy az eléggé ke­mény időjárás ellenére ny a- godt körülmények között dolgoznak az ottaniak. Saj­nos, a magas, csupa beton és nagyon hideg munkate­remben szinte lehetetlen dolgozni, vagy csak az egészségük feláldozása árán ülhetnének a gázlámpák mellé a munkások. A rég; vágóhíd épületén egy sor ablak van, amelyen az egyik sarokban füstölgő kályha langymelege is a szabadba szökik. A dolgozók elmondották. hogy öt-tíz percnél nem tudnak többet dolgozni még akkor sem, ha mégoly mele­gen is felöltöznének, mert az ujjaik elgémberednek a hideg üvegcsövön. Ennek ellenére nem adják meg magukat, hanem . gyakori melegedéssel dolgoznak. <4 dolgozóknak ez az áldozat- készsége megbecsülendő, s talán éppen azért küzdenek a dermesztő hideggel, mert látták az építőanyagipari vállalat vezetőinek kitartó harcát, amit az üzem be­indításáért jóformán min­den anyagi fedezet nélkül folytattak. (Űj kályhák be­szerelése már folyamatban van.) A Szolnok megyei Építő­anyagipari Vállalat vezetői szinte a semmiből terem­tették meg ezt az üzemet, amelyben, ha megfelelő munkakörülményeket tud­nak teremteni ötven, vagy száz törökszentmiklósi nő jut majd valódi női mun­kához. Ehhez azonban az szükséges, hogy a jelenlegi mellett felépülhessen az Ipari üvegfeldolgozó üzem, amelyben a technológiának megfelelő munkafeltételek mellett termelhetnek majd. Az Orvosi Műszer és Eo- gászaticikk Kereskedelmi Vállalat komoly megrende­lésekkel kereste fel már ed­dig is a vállalatot, de az ideiglenes gyártási lehető­ségek miatt csak körülbelül félmillió forint értékű la­boratóriumi felszerelésre — mérőpipetta, lombik — kö­töttek szerződést. Eddig már 9000 mérőpipetta ké­szült el, amelyet osztógep hiányában még nem sike­rült teljesen befejezni. A jelenlegi üvegfeldolgo­zó helyén — ebben a „jég veremben” — az építő­anyagipari vállalat színes falburkoló kerámialapok égetésére alkalmas kemen­cét épít majd, amelyben egy esztendő alatt 30 ezer négyzetméter kerámia bur­kolólapot készíthetnek. — bj — Tett agy Sándort ARCOK A BRIGADiilfL Csutak No, beszélt a fiúkkal? Remélem, nem okoztak csalódást. Hamar feloldód­nak, kimondják, arm a szívüket nyomja. Azért is mondtam, hogy velük be­széljen előbb. Sokan jön­nek, érdeklődnek, kérde­zősködnek, a tapasztala­tokról faggatnak, én min­dig azt mondom, először is­merkedjenek meg a tag­sággal. El akarom kerülni a dicsekvésnek még a lát­szatát is. Volt egy időszak, amikor egy kicsit fejünk­be szállt a dicsőség, nehéz v'olt elviselni a „minta­brigád” mivoltunkat. Már szerényebbek vágjunk, — megismertük önmagunkat, tudjuk, nem vagyunk cso­dabogarak, — egysze- " n csak emberek vagyunk, olyanok, mint sok százan ebben a gyárban, csak ép­pen összetartozunk. Eset­leg ezt az összetartozást jobban érezzük és ápoljuk, mint más brigádkollektí­vák. De talán ez sem a mi érdemünk s főleg nem az én érdemem. Valaho. y így sikerült. Szerencsénk volt. Mert én azt szerencsének nevezem, hogy ez a mű­hely nem átiáróház. össze­szokott, régi szakember- gárda. igényes, precíz mun­ka, nem szívesen vándorol senki. így aztán könnj ű volt brigádot alakítani s a brigádot jó közösségé ko­vácsolni... Tudja mit!... Van egy javaslatom. Lapozzuk vé­gig a brigádnaplót, ebben aztán minden benne van Közben kérdezzen, ha va­lamire még kíváncsi. Alakulási év: 1961. Er­ről talán meséltek a fiúk. Itt a szemközti vendéglő­ben „születtünk” meg, sö- rözgetés közben. Néhányan lelkesedtek, néhányan a vállukat vonogatták. „Mire jó ez?” „A munkát elvé­gezzük, a főnökségnek nem lehet semmi panasza.” „Be akarsz vágódni, Csu­tak?” De a lelkesek aktí­van lelkesedtek. Ez az első felajánlásunk. Szokványos vál'alás, a ter­melékenység növelése, a minőségi és technológiai követelmények betartása, az átfutási idők csökken­tése, meg ilyesmi... No, ez már érdekesebb ez már négy hónap múlva született. Itt határoztuk el, hogy „megcélozzuk” a szo­cialista címet. Kidolgoztuk a részletes, alapos munka­tervet, a hármas jelszó kö­vetelményei szerint. Min­denki lázba jött, mindenki akart. 'Már a gyárkapun kívül is létezett a brigá dtmk. Kirándulásokat, kö­zös színház- és mozi'átoga- tást szerveztünk, a család­tagok bevonásával ..fehér- asztal-ért közieteket” tar­tottunk. igyekeztünk ösze- szokni. tanulgattuk a kö­zösségi élet abéo^öt. Tud­ta, mi a legérdeke­sebb? Nem érzett senk: kényszerűséget. Mindenki­nek volt valami ió ötlete Néhányan beiratkoztak a technikumba, még Csek" Gvuls báes; tg...’ Ez a kép? Ez a gyer­mekotthonban készült. — Tudja, patronálási szerző­dést kötöttünk a gvermek otthonnal. Havonta egy- szer-kétszer kimegyünk, — Népi ellenőrök vizsgálják a másodállásokat és metlékjoglalkozásokat Sú yos visszaélések oz újfelméréseknél A mezőgazdaság második ötéves tervének eredmé­nyeiről, a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesz­tésének mezőgazdasági vo­natkozásairól és az 1966. évi feladatokról tárgyalt kedden délelőtt a Földmű­velésügyi Minisztériumban az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács. ezt-azt megjavítunk nekik, zárakat, bútorokat, rádiót, ami éppen adódik. — A múltkor átfestettük az aj­tókat meg az ablakokat. Ha látná, milyen hálásak a gyerekek! Gyermekna­pon, karácsonykor mindig kis ajándékcsomaggal lep­jük meg őket, ők pedig meghívnak bennünket év­záróra, őrsi zászló avatás­ra, meg minden. Nagyon aranyosak. Hehehe... EgyTe fiatalodunk. Képzelje el, tiszteletbeli úttörők let­tünk, itt a képen éppen úttörőnjrakkendőket és jel­vényeket adnak át... 1962. november 7. Meg­kaptuk az első oklevelet! Alig akartuk elhinni. — örültünk és egy kicsit megrémültünk. „Na ko­mám, hogyan tovább?” Üj formai, de főleg tartalmi ötletekre volt szükség. Az ünnepek után mindig hét­köznapok következnek s mindig több a hétköznap, mint az ünnep. Gyerünk, teremtsünk magunknak ün­nepeket!... Mi, ahogy ezt a napló is bizonyítja, elég gyakran ünnepeltünk, őrjí­tünk mindennek, ha vala­mi sikerült... Ez kalocsai felvétel. Az Iparművészeti Tanács se­gítségével meglátogattuk a kalocsai népművészeket. Nagy élmény volt... Ez a képsor a kétnapos dunán­túli buszkirándulás hangu­latát idézi. Nézze csak Né­meth Laci, a brigád re­gényírója milyen mókás cí­meket írt a képek alá. .Őrségváltás a siklósivár­ban” — „Fiatalúr, a Zsol­nai porcelángyár meósa” — „A lakatosok honfoglalása Harkányban” — „Anziksz a dunakőmlödi halászta­nyán...” Nyugöíjasbúcsúz- tatás... Perlaki bácsi, a brigád veteránja, megha­tódva szorongatja a vonó- gyantát... Konstancai lát­kép: a „mérnök úr” küldi idvözletét a tengerpartról... Sok kis apróság, sok Kis ünnep, közös életünk fe­lejthetetlen epizódjai... Tavaly október 17-én je­lent meg cikkünk „A Mun­ka Törvénykönyv és mun­kaerkölcs mindenkit egy­aránt kötelez” címmel, — No, de elég a dicsekvés­ből. Látja, nem birok ma­gammal: ha a brigádról van szó, néha megfeledke­zem az illendőségről. Nem az én dolgom, hogy dicsér­jem magunkat. Legszíve­sebben elkerülnék minden nyilatkozatot, dehát — ne:n mindig lehet. No, ne ért­sen félre, nem magáról van szó, látom, magát na­gyon érdekli a dolog, teg­nap is félnapig jegyezge- tett. Csak nem szeretném, ha nagyképűnek tartana-•• Magamról? Mit mondjak magamról? Harmincegy éves vagyok, tizenkét éve dolgozom a gyárban, itt is szabadultam. Tavaly előtt érettségiztem az esti tech­nikumban, mindjárt föl is akartak vinni a műszaki osztályra, de nem mentem. Sajnáltam itthagyni a tár­saságot. így van ez, higyie el, nehéz kilépni a megszo­kott közösségből. Persze, ez frázisnak hangzik, a leg­szebb érzéseket kifejező mondatok is, ha gyakran használjuk őket, frázissá kopnak. Vigyázni kell na­gyon, hogy a szavak mö­gött mindig legyen vala­mi. Rólam azt mondják, hogy jó szervezőkészségem van. Fenét. Nem csupán szervezés kérdése ez, higyje el. Az a lényeg, hogy amit csináltam, szeretettel csi­náltam. Nem beszéltem csak azért, hogy járjon a szám. Mielőtt kimondtam volna valamit, százszor is megrágtam. Hittek nekem az emberek, bíztak ben­nem, később már egymás­ban. sőt önmagukban is bíztak. Észrevették saiat értékű két. Ennyi az egész. E?n- kis szív. egy kis peda­gógia... Tutija mit? írjon vala­mit a brigádnaplóba. Nem tudom mit. írjon valamit. Pár mondatot. A cikkét, ha megjelenik az újságban, úgyis beragasztjuk ide. De addig is, írjon valamit, er­re a tisz+a oldalra... A ne­gyedik oklevél után... amelyben egyes hivatalok­nál, vállalatoknál dolgozók túlzott mértékben vállalt mellékfoglalkozásainak, má­sodállásainak hatását, azok következményeit boncolgat­tuk. Cikkünkkel egyidőben közérdekű bejelentés érke­zett a Központi Népi El­lenőrzési Bizottsághoz, — amely a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodája né­hány műszaki alkalmazott­jának visszaéléseire hívta fel a figyelmet. A közérdekű bejelentés, valamint a cikkben foglal­tak alapján a KNEB meg­bízta a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottsá­got: folytasson le vizsgála­tot a tervező irodánál az­zal a céllal, hogy megálla­píthassák, hogyan segítette munkájával a tervező iro­da a megye szerveit beru­házási, felújítási feladataik megvalósításában; tevé­kenységében hogyan érvé­nyesültek a vállalat műkö­dését szabályozó rendelke­zések, az érvényben lévő általános és speciális irány­elvek, illetve történtek-e visszaélések, szabálytalan­ságok. A vizsgálatot kiterjesz­tették a tervező iroda 1963 —64—65. évi tevékenységé­re. A népi ellenőrök vizs­gálata felölelte a tervező iroda szinte minden irányú tevékenységét. Ennek érde­kében a megye sok válla­latát, hivatalát, üzemét, "i- tézményét, mezőgazdasági üzemét megkeresték. A ter­vező iroda munkáját érintő vizsgálat eredményeit — mint értesültünk róla — most összegezik a népi el­lenőrök. Olvasóinkat tehát arról rövidesen tájékoztat­ni tudjuk. A megyei népi ellenőrök a tervező iroda dolgozóinak mellékfoglalkozásával kap­csolatban bekért adatokból szereztek tudomást arról, hogv a megvében a 13/1963. KPM. utasítás alapján út- felméréseket kellett végez­ni. Az útfelmérések célja, hogy nyilvántartás készül­jön a tanácsi úthálózatról a szükséges műszaki ada­tok megállapításával, rögzí­tésével. Az útfél méréseket főleg a KPM Közúti Igazgatósá­ga, a tervező iroda és a megvei tanács vb építési, közlekedési, vízügyi osztá­lyának dolgozói végezték. A munkák eavr észét — annak ellenére hogy a ren­deletben foatnltak szerint csak szakemberek ránézhe­tik — eayes felelős beosz­tású emberek rokonaikkal, barátaikkal végeztették el. Dr. Salló Ferenc, a mé- gvei tanács énítési-, közle­kedési- és vízügyi os’délvá- nak vezetőié — aki első­sorban volt felelő« e mun­kák nontos véeaésóórt s akinek őrködnie kellett A pártszékház nagyter­mében tegnap délelőtt ült össze a megye középiskolái KISZ szervezeteinek aktí­vaértekezlete. Jelen voltak az iskolaigazgatók, a KISZ tanácsadó tanárok, iskolai KISZ-titkárok és más meg­hívott KISZ tagok. Az értekezleten ismertet­ték az 1965. évi középis­kolás építőtáborozások eredményeit. A megyei bi- Z/Ottság értékelése szerint a diákság szépen helytállt ezekben a munkákban. A megyék rangsorában ugyan­csak a kilencedik helyet érték el azzal, hogy 1140 jelentkezett fiatalból 1131 ment táborba, viszont a volna a törvényesség be­tartása felett — fiát, fele­ségét, testvérét, — s még Szombathelyen lakó sógo­rát is „bevonta” az útfel- mérésekbe. Ugyanilyen sza­bálytalanságot követett el Kiss Sándor, a tanács vb ÉKV osztálya főmérnöke, Tóth István közlekedési csoportvezető és Ádám Ba­lázs közgazdász. De vissza­élt beosztásával Dóka De­zső főelőadó és Sasvári An­tal előadó is. A vizsgálat során a népi ellenőrök azt is megálla­pították, hogy nevezettek fiktív neveket írtak be az útfelmérésekért járó össze­gek számfejtéséhez, s ezzel kijátszottak a progresszív adózásra vonatkozó törvé­nyeket is. Ugyanakkor az elkészült tervek nem felelnek meg a követelményeknek. Ép­pen a szakmai felkészült­ség hiánya miatt a felmé­rők az utak kategorizálását nem végezték el megfele­lően, s az ellenőrzések so­rán azt is megállapították, hogy a mérések nem pon­tosak. Olyan útfelmérésért is folyósítottak pénzt, — amiért nem járt. Az utolé­résekért kifizettek hétszáz­ezer forintot, illetve szám­fejtettek kettőszázezer fo­rintot, amit a vizsgálat megindulása miatt már nem fizettek ki. Ezért az összegért a megyei tanács vb és a KPM sem meny- nyiségben, ; sem minőség­ben nem a kívánt adato­kat kapta meg. A NEB a vizsgálati anyagot átadta a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának, javasolva, hogy a vb saját hatáskörében ren­deljen el részletes vizsgá­latot, ugyanakkor tekintet­tel a nagyarányú visszaélé­sekre. tegye meg a bűnvá­di feljelentést is. A Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Salló Ferenc osztályvezető és társai ellen fegyelmi eljárást indított, egvben dr. Salló Ferencet, Kiss Sán­dort, Tóth Tstvánt és Ádám Balázst állásából felfüg­gesztette. A fegyelmi bizottság a vizsgálatot lefolytatta, — melvnek során beigazolód­tak a NEB megállapításai. A megvei tanács végrehaj­tó bizottsága tegnap tár­gyalta a fegvelmi bizottság eltőeriesztését. Ügv dön­tött, hogv dr. Salló Feren­cet és Kiss Sándort fegyel­mi úton. azonnali hatállnal elbocsátja. Dr Salló és Kiss ellen bűnvádi feljelentést is tesz. Tóth Istvánt és Ádám Balázst fegyelmi büntetésül a.■ tanácsavnará- tuson kívül, alacsonyabb munkakörbe helyezi. Fér avélmi büntetésbe részesült Dóka T)o7,<;ö főelőadó éS Sasvári Antal előadó. munkában igen szép ered­ményeket mutathat fel a megye fiatalsága. Az el- • végzett munka értéke 309 ezer forint. A beszámoló ezután felsorolta a külön­böző táborok egyes turnu­sainak első helyezettjeit. A törökszentmik’ósi. a kar­cagi, a jászapáti, a kisúj­szállási gimnázium szere­pe] a többi között kiváló brigádjaival ebben a felso­rolásban. Az aktíván ötvenezer fo­rint értékű jutalmat osz­tottak ki azok között a KISZ szervezetek között, amelveknek biigádial a legjobban dolgoztak az őszi m-'-őCTazdasági mu» kák során. Képünk a jászkiséri kisállattenyésztés! telep egyik büszkeségét, egy német óriás anyanyulat ábrázol gon­dozójával. 1964 végén az NDK-bóI kapott 70 anyanyúl 1965. évi első szaporulata 1322 volt. — A jász'lséri telep 1966-ban 3000 tény ész nyulat nevel fel és értékesít Megjutalmazták a nyári középiskolái építőtáborok legjobb brigádjait

Next

/
Thumbnails
Contents