Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! TÉL! TÉL! TEL! 5ZDIWDK MEBYEI 1A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEBYEI TANÁCS IAPJ* XVII. évfolyam, 15. snsám. Ara I §0 fillér 1936. január 19., szerda. Aki időt nyer, több olajat nyer Berekfürdőn gázfeldoigosó épül [1 Kétezerhétszáz köbméter gazolint nyelt el a lyuk ® Óriás olajtűz a föld alatt Az alföldi olajbányá­szatra már hosszú évek óta nyomasztó teherként nehezedett a tervszámok állandó emelkedése. A szénhidrogénekben rejlő energia felhasználási terü­letének szélesedése e ter­mészeti kincsek fokozott kitermelésére ösztönözte az iparág vezetőit. Kellő műszaki megalapozottság mellett azonban a tervszá­mok felfelé való srófolása senkiben sem keltett vol­na olyan érzést, hogy a termelés erőltetett emelése a későbbi évek folyamán károsan hat majd az or­szág szénhidrogén bázisá­nak — főleg a kőolajnak — kiaknázására. Az 1966-os termelési ter­vek azonban már azt bi­zonyítják, — hogy a tava­lyi 355 ezer tonnás kőolaj tervvel szemben az idei csak 300 ezer tonna —, hogy az eddig kissé háttérbe szorított műszaki fej­lesztés ebben az eszten­dőben előtérbe kerül. Az azonnali eredmények­re Való törekvés helyébe a műszakilag megalapozott ós fokozott termelésemel­kedés lép. Az 1966-os esz­tendő tehát a felkészülés, az alapozás éve az alföldi kőolajiparban. A műszaki intézkedési terv tizennyolc beruházási, műszaki, fejlesztési és kí­sérleti jellegű témát ölel fel. A tervek megvalósítá­sa esetén a Nagyal földi Kőola.itermelő Vállalat éves szinten 265 millió fo­rint előkalkulált gazdasági eredményt ér el. ‘ A beruházások között a legjelentősebbek: a dem- jéni olaj mezőben egy, Pusztaföldváron két újabb gyűjtőállomás épül a kő­olaj fogadására. Bővítik a demjéni kompreszortele- pet és 1967 végén befeje­ződik a tavaly augusztus­ban megkezdett Kardoskút —Dunaújváros közötti gáz­vezeték megépítése. Berekfürdőn ez év de­cember végéig 32 millió forintos költséggel fel­épül a Hajdúszoboszlói Földgázüzem tartalék- üzeme. Ez az építkezés tavaly má­jusban kezdődött. Kardos- kúton is épül egy földgáz­üzem, amelyben a puszta­földvári mező olajjal össze nem függő, „szabad” föld­gázát dolgozzák majd fel. A kardoskúti földgázüzem ellátja majd gázzal a du­naújvárosi és békéscsabai távvezetéket is. Hasonló földgázüzem épül még Battonyán. Az építkező« befejezését mindkettőnél jövő év decemberére ter­vezték. Jövő év végére újabb város kapcsolódik a föld­gázfogyasztók közé. Az Ül- lés és Szeged közötti veze­téket tovább viszik Hód­mezővásárhelyre és a vá­ros lakói a hagyományos tüzelőanyagok helyett a földgázt használhatják fű­tésre. A műszaki fejlesztésre ebben az évben 3 millió tatet áll a vállalat ren­delkezésére. Ebből külön­böző termelés növelő kí­sérletekre 2,25 millió fo­rintot használnak fel. Ilyen kísérlet többek kö­zött a szanki szénhidrogén terület készleteinek felmé­rése és e túlnyomásos me­zőben a termelés beindí­tása. Érdekes, 1964. szeptem­berében indult és a mai napig tartó kísérlet az, amit Egerben végeznek a vállalat szakemberei a rossz szerkezeti viszonyok és az alacsony nyomás le­küzdésére. E területen ti­zennégy hónap alatt 2700 köbméter nyersgazolint nyomtak a föld alá, s ez­zel kényszerítették a nagy sűrűségű olajat a felszínre. A körülbelül 20 százalé­kos kitermelhetőséget 50 százalékra fokozták ez­zel az eljárással. Minden eddiginél érde­kesebb és nehezebb kísérlet­be fognak a szakemberek a Demjén-nyugati mezőben. Itt egyes földalatti tárolók­ban olaj elégetést hajtanak majd végre. Forró levegővel (kb. 600 Celsius fokon) be­gyújtják az olajat és a kész­tetnek a negyedrészét el­égetik. Az égés közben ke­letkezett gázok nyomásá­nak segítségével a 10 szá­zalék körüli kitermelhető- ségét 50—60 százalékra emelik ezzel az eljárással. B, J. Országos körzetekre osztják a rádió, televízió és háztartási gépek javítását A GELKA főmérnökének nyilatkozata Az Országos Tervhivatal elnöke a kohó- és gép­ipari miniszterrel együtt a múlt esztendő végén együttes utasítást adott ki a rádió, televízió, magne­tofon, lemezjátszó és a háztartási gépek javításával kapcsolatban. Az új rendelkezés szerint a GELKA- nak kell átvennie az összes háztartási gépek garan­ciális és másfajta javítását a városokban és vidé­ken működő szövetkezeti, tanácsi és egyéb közületi szakipari vállalatokkal együtt. A profilgazda a GELKA lett, míg a többi szakipari vállalat — a GELKA mű­szaki és gazdasági irányításával — mint profiltárs végzi javítási és karbantartási feladatát. A garanciá­lis munkákhoz a GELKA -tói kapják az alkatrésze­ket és a GELKA-nak is számlázzák a munkákat. Munkatársunk kérdést in­tézett a GELKA főmérnö­kéhez, Ustor Endréhez, aki a vállalat idei tevékenysé­gével kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta: — Az országot javítási körzetekre osztjuk fel. Ez a lakosság szempontjából előnyt jelent, mert minder háztartási és híradástechni­kai gép tulajdonosa pon­tosan tudja, melyik javítá­si körzethez tartozik, és ott ki a felelős a profiljába tartozó cikkek garanciális és másfajta javításáért. Az új garanciális rendelet, amely 1965. október 4-én jelent fneg, kimondja, hogy ha a vásárolt gépen Öt­ször ugyanaz, vagy tízszer különböző hiba jelentke­zik, a készüléket ki kell cserélni, s az új gépre to­vábbi javítási garanciát kel’ biztosítani. A rendelet sze­rint, ha a rádiót, vagy te­levíziót 15 napon belül nem lehet megjavítani, a felet — kívánságára — kölcsön­készülékkel kell ellátni. E célra máris 500 kölcsönké­szüléket biztosítottunk, amit szükség esetén növelni is tudunk. — Szólni kell az anten­nakérdésről. Noha állandó tárgyalások folynak a köz­ponti antennák létesítésé­re, és szó van a kőtelező központi antennák elrende­léséről is, nem árt, ha e közönség megismeri ezt e nagyfontosságú problémát. — Jelenleg főleg a fő­városi és vidéki lakótelepe­ken — az új házak teteje a tüstoéedisznó hátához ha­sonlatos. Televíziósanten­nák tömegei merednek az ég felé. A szakszerűtlenül szerelt antennák nem egy­szer olyan beázásokat ered­ményeznek, amelyek igen jelentős tetőkárokat okoz­nak. Kétségtelen, hogy az új házak építésénél költ­ségtöbbletet jelentene a központi antenna felállítá­sa, mégis kifizetődő befek­tetés lenne. Milyen kényel­met nyújt a lakónak, hogy amikor beköltözik az új la­kásba, nem kell az anten­na felszerelésével bajlód­nia: csak bedugja készülé­kének antennavezetékét a konnektorba és máris tö­kéletes vételt kap. K0 Mi­nősen azokon a vidékeken lenne ez felbecsülhetetlen előny, ahol a távoli adók miatt szobaantennával nem lehet jó vételt biztosítani. Hogy a központi antennák rendszere mennyire elő­nyös és gazdaságos is, mi sem bizonyítja jobban, mim az a tény. hogy külföldön a legtöbb helyen az új há­zak és lakótelepek el sem képzelhetők már központi antennák nélkül, amelyek — mindezeken felül — * soklakásos bérházaknál sokkal jobb vételt Is bizto­sítanak, mint az egymás hegyén-hátán léyő tetőan­tennák tömegei. — Végezetül — mondot­ta a GELKA főmérnöke — arra törekszünk, hogy meg­rövidítsük a háztartási ké­szülékek javítási idejét <s a lakosság teljes megelége­désére végezzük fe’^datain- kat Zs. L. A tiszaliürti gyerekeknek még ló sem kell. Vígan szánkóznál: lefelé a gátold»»«*» Részletes jelentés a havazásról, út- és közlekedési viszony okról a 6» oldalon Hóval fújta be az utakat a szél. Munkában a hóeke Kunszentmárton határában Ez ám csilingel* repülő A iWzaföldVőt*? T <*nin Tsz ilyenkor télen így járják a határt

Next

/
Thumbnails
Contents