Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-18 / 14. szám

1966. január 18, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 / r JÁTÉKOK ÉS GYEREK Ipari fonnlók megyei szavalőver&enye Szolnokon iMit játsszam, anyu?” „Vegyél nekem egy vo­natot, tudod olyant, amit villany hajt...” „Apu, ha jé leszek, megkapom kará­csonyra a nagy lendkereket tűzoltóautót?” „Mivel játsszam, anyu ?” Tényleg, mivel is? Mivel játsszon a gyerek? Mi ér­dekli, mi köti le, mit aka­runk-, mit tudunk adni a gyerek kezébe? Ha ma egy falusi kis ház udvaráról kitotyog a „trónörökös”, bámész sze­meit traktorra veti. Ott zakatol a ház előtt, veze­tőülésében az ember, aki a nehéz gép minden mozdu­latát kormányozza. A ház felett fültépő sivítással Iökhajtásos repülőgép zúg el. S ha a gyermek meg­betegszik. lefektetik egy dí­ványra, fémpántot csatol­nak a lábára és a kariéra elkezd zümmögni egy ér­dekes gépezet és egy ho­mályos üveglapon minden­féle viliódzó zöld vonalak jelennek meg. A technika és a« űrhajózás százada a gyermeki világképet is megváltoztatta. S mert a játszás mindig a környező valóság gyermeki képzelet által megszűrt sajátos ké­pét tükrözi, megváltoztak a játékok is. Visszaemlék- szem a saját gyermekko­rom játékaira a harmincas években. A modern tech­nikát jóformán csak egy játékfajta képviselte: a Markiin, amelyből sok min­dent meg lehetett alkotni, csak éppen a vékonypénzű szülők számára megfizet­hetetlen volt. Lehetett kap­ni pléhautót, aminek rá­gós szerkezetét felhúztuk és bámulatosan rövid idő alatt tönkrement. Volt még múltszázadbeli gőz- gépmodell, amit petróleum­mal lehetett meghajtani.de hát a gyerekek nagy tö­mege ezt is csak a kirakat­ban nézhette. Sohasem felejtem el egy élményemet. Tíz éves le­hettem. Elmentem egy ba­rátomhoz, megkérdezni a házi feladatot. Éppen ak­kor léptem be, amikor nagy izgalommal bontott fel egy csomagot, jómódú nagybá­csija küldte. A dobozból egy soha nem látott 'nagy­ságú gyermekvasút került elő váltókkal, szemaforok­kal, állomásokkal. Külföldi játék volt, ilyent még nem láttam. Feledtem a leckét, játszottunk estig. Otthon apám szemrehányására csak ezt tudtam felelni. — Apu, miért nem va­gyunk gazdagok? Akkor soha sem késnék el... — Mindezt egy szám­adat juttatta eszembe. Me­gyénkben 1965-ben a gyer­mekek 11 millió forint ér tékben kaptak játékokat. Elindultam körülnézni a já­tékboltokban, mivel játsza­nak a mai gyerekek. Mindig voltak és min­dig lesznek is örök játékok Ilyen a baba, a labda, a csörgő. Csörgője volt már az avar településeken élő gyereknek is, a labda is szép múltra tekinthet visz- sza. Az egész apró gyere­kek tehát azzal játszanak, amivel eddig, legfeljebb a játékok kivitele változott, lett igényesebb. Amint azonban a kisfiú, vagy kislány iskolába ke­rül, körülöleli őt a techni­ka, a tudomány világa. Már az alsó osztályokban megismerkednek gépekkel, anyagokkal és mert a mű­anyagok korszakában élünk, aránylag olcsón, tartós já­tékokat tud vásároltatni szüleivel. Mit szeretnek a gyere­kek? Ami a környező vi­lágban is érdeklődést kelt, amiről hall, amit lát, ami­re az iskolában felhívják a figyelmét. S amikor a szol­noki játékboltban egymás­után elémrakták az újfajta játékokat, jómagam is kí­sértést éreztem, hogy lete­gyem a jegyzetbldkkot és ott helyben leüljek a pad­lóra — játszani. Magasra emelkedik a holdrakéta orra, azután ki­pattan belőle egy hosszú lépcső. Tetején ott áll az űrhajós, rettentheteüenül, előírásszerű ruhában, vár­ja az indulást. A Jáwa mű­anyagépítőjátékból az em­ber képzelete modem la­kónegyedet varázsol. — A Vosztok úti gyerekek bizo­nyára építenek belőle a saját lakónegyedükhöz ha­sonlót. Ha van száznegy­venöt forintod, okvetlenül vedd meg a Die kleine Konstrukteur című nagy dobozt. Benne találhatsz olyan elemeket, amelyeket egy ügyes csavarkulccsal ás műanyag csavarokkal összeallítsz és máris kész a portáldaru, mehetsz kise­gíteni vele a csepeli sza­badkikötőbe. A lendkere- kes modern műanyag autók teljesen kiszorították az óraműves játékokat Hat- vankilenc forintért nagy örömet szerezhetsz gyer­mekednek és saját magad­nak a TU—114 élethű mo­delljével. És ha zúgva gu­rul a szőnyegen, csemetéd­del a gép futását lesve nyugodtan játszhatjátok azt, hogy a Tusinód repü­lőtéren landoltok. A Mikrolin vonat is jő találmány, mindössze egy zseblámpaelem szükséges hozzá, vagy egy kapcsoló- tábla, ahol az előre és hát­ra menetet, a sebességet is szabályozni lehet. De aki valami komolyabbat szeret: íme egy expressz­vonat az NDK-ból négy­száz forintért. Ez a háló­zatba kapcsolható. A technikai játékoknak se szeri se száma, — úgy veszik, mint a cukrot és — érdekes tapasztalat: a lá­nyok is egyre jobban ked­velik ezeket A boylerrel felszerelt modem fürdő­szoba is sok gazdára ta­lált már, a mosógépek, centrifugák is elfoglalták helyüket a lánykák játé­kai között Megszűnőben van az a nemes hagyomány, hogy a játékot a szülő választja. A mai gyereknek igen ha­tározott elképzelései van­nak arról, mivel óhajt ját­szani. A szolnoki játékbolt dolgozói ismernek olya/n eseteket is, amikor a meg­ajándékozott másnap be­jött a kapott játékkal — cserélni. Szóval ez nem csak a feleségek karácsony utáni szokása... Van azért bosszúság is a játékfronton. A gyenge konstrukció még mindig kisért. Száz kilőhető raké­tából tíz-tizenötöt hoztak vissza az elmúlt évben a szolnoki játékboltba. Több­ször fordul elő olyan hi­ba, amely a játékokba be­épített apró motoroknál mutatkozik. A játékot ki­cserélhetik, de az apró szívekben még jó darabig sajog a csalódás. Jobban kellene vigyázni erre. Fogynak még a divatja­múlt játékok is. Szolnokon évente kétszáz középkori vár fogy a megfelelő meny- nyiségű papírmasé katoná­val. Lehet, hogy ez mégis a szülök nosztalgiájának az eredménye? Tizenegy milliót költöt­tünk tavaly iátékokra a megyében. Ilyen hatalmas összegért szereztünk örö­met soktízezer gyereknek. A játékipar választéka, az örömszerzési lehetőség nő évrő] évre. Kíváncsi va­gyok a hatvanhatos év új­donságaira. Szeretnék már mondjuk egy kibernetikus programozógép apró mo­demével játszani. A kislá­nyom meg majd csak hoz­zánő. — hernádi — Új pedagógiai művek9 nyelvkönyvek jelennek meg A Tankönyvkiadó Válla­lat gondozásában az idén számos új pedagógiai mű, kézi- és segédkönyv, nyelv­könyv, egyetemi tankönyv jelenik meg. Régi igényt elégít ki az Olvasni—írni tanul gyer­mekem című könyv, amely megismerteti a szülőkkel az 1. osztályosok munká­ját, ugyanakkor részletes útmutatást is ad az ottho­ni segítéshez. A pedagógia legújabb eredményeit dol­gozzák fel a szerzők a Ne­veléselmélet címmel nap­világot látó kézikönyvbal. Többféle kutatási módszer rel végzett vizsgálatok anyaga alapján készült a neveléslélektan, amely a legkorszerűbb elemzések alapján az oktatáslélektan problematikájával is fog­lalkozik. Számos nyelvkönyv is napvilágot lát 1966-ban. — így például közreadják a gyermekeknek szóló képes angol és francia nyelv­könyv 2. kötetét. Az olasz társalgás a korszerű nyelv- oktatási elvek alapján ké­szül, s a mindennapi tár­salgásban leggyakrabban használt szó- és kifejezés­anyagot tartalmazza. Vasárnap délelőtt ren­dezték meg a 605. számú Petőfi Sándor Iparitanuló Intézetben az ipari tanulók immár hagyományos sza­valóversenyét. Erre a kulturális ese­ményre minden évben az intézet névadója, Petőfi Sándor emlékének jegyé­ben kerül sor. A szavalóverseny ezúttal egyben az ipari tanulók napjáról való ünnepi meg­emlékezés is volt. A versenyt Moldvai Ba­lázs, az intézet tanára nyi­totta meg, majd Száraz Jó­zsef igazgatóhelyettes mél­tatta az irodalom, a költé­szet jelentőségét az ipari tanulók művelődésében, — megemlékezve Petőfiről, a nagy magyar forradalmár költőről. A versenyen huszonhá­rom szavaló vett részt, részben az intézet tanulói, részben a megye helyiipari szakmunkásképző iskolái­nak tanulói. Versenyről lévén szó, a vetélkedő kedvet csak nö­velte az a tudat, hogy az itt aranyfokozatot elért szavalok képviselik a me­gyét az országos területi döntőkön. Az iparitanuló iskoláké­ban folyó művészeti neve­lés egyik leghatásosabb eszköze az ilyen és hasonló vetélkedő. Ez a szavaló­verseny egyben a nevelés* az irodalomtanítás fejlődé­séről is képet adott örven­detes módon emelkedett az átlagszínvonala a korábbi szavaló verseny ekéhez kéé pest, és a résztvevők vers­választása arról is tanúsko­dik, hogy az ipari tanulók figyelme is mind fokozot­tabban fordul a mai ma­gyar irodalom felé. Sok tehetségesen szavaló fiatalt hallottunk ezen a versenyen, akik minden bi­zonnyal országos szinten is megállják majd a helyü­ket, ha az idén egyelőre nem is mindegyikőjük ju­tott tovább a területi dön­tőre. Tessék választani... ...van miből. — A tiszafüredi járási könyvtár pol­cain több mint 20 ezer kötet könyv sorakozik. Külön kis szobában pedig 5 ezer ifjúsági könyv várja az if­jú olvasókat. Igaz, látogatóból, olvasóból nincs hiány. Jelenleg háromezer beiratkozott olvasója van a könyvtárnak, akik közül sokan nemcsak könyvekért jönnek ide. — Meghallgatják egy-egy irodalmi est műsorát, részt- vssznek író-olvasó találkozókon, filmvetítéseken, vágj’ könyvismertető esteken. Az aranyérmesek: Szalai Éva (Törökszentmiklós, Szilágyi Katalin (Szolnok), Kővári Erzsébet (Szolnok), Tősér Katalin (Jászapáti) és Kovács Zsigmond (Me­zőtúr). A VEGZETES PILLANAT

Next

/
Thumbnails
Contents