Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

1965. december 16.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Amikor mé^ hájért Tették a sót Tórkevén

Mitől lett xsíros a kalap ? — A rettenetes asxúly emléke — Sxáx esxtendős fia emlékexik a régi városról

Csodálatos emlékei vannak az öregembernek Túr- kevérőL Ott született. Éppen száz évvel ezelőtt. Azt mondja:

— Még az én gyermekkoromban a gazdák zsírral kenték be a hajukat. Attól lett olyan a kalapjuk körül a karima alatt. — Nagygazdák voltak még akkor. Én is szolgáltam Czihat Lajosnál, meg Kelemen Ferencnél. Lóhajtó is voltam. Akkor még két lóval szántott a béres és Eacsuszával. A facsusza faeke volt, teljesen fából, csak a vasát, az élesét készítették vasból. A vetés kézzel történt. — Nyakba akasztót zsákból szórtuk a magot marékkai a földbe.

A szérűt is maguk teremtették. Megnyesték a tarlót akárhol. Lelocsolták, megdöngölték, olyan kemény lett az, mint a deszka. Azon nyomtattak. Pet- rencékbe, boglyába rakták csak a lekaszált gabonát Nem kellett még akkor kévét kötni. Minden este ösz- szegereblyézték a tarlót, a kaparékot a boglyára rakták, attól lett kemény a teteje.

Magyarázatra szoruló kifejezései vannak az öregnek. A „derekazás” is. — Vagyis két kévényi petren- céket húzattak le a tarlóról. Meg a „csámesz”. Azt az aprókerekű járművet nevezték így, amellyel a lekaszált gabonát bevontatták a szérűre. Aztán a lovakkal tapostatták meg a kalászt. A lovakat kicsapták éjszakára a tarlóra, egyenként „nyűgözték”, — béklyózták meg. A kitaposta tott búzából gereblyé- vel kaparták ki a gazt.

Gahonatisxtítás széllel sxemben

Végül, ha nagy szél kerekedett, falapáttal, magasra a széllel szemben szórták a gabonát, így tisztították. Ezzel készen is volt a betakarítás. Zsákokba szedték a magot és vitték haza vagy a szélmalomba. Hogvan őrölt a szélmalom? Az öregembernek van erről élményét Hazajött az öccse éhesen:

— Ehetném, édesanyám. Adtak nelki kenyeret. De

fekete volt. Az öccse duzzogott:

— Hát ilyen kenyeret

eszünk?

Pedig az asszonyok meg is szitálták sütés előtt a szélmalom lisztjét. A „rettenetes aszály” utáni időkben történtek ezek. Azt állandó félelemmel emlegették Tórkevén:

— Hallottam, hogy semmi sem termett. A lovak lerágták a kerítést, megették a tavalyi csutkát. Bon- dorral borult be a határ. A túrkeveiek úgy jártak el még Nagyváradra is nyomtatni, hogy egy kis búzához jussanak. Az apám három mérő búzát kapott kölcsön a várostól. A nagy aszályt mindig beszélték. A szél gerendákat hordott össze a porból a határban.

A szörnyű túrkevei szárazság történelmi tény, — 1,863-ban. De az öregember tud olyasmiket is, amelyek már nem ennyire hitelesek, ám a nép száján élő történetek.

— Ástam az eklézsia kertjében. Akárhol ástam, mindenhonnan tégladarab került elő. Ügy magyarázta Tóth Lajos: Túrkeve tizenháromszor pusztult el teljesen. Tizenhét falu tartozott ide. Póhamarát tizenötezrein lakták, — többen, mint Kevit De hol leled már a helyét is annak?

A Lyukashalom históriája

Ecseg,, Bala, Templomzug, Póhamara, Túrkedd, Túrpásztó ma már csak határnevek Túrkevén. Az öreg irtóztató históriákat tud róluk. Azt, hogy a Lyukashalmot, ezt a nagy kunhalmot emberi hullából emelte a tatár. Csak földet szórtak rájuk.

— Emberhalom az, vérből való. A túrkeveiek sokan kijártak oda ásni, kincs után fúrták a halmot. De csak láncdarabokat, vasdarabokat találtak sokat.

Túrkeve folyóparton épült, az „öreg” Berettyó mellett. Emlékszik még a Putricsárdára is. Földbevájt kunyhó-kocsma volt ez a Berettyó hídnál.

— Mikor a kanálist megásták, elpusztították a hidat is, a csárdát is.

Elcsodálkoztató milyen volt Túrkeve az öreg gyermekkorában. Még nem volt vasútja, a lecsapolatlan vadvizek elöntéssel fenyegették tavaszonként.

— Ezemyolcszázhetven- kilencben olyan víz jött az öreg Berettyóról, hogy a városházát, meg a templom udvarát mosta. Ecseg- ből csak Terehalom voll szárazon. A kisújszállási rét is mind víz alá került, csak a túri országút tartotta magát. A lakásban felfakadt a víz az ember csizmasarka után.

Lakásban? Hát, ha annak. lehetett nevezni. Szabadra vágott tetőnyílásai voltak minden háznak, szalmával tüzeltek alatta A tüzelő cseléd egész nap rakta a tüzet, nem hagyta kialudni. Hiszen nehézkesen, acél csiholással ment a begyújtás. Gyertyával világítottak és vastányérba öntött zsírba sodort belet tettek. Az égett.

— Ilyen incl-finci levesek nem voltak még akkor. Hanem öregkása, meg öregtészta.

Reggelire zsíros köleskását ettek. Hívták még sárgakásának is. Ezt váltogatta az öregtészta. Másként bstyáros, vagyis zsíros lebbencs.

— Pirítottunk is. Jó bú- zakenveret, azt megkentük disznóhájjal.

Deszkapalló a Járda. vászongatya n ruházat

A disznóháj valuta. Azért vásárolták a sót is. De csak Szolnokon. Oda kellett beszekerezni évente, hogy hosszú időre megvegyék a sót. Csak földúton jöhettek a szekerek, nem volt még akkor egyetlen kövezett út sem. Sőt járda se az egész Túrkevén. Azazhogy, ne sértsük meg az akkoriakat. Deszkapallóval járdásították az egész várost. A javítás is egyszerűbben ment, mert az elkopott, korhadt deszka helyébe lefektettek újat.

A ruházat? A ruhát kantusnak, a harisnyát tirim- filnek „becézték”. De egyiket se hordták, német divatnak tartották. Ok két vászongatyában járlak. Az alsó szűkreszabott, testhez álló; a felsőnek bő szára volt. Azt összehajtogatták és rácsatolták a csizmára Maguk is készítették.

— A fehércselédek egész télen át szőttek, fontak. Meg az idős férfiak is, a zsáknak valót.

Mindent maguk csináltak, ami a legszűkösebben is kellett.

Betyárokról is tud még az öreg. A Finta híres be- tyámév. Meglesték a vásárra menő szatócsokat, elvették a pénzüket és tovább engedték. A betyárok igazi hazája Ecseg volt. Az pásztor-paradicsom, ott tanyázott a rengeteg pásztorember.

— Tavasszal csak úgy zúgott Ecseg. A sok csengő, kolomp, duda, furulya szólt. Ügy hallgattuk.

A bőrdudához tüdő kellett.

— A dudás először felfújta, aztán a hóna alatt nyomkodta a bőrt.

Herczeg Péter bácsi betöltötte a száz esztendőt. Rengeteget mesél erről az évszázadról. Neki még személyes emléke, élménye, amit mi már történelem- könyvekből ismerünk.

Borzák Lajos

Még egy sikeres Árkád-est

Az Árkád irodami kávéház kedd esti műsorában ezúttal Bodor Tibort, a Madách Színház művészét láthattuk. Az előző nagysikerű Tallós Endre és Mensáros László est után méltán került nehéz helyzetbe a következő est művésze, hiszen ismét valami újat, egyénit kellett produkálni önálló est keretében. És Bodor Tibornak sikerült ez a vállalkozás. Változatosan megszerkesztett műsorában alkalma nyílt előadóművészetének mélységét megmutatni, sok színét kibontakoztatni. A műsor első része Halálhangulat címet viselte Ady Endre, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Beaudelaire és Verhareen verseit hallhattuk brilliáns előadásban. A második részben vidám prózát adott elő a művész, megidézve többek között Svejket, a derék katonát, a filozofálgató Móra Ferenc humorát (Melyik a legszebb nyelv?), Móricz Zsigmond ízes né- piségét (A bicska).

A közönség sokat és szívesen tapsolt az este, olyannyira, hogy a művész még egy harmadik résszel is megtoldotta műsorát, mai költők néhány szép versének előadásával. (Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Jevtusenko, Rozsgyesztvenszkij) Így kerekedett a műsor igazán teljessé, amit a közönség hálás tapssal köszönt meg a művésznek.

ígéretüket betartották

Szeptemberben kérdeztük meg az IKV igazgatóját, hogyan állnak az esős időszak beállta előtt a tetők helyrehozásával? Akkor ígéretet kaptunk arra, hogy október végéig a bejelentett és más úton felderített hibákat kijavítják.

A vállalat ígéretét betartotta. Október végére befejezték a tervezett javításokat. "November hónapban mindössze nyolc beázás történt, ebből kettő a tv-antenna hibás felszerelése miatt, két esetben pedig fásfészer ázott be. A szám minimális, reméljük ezen a télen a beázott lakások lényegesen kevesebb bosszúságot okoznak majd.

Vallja be,

mi van a csomagban...

A posta az ünnepeken

Közelednek az ünnepek, nőnek a sorok a szolnoki posta felvételi ablaka előtt. Riegler László, a postahivatal vezetője elmondotta lapunk munkatársának, hogyan készültek fel a várható nagy karácsonyi és újévi forgalomra.

— Mint minden évben, most is a karácsony és az újév körüli napokban vár-. ható a forgalom ugrásszerű növekedése. Jóelőre megszerveztük a „riadókészültséget”. December 20-tól az eddigi két csomagkézbesítő kocsi mellé egy harmadikat is forgalomba állítunk. — Mától, 16-tól az expressz küldeményeket egész napon keresztül kézbesítjük. Az ünnep első napján, tehát 25-én és január 1-én a romlandó és expressz csomagokat, a megjelenő újságokat kihordjuk. Huszonnegyedikén és harmincegyedikén az összes postás útnak indul, hogy a reggelig beérkező levélpostai küldemények ezen a napon feltétlenül eljussanak a címzettekhez. Ezután már csak az ünnepek utáni első munkanapon kézbesítünk.

— Megerősítjük az ünnepek előtti napokon a felvevő személyzetet. A forgalmas órákban valamenv- nyi ablaknál lesz szolgálat, állandóan feltöltjük az automatákat. A távíró és távbeszélő szolgálatot is megerősítjük. Már tegnap elkezdtük fizetni a nyugdíjakat és azok kifizetése líl-ig zömében be is fejeződik.

— Tudna-e adni néhány jótanácsot a közönségnek?

— Tanácsunk és kérésünk is, hogy a nem romlandó tartalmú csomagokat leveliket lehetőleg 2l-1g adják fel a kedves ügyfelek. így biztosítani tudjuk azok időben történő kikézbesítését, és a mi munkánk is könnyebb lesz. Kérjük, hogy a romlandó árut tartalmazó küldeményre feltétlenül írják rá a tartalmát, az ilyen küldeményt ugyanis különleges kezelésben részesítjük.

JOGI

t

anácsadó

Döntött a Legfelsőbb Bíróság—

Kártérítés

házassági ígéret megszegéséért

A férj hosszabb tartamú házasság után elvált feleségétől és újabb házasságra lépett. Ez a házassága ismét rosszul sikerült és így arra kérte volt feleségét, hogy költözzön vissza hozzá és ismét feleségül fogja venni. A volt feleség két kiskorú gyermekével eleget tett a kérésnek. Az életközösség hat hónap után megszakadt és ezért a feleség a bírósághoz fordult a házassági ígéret által okozott kár megtérítéséért. Ugyanig a feleség, amikor a férjéhez költözött, gazdaságilag jól állt. az együttélés megszakításáig viszont a férj gazdaságilag tönkre tette.

Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete ellen emelt óvást alaposnak találta a legfelsőbb Bíróság és rámutatott arra. hogy az ítélet nem felel meg a Polgári Törvénykönyv alapelveinek. A feleség jóhiszeműen járt el. bízott férje ígéretében és gyermekeivel azért hagyta el addigi otthonát, mert remélte, hogy a férjnél végleges otthonra találnak. A féri erre biztatást adott és később a szocialista erkölcs követelményeit sértő módon megszegte a házassági ígéretet s ezáltal a jóhiszemű feleségnek kárt okozott. E magatartásának gazdasági következményeiért a felelősséget vállalnia kell.

Állatszavatossági igény érvényesítése

Adott perben felperes ál- tál vásárolt tehén május 9-én, a vásárlás után öt nappal megbetegedett és hosszas állatorvosi kezelés után június 6-án levágásra került. A boncolási jegyzőkönyv szerint az állat át~ fúródásos hashártyagyulla- dásban szenvedett a vétel időpontjában. Az alsóbbfo- kú bíróságok elutasították a vevő kártérítés iránti keresetét azzal, hogy a szavatossági hiba felismerésétől előírt 8 napon belül nem értesítette az eladót.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította az eladó felelősségét. Az a szabály, hogy a vevő a szavatossági jogait a hiba felismerésétől számított 8 napon belül

jogvesztés terhével az éladóhoz intézett nyilatkozattal érvényesítheti, helyes értelmezés szerint azt jelenti, hogy a 8 nap akkor kezdődik, amikor a jogosult felismerte azt a hibát amelyre szavatossági igényét alapítja.

A boncolás befejezése után a vevő értesítette az eladót. A hiba jellegéről ugyanis csak a boncoVis után szerezhetett megbízható tudomást. Az állat hol javuló, hol rosszabbodó állapotban volt. Az állatban lévő hiba csak a boncolás során vált teljes biztonsággal felismerhetővé, tehát a szavatossági igény is ez időponttól volt elbírálható.

A kiküldetés alatt elszenvedett baleset üzemi jellege

Felperes férje kiküldetésben volt. A vonatról leszállás után az induló vonat egyik kocsija elkapta, magával vonszolta, miközben súlyos belső sérüléseket szenvedett, és azonnal meghalt. Feleségének állandó özvegyi nyugdíjra vonatkozó igényét elutasították, mert férje nem a munkahelyén elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg.

A Legfelsőbb Bíróság ezt az álláspontot nem tette magáévá, mert a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítése, a kiküldetés tartama alatt bekövetkezett üzem, balesetet a

munkahelyen elszenvedett üzemi balesetnek kell tekinteni. A kiküldetés esetén a dolgozó a munkáltató utasítására hagyja el lakóhelyét és az utasítás szerinti helyre történt utazással, valamint az onnan való visszautazással is meghatározott feladatát teljesíti. A kiküldetésben végzett munka nem más, mint a kapott utasításban meghatározott más munkahelyen végzett munka.

Bbből következük, hogy a kiküldetés tartama alatt bekövetkezett balesetet a munkahellyen elszenvedett balesetnek kell tekinteni.

D. V. N.

Ekő Lejegyzés a „leitek könyvébe“'

Megalakult a városi úttörő parlament — Szolnoki úttörők

vállalásai, tettei

E tanév úttörőmunkájának különös jelentőséget ad, hogy most ünnepeljük az úttörőszervezet születésének 20. évfordulóját. — Minden csapat, raj, őrs a gyermekek és a vezetők s közösségért végzett munkájukkal ünnepelnek. — E munka keretét az „Úttörők a hazáért” mozgalom adja

Szeptemberben Szolnokon mintegy két és félezer úttörő sorakozott fel a Tisza-ligeti napokon rendezett seregszemlén. S az ott elhangzott felhívás íyomán a fegyveres erők napjáig az úttörő őrsök B5 százaléka tett és hajtott végre olyan vállalást, nemes tettet, amellyel jogot nyert az úttörők a hazáért mozgalomban való részvételre.

Az őrsök szerény, de nem jelentéktelen tettekkel segítik az építőmunkát A Délibáb úti iskola úttörőcsapata az őszi esőzések idejére körülárkolta az iskolát, s ezzel mintegy 15—20 ezer forint értékű

társadalmi munkát végeztek. ök festették be az Eötvös tér parkjának padjait, s tartják rendben a szociális otthon kertjét és környékét. A Bajcsy-Zsi- linszky úti iskola pajtásai iskolájukat szépítették, segítettek az udvar kövezésében, feltöltésében, befestették az iskola kapuit, kimeszelték az úttörőszobát. A város területén 25 őrs készít és javít játékokat az óvodáknak.

Az idén alakult városi úttörő parlament a legma- gasabbszintű gyermek ön- kormányzati szerv. Minden úttörőcsapatot a csapat által választott négy pajtás képviseli. Négy albizottságot alakítottak — vezetők kulturális, sport, valamint kisdobos albizottságot — s itt fejtik ki tevékenységüket. A november 7-i ülésen úgy döntöttek, hogy mivel a Délibáb úti iskola pajtásai végezték a legtöbb társadalmi — közte nagvobb- nészt fizikai — munkát, az 5 tettük kerüljön be elsőnek a városi „Tetteik könyvéibe, amelynek ugyanaz a tiszteletadás jár, mint a zászlónak.

A szocialista építőmunka megismerését és a pályaválasztást segítik az egyre szaporodó szakkörök. A tantárgyi, művészeti és technikai szakkörök mellett több, a honvédelmi nevelőmunkát segítő szakkör is alakult. A szakkörök tagjai sok kiváló munkással, technikussal, szocialista brigáddal, a fegyveres erők tisztjeivel ismerkedtek meg. S közülük többet tiszteletbeli őrsi tagnak is felkértek.

Rendkívül fontos, hogy az úttö-ő csapatvezetők, a társadalmi szervek, a szülők, s az egész közvélemény figyelemmel kísérje a pajtások lelkes, ügyes vállalkozásait. Az idősebb nemzedék, a felnőttek segítsék és buzdítsák az út* törőkét.

Császtvay Istvánná Szolnok város úttörő titkára