Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-16 / 296. szám
1965. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Második ötéves tervünk nagyszerű szülötte a Tiszai Vegyi kombinát A Tiszai Vegyikombinát ammónia üzeméből november 15-én örömmel közölték, hogy leszakították a naptár valamennyi hátralévő lapját, és a maguk részéről beléptek 1966-ba. Az ilyen hírre, hogy csaknem másfél hónappal hamarabb teljesítették az éves tervet, Öreg, rangos üzemeknél is felfigyel az ember, hát még ha olyan fiatal óriásról van szó, — mint a gyors iramban fejlődő magyar vegyipar egyik jelentős központja; a Borsod megyei Tiszapalko- nya és Tiszaszederkény községeket egymáshoz ölelő új kombinál. Igen: fiatal óriás második ötéves tervünk szülötte. Mit gyártanak új gyáróriásunkban? — Festékkel kezdődött. Elsőként a lakkfesték és műgyantagyár készült el, amelynek Wall- kyd nevű falfestéke hamarosan népszerűségre tett szert a lakosság körében. A döntő termék, amiért a TVK elsősorban épült: a műtrágya. Próbagyártása kitűnően sikerült, a remélt 40 ezer helyett 49 500 tonnát adott 1964 november 7-től az elmúlt esztendő végéig. Erre az évre 300 ezer tonnát írt elő a terv, 20.5 százalék nitrogéntartalommal. A TVK távlati képe, előtérben a recirkulációs vízhűtők. Épül az új üzem, a karbamid-gyár. A Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szakemberei műszereznek. A műtrágyát papírzsteokba csomagolják. 1MTI fotok — Mező Sándor, Kovács T.ászló és Birgé- Árpád felvételei) A gyapjúipar új gyártmányai A gyapjúszövőgyárak mintakollekcióinak többszáz új szövetvariációja közül a kereskedelem már kiválasztotta a jövő évi újdonságokat. Ismét gyártják az úgynevezett freskó-szövetfélé- ket, amelyek tiszte gyapjú változatban Jéna néven, gyapjúviszkóz keverékből pedig Lúgos néven kerülnek forgalomba. A szakemberek véleménye szerint nagy népszerűségre tesz majd szert a 65 százalékban cheviot gyapjút és 35 százalékban poliésztert tartalmazó korszerű éltartó szövetcsalád, amely sportkosztüm és öltöny céljára készül. Ez lesz egyébként a terliszter kelmék legújabb változata. A kártolt szöveteiknél az újdonságokat leginkább a szintetikus szál- keverékű anyagok jelentik A viszkóz és poliészter összetételű Summa és Pátosz elnevezésű szöveteket a felnőttek öltözködéséhez, az Imola és Itala kelmét pedig iskolaruházat céljaira szánják. Csaknem valamennyi kártolt szövet tartalmaz szintetikus szálat, hp csak kis mértékben is, hogy a kelme kopásállóságát, éltartóságát növelje. A könnyű kártolt szöveteket egyébként most habszivacsra is feldolgozzák. Az úgynevezett laminált kelmék f"ártása az idei 600 000 négyzetméterről 2 millió négyzetméterre emelkedik a jövő évben és egy részük ilyen kártolt szövet felületű lesz. Az ország energia helyzete A modern ipar fejlődésének nélkülözhetetlen teltétele minden országban hogy elegendő mennyiségű és minőségű energiaforrás álljon rendelkezésre. Másként nem képzelhető el a lakosság anyagi és kulturális viszonyainak megfelelő ütemű javulása sem. Munkatársunk fölkereste Hász Istvánt, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetőjét, hogy tájékoztatást kérjen hazánk energia helyzetéről, az eddigi és várható fejlődésről. — Milyen energiaforrásaink jelenlegi helyzete, s milyen változások várhatók? — Népgazdaságunk energiatermelésében jelenleg még a szilárd energiahordozók, ezek közül is elsősorban a különböző szén- Eajták dominálnak. De hazánkban is érvényesül az a világszerte erősödő tendencia, hogy az energiafogyasztásban mindinkább előtérbe kerülnek a folyékony és gáznemű energia- hordozók — a szénhidrogének —, amelyek egyre növekvő részarányát a gazdaságos kitermelés, valamint a szállításban és fel- használásban mutatkozó előnyös tulajdonságok (magas fűtőérték, homogén-minőség, a korszerű automatizált üzemvitel szempontjából a könnyen kezelhetőség stb.) indokolják. Búza-rekorderek Mint sportnemzet fiai, túlságosan azt szoktuk meg, hogy ha világszínvonalról esik szó, mindenekelőtt öttusázóink, vízilabdásaink, vívóink, s többi, egyéni aranyérmeseink jutnak eszünkbe. Ha aztán időnként arról olvashatunk, hogy egy-egy világkiállításról gyártmányaink is „hoznak” aranyérmeket, ez is jólesik nemzeti önérzetünknek. — De ilyen munkasikereink gyorsabban kiesnek emlékezetünkből, mint a testi ügyességgel elért, világszínvonalú eredményeink. Bizonyos mértékig érthető is ez. — Más a munka — más a játék. A munka még korunkban is sok vonatkozásban tartalmazza a küzdelemnek olyan elemeit, melyek egyáltalán nem látványosak, s távol állnak attól, hogy olyan közvetlen személyi siker járna velük, mint amit a versenyző az arénában élvez — a nézők százezreitől. A meglepetések azonban a termelés nagy nemzetközi versenyében is figyelemkeltők. Még a mi sportsikerektől elkényeztetett önérzetünknek is egész váratlanul jött az értesülés, amely legutóbbi ország- gyűlésünkön elhangzott. 12,5 mázsa búzát termeltünk holdankénti átlagban, s ez hektárra átszámítva megközelíti a 22 mázsát. A magyar mezőgazdaság történetében ilyen búzatermésünk nem volt még, mint 1965-ben. Szinte kétszer meggondoljuk, mire kimondjuk, annyira nem vártuk, magunk se: sikerült fölöznünk az európai átlagot, amely 18.4 mázsa hektáronként. Miért ez a kellemes meghökkenés? Talán éppen az az oka, hogv nagyon kemény esztendők vezettek el idáig. Annvira küzdelmesek. hogy jóformán önmagunkra is a kelepénél nagyobb mértékben hatottak vissza a kishitűek meglehetős táborának olyan véleményei, hogy: „No hiszen, míg a magvar paraszt meg+alália helvét a kollektív gazdálkodásban!” „Míg a magvar paraszt „született” magánakvalésá- gával bele tud illeszkedni a közős munkaszervezetekbe!” „Azt aztán várhatjuk, míg a magyar paraszt megszereti a gépet, elfogadja a modern agrotechnikát, s nem sajnálja a pénzt műtrágyáért, növény- védelemért!” A párt és kormányzat szívós, következetes törekvése, a rendszer értelmét jelentő emberséges politizálás megtenni gyümölcseit. Mindjobban formálódtak, arccal a jövő, a haladóbb célok irányába indultak meg a közös gazdálkodásra tért parasztok. Egyre okosabban, bízóbb hittel gazdálkodnak. Eddigi eredmény: túljutottunk az európai szinten. Ez egyben azt is magával hozta, hogy végre saját termésünkből tudjuk fedezni az ország kenyérgabona-szükségletét. Eddig az átlagról beszéltünk. De tudunk már írni még nagyszerűbb versenyelemzésről is. Itt van egy sor: a Gödöllői Tangazdaság, aztán a Szenttamási, a ELé_k i> a Me- zőhegyesi, a Solti, Kanacsi, Alsótengelici, Bánkúti, a Dombegyházai, a Szöllősi Állami Gazdaság és a Sza- badkógyósi Tangazdaság negyvenmázsás hektáronkénti kenyérgabona-termést takarított be. Ez pedig — ezekben a gazdaságokban már világszínvonal. S ha növekszik például a mi megyénkben is a_tisza- földvári Benyit a mézo- hékr~Tincsics, a cibakház: Vörös Csillag termelőszövetkezetekhez hasonló közös gazdasások száma, melyekben 20—24 mázsás holdankénti átlagot értek el, talán nem alaptalanul bizakodhatunk, hogv az NDK és NSZK 30 mázsás, a hollandok és dánok 40 mázsás hektáronkénti átlaga. tehát a világszínvonal felé egv-egv kiadós lépései közelítünk az elkövetkező években. De, hogy szaporodnak az ő színvonalukat ostromló gazdaságok nálunk, ez is tanúsítja, hogy utolérésük időpontja jóval közelebb esik már hozzánk, mint az eddig megtett útunk időtartama volt. Most már kézzelfogható érvek győznek meg bennünket: minden rajtunk múlik. T. I. — Növekszik a szénhidrogének, csökken a szilárd energiahordozók részaránya — Milyen segítséget nyújt a KGST? — A következő ötéves tervben töbhszáx ezer fogyasztó kap propán-bután gázt — A hazai szénhidrogén- kutatások eredményeként feltárták a hajdúszoboszici. valamint a dél-alföldi földgáz területet, s így földgáztermelésünk erőteljes ütemben növekedhet. A KGST keretén belül megépült Barátság kőolajvezeték lehetővé teszi, hogy a Szovjetunióból importált kőolaj mennyisége gyorsan növekedjék. — A magyar energiafogyasztás szerkezetére vonatkozó előzetes — és még nem lezárt —’ számítások szerint 1960—1970 között megközelítően az alábbi változás lesz megfigyelhető: 1960 1965 1970 Szénféleségek 13% 66% 55% Szénhidrogének 21% 28% 38% Egyéb (import vili. energia) 6% 6% 7% A fenti számok azt mutatják, hogy hazánk energiafogyasztási struktúrája igazodik az általános világ- tendenciához és a rendelkezésre álló erőforrások és import lehetőségek kihasz. nálásával fokozzuk a gazdaságosabb szénhidrogének felhasználási részarányát. — A fej ődés irányát é* o számításokat figyelembe■ véve, milyen lesz energiaellátásunkban a szénbányászat szerepe? — A szilárd energiahordozók és ezen belül a szénféleségek részaránya és en"nek megfelelően szerepe az energiaszükséglet kielégítésében csökkenő tendenciát mutat ugyan, de a rendelkezésre álló nemzetközi adatok azt igazolják, hogy a szénbányászat abszolút termelési szintje a legtöbb európai országban növekszik. A számítások azt is bizonyítják továbbá, hogy a szén — megfelelő bányászata, műszaki adottságok kihasználása. Illetve megtedemtése esetén — speciális célfogyasztó berendezésekben (elsősorban nagy kondenzációs erőművekben) gazdaságos és még a szén- hidrogén felhasználásával szemben is versenyképes. — A nemzetközi adatokkal összehasonlítva a magyar szénbányászat helyzete viszonylag kedvezőtlen, főként a szénvagyon bányaműszaki adottságai (egyre nagyobb mélység, rossz mellékkőzet viszonyok, állandó víz- és gázveszély) és túlnyomórészt alacsony *ü- tőértéke miatt. Ezért a magyar szénbányászat fejlesztése az ország energiaszükségletének növekedési üteméhez képest lelassul, és így részesedése az energiaszükségletek kielégítésében csökken. A szénbányászat kalóriában kifejezett termelésének növekedése, valamint a népgazdaság energiaforrásaiban való részesedése — az eddigi előzetes számítások szerint — a következőképpen alakul: Hazai széntermelés Részaránya az összes energiaforrásban (százalékban) — Hazai szénbányászatunk fejlesztése mégis indokolt, mert a gazdaságosabb szénhidrogének sem hazai termelésből, sem importból nem állnak korlátlanul rendelkezésünkre. — Hogyan segít hazánk energia igényeinek kielégítésében a KGST? — Energiafogyasztásunk szerkezete az utóbbi öt évben is kedvezően változott és a harmadik ötéves tervben ez tovább folytatódik. Hozzájárulnak ehhez a baráti országoktól kapott energiahordozók, például a Szovjetunióból érkező kőolaj is. A importált kőolaj és kőolaj-termékek részaránya összes energiafogyasztásunkban az alábbiak szerint változik majd meg. 1960-ban 10 százalék volt, 1965-ben 12, s 1970-ben 18 százalék lesz. Ezen kívül a hamadik ötéves tervben rohamosan növekszik a Szovjetunióból a Béke távvezetékeken szá’lított villamosenergia mennyisége is. — Energiafogyasztásunk gazdaságosságát nemcsak a közvetlen energiahordozók importja befolyásolja, hanem az a körülmény is, hogy a KGST segítségével 1960 1965 1970 100% 114% 122% 60% 52% 45% lehetőség nyílik az egész népgazdaság fejlesztésében a felidvezőbb szerkezet kialakítására, miután számos anyag- és energiaigényes terméket — a nemzetközi együttműködés keretében — megkapunk a baráti országoktól. — Hogyan alakul a közeljövőben a lakosság energiaellátása? — A kommunális szektor — ezen belül elsősorban a lakosság — energiafogyasztási szerkezetére is érvényes az általános tendencia. — Tekintettel azonban arra, hogy itt igen szétszórt a fogyasztók elhelyezkedése, itt van a legtöbb berendezés, viszont az egy-egy berendezésre jutó felhasználás az iparhoz képes igen alacsony, ezért az energiafogyasztás változtatása ezen a területen viszonylag csak lassan és nagy erőfeszítésekkel lehetséges. A fejlődés azonban itt is jelentős. A kommunális szektor közvetlen tüzelőanyag fogyasztásának összetétele — a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint — 1960-tól 1970-ig a következőképpen vétózik: E részarány változás a kommunális szektorban úgy következik be, hogy közben az összes energiafogyasztás csaknem kétszeresére növekszik. — A korszerű energia- ellátási módok gyorsabb ütemű elterjedése elsősorban a városokban lehetséges Itt ugyanis a koncentrált telepítés és ennek megfelelően a viszonylag nagvobb hősűrfiség kisebb befektetéseket kíván a vezetékes gáz vagy a távfűtés alkalmazása esetén. A vidéki lakosság energia- ellátásának javítását elsősorban azokkal az energia- hordozókkal igyekszünk megoldani, amelyeket a szétszórt telepítési mód lehetővé tesz. így például a tervek szerint a következő öt évben évente mintegy 12Ö—140 ezer fogyasztót kívánunk ellátni palackos propán-bután gázzal. 1960 1970 Szilárd energiahordozók 93,9%-kal szemben 83,5% Folyékony energiahordozók 1,6%-kal szemben 4,4% G-áznemű energiahordozók 3,2%-kal szemben 8,7% Egyéb energiahordozók 1,2%-kal szemben 3,4%
