Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-14 / 294. szám
1M5. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lagzit áll a falu JÁSZSÁGI KULTURÁLIS IL= Z 4 I K Kétszer szóban, harmadszorra írásban invitáltak nagyon, kedvesen a jász- boldogházi lakodalomba. Szívesen „fáradtunk”. Nem a vacsoraízek vonzottak, hanem a találkozási lehetőség. A lakodalom mindenkor fesztelen, felszabadult kitárulkozási eseménye a falunak. A lakodalom hangulata, levegője csak olyan lehet, mint amilyen a falué. — Látó szemmel tekintve egy pazar színes filmen levetítő- dik egy estén át a mai falu. Boldogházán is pontosan így történt Kezdve talán azzal, amikor Nagy Mária anyakönyvvezető egyeztette a személyi adatokat, kapkodtuk a fejünket. Majd mindenki Jászberényt vallotta születési helyének. A rejtély hamarosan világossá lett. Boldogházából a szocializmus teremtett falut. Még másfél évtizede is Jászberényhez tartozó tanyavilág volt itt. Szinte tisztán tanyán lakott a boldogházi nép. Betelepült tanyaiakból áll Boldogházán a mostani, az ezerötszázas lélekszámú falu. Ezért az ilyen helyen nem mindennapos dolog még ma sem a nem egyházi esküvő. A dűlőutakról jövők még sokmindent megőriztek a régies gondolkodásból. Ahogy mesélik, a község történetében is mindössze a második alkalom, hogy KlSZ-eskü- vőt rendeznek. Sőt, a nyilvánosságot, a nagyságát tekintve pedig egyenesen az első. Ezúttal három szövetkezeti gazda négy gyermeke alkotott két párt. — Hetekkel előtte beszédtéma volt már a Bugyi Albert—Ficzere Éva és a Fi- czere József—Barna Teréz kettős esküvő. Kíváncsian várta hát a falu, tud-e Immár hagyományossá vált, hogy a téli iskolai szünetben a kicsiknek és a felnőtt ifjúságnak szóló sűrített műsorprogramot készít az Ifjúsági és Gyermek Rádió. Ez évben is napi két nagy műsor segíti a vakációzó diákok szórakoztatását, hasznos időtöltését. Mesejátékok. gyermekoperák, rádiójáték'-'- és összetett szórakoztató műsorok között válogathatnak az ifiú hallgatók. A műsorok között egynéhány igen érdekesnek leérkezőre szeretnénk külön is felhívni a figyelmet. Ebben az évben is sor kerül az ifiúsági és gyermek rádió által meghirdetett irodalmi pályázat díjnyertes írásainak bemutatására. (December 23.) — Miska bácsi (a Miska bácsi lemezes ládája című műsorból) szép versekkel. olyan díszes szép esküvőt kiállítani a KISZ-szervezet, mint a pap. Félezernyien jöttek el az esküvőre a községi művelődési házba. És ez nagy szó, nagyon nagy szám ebben a pici faluban! Különösen, ha hozzászámítjuk, hogy a lakosság egy másik nagy csoportja az esküvőnél, a lakodalomnál „asz- szisztált”. Kivonultak az úttörők díszsorfalat alkotni, a színpadon énekkar várta a násznépet. Nagy meglepetés volt, s talán az érzelmekre is a legjobban hatott a kiszista lányok mutatós lánybúcsúztató gyertyatánca. A falu látta és elismerően méltatta a tömjénfüst nélküli, cico- mátlan, hamis csillogástól mentes, mégis szép, mégis felemelő és ünnepélyes esküvőt. — Szépen beszélt a KISZ-titkár lány, Szőrös Éva; Meny-, hárt János, az egykori tanító és valamennyien. A kiszdsták csudára örültek a sikernek, s annak, hogy az esküvőt még a járási párt- bizottság első titkára, Szekeres László is megtisztelte jelenlétével. Ennyit az esküvőről, amelyet sokáig úgy emlegettek estén át az öregek: ilyenben nekik még nem lehetett részük. De szólni kell a lakodalomról is. Milyen manapság a lakodalom? Az ország egyik kiemelkedően gazdag falvában vagyunK, s így nincs csodálkozni való azon, hogy háromszáz vendégnek terítettek vacsorát. S hogy szinte a teljes állatállomány „képviseltette” magát az asztalon: a birka, a sertés, a csirke, a pulyka... A lakodalomnak „pán,jász” jellege volt. A tíztagú zenekart Kállai Vilmos, az alattyáni prímás irányította. A süteményekkel a jánoshidai cukérdekes történetekkel és sok muzsikával jutalmazza kis levelezőit (december 23). A Harsan a kürtszó című műsor a vakációzó gyerekek életét mutatja be sok vidámsággal, zenével (december 27, január 3). A Rejtvényes utazás című műsorban a Magva-—Szovjet Baráti Társaság levelező klubjának általános iskolás tagjai állnak mikrofon elé, és játékos vetélkedőn mutatják be, hogy mit tudnak a Szovjetunióról (január 2). Az Ifjúsági rádió a vakációban a nagyobbaknak is tartogat néhány érdekesnek ígérkező műsort. — December 30-án hallhatják Hegedűs Géza A király sakkozik című. Mátyás király korában játszódó rádiójátékét. (»"«ár 6-án. Hl. 7-én pedig Thackeray a XIX. századi nagv angol realista regényíró A nagy rászda vonult fel, a hét hektoliter bor pedig Be- rényhez nem messze termett. Különben igazi mai falusi lakodalom. Nemcsak azért, mert a gépzene és a cigányzene váltották egymást, nemcsak azért, mert Tóth Józsefné estétől hajnalig egy presszógépen és a gázon állandóan főzte a feketét. Ilyen a mai falu. Olyan hogy a férfi vendégek zöme csokornyakkendőt viselt, s éjfél után még a beatles- majmolók is megjelentek a nézők között. De volt még valami, ami hamisítatlanul a mai falura vallott. Nevezetesen az, hogy a lagzit álló három szövetkezeti gazda gyerekeiből egy se maradt otthon. Az egyik vőlegény Bugyi Albert. Ök öten vannak testvérek, de csak hatvanhat éves édesapjuk maradt a faluban, a szövetkezetben. A Ficzere testvérek ketten vannak, egyikük sem otthon keresi a kenyerét. Végül a harmadik örömapa, Barna András bácsi egyetlen lánya ugyan Boldogházán maradt. Tudniillik ott boltvezető, fgy állunk. A lakodalom természetesen nem illő alkalom arra, hogy ilyen komolykodással bontsuk a jókedvet. De ezt is észre kell venni. Azt, hogy a vendégkoszorút öregek és fiatalos alkották, vegyesen. Csakhogy a fiatalok majd mindenike a városból sietett haza az alkalomra. Jászboldogházán még nemrégen is az volt a szokás, ilyenkorra kiürítették az istállót, s mivel az volt a legnagyobb hely, ott tartották a lagzit. így volt. Most már más a falu. S hogy mennyire az, részletes hűséggel mutatja ez a lakodalom is. Hoggarty-gyémánt című művéből készült rádiójátékát. Pfeifer Pál Győzelem csata nélkül című izgalmas partizántórténete a második világháború utolsó heteiben egy kis bányászfaluban játszódik. — Január 8.) A Húszas stúdió december 22-én az új ifjúsági könyveket mutatja be, december 29-én pedig vidám műsorban számol be mit ;s kapott az ifjúság 1965- ben? Nos. amint ezt a műsorfüzetet végiglapoztuk, az a véleményünk alakult ki, hogv a nagyobbak számára készült műsorok kevésbé váHo^atosak, kevésbé elégítik ki az életkori sajátosságaikat, mint a kisebb gvermekek műsora Vagv lebet, bow ezt csak a műso'-cüzpt tükrözi fgvz Majd megravöTödünk róla a vakációban. MASZEK CIRKUSZ Este hat óra lehetett, amikor befutottunk utunk első állomására a nappali fényárban úszó jászberényi főtérre. A Déryné művelődési ház kapujában hatalmas. kézzel festett plakátok hirdették a mai programot, esite 8 órakor a színházteremben Elszabott család című zenés kabaré-műsorra kerül sor, főszerepben Gob- bi Hildával és ugyancsak 8 órakor kezdődik a Lehelklubban a Hólabda-bál, tánc hajnali kettőig — hirdették a feliratok. Majd visszafelé belátoga- tunik — határoztuk el, hiszen annyi időnk nem volt, hogy végignézzük a kabarét, a bálban pedig úgyis csak a késő esti órákban éri el csúcspontját a hangulat Aztán egy rövid megbeszélés után folytattuk utunkat Jászjákóhalma felé. Nem kis meglepetésünkre sehogy sem fértünk kocsinkkal a jákóhalmi művelődési ház elé. No, nem a nagy tömeg miatt, hanem mert hat cirkuszi lakókocsi fogta el az utat. — Ma este itt cirkusz van! Jászágón vaksötét fogad a kiserdő mellett. Bukdácsolunk a nagy sártenger- ben. Majd kiérünk a kövezett útra. Valahol itt kell lennie a művelődési háznak. — Már elkéstek, bezárt — mondják, mikor érdeklődünk a szembejövőktől: merre van a művelődési ház? Szerencsére néhányan még ott álldogálnak a sötét ajtó előtt, mire odaér— csillant fel szemünk a jónak ígérkező téma lehetőségére. Cirkusz, mégpedig vérbeli családi trupp. Féderes, négy gumiabroncson guruló csöppnyi kis családi otthon. Wertheim- mama fogadja a „lakásba” lépőt. A néni, régen maga is kötél-művésznő, negyvenöt éve utazik így férje mellett városról városra, faluról falura. Régi cirkuszi dinasztiából származnak a Wertheira- család tagjai. Wertheim- papa az engedély-könyvet mutatja. Találunk benne még az 1700-as évekből származó engedélyeket is, magyarokat, külföldieket vegyesen. Még olyan is akad közöttük, amelyiken a község pecsétje mellett két kereszt jelzi a bíró aláírását. A rövid „családlátogatás” után visszatérve a terembe, megkezdődik a műsor. A kötél-táncosnő tangóharmonika kíséretre egyensúlyoz az ingatag „járdán”. A színházterem hideg, a fogadtatás vegyes. kezünk. Cigarettáznak, beszélgetnek. — Mindig ilyen korán zár a művelődési ház? — Sajnos, pedig szívesen maradnánk tévét nézni... — Közömbösek itt az emberek, nem lehet mit kezdeni — védekezik fáradt és kiábrándult hangon a művelődési ház ve- z.etője, — fiatal tanítónő — mikor megtaláljuk az iskolában. Mindez számunkra nem hat valami meggyőzően, hiszen hallottuk az előbb panaszkodókat, akik korainak tartják a kilenc órai zárórát, szeretnének rendszeresen tévét nézni. És a beszélgetésből is csak az derül ki, hogy Tóth Valéria nem tájékozott a művelődési ház ügyeiben, jóllehet már két hónapja, hogy átvette a vezetést. 200 BÉRLET — NtGY JEGY Jászapáti. A művelődési házban Az értelemig és tovább című komplex művészeti sorozat második előadását tartják. Már megkezdődött az előadás, mikor belépünk a nagyterem hátsó ajtaján. A színpad bársonyfüggönyei összehúzva, a meghívott költők, Baranyi Ferenc, Soós Zoltán és Dénes Marsi előadóművész közvetlenül a széksorok előtt foglalnak helyet, így közvetlenebb a hangulat. Éppen Baranyi Ferenc olvas fel verseskötetéből a hallgatóságnak: „S kik a viharban sérülést szereztek: úton, útfélen azt vágják fejünkhöz, hogy mi vagyunk az elkényeztetettek”. És az „elkényeztetettek” itt vannak, csöndben, megértő komolysággal hallgatják a fiatal költőt, aki meghitt közvetlenséggel tudja magával ragadni őket a költészet áhítatába, de a felszabadult nevetésbe is. De itt, áz ajtó közelében nem tudok bekapcsolódni ebbe a titkos áramkörbe. Látom magam előtt a félig üres. termet ide —az előrelátó rendezőség nem is helyezett széksorokat. — Kérdem halkan, hány jegy fogyott el: négy — mondják — de kétszáz darab bérletet adtunk ki. Ez bíztató, a kétszáz bérlet, kétszáz állandó érdeklődő, de négy jegy? Az kevés, nagyon kevés. Sok itt a középiskolás (nagyrészük lány), eljött sok pedagógus is, de a négy jegy kevés. Nem lenne több érdeklődó Jászapátiban? Később talán, ha híre megy a színvonalas rendezvénynek... Szünetben Berényi Ferenc szolnoki festőművész, kiállítását nyitották meg HÓL4BDA HÓ NÉLKÜL Este tizenegy óra vök, amikor visszatértünk Jászberénybe. A kabaré már befejeződött. Ki-ki választA szakszofonos. hatott, vagy hazament, vagv a bálozókhoz csatlakozott. A fiatalok minden bizonnyal ez utóbbi mellett döntöttek, hiszen a „hólab- dáról”. helyesebben a hangulatról az ifjúsági klub közkedvelt zenekara gondoskodott. A táncmulatságon különben „megfigyelőként” jelen volt a művelődési ház tánctanára is, aki saját bevallása szerint nem minden táncoló fiatalt vál’alt volna tanítványának. No de, ami fő dolog, a résztvevők többsége kitűnően érezhette magát ezep a sáros de* "emberi Hólabdabálon. Már elkéstek, bezárt a művelődési ház. Borzák Lajos Téli vakáció a rádióban Kötéltáncosnő ingatag pályán. EGY SÖTÉT MŰVELŐDÉSI HÁZ
