Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-10 / 291. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁC5 LAPJA GYEI XVI. évfolyam, 291. szám. Ára 50 fillér 1965. december 10., péntek. Eredményeink, jelenünk és jövőnk záloga a magyar-szovjet barátság AZ MSZBT MEGYEI KONFERENCIÁJÁRÓL Szolnokon az új pártszékház előadói termében gyülekeztek tegnap a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság megyei konferenciájának résztvevői. A megyei plnökség beszámolója alapján — amelyet Németh István, az MSZBT megyei titkára tartott — elemez­ték a mozgalom eredményeit, az utóbbi öt év mun­kaját. A beszámoló emlékezte­tett arra, hogy a magyar és a szovjet nép barátsá­ga régi keletű. — Amikor az orosz nép számára az Auróra cirkáló ágyújának jeladásával elérkezett a pillanat, hogy megkezdje az évszázados elnyomás igájának lerázását, a for­radalomban, a Vörös Had­sereg soraiban magyarok is harcoltak. Az orosz pro­letárok és a magyar in- temadanalisták kapcsola­tát erősítette, barátságu­kat mélyítette a közös cél, a közös harc. Két évvel később, 1919- tavaszán a fiatal szovjet állam a tapasztaltabb test­vér módján kísérte figye- íbmmel a Magyar Tanács- köztársaság küzdelmét — Lenin üzenete biztatást, bátorítást adott az igaz ügyért folytatott harchoz. Lenin katonáinak, a szovjet embereknek kö­szönhetjük szabadságunkat, 5 az elmúlt két évtized eredntényeítr ameiyék el­éréséhez önzetlen, baráti segítséget nyújtott a Szov­jetunió. Ismert, hogy ha­zánk elsősorban a külön­böző ipari nyersanyagszük­séglet biztosításához kap segítséget a Szovjetuniótól. A második ötéves terv időszakában például mint­egy 10 millió tonna vas­ércet, három millió ton­na kohókokszot, 7 millió tonna nyersolajat, hat millió köbméter faárut és 200 ezer tonna gyapo­tot importáltunk a Szov­jetunióból. A Dunai Vasműben, a Borsodi Vegyikombinátban és még sok ipari üzemünK- ben dolgoznak szovjet gé­pekkel. Mezőgazdasági üze­meinkben is több ezerre tehető a szovjet gyártmá­nyú erő- és munkagépek száma, s a kenyérgabona termésátlagának emelkedé­séhez is hozzájárult a szov­jet búzafajták termesztése. Műszaki és tudományos kapcsolataink fejlődését bizonyítja a tanulmány­utakon résztvevők számá­nak gyarapodása. A terv és műszaki dokumentá­ciók, az új tapasztalatok, kutatások eredményeinek cseréje. Sokrétű, gazdag a két ország kulturális kap­csolata is. Magyar fiatalok tanulnak a Szovjetunió­ban, s évről évre egyre többen vesznek részt az orosz nyelvtanárok részére a Szovjetunióban szervezett Bzakmai tanfolyamokon is. Az utóbbi években több nagynevű szovjet együttes vendégszerepeit, igen nagy közönségsikerrel hazánk­ban többek között a Moj- szejev és Alexandrov együttes, valamint a Raj­kin színház. A Magyar Ál­lami Operaház, a Duna Táncegyüttes és az Ope- rettszínház hasonlóan si­kert aratott a szovjet szín­padokon. A filmek, köny­vek .«tintán elősegítik a két nép barátságának mé­lyülését, egymás életének megismerését. Foglalkozott a beszámo­ló azzal, hogy az MSZBT harmadik kongresszusa óta eltelt időszakban egyre több emberrel ismertették meg a mozgalom aktivistái a kommunizmust építő szovjet nép életét, mélyí­tették a két ország barát­ságát. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a külön­böző társadalmi szervek és mozgalmak szintén azért munkádkodtak, — előadá­sok, baráti találkozóit, s egyéb rendezvények meg­tartásával is — hogy az iskolásokkal, a nőkkel, a különböző társadalmi ré­tegekhez tartozó emberek­kel megértessék mit jelent a magyar—szovjet barátság. A hozzászólók szavaiból is kicsendült, hogy szá­munkra nagyon drága, ér­tékes a szovjet és magyar nép vérrel kötött barátsá­ga. Kötél Imre mezőtúri -veterán azt idézte szavai­val, hogy 1945-ben a szov­jet katonák barátként ér­keztek Magyarországra. A harcokban kifáradva nyu­godtan aludtak a budapes­ti házak légópincéiben, — mert barátok között érez­ték magukat. B. Kiss Pé- temé Szajolból utazott az idén Kijevbe, Moszkvába. Meghatott szavakkal ecse­telte azt a felejthetetlen élményt, amelyet az je­lentett számára, hogy részt vehetett a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 48. évfordulójának megünneplésében. Pallai Sándomé hangsúlyozta —, hogy a magyar—szovjet barát­ság története nemcsak a múlt, hanem jelenünk és jövőnk is. Ez a barátság összefügg függetlensé­günkkel, szabadságunk­kal és a békével. A szocialista építéshez, az ipar, mezőgazdaság fejlesz­téséhez és a nép jólétének növeléséhez is nagymér­tékben hozzájárul a Szov­jetunió baráti segítsége. Alapvető nemzeti érdekünk tehát a két nép barátságá­nak erősítése. Az MSZBT aktivistáinak, a népfront mozgalomban tevékenyke­dő tömegeknek szorosan együtt haladva kell mun- kálkodniok azért, hogy a barátság érzése minden ha­záját szerető emberben mé­lyen gyökerezzen. G. G. Bugajov alezredes a szovjet katonák üdvözle­tét tolmácsolta a konferen­cia résztvevőinek, s arról a szoros kapcsolatról be­szélt, amely a megye, a vá­ros vezetői, munkások, ter­melőszövetkezeti tagok és a szovjet katonák között alakult ki. Szavai derült­séget keltettek, amikor azt mondta, hogy a szovjet emberek nemcsak a ma­gyar bort és pálinkát isz- szák szívesen, hanem kö­rükben a magyar ipar tér­mékei, az Ikarus autóbu­szok, a Tisza Cipőgyár gyártmányai is igen nép­szerűek. Zagyi János elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra méltatta az MSZBT mozgalom vezetőinek, ak­tivistáinak tevékenységét Azt valljuk — mondotta —, hogy mindaz, amit két évtized alatt hazánkban elértünk, összefügg a szov­jet emberek barátságával, segítségével. S mintahogy eddigi eredményeink zálo­ga is ez a barátság volt, jelenünké és jövőnké szin­tén ez. A szovjet—magyar barátság propagálása nem valami különálló speciá­lis munka, ha napi felada­tainkat sikeresen oldjuk meg, ezzel erősítjük, jól szolgáljuk a két ország kapcsolatát, a magyar és szovjet nép barátságát. — Zsamai György, a papír­gyár művezetője arról a gyümölcsöző kapcsolatról szólt, amely a szovjet pa­píripari kutatókkal, tudo­mányos munkatársakkal köti össze a szolnoki pa­pírgyáriakat. Kálmán Lász­ló azt ecsetelte — milyen óriási fejlődést ért el a szovjet állam 1917 óta. — Tavaly turistaként járt a Szovjetunióban, s alkalma volt összehasonlítani mi volt 1917-ben, amikor ő is fegyverrel a kezében har­colt a vörös katonákkal egysorban és mi van ma, hogyan változott meg a szovjet emberek élete. — Nagy Jenő, az MSZBT or­szágos elnökségének üd­vözletét és jókívánságait hozta el a konferenciára, s hasznos tanácsokat adott a mozgalom aktivistáinak. — Lantos Ferenc mezőtúri veterán szintén a múltat idézte, de arról is beszélt, mit tesznek a városban a barátság elmélyítéséért. — Kőhidi László az úttörők, a tanuló ifjúság és a szov­jet gyerekek, fiatalok ba­rátságának fejlődésétől, a szovjet emberek életét Is­mertető különböző rendez­vények sikereiről szólt — Csányi Istvánná ország- gyűlési képviselő hangsú­lyozta, minél erősebb lesz a két nép barátsága, annál kö­zelebb kerülünk a szo­cializmus teljes felépíté­séhez, A hozzászólások után a megyei konferencia meg­választotta az MSZBT 45 tagú elnökségét, valamint a 13 küldöttet a IV. kong­resszusra. A mozgalom ki­lenc veteránját az elnök­ség tiszteletbeli örökös tagjává választották. Ezután az elnökség tag­jai közül az MSZBT me­gyei elnökének választotta Hack Mártont, elnökhe­lyettesnek Szigeti Lászlót és Győri Tibort, titkárnak pedig Németh Istvánt. A konferencia befejező aktusaként Hack Márton, az MSZBT megyei elnöke 12 aranykoszorús jelvényt és 19 emlékla'pot adott át a mozgalom legjobb akti­vistáinak. Zárszámadás... Zárszámadás... Már leltárosnak a megyében — Hajdússobosslón késsültek fel a gxiivetkeseti főkönyvelők — Megérkezett a mlnlssteri utasítás A napokban megérkezett a földművelésügyi és a pénzügyminiszter együttes utasítása a zárszámadások elkészítésére vonatkozóan Ez is mutatja, nap nap után közeledünk a zár­számadás idejéhez. Sőt már benne is vagyunk. A zár­számadás ugyanis nem csu­pán a pénzkiosztást jelenti, hanem hosszú, körültekintő, elemző gazdasági folyamat, amely már el is kezdődött Szolnok megyében. El, mert több helyen (Karcagon is) már leltározzák az épüle­teket, gépeket, mondván, nem várnak a rossz időre, amikor majd fagyoskodni kellene. Minderről a Szolnok me­gyei tanács mezőgazdasági osztályán tájékoztatták la­punkat. Ott tudtuk meg, hogy a leltározás dandár­jában majd mintegy más­félezer szövetkezeti gazda végzi e munkát. Szükség szerint szövetkezetenként három-négy leltározó bi­zottság működik majd, leg­kevesebb három taggal. Megyénkben az idén 145 termelőszövetkezet, egy ha­lászati szövetkezet és hél termelőszövetkezeti vállalat készít zárszámadást. A mezőgazdasági osztá­lyon mondták el, hogy máris túljutottunk egy elő­készületi stádiumon: a ter­melőszövetkezeti főkönyve­lők, a járási, városi taná­csok zárszámadást készítő számviteli dolgozóinak tá­jékoztatásán. Hajdúszobosz­lón tartották meg a fel­készítést. Két turnusban mintegy kétszázhúsz köny­velési, számviteli alkalma­zott tanult. A megye leg­nevesebb szakemberei elő­adását hallgatták reggeltől estig az állami kedvezmé­nyek feltételeiről, elszámo­lásáról, a termelési terv elkészítésének módjáról, a Zárszámadás kivitelezéséről. A hallottakat járásonként, városonként az ottani fő­könyvelő irányításával ele­mezték a hallgatók. A tanfolyam nem volt egészen egy hetes tartamú sem, rövidebb az eddigiek­nél. Ugyanis megyénkben az idén már nincs olyan termelőszövetkezeti főköny­velő, aki a nagy tűzkereszt­ségen, a zárszámadás ké­szítésén át ne esett volna. Sőt „veterán” szövetkezeti főkönyvelőket tartanak nyilván, közöttük Győrik Károly tószegi, Fodor Ist­ván újszászi, Mészáros Ká­roly rákóczifalvai, Valter Ernő és Szöllősi Sándor karcagi főkönyvelőt. A továbbképzésen sok szó esett az önköltség-elem­zésről, az önköltségszámítás értékeléséről. Az idén há­rom jászberényi termelő- szövetkezet kivételével ál­talánossá lett a megyében az önköltségszámítás. A leg­reálisabban Törökszentmik- lóson és a szolnoki járás­ban — elsősorban a tisza- földvári Lenin Tsz-ben — végezték a munkát. Nem minden ágazatban pontos az 'önköltségszámítás a jászárokszállási Béke, a pusztamonostori Búzakalász és a kungyalui Zöld Mező közös gazdaságban. Az önköltségszámítás a gazdálkodás elemzésének fontos eleme, s így nagy „súllyal” szerepel a zár­számadásban is. A zár­számadás legalább négy fő elemből tevődik össze: a leltározásból, a mérlegké­szítésből, a gazdálkodás és a gazdasági eszközök érté­keléséből és a jövedelem felhasználásból. A zárszám­adások készítésében némi változás történik az idén. Ettől az évtől kezdődően a forgóalaphoz számítják a félig kész hízó állatokat, a növendék állatokat és a tartalékolt készpénzt. S hogy a jövő évi termelés» szolgáló eszközök értéke összehasonlítható legyen, ahhoz a múlt évi zárszám­adási adatokat is — ame­lyek még más metodiká­ban készültek — rendszere­zik. Nagy munka kezdődött s megye termelőszövetkeze­teiben, a zárszámadások időszakába értünk. B. L. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Meg­hallgatta és tudomásul vette az egészségügyi mi­niszternek a szocialista or­szágok egészségügyi minisz­tereinek berlini értekezle­téről és a nehézipari mi­niszternek kubai útjáról szóló beszámolóját. A kormány megvitatta és elfogadta a közlekedés- és postaügyi miniszternek és a fővárosi tanács vb-elnö- kének jelentését a buda­pesti földalatti gyorsvasút munkálatai menetéről. Ez­után a kormány megtár­gyalta és elfogadta a fő­városi tanács vb-elnökének ismertetőjét a budapesti lakosság számának alaku­lásáról. Az Országos Tervhivatal elnöke ismertette, milyen irányelvek alapján javasol­ják a harmadik ötéves terv Időszakában fejleszteni a szőlőtermesztést és feldol­gozást, a bor tárolását és forgalmazását. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács tanács­szervek osztályának veze­tője a fővárosi, megyei- és megyei jogú városi taná­csok vb-elnökeinek novem- bt 26-i értekezletéről tá­jékoztatta a kormányt. A Minisztertanács meg­tárgyalta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság 1966. első félévi munkatervét. Szakmai nap a mezőgazdasági termékek exportjáról Az MSZMP Szolnok me­gyei bizottsága mellett mű­ködő export bizottság, a MÉSZÖV és a Szolnok me­gyei Néplap szerkesztőbi­zottsága szervezésében teg­nap a jászapáti kultárház­ban a mezőgazdasági ter­mékek exportjának növelé­séről szakmai napot ren­deztek. A tanácskozáson termelő­szövetkezeti elnökök, me­zőgazdászok, párttitkárok, felvásárló és termeltető vál­lalatok szakemberei, fmsz- ügyvezetők és egyszerűbb szövetkezeti társulások tag­jai vettek részt. A szakmai napon Serfőző László, s SZÖVOSZ igazgatóságának tagja, a Földművesszövetke­zetek Országos Termény­értékesítő Központjának igazgatója tartott a me­zőgazdasági termékek ex­portjának időszerű kér­déseiről, s az export növelésének további fel­adatairól magas színvonalú előadást. A résztvevők hozzászólá­saikban részletesen elemez­ték az export növelésének lehetőségeit, s beszámoltak gazdaságaik, vállalataik ter­melési és felvásárlási ta­pasztalatairól, A szakmai napon növény­védő, állattenyésztési és libatömő-gépeket is bemu­tattak, s grafikonokon ábrá­zolták a Szolnok megyei gazdaságok és a földműves, szövetkezetek, vállalatok ex. porttevékenységét.

Next

/
Thumbnails
Contents