Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965, december 1 Az KAK megszakítja diplomácia? kapcsolatait Angisával A dél-rhodesiai Smith- kormány kedden megtiltot­ta a külföldi rádióadások hallgatását. A szükségálla­pot időtartamára kihirde­tett tilalom megszegőit két évi börtönbüntetéssel sújt­ják. Lardnerburke igazság­ügyminiszter, a rendelet aláírója, azt hozta fel in­dokolásul, hogy „a szom­szédos országokból felfor­gató jellegű rádióadásokat sugároznak Rhodesiába”. — A kairói Ai Ah ram szer dal cikke szerint Mahmud Riad EAK-külügyminiszter kedden közölte Midleton brit nagykövettel, hogy kor­mánya az AESZ határoza­tának megfelelően decem­ber 15-én megszakítja n diplomáciai kapcsolatait Angliával, ha az addig nem tesz energikus intézkedése­ket a dél-rhodesiai fajül­döző rendszer felszámolá­sára. r Az Egyesült Államok elismeri Kongót G. Mcmurtrie Godley, az Egyesült Államok Leopold- vilie-i nagykövete és a kö­vetség több munkatársa kdden felkereste Mobutut. A látogatást követően be­jelentették, hogy az Egye­sült. Államok elismeri Mo- butu új rendszerét. A kon­gói hírügynökség jelentése szerint Nicolas Brunitzky, Togo elnöke üzenetet inté­zett Mobutuhoz, amelyben kormányának elismerését jelenti be. Ugyancsak a kongói hírszolgálati iroda közlése szerint Szenegál és Mali bejelentették, hogy korábbi állásfoglalásuk, amely szerint elismerik Kongó-Leopoldville-t, nem változott a múlt havi puccs következtében. Véget ért a II. vatikáni zsinat A XXIII. János pápa ál­tal 1962. október 11-én meg­nyitott II. vatikáni egyete­mes zsinat — három év és huszonnyolc nap tanács­kozás után — szerdán ré­véget ért A szabad ég alatt 20 fo­kos melegben megtartott ünnepélyes nagymisén s több mint 2500 zsinati atyán kívül jelen voltak a diplomáciai testület tagjai, továbbá 86 ország küldött­ségei. Mindenfelől WASHINGTON Washingtoni kongresszusi körökben kijelentették —, hogy a Hadügyminiszté­rium a következő öt évben nagyhatÓKugaxú bombázói­nak csökkentését tervezi. Eszerint a jelenlegi 680 gépből körülbelül 430-at ki­vonnak a használatból. — 1971 utón körülbelül 250 ß—59 G és ß—2 H típusú bombázót szándékozik a Pentagon visszavonni. E tervek kapcsolatban állnak McNamara hadügyminisz­ter hétfői bejelentésével, amely szerint az Egyesült Államok megszünteti 149 katonai támaszpontját. — U gyan csak tervezi k az ame­rikai légvédelem erőinek csökkentését is. * AUSTIN — (Texas) A Fehér Ház szóvivője szerdán közölte, hogy Mc- George Bundy, Johnson el­nök nemzetbiztonsági ta­nácsadója lemondott tiszt­ségéről. Bundy február 28-án hagyja el jelenlegi állását és a Ford-alapítvány elnöke lesz évi 75 000 dol­lár fizetéssel. ŰJ-DELHI Az indiai kormány egy korábbi rendelete alapján a fővárosban és környékén szerdán bevezették az élel­miszer-adagolást. A fej­adag két kilogramm rizs vagy búza hetenként és egy kilogramm cukor ha­vonta. Ami hasznos a társadalomnak, legyen előnyös a vállalatoknak is Beszélgetés Dr. Hellmuth Koziolek professzorral Munkatársunk Berlinben felkereste dr. Hellmuth Ko- ziolek professzort, az Ál­lami Terv bizottság mellett működő Közgazdasági Ku­tató Intézet igazgatóját és az NDK-bam végrehajtás aJatt álló gazdasági reform- intézkedésekről több kér­dést tett fel. Az alábbiak­ban közöljük az interjút. MILYEN VÁLTOZÁSOK TÖRTÉNTEK AZ ELMÜLT ÉVEKBEN AZ NDK GAZDASÁGI TERVEZÉSÉBEN ? — A tudományosan meg­alapozott terv a szocialista állam gazdaságpolitikájának döntő fontosságú eszköze. A népgazdaság tervezésé­nek és irányításának új gazdasági rendszere alap­vetően ebből indul ki. A tervezésben bekövetkezett leglényegesebb változások közé tartozik mindenkelőtt a vezető iparágak prog­ramjainak és tudományos- technikai perspektíváinak kidolgozása. A tervezés új eszközeinek segítségével mélyrehatóan elemzik a Diplomáciai kapcsolói Mauritániával Néhány nap óta Nouak- chott-ban, Mauritánia Isz­lám Köztársaság fővárosá­ban is megjelent a diplo­máciai képviseletünket jel­ző nemzetiszínű lobogó. Nagykövetségeinlk sorában hatvanadikként Mauritá­niával is felvettük a diplor máciai kapcsolatot. Mauritánia Nyugat-Afri- kában, az Atlanti-óceán partján terül éL Lakódnak száma, hazánknál tizenegy- szerte nagyobb (1 030 000 km1) kiterjedése ellenére, alig haladja meg a 800 000 főt. Ennek kb. egyhatoda a Szenegál folyó mentén élő ezudán-néger, a többi cse­kély kivétellel arabul be­szélő és nomád életmódot folytató berber. Az ország 1960. novem­ber 28-án nyerte el függet­lenségét. A helyzetet komp­likálta akkoriban, hogy az ország ellenzéki pártja a Nahda Marokkóhoz történő csatlakozás mellett tört lándzsát. Maga Marokkó is igényt tart Mauritániára, Ugyancsak ellenzékként lép­tek fel a kormánnyal szem­ben egy Szenegál folyó mellett élő néger kisebbség is, amely viszont Szenegál és Mali Köztársaságok felé orientálódott. Mauritánia természeti kincseit az utóbbi időben kezdik feltárni. A közel­múltban a Spanyol Szahara mentén levő határvidéken gazdag és jóminőségű rez- és vasércteLepeket. fedez­tek fel, amelyet Miíerma francia, angol, olasz és nyugatnémet; érdekeltségű monopólium aknáz ki, mi­után oda Port Étienne ki­kötőjéből az érc kiszállítá­sára a sivatagon keresztül vasútvonalat építettek. 1964-ben már 5 millió ton­na vasércet exportáltak Nyugat-Európáfoa. A füg­getlenség elnyerése után a gazdasági élet átszervezését az 1963—67. évi, Franciaor­szág és az Európai Gazda­sági Közösség által finan­szírozott négyéves gazda­ságfejlesztési terv kereté­ben kezdték meg. Külö­nösen a bányászat fejlesz­tésére fordítanak nagy gondot. Miután az ország terüle­tének nagyrészét a Szahara foglalja el, mezőgazdasága Dél-Mauritániában, a Sze­negál folyó körzetében összpontosul. Saját szük­ségleteik fedezésén kívül főleg datolyából hídnak ki­vitelre termelni. Nagyobb mennyiségben exportálnak még arab mézgát (népszerű nevén gumiarábikumot). tudomány és a technika főbb irányait, a népgazda­ság struktúráját meghatá­rozó ágakat és folyamato­kat A tervezés további megjavítását jelenti a ter­melési és a területi elv egységének megvalósítása, területi programok kidol­gozása útján, a VVB-k (ál­lami vállalatok egyesülései, illetve trösztök) és az üze­mek önállóságának és fele­lősségének növelése saját feladataik tervezésében a központilag megszabott mu­tatószámok csökkentése ré­vén, valamint a tervezés szoros összekapcsolása a gazdasági ösztönzés és be­folyásolás rendszerével. Ki kell emelni azt is, hogy első ízben dolgoztak ki köz­ponti távlati tervet a ter­mészettudományos és gaz­dasági kutatás számára az­zal a céllal, hogy az emlí­tett területeken a kutatá­sokat a legfontosabb fel­adatokra koncentrálják. HOGYAN ALAKULT AZ UTÓBBI ÉVEKBEN AZ ÜZEMEK ÖNÁLLÓSÁGA ÉS FELELŐSSEGE? — A népgazdaság terve­zésének és irányításának’ új gazdasági rendszere abból indul ki, hogy a döntéseket az irányítás azon szintjén kell meghozni, amely a döntéssel kapcsolatos hely­zetet a legszakavatottabb módon képes megítélni és befolyásolni. Ennek meg­felelően decentralizáltak bizonyos jogköröket, a nép­gazdaság központi tervezé­sének és irányításának meg­javításával egyidejűleg. Az új gazdasági rendszerrel együtt jár az üzemek ön­állóságának és felelősségé­nek növekedése. Ez meg­mutatkozik a központilag megszabott mutatószámok csökkentésében, a saját fej­lesztési alap gazdaságossá­gától függő képzésében, a beruházásokért viselt teljes felelősségben, stb. Ehhez járul még, hogy bizonyos üzemek egy-egy termék­csoport gyártásában irá­nyitó szerepet játszanak, és közvetlenül befolyásolják az azonos termékcsoportot elő­állító vállalatok tudomá­nyos-technikai és gazdasági munkáját. Az üzemek fele­lősségét mindenekelőtt a következőkben növelik: a termelés legmagasabb tu­dományos-technikai színvo­nalának biztosítása, a szük­séglet felmérése, a beruhá­zások előkészítése és vég­rehajtása, végül kutatási és fejlesztési feladatok Mind­ezt azonban nem elsősor­ban új rendeletekkel kíván­juk biztosítani, hanem az irányító tevékenység meg­javításával, minden szinten. — HOGYAN BIZTOSÍTJÁK A NÉPGAZDASÁG, AZ ÜZEMEK ÉS AZ EGYES DOLGOZÓK ÉRDEKEINEK AZONOSSÁGÁT? — Az NSZEP VI. kong­resszusa kiemelte, hogy az egyéni érdekek és a tár­sadalmi követelmények azo­nossága döntő fontosságú hajtóerő a szocialista nép­gazdaság fejlődése szempont­jából. Mindannak, ami a társadalomnak hasznos, előnyösnek kell lennie az üzemnek és az egyes dol­gozók számára is. Ez az alapelv irányadó a nép­gazdaság tervezésének és irányításának új gazdasági rendszere számára. — Az üzem és a népgaz­daság érdekeinek azonossá­gát biztosítja, hogy az üze­meknek gazdasági érdeke az optimális tervek kidol­gozása, új árak bevezetése — amelyek a termelői ár­reform eredményeként lőt­ték létre —, a népgazdasá- gilag kívánatos folyamatok helye, végrehajtása. mint amilyen például az anyag- és energiatakarékosság, úi termékek gyártásba vétele és a termékek minőségének javítása. Az üzemi újrater. melési folyamat hatékony­ságának javítása. — Az üzemnél jelentkező esetlegei gazdasági hátrá­nyokat ellensúlyozzák. !gy például nyereségpótlékok- kal viszonozzák azokat a többletkiadásokat, amelyek új termékek bevezetésekor felmerülnek. A dolgozók érdekeinek és a népgazda­ság követelményeinek azo­nosságát az anyagi és er­kölcsi ösztönzők rendszere biztosítja. Az anyagi ösz­tönzők közé tartozik pél­dául a prémiumalap és a béralap egy részének telje­sítménytől függő képzése, prémiumos fizetések beve­zetése az, üzemek és a VVB-k vezetői számára, a gazdaságilag célszerű bér- formák (például minőségi bér) alkalmazása abból a célból, hogy a dolgozókat érdekeltté tegyék a termé­kek minőségének magas színvonalában, G. L A Hétház között fütyülve jár a szél... Oda a járdásított, házmagasság­ba emelt Ecsegpusztára vivő gá­ton át vezet az út Két oldalát Szőlőültetvények és nagy, kertes, veran d ás házak kísérik. Aztán már csak alacsony épületes, zsu­gorodott portás külváros, a Kelet­újváros. És amikor már az is el­fogy, ott kezdődik a Hétház. Tizenkét ház van itt és két ki­csiny utcácska. A tizenharmadik leégett. Régen. — Harmincnégyben. Akkor nyáron halt meg édesanyám, ami­kor a Juhász Mari néném háza leégett. Bencsik Sándomé még ma is maga előtt látja a füstölgő házro­mot, a megrémült, néma emberé­ltet. A tűz nagy szerencsétlenség akárhol, de itt végítélet. Ha az idevaló embernek pénze lenne új­ra felhúzni a falat, nem is lakna erre. A Juhász Mari néni háza so­hase épült újjá, Keee Lajosáé drámát sűrít pár mondatba; — Huszonnyolcba költöztünk mi ide. Azóta nem épült se ház, se semmi. Nekünk is az volt a számításunk, hogy továbbme­gyünk. De a szegénység itt veszí­tett bennünket. Megöregedtünk. A Kece Lajosék története akár a Hétház valamikori története is lehetne. Szegény negyed. Villany sincs még, csupán járda. Az ala­csony, időtépte házikókat szántó­föld öleli kőiül és tágas, nag-v ud­varok. Süllyedt, öreg épületek, pirinyő ablakokkal. Azokon át nézik a vi­lágot lakói. Éltek és élnek egy­más mellett. Leginkább öregem­berek lakják itt az öreg házakat. Vezetékes rádió szól mindenütt. Kece néni: — Kinyitjuk. Az öreg ember meg nem bánja, akármi van ben­ne, csak hallgatja. A Szabad Föl­det is minden héten megvesszük. Kece bácsi nem tud írni, olvas­ni. — Fél évet töltöttem az iskolá­ban. Kanász voltam, meg tanyás cseléd. Most meg kijárok széna­kazlat berakni Ecsegpusztára a „birtokosságnak”. Még a Muszáj- szőlőbe hívnak ilyen-olyan mun­kára. Pedig Kece Lajos is volt már birtokos «ober. — Negyvenötben kaptam én öt holdat, Jó föld volt, jó móriéi föld. Később belépett a szövetkezetbe a többiekkel, a Búzakalászba. — Ötvennégy őszén még segí­tettem elvégezni mindent. Akkor azt. mondtam: na ide hallgassatok, én a fizetési; keveslem az én dol­gom után. Megértették. A kicsi asszony szemrehányóan néz rá. ~ Elcsináltad az egészet, most se nyűgdíj, se >,oti'\ öregkorára ilyen tipe-topa. Itt van a Bencsik szomszéd. Milyen jó annak. A Vö­rös Csillag szövetkezetből kapja a nyugdíjat, a háztájit, mindent, iin meg télbe-nyárba ogy tanár- nénál mosok, vasalok, takarítok. Kece néni bejárónő. Heti négy napot dolgozik, de nincs bejelent­ve az SZTK-ba, nincs biztosítva, Négy forintos órabért kap. — Mondtam is már az asszo­nyomnak, kellene az SZTK, mert úgy tisztelem nagyságos asszony, hiszen egy nagy gazdag ember lá­nya Dehát csak az jött ki, hogy nem fizet. Ilyen korú cseléd meg már mit akar, hova menjen, más­ból se kap semmit. Ez a Kece Lajosék sorsa, öre­gek, maholnap magatehetetlenek és minden támasz nélkül. — Ügy gondoltuk kéremszépen, azért nagyobbítják a szeretethá- zat, hogy az ilyen embereknek, mint. mi is, helye lesz ottan. Mondom Kece bácsinak, men­jen el a Búzakalászba, kérje föl­vételét. S ha már tsz-tag, három év után nyugdíjjogosult. — Szégyelletembe se, ha egy­szer már otthagytam. Beszéltem a Búzakalász néhány emberével: — A Kecéék? Hát még most is a mások szolgái. Azért sorsáról 6 maga tehet leg­inkább, nem a társadalom, s nem is csak a Hétház. Innen is id lehet nőni. Bencsik Sándor is a szolgá­somból indult, a felesége is, Bencsik Sándor: — Ezelőtt cselédek voltunk, lás­sa. Hívtak kubikra, de nem sze­rettem csavarogni. Bencsik Sándorné; — Kilenc éves koromban máj kisszolgáló voltam egy öreg gaz­daasszonynál. Hajnali öt órakor fűtöttem az öreg Szász Péternó házát. Minden reggel körül kellett mázolni a kemencetévőt. Jaj, de sokat megfagyott a lábam. Aztán, ha elmesélem Erzsóknak, a lá­nyunknak, azt mondja: nem léte­zik, anya. Bencsik Sándor: — A feleségem két osztályt, járt, Én meg egyre se jutottam, aztán a családom ezt. el se hiszi. A gye­rekeim mind a pártban vannak. Engem is hívtak, de én már nem megyek. Tizenkilencben megtet­tem a magamét. Csakhát akkor elbuktunk. Gumicsizmát, hord és kék kö­tényt. Kece Lajoson is gumicsiz­ma volt és kék kötény. Itt min­denki ilyenbe jár. Hétház! Küz­delem, szegénység ma is. De Ben­céiknek a nagyobb fia már rend-

Next

/
Thumbnails
Contents