Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. december 8. SPORT és nsMtíkáM A sport nemcsak szóra­koztat, hanem nevel is. Ne­veli a sportolókat és neveli a — nézőket. Mindenek­előtt a munka megbecsülé­sére és szeretetére. A sportoló és szurkolója szinte napról napra tapasz­talja: az edzés — a mun­ka — miként gyümölcsözik az eredményekben. Az olimpiai és világbajnokok története is igazolja, hogy a siker mindig azoké. akik a hétköznapokon követke zetesebben, keményebben és többet edzettek, dolgoz­tak. Szói ág-mondás a spor tolók és edzők körében, hogy az „edzések veriték- cseppjei a versenyeken ti- zedmásodpercekben, centi­méterekben és grammok­ban jelentkeznek”. A sporttörténelem azon­ban nemcsak ilyenformán hirdeti a munka fontossá­gát. Az edzésnél, a fizikai tevékenységnél talán még jobban kamatozik a sport­ban is a szellemi tevékeny­ség. A sportvilág hősei, a megdönthetetlennek hitt, bűvös határok megdöntői elsősorban azok közül ke­rültek ki, akik nem nyu­godtak bele az edzések szo­kott gyakorlatába, hanem töprengtek a jobb módsze­reken és megpróbálkoztak az újítással. Az új magasugró techni­ka kidolgozása és alkalma­zása például egyszerre hét­köznapivá tette az addig kiemelkedőnek számító két - méteres eredményeket. A kalapácsvetés rekordja több, mint tíz métert fejlődött, mióta rájöttek, hogy négy forgással messzebb lehet dobni a vasgolyót, mint há­rommal. Zatopek és edzője szakított a Nurmi által megalapozott egyenletes iramfutással, helyette a gya­kori lramváltoztatásra tért át és erre készült fel. Kuc pedig a közép- és hoszútáv- futásban addig hagyomá­nyos „óvatos kezdésnek” mondott nemet ás igazolt*, hogy bátor kezdéssel is le­het sőt csak így lehet nagy eredményt elérni. Az új technikák, az úi versenyzési és edzésmód­szerek alkalmazóinak ter­mészetesen nemcsak más­képpen, hanem mindig töb­bet is kellett edzeniük, mint elődjeiknek. Érdekes ellentmondás, hogy míg maga a sport szinte naponta okít a rend­szeres és következetes mun­ka fontosságára, addig nap­jaink sportéletében ismétel­ten felvetődik a sport és a termelőmunka összeegyez­tethetőségének a problémá­ja. Tanulhat-e, dolgozhat-e másokkal azonos színvona­lon. aki rendszeresen spor­tol? — így teszik fel a kér­dést annak ellenére, hogv élsportban és tömegsport­ban ezernyi példa bizonyít­ja: a sport és a termelő­munka, a sport és a tanu­lás Igenis összeegyeztethe+ő. Kétségtelen, hogy az él­sport mai világszínvonala a tehetségen kívül azt is megköveteli a csúcsokat ostromló versenyzőktől, hogy bizonyos alapvető fel­tételekkel is rendelkezze­nek. Álljon rendelkezésük'e megfelelő idő. kellő szín­vonalú pálya és felszerelés, jó oktató és a fejlődést ser­kentő versenytárs, vagv legalábbis a rendszeres nemzetközi versenyzés e- hetősége. Szocialista állam­ban mindezeket a feltétele­ket az állam, a társadalom biztosítja a sportolóknak kü­lönböző mértékben, asze­rint. hogy milyen színvo­nalon sportolnak. A legjobbaknak, akiktől várjuk, hogy a nemzetközi sportéletben eredményesen képviseljék hazánkat, még munkaidőkedvezményt is adunk. Ezzel nincs is ’oaj. A probléma ott kezdődik, nem elég következetes az ellenőrzés: vaion az él­sportban mindig, követke­zetesen a sportbeli fejlődés érdekében használják-e fel a munkai dőkedvpzményi? Az élsportolók — de csakis dk. — azért kapják ezt. hogy legyen idejük az ed­zésekre, a versenyekre. Ha nem edzenek, vagy nem versenyeznek, nekik is ép­pen annyit kell dolgozniuk, mint másolónak. Szokás mondani, hogy az. élsport sikerei a sport nép­szerű södésének a leghatá­sosabb eszközei. Az élsport hatósugara széles — és kö­zépfokon, de még alapfo­kos is követésre talál. Sok tekintetben ez helyes is. Nem helyes azonban, ha az alapfokon sportolók ugyan­olyan feltételeket követel­nek maguknak, mint ami­lyeneket az élvonalbeliek — kapnak. A sport ugyan nálunk közügy, fontosnak tartjuk, hogy minél többen sportol­janak rendszeresen de ugyanakkor magánügy is. ami azt jelenti, hogy ki-ki önmagának teszi a legna­gyobb szolgálatot, ha életét a sport örömeivel gazda­gítja. Ebből következik: a A Szolnoki MÁV labda­rúgó szakosztálya az idény befejezése után két héten át levezető edzéseket tar­tott. Ennek keretében bo­nyolították le a hagyomá­nyos Nősök—Nőtlenek mér­kőzést, melyet a házas em­berek nyertek meg 6:4 arányban. A szakosztály ve­zetősége és játékosai szom­baton a Járműjavítóban záróünnepélyen értékelték az elmúlt labdarúgó-év eredményeit. Megjelentek az üzem és az egyesület vezetői, valamint Závodszky Sándor, a megyei TS el­nöke is. A beszámolót Kiss Sán­dor, a szakosztály vezetője tartotta, aki részletesen is­mertette az elért eredmé­nyeket és kitért a hiányos­ságokra is. Beszédében em­lítette a felsőbb sportszer­vekkel való kapcsolatot, a szurkológárda magatartását, a pálya és a felszerelések állapotát, végül hosszasan foglalkozott a játékosok sportolás feltételeinek meg­teremtéséből is részt kell vállalnia mindenkinek, az alap- és középfokon spor­tolóknak elsősorban azzal, hogy szabadidejükben spor­tolnak. Sajnos, megtörténik, hogy néhány gólért és néhány pontért alap- és középfokon is — törvénytelenül — olyan engedményeket tesz­nek. amelyek csak az élen­járóknak, a azoknak is csak bizonyos körülmények kö­zött járnak. Sportszervezeteink leg­fontosabb feladata, hogy tagjaikból becsületes, dol­gos, munka- és hazaszerefő embereket neveljenek. Ezt pedig az egyesületi és szak­osztályi rendszeres oktató és nevelő munkán túl csak azáltal lehet elérni, ha a szorgalmas tanulást, a ter­melőmunkát minden tag­juktól megkövetelik, és ebben a tekintetben en­gedményt nem tesznek. hullámzó tejesítményével és az edzők munkájával. Nagy érdeklődés. kísérte az első csapat szakmai irányítójának, Nagyszalóki Andrásnak értékelő szavalt. Az edző elmondotta, hogy az együttes az év folyamán 264 edzésen vett részt, 34 bajnoki, s több Nyári Kupa és MNK-mérkőzést játszott. A megterhelést jól bírták a játékosok, csaknem végig az NB II. Keleti csoport élmezőnyében voltak. s csak a hajrában maradtak le a kitűzött céltól, a jobb helyezéstől. A bajnokság­ban 22 futballista szerepelt, legtöbbször Borók (34), Abo- nyi és B. Nagy (33), Józsá (32), Csábi (31), Karkecz (30). Nagyon érdekes és ta­nulságos volt a csapat egyes tagjainak jellemzése, vala­mint a téli szünetre és a tavaszi felkészülésre java­solt „útravaló”, mely sok megszívlelendőt tartalma­zott. Itt a megyei atlétikai ranglista Mától kezdve részletek­ben közöljük Szolnok me­gye atlétáinak 1965-ben az egyes távokon elért legjobb eredményeit. A sort a férfi rövidtávfutó számokkal kezdjük, majd a közép- és h06szútávok, azután pedig a gát-, ug­ró- és dobószámck követ­keznek, végül a nőkre ke­rül sor. 100 MÉTER Csorna Tibor (Kil.) 11.1 Szabó Ferenc (MÁV) 11.2 Búzás Zoltán (MÁV) 11.4 Pógyor Sándor (MÁV) 11.5 Blazsek István (MÁV) 11.5 A legjobb öt átlaga: 11.3 A legjobb tíz átlaga: 11.5 Tóth Béla kiválásával sprintergárdánk igen meg­gyengült. A tehetséges Csorna alig versenyzett, — nem lehetett rá számítani, még Szabó nála sokkal megbízhatóbb volt Búzás nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket. 200 MÉTER Csorna Tibor 23,1 Pógyor Sándor 23,8 Szabó Ferenc 23,8 Várnagy János (Martfű) 23,9 Búzás Zoltán 24,0 A legjobb öt átlaga: 23,7 A legjobb tíz átlaga: 23,9 Nem volt igazi kétszá­zas versenyzőnk, az átla­gok is visszaesést mutat­nak. 400 MÉTER Blazsek István 53,0 Rékasd Béla (Martfű) 53,4 Fenyődi Miklós (Kilián) 53,4 Rékasi Gábor (Martfű) 54,4 Tigyi József (Szó. MÁV) 54,5 A legjobb öt átlaga: 53,7 A legjobb tíz átlaga: 54,3 Élversenyzőink még vi­déki viszonylatban is messze elmaradtak a jó átlagtól. Kíváncsian vár­juk a fiatal karcagi Má- tyus jövő évi eredményeit Hirdetmény Tiszabura község tanácsa 1/1965. (V. 15.) rendelete az utcabizottságok munkájáról és 2/1965. (XI. 20.) rendele­te a homok kitermelőhely kijelölésére és a homok használatának szabályozá­sával kapcsolatosan atisza- burai községi tanács vb hi­vatali helyiségében 1965. december 6-tóí december 21-ig közszemlére van ki­téve és azt a munkaidő alatt bárki megtekintheti. Cipész szak­munkásokat 1 és felsőrész készítés­j ben jártas szabászt felvesz a i Szolnok és Környéke Bőripari Ktsz, Szolnok, Beloiannisz u. 79—81. E&ii szórakozás Míg az öregek kártyáznak, a fiatalok sakkoznak a szolnoki kávéházban. — Minden este itt vagyunk — mondja Fekete Ferenc, a Konverta gyár villany- szerelője, aki kollégájával, Bozsik Tiborral sakko­zik a kis kávéházi asztalon. — Az AKÖV-nél dol­gozunk, kiküldetésben. Ki kapcsolódásként elszí­vunk egy üveg sört és sakkozunk — ez az esti szórakozásunk. laif zárás a MÁV labálarágókvtál Megnyílt a „néma postahivatal“ Budapest új színfolttal gaz- ] dagodott- Korszerű, új posia- ! hivatal nyílt a Múzeum kör­úton. Az új postai létesít­mény nemcsak tetszetős kül­sejével, hanem célszerű fel­szerelésével is megnyerte a közönség és a postai dolgo­zók tetszését­A pénzfeladás gyorsítására például minden felvevőab­laknál összegezőgépek van- i nak, amelyen pillanatok alatt tételesen kiszámolható a fel­adásra kerülő számlák ősz- szege. Külön érdekessége az új lé­tesítménynek az úgynevezett „némahivatal” — az előcsar­nokban elhelyezett automata kiszolgáló-sor, amely éjjel­nappal a közönség rendelke­zésére áll. Itt nyilvános tele­fonállomás érme-, bélyeg- és levelezőlap automata műkö­dik. Teljesen új a helyiség­ben elhelyezett táviratfelve­vő automata. Ha az ügyfél felemeli a kagylót, azonnal ' a távirda jelentkezik, s már­is rögzítik a feladásra szánt szöveget- Helyi távirat ese­tén ötszavanként 1 forintot, Vi­dékre ennek kétszeresét, te­hát 2 forintot kell fizetni- A díjat telefonérmével kell fizetni­Ha a kísérleti hivatal be­váltja a hozzá fűzött remé­nyeket. máshol is bevezeti a posta- Foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy a „néma postahivataloknál megterem­tik az interurbán telefonbe­szélgetések lehetőségét is. Számológépek segítik a postai dolgozók munkáját. Az új hivatal korszerű, impozáns előcsarnoka. (MTI foto — Lajos György felvételei) f apróhirdetések) ÁLLÁS JÁSZSÁGI Egye­sült Építőipari Szö­vetkezet keres — azonnali belépésre EPITO ii* AKI TECHNIKUST- Le­het kezdő is vagy több évi gyakorlat­tal rendelkező férfi munkaerő- Fizetés besorolás szerint- - Jelentkezni iehet személyesen vagv írásban. Jászberény, Ady u- 36—38. a szö­vetkezetnél. Az’ ÉM- Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. — Szolnok. Ady End­re út 117 c- Gépé­szeti Osztályai I- em. 113 — keres — mozdonyvezetőt. — vagy mozdon'/fűtői vizsgával rendelke­ző dolgozókat moz- donvfűtői munka­körbe. — lehet nyug­díjas is — 2—3 hó­nán időtartamra — Szolnok Vegyimű­vekhez. — valamint Puszta monostor rak­tár építkezéshez- — Jelentkezés a fenti címen, ' illetőleg a vállalat pusztamo­nostor! munkahe­lyén­BÉR- és munka­ügyekben jártas fér­fi munkaerőt kere­sünk december 15—i belépéssel- Fizetés megállapodás sze­rint- — Útiköltséget felvétel esetén té­rítünk. Tiszaföldvá- ri Építőipari Szö­vetkezet, Kossuth u. 109- Telefon: 33­Az EM. 14- sz All­Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka- lelvekre - könnyű- eeokezelőket (EM vizsgával), vasbe­tonszerelőket. kubi­kosokat és férfi se­gédmunkásokat. - Munkásszállást és napi kétszeri étke­zést terítés ellené­ben - biztosit. Ta­nács-igazolás - é? munkaruha szüksé­ges. - Jelentkezés Budapest. V.. Kos­suth Laios tér 13- ' S föMcm’nt' ADAS-VÉTEL iWBSsBr.a«sss»^'z*a**i GÁZREZSÓT vagy gáztűzhelyet ven­nék sürgősen- Szol­nok. Cserép u. 2/1- Kalmár István­EGY B-tenor szak­szofon alig használt, eladó. Szolnok, So- moüvi Beia u, 30­LAKAS SZOLNOKON kere­sek szoba, konyhás lakást, vagy egy éve használt szövetke­zeti lakást vennék. „Házaspár” íeligé- re a kiadóba­INGATLAN SZOLNOKI - vagy Szolnok környéki házrészt vennék. — budapesti kettő szo­ba, konyhából ál­ló belvárosi lakást adok cserébe- ..Sze­parált társbérlet” — ieligére a szolnoki hirdetőbe. AZONNAL beköl­tözhető családi ház 150 négyszögöl te­lekkel eladó- Szol­nok, Kassai u- 10- ju—»ao3gjM«Mw:B—i EGYÉB AUTOKÜLSOK és belsők. kerékDárgu- mik. gumilábbelik vulkanizálását szak­szerűen végzi — a Bőripari Ktsz Tö- rökszentmiklóson. — Máius 1 uísc 33 szám alatti tol epén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents