Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

1965; december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Miért keli hat kilométert gyalogolnunk ? Szeptember 15-e óta Já- noshidáról Jászbo!dogházá­ra közlekedő autóbuszt, — melynek a Hatvan felől es­te fél 9-kor érkező sze­mélyvonathoz volt csatla­kozása, megszüntették, — s emiatt ha esik, ha fúj hat kilométert kell gyalo­golnunk. Ez az intézkedés eléggé kellemetlenül érin­tett bennünket. Ugyanak­kor nem értjük, hogy a délutáni fél 5-ös és fél 6-os vonathoz máért jár ki két autóbusz is, holott azt a forgalmat egy busz is le tudná bonyolítani; A már említett autóbusz megszüntetését a kevés utassal indokolják. Az este fél 9-kor érkező vonattól azonban így tíz-tizenkét személynek gyalog kell ha­zamennie. Kérésünkkel a tanácshoz és a MÄVAUT- hoz fordultunk, de hiába. Diáktársaink és az esti dol­gozók nevében kérjük, ál­lítsák vissza a szeptember 15-e előtti járatot is. Serfőző Mária, Eszes Julianna Jánoshida Túlsóit kényelmesség Negyedik éve tanítok a kisúj­szállási tanyai is­kolában, öt kilo­méterre a város­tól. Naponta ti­zennégy gyermek jár az iskolába elég nehéz körü’,- mények között, hiszen ősztől ta­vaszig gyakori a vendégmarasztaló sár, vagy a deré­kig érő hó. En­nek a 14 gyerek­nek november 27- én újabb 5 kilo­métert kellett gyalogolni, hogy résztvegyenek egy orvosi vizsgála­ton. Nem lett volna egyszerűbb, ha az orvos jött volna ki az isko. lába? S meg egyet említenék: négy év alatt nem találkoztam or­vossal ebben a ta­nyai iskolában. Csík István Kisújszállás Nem lehetne emberségesebben? Gázpalackot akartam cserélni november 23-án Jászberényben. A palackéi osztó helyre érve az ott dolgozó éppen felállt az asztaltól, jelezvén, befejezte munkáját. Kérésemre, hogy cserélje ki az üres palac­kot — azt válaszolta, majd csak csütörtökön, mert már elmúlt 5 óra. Ránéztem az órámra, öt óra 32 másodpercet mutatott. Az elosztó ennek ellenére nem volt hajlandó a cserére. Bár igaza volt, de egy kis em­berséggel segíthetett volna rajtam. Ifjú Bányai Tibor Jászberény Vendéglő helyett kocsma lakóinak kérését még 1966- ban sem tudják teljesíteni, legalábbis a városfejleszté­si tervben az út villamo­sítása, járdaépítése, s a víz­hálózatba való bekapcsolá­sa nem szerepel. — Ennek oka a pénz hiánya. A városi tanács illetéke­seinek válaszához annyit fűznénk hozzá, hogy a ke­rület tanácstagja kapott beruházási összeget, s ab­ból esetleg rendbe lehetne hozni legalább a járdát. — Amennyiben a kapott ösz- szeg másra kell, úgy sala­kos utat készíthetnek tár­sadalmi munkával, mely­hez a városi tanács is ad segítséget. — (A Szcrk.) A cukorgyárnak címezve Szabó Lajos, Szolnok, Do­bó út 3. sz. alatti lakos személyesen kereste fel szerkesztőségünket, s kérte, közöljük panaszát. íme a panasz: naponta jár a cu­korgyár mögötti utcában, ahol a gyárnak egy hátsó kijárata van. A kijárat előtt és után jó a járda, de közben pár méter szé­lességben olyan nagy a sár, a pocsolya, hogy ott csak gumicsizmában lehet köz­lekedni. Jó lenne, ha a cu­korgyár e rövid szakaszt kikövezné. Az illetékesek intézkedtek Meg van a lakbér Lapunk november 12-i számában özvegy Kovács Miháiyné törökszentmiklósi lakos szállás-bérleti díjával kapcsolatos panaszának ad­tunk helyt. Az „Itt a lak­bér, hol a lakbér?” című írásunkban elmarasztaltuk a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság mezőtúri sza­kaszmérnökség illetékeseit, amiért özvegy Kovács Mi- hálynénak nem fizették ki a jogos szállás-bérleti díjat. Cikkünkre Hegedűs Lajos, a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság igazgató- főmérnöke válaszolt: „A Szolnok megyei Nép­lap november 12-i számá­ban megjelent cikk hozzá­segítette igazgatóságunkat, hogy ezt a hosszú idő óta húzódó vitát lezárhassuk, mivel többszöri kísérleteink eredménytelenek maradtak a megállapodás aláírására, ami nélkül a szállás-díjat nem fizethettük ki. Hason­ló esetek elkerülése céljá­ból figyelmeztettem a sza­kaszmérnökség vezetőjét, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítson a terüle­tén előforduló hasonló ter­mészetű kötelezettségek tel­jesítésére. A cikk következ­ményeként Katona Ferenc építésvezető-technikus ál­tal ismételten írásban kötött megállapodást öz­vegy Kovács Miháiyné aláírta. — A megállapodást a törökszentmiklósi városi tanács vb igazgatási osztá­lya helybenhagyta és a me­zőtúri szakaszmérnökség a bérleti díjat november 17- én kiutalta”. , Motozni csak beleegyezéssel lehet Évekkel ezelőtt a régi ro­zoga kocsma helyett egy szép modern vendéglőt építettek Jászfel sőszent- györgyön. örültünk neki; Hiába várjuk azonban —, hogy nevének megfelelően ott étkezni lehessen. — A „vendéglőben” csak sze­szesitalt. esetleg málnát, péksüteményt lehet kapni; Jó lenne, ha a község veze­tői intézkednének, hogy a szép új épület valóban ven­déglő legyen. Dobos Jánosné Jászfelsőszentgyörgy Szerkesztői üzenetek Itt lakunk Szolnokon a Vili. kerületben, a Törtei? úton, nagyüzemeink szom­szédságában. Nem is lenne ez baj. A Törteli úton azonban nincs villany, — nincs víz, de még járda sem. Tudjuk, városunk szé­pítésére, a közművesítésre, az útviszonvok megjavítá­sára nagy összegeket költ államunk. Ennek mi is örülünk. Annak viszont már kevésbé, ■ hogy évek óta hiába kérjük az illeté­Panaszuk ügyében a vá­rosi tanács illetékes osztá­keseket: vezessék be a mi utcánkba is a villanyt, hogv gyermekeinknek ne petró­leum-lámpa mellett kell­jen tanulniuk, vezessék be a vizet, hogy ne tapossuk a sarat háromszáz méteren keresztül, mert még jár­dánk sincs. Tanácstagunk kérésünket a városi tanács illetékes osztályára is be­adta, de a helvzet eddi nem változott. Meddig kell még várnunk? A Törteli út lakói lyánál érdeklődtünk, ahol elmondották: a Törteli út „Amit a 61-esben csinál­nak, több a soknál” című írásunkban Hasznos István szolnoki lakos olvasónk pa­naszával foglalkoztunk. Ol­vasónk sérelmezte, hogy őt a bolt dolgozói vásárlás közben több ember előtt megszégyenítették. A Szol­nok megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat igaz­gatója az ügyet a vállalati ellenőrökkel megvizsgáltat­ta. A vizsgálat tényként ál­lapította meg, hogy a bolti figyelőnek tette meggondo­latlan és helytelen volt, amiért az ügy tisztázása ér­dekében nem kérte a bolt­ban tartózkodó boltvezető segítségét. Hibát követett el továbbá, hogy nem az irodában beszélgettek — ha erre szükség volt — a vá­sárlóval. K. Kiss L ászióné, Ve- zseny: Augusztus 23-a óta vagyok táppénzes beteg és november 2-ig papírjaimat beadtam a Tószeg és Vidé­ke Körzeti Földművesszö­vetkezethez. Az fmsz SZTK- ügvintézőjétől többször ér­deklődtem: mikor kapom meg a táppénzem, de ő előbb okt. 2-át, majd 12-ét jelölte meg a kifizetés nap­jául, harmadszorra voszont azt mondotta, hogv még a júniusi betegek táppénze sincs elszámolva. Szerin­tem ez szahálvtalan. Hozzánk küldött panasza iogos. A táppénzt már ko­rábban meg kellett volna kannia. Ügyében telefonon érdeklődtünk a Tószeg és Vidóke Körzeti Fmsz-nél. A tájékoztatás szerint a táppénz kiutalásához szük­A vállalat által kiadott rendelkezés ellen vétő Kar- kus Andrásnét figyelmez­tetésben részesítették. Erre azért volt szükség, mert jegyzőkönyvet felvenni, a vásárlót jegyzőkönyvezésre felkérni csak altkor lehet, ha a bolt dolgozója saját maga meggyőződött arról, hogy a vásárló fizetés nél­kül zsebébe vagy saját ko­sarába rejtette el az árut és azt nem fizette ki. Fi­gyelmeztetni kellett továb­bá azért is, mert nem tett eleget a vállalati rendelke­zés egy másik lényeges pontjának sem, miszerint a vásárlóval szemben felme­rült gyanú alapján moto­zást csupán a vásárló ké­relmére vagy beleegyezésé­vel lehet tartani, enélkül nem. séges iratokat késve küldte be. ígéretet tettek, hogv legkésőbb a december 2-i bérfizetéssel egyidőben, de ha módot találnak, — még előbb kiutalják a jogos táppénzt. H. S. Kisújszállás: A ter­melőszövetkezeti építőbri­gád az 1/1963 (I. 8.) ÉM— FM. számú rendelet 3. §-a alapján ?o«nsu]t a tsz-tag- jai részére építési munkát végezni. Az 1/1963. fi. 29.) ÉM—ÁH. sz. rendelet 7. §-a értelmében a végzett építőipari munkák árát a KIOS7 által közzétett 1961. évi építőipari egyséeár- gyűjtemény alapján kell megállapítani A 7. 6 2. bek. c) pontjában előírt költségek fedezetét a bérre vetített százalékos kulcsok alkalmazásával kell elszá­molni. JOGI j 11! 1111 tanácsadó Késett a paprikapalánta — Kinek keli adót tűzetnie ? — Tsz ügyekben döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy szövetkezet a me­gyei mezőgazdasági ellátó vállalatnál 1970 darab me- legágyi rámát vásárolt. A rámákat paprikapalánta nevelésénél használták fel. Nem sokkal később észre­vették, hogy a palánták leveleinek széle sárgásfehé­ren elszíneződött. majd a levelek összezsugorodtak Az elváltozást az okozta, hogy a rámák farészeit tömítő védőszer — a ned­ves levegő hatására — pá­rologni kezdett és az üveg alatti zárt légtérbe klór és sósavgáz került. Ugyanezen idő alatt a szövetkezet saját rámái alatt nevelt paprikapalán­tákkal beültetett tíz ka- tasztrális hold százhárom mázsa primőr paprika ér­tékesítését tette lehetővé. AZ ELLÁTÓ VÁLLALAT FELELŐSSÉGE Ilyen előzmények után a szövetkezet pert indított a megyei mezőgazdasági el­látó vállalat ellen. Elpana­szolta, hogy a termés érési folyamatának eltolódása miatt — jövedelemkiesés következtében — kára ke­letkezett és ennek megfi­zetését kérte. A megyei bíróság marasztaló ítéletet hozott. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol az ellátó vál­lalat képviselője elmond­ta: a szóbanforgó kerete­ket a műszaki vállalattól vette és ennek a vállalat­nak a felelősségét a Köz­ponti Döntőbizottság meg­állapította. Amikor pedig a hibákról értesült, a kerete­ket nyomban kicserélte, tehát a kár elhárítása ér­dekében mindent megtett és így nem felelős. A Leg­felsőbb Bíróság ezt a vé­dekezést nem fogadta el és a vállalatot 181 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása sze­rint az ellátó vállalat hi­básan teljesítette szerződé­ses kötelezettségét, amikor palántanevelésre alkalmat­lan melegágyi kereteket adott el. A BRIGÁDVEZETŐ PANASZA Egy tsz állattenyésztő bri­gádvezetőjét különböző vét­ségek miatt fegyelmi bün­tetésül írásbeli megrovás­ban részesítették és öt munkaegységét levonták. A határozatot a brigádvezető súlyosnak találta és a bí­rósághoz fordult. A járás- bíróság, majd — fellebbe­zésre — a megyei bíróság úgy találta, hogy a kifo­gásolt cselekmények jelen­téktelenek és a fegyelmi ítéletet hatályon kívül he­lyezték. Törvényességi óvás­ra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok íté­letét megsemmisítette és a keresetet elutasította. A döntés indokolása sze­rint a brigádvezető két fe­gyelmi vétséget követett el. A takarmány-elszámolásnál mulasztás terheli, ezenkívül a szövetkezet vezetőségi tagjaira sértő és a munka- fegyelmet lazító kijelenté­seket tett. Ez utóbbi maga­tartás súlyát nem lehet csekélynek minősíteni. A jelentősebb súlyú fe­Hírdeíménv A Tiszaszöllősi Községi Tanács Végrehajtó Bizott­sága közhírré teszi, hogy a községi tanács 1965. novem­ber 26-i ülésén megalkotta az 1/1965. számú rendeletét a köztemető és ravatalozó használatáról. A rendelet 1966. január 1-én lép hatályba. A rendeletet hivatalos idő alatt a vb titkári szobában bárki megtekintheti és ta- nulm á nvo7b a t i a. Községi Tanács VB Tiszaszöllős gyelmi vétség a kiszabott fegyelmi büntetést indokolt­tá tette. A BÍRÓSÁG AZ ILLETÉKES A megyei vízügyi igazga­tóság ellen egy tsz pe?-t indított Keresetében el­mondta, hogy az igazgató­ság a folyóparti töltést megemelte és megerősítette. E munkálatokhoz szükséges föld egy részét a tsz pár - menti birtokáról szállítót! a el. Ennek következtében 40 katasztrális hold szántó tönkrement, ezért kárának megtérítését kérte. A já­rásbíróság a keresetet az­zal utasította el, hogy a vonatkozó rendelet értel­mében a vita eldöntése nem a bíróság, hanem a községi tanács hatáskörébe tartozik. A végzés ellen az ügyészség fellebbezési óvást jelentett be és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a végzést hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot érdemi tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása sze­rint az a rendelet, amely­re a járásbíróság hivatko­zik, az árvíz és belvíz el­leni védekezésre és a meg­előző feladatok végrehajtá­sára vonatkozik. Ebben az esetben azonban a vízügyi igazgatóság nem árvízvé­delmi, hanem beruházási munkálatokat végzett. Ezek a munkák közvetlen árvíz- veszéllyel nem voltak ösz- szefüggésben. Ha tehát kárt okozott, azt az igazgatóság megtéríteni tartozik. A kár­térítési követelés érvénye­sítése viszont bírói úton történhet, tehát a járás- bíróságnak nem lett volna szabad a pert megszüntet­nie. ZÖLDSÉGELADÁS — KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG Egy termelőszövetkezet kertész tagjára a megyei tanács pénzügyi osztálya általános jövedelmi adót v**ett ki. A határozat ellen az illető a bírósághoz for­dult. A járásbíróság helyt adott a keresetnek és a határozatot hatályon kívül helyezte. Az ügy fellebbe­zési elbírálását a Legfel­sőbb Bíróság a maga ha­táskörébe vonta. Ennek során megállapította hogy a tsz-tag a szövetkezettől bérelt földjéből három éven át 30—50 holdon konyha­kertészetet folytatott, a ter­méket pedig rendszeresen az egvik közeli városban és Budapesten önállóan ér­tékesítette, tehát az adóki­vetés jogos volt. Az ítélet indokolásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy általános jövedelmi adót kell fizetni többek kö­zött a kisipari és a magán­kereskedelmi tevékenység­ből származó jövedelem után. Mező- és erdőgazda­sági termelő munkából származó terményeknek, állatoknak a termelő mun­ka keretébe nem tartozó módon történő értékesítése nyílt árusítási üzletben vagy állandó jellegű el- árusítóhelven a kereskedel­mi tevékenységgel egy te­kintet alá esik. Cipész- üzak munkást és felsőrész készítőt felvesz a Szolnok és Környéke Bőripari Ktsz, Szolnok, Beloiannisz u. 79—81, Növényvédők képzése megyénkben Ünnepség a nagyiváni „öregeku tiszteletére A termelőszövetkezet vezetői és a községi tanács november 26-án rendezte meg községünkben az öre­gek napját. A művelődési otthonban úttörők fogad­ták az idős tsz-tagokat és rövid műsorral köszöntöt­ték őket. A csaknem kétszáz koros férfi és asszony a közös ebéd után elbeszélgetett egymással, s a fiatalok­kal, majd jókedvükben táncraperdültek. Farkas Ernő Nagyiván Sár van, de villany nines Megyerikben nagy gondot for­dítunk a növény­védő szakmun­kásképzésre. Az elmúlt két év alatt száztize fl­öten végezték el Kenderesen a szakmunkástanfo- lyamot. Az idén negyvenegy me­zőgazdasági dol~ gozó részére Öt­napos tovább­képzőt szervez­tünk, a télen pe­dig mintegy két­százharminc tsz-, illetve állami gaz­dasági dolgozó végzi el a három és félhetes szak- mukásképző tan­folyamot. A hallgatók megismerkednek a a növényvéde­lem szervezeti . felépítésével, gé­pekkel és vegy- ■ szerekkel, fonto­sabb kártevőkkel , és betegségekkel. valamint a véde- i kezes módjával, a i vegyszeres gyom­irtással Az elmé- - leti oktatást meg­felelő szemléltető eszközökkel, film— . vetítésekkel tesz- szük színesebbé. Murányi Miklós Kenderes

Next

/
Thumbnails
Contents