Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-07 / 288. szám
1965. december1 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kilencezer ember eg\f óra alall Csúcstorgalmi próbatétel több képben Á szolnoki járásban befejezték a mélyszántást • e Ülést tartott a megyei operatív bizottság Reggel fél hattól hét-negyed nyolcig tart a város forgalmának mindennapos próbatétele. Tízesével futnak be a vidékről jövő autóbuszok, a vonatok szinte percenként ontják magukból a tömeget, amely azután a vegyiművek felé igyekvő autóbuszokra száll — ha tud. Hétfő reggeli őrjáratunk éppen azért indult, hogy megnézzük, milyen a helyzet az AKÖV- nél? 1964. november 18-án „Miért késnek a munkások” címmel írtunk ugyanerről. f Kossuth tér: • csendes káromkodás 5.30. A Kossuth téri megállóban körülbelül natvanan várakoznak. Végre feltűnik egy busz. Zsúfolt. Leszáll- nak hárman, helyükbe hatan férnek fel, a többiek várják a következőt. Sokan az órájukat nézik, egy pu- fajkás idős ember csendesen káromkodik. 5.40. Egy viszonylag nem túlzsúfolt kettesre nyoma- kodnak fel mintegy harmincán. Gyors számolás: a kocsin százötven utas. .Befogadóképessége hatvan fő lenne. 6.10. Magam is felszállók egy 1. B jelzésű buszra, amely az állomásra igyekszik. Mire odaérünk, eltelt tizenkét perc. Közben a kocsin hangos jelenet játszódott le két utas között. Egyiknem sem volt igaza, de hát a túlfeszített idegállapot... A leszállás gyöt- relmes: a feltörekvő tömeg miatt alig lehet lelépni a kocsiról. A buszok folyamatosan érkeznek és futnak ki a megállóból. Beállítják a GA 66—10-est, ami eddig félreállt dinamójának hibája miatt. Most már reflektor nélkül is lehet közlekedni, elindítják. 7 óra. Kiürült a felszállóhely, elment a gyárnegyedbe tartó utolsó autóbusz is. 2 A helyzet • változott* a rékasi sorompó nem — Változott-e a helyzet az előző évivel szemben? Ezt Mizsei Istvántól, a személyforgalmi szolgálat vezetőjétől és Dubcsák István vezénylőtiszttől kérdezzük. — Két lényeges ponton látunk javulást. Az elmúlt év novemberében száznyolcvankét járatunk maradt ki, idén csak hét. Abból is kettő a rékasi sorompó huzamos zárvatartása miatt. — Ezenkívül nagyobb befogadóképességű buszokat is tudunk közlekedtetni, mert tavaly óta többet lecseréltek. Ennek az eredménye, hogy míg azelőtt negyednyolcra tudtuk az utazó- közönséget az üzemekbe elszállítani innen a vasútállomástól, most már hétfőn hét órára, más hétköznapokon 6.50-re gyakorlatilag kiürül az autóbuszpályaudvar — mondja Mizsei István. — Azért még elég sok a panasz a zsúfoltságra, a késésekre. — Tagadhatatlan — ismeri el Dubcsák István. — Annyit kijelenthetek, hogy az összes kocsink üzemben van ez idő alatt. Sőt a beérkező vidéki járatok is azonnal helyi buszként indulnak tovább. Azonban még így se sikerül mindenkit időben elszállítani. Például a vonatkésések miatt. Itt van a mai nap. A Budapest felöl érkező vonat, amely Abonyból rengeteg munkást hoz, késett 18 percet. Ez azt jelenti, ' hogy a fél hatkor induló ( buszokat, amelyek nem várhatnak többet öt percnél (többségük megy hét óra után vidékre) nem érhetik el ezek az utasok. Az utánuk jövő amúgy is zsúfolt buszok nem tudják időben elszállítani őket. De még négy vonat késett ebben az időben! Viszont a panasszal minket keresnek meg, nem a MÁV-ot. 7.30. Vegyiművek. Juhász Károlyné a tervosztály dolgozója Abonyból jár be. — Nem sok jót tudok mondani a közlekedésről. Sajnos sok dolgozótársammal együtt napról napra elkésem. Csütörtökön például fél nyolcra értem csak be hét óra helyett. 9 Minden nop kínszenvedés Bendó József portás: sok a bosszúság. Én kérem Zagyvarékasról jövök. Mindennap egy kínszenvedés az utazás. Ma megérkeztünk 6.13-kor és csak fél hét után indultunk az állomásról. Lógtam a lépcsőn. Kérem, itt naponta háromszáz ember késik 15—20 percet. Még egy nyilatkozót kértünk fel: Balázs Gézáné kalauzt. — Négy hónap alatt kétszáz család költözött a Vosztok útra. Autóbusz meg csak ugyanannyi van. Az elszállításuk eddig is nehézkes volt. Mi lesz ezután? És kérem, ne minket, kocsin dolgozókat szidalmazzanak. Mi nem tehetünk róla. Még nem hallottam, hogy valaki a temetői sorompó őrével gorombásko- dott volna. Pedig volt már olyan eset, hogy háromnegyed hattól vagy húsz percet álltunk tolatás miatt. Tartsuk aztán a menetrendet! Az őrjárat eredménye: valamit javult tavaly óta (Tudósítónktól) A jászberényi városi tanács vb mezőgazdasági osztálya a Lehel-klubban a mezőgazdasági üzemek vezetői, könyvelői és szakemberei részére ankétot rendezett. E találkozón a termeltetéssel és felvásárlással j kapcsolatos • tudnivalókról tárgyaltak. Az ankéton a Földművelésügyi Minisztérium termeltetési főosztályvezetője, Bagó Bálint tartott vitaindító előadást. Beszélt a termelőszövetkezetek áruátadásával kapcsolatos problémáiról, s felhívta a fi- : gyeimet az erre vonatkozó i rendeletek ismeretének fontosságára. Alle Pál, a Földművelés- ügyi Minisztérium szintén jelenlevő osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a minisztérium a közeljövőben bevezetendő új rend "létéi a , szerződéses feltételek javí- \ tásával, az áraknak, a tsz- i ek szempontjából való elő- r ös alakításával kíván segíteni a jelenlegi helyzeten. Aláhúzta a jobb üzleti szellem kialakításának fontosságát, valamint a világpiaci árak alakulásának figyelemmel kísérését. A hozzászólók javasolták, hogy a termelőszövetkeze- I teknek legven egv közös j képviselőjük, aki a szövet- ! kezetek érdekeinek figyelembevételével járjon el a j felvásárló szerveknél. Az ankéton felvetődött kérdésekre a minisztérium mun- : katársai válaszoltak és ta- | a helyzet. Jobb már a forgalomszervezés, bár melléfogások még akadnak. A műszak is sokkal több kocsit ad reggel munkaképesen a közlekedésnek. A helyzet további javítását szolgálná az öt és fél hat közötti járatsűrítés, elsősorban az ideiglenesen szünetelő 5.35-ös indulású kettes viszonylaté kocsi újbóli üzembe helyezése. m Ószolnok, óh tolatás Feltétlenül megoldásra szorul az ószolnoki sorompó ügye: reggel fél hat és hét óra között meg kellene szüntetni, vagy a lehető legkevesebbre csökkenteni a tolatásokat. Újból felvetnénk a lépcsőzetes munkakezdés ötletét, a távlatban csak ez enyhítheti a helyzetet. Ezt persze a MÁV új nyári menetrendjével összehangolva kellene megoldani. Tavalyi cikkünkben megemlítettük azt a lehetőséget, — sajnos visszhang nélkül —, hogy a cukorgyárhoz és a vegyiművekhez vezető iparvágányt használják fel a dolgozók szállítására is. Ez a javaslatunk változatlanul a legésszerűbb megoldás. Az esetleges beruházás rövid idő alatt megtérülne. Addig is: több türelmet egymás iránt, kedves utasok és kedves AKÖV... nácsaikkal ellátták a gazdaságvezetőket. — hartmann — I Seres Géza műtős 1943- ban megvált a debreceni kórháztól, Tiszaszentimrére vetette a sorsa. Törvény: az ember megy a kenyér után. Vonatra ül, s elszakad a megszokott környezettől. viszi életét oda, ahova a megélhetés parancsolja. Mert a mindennapi kenyer az első. utána jön a család, az otthon. Dolgozott kis ideig egy íagy birtokon, aztán ő is megkapta a behívóparancsot. A földosztás után érkezett haza a faluba, fáradtan. mintahogy a háborúból, a fogságból megtérhet az ember. Föld iárt neki is. De feleségének nem mérték ki, távol volt az ember, hadifogságban. — Később kaptuk mi meg, 1946 márciusában. Idős Réti Ferenc mérte ki huszonnyolcunknak, akik fogságból kerültünk haza, s a tartalékterületből. De jó öld volt Álltunk ott, várakoztunk. figyeltük, kinek a nevét olvassa az öreg Ré ti. majd hogyan méri ki öllel. Amikor sorrakerültem, elöszed+em a négy akácfából k'' ített kis karót, amire a korábbi estén neAz operatív bizottság tegnapi élésén értékelték a mezőgazdasági munkák menetét. A csapadékos időjárás kedvezőtlenül hatott a mélyszántásra. A múlt héten 7800 holdat szántottak fel. A megye közös gazdaságaiban mintegy 52 600 hold född szántatlan még. A jászberényi járásban a legnagyobb — 19 ezer hold — a lemaradás, a szántatlan terület. Ezután Túrkevén és a tiszafüredi járásban van a legtöbb szántani való. Az operatív bizottság megállapította, hogy a tsz-ek nagy többsége jól kihasználja a lehetőségeket, és a csapadékos időjárás ellenére arra törekednek, hogy minél kevesebb föld maradjon szántatlan. A bizottság elismerését fejezte ki a szolnoki járási operatív bizottságnak, a tanácsnak, a közös gazdaságok vezetőinek, a gépállomások és a tsz-ek traktorosainak jó munkájáért. A járás területén ugyanis péntek estig csak 372 hold szántatlan föld volt. Tehát lényegében befejeződött a mélyszántás. A megyei operatív bizottság továbbra is a mélyszántás szorgalmazását tartja a legfontosabb feladatnak. Felhívja a gazdaságvezetők és a traktorosok figyelmét, hogy amint az idő engedi, végeztessék, illetve végezzék ezt a munkát. A fogatok és az erőgépek hordják le a még kintiévé kukoricaszárat és tegyék szabaddá a földeket. A megyében nem egészen 400 hold töretlen kukorica van még. Az operatív bizottság elmarasztalta azokat a gazdaságokat, amelyek nem végeztek a töréssel. A száron lévő kukorica ugyanis ki van téve az állati kártevők pusztításainak. Az operatív bizottság úgy döntött, hogy legközelebbi vemet írtam. Levertem az első karót, majd a többit is — mondja Seres Géza, a tiszaszentimrei Haladás Ts2 elnöke. — Aztán újra mértem lépéssel az egész területet, kiszakított 3 holdnyi táblát, szé’e- hossz'1 ba n. Ne hogy csalatkozzak De iöO kvadráttal többet kaptam. Jó föld volt, fekete homokos föld. Csak álltam a tábla szélénél, végignéztem rajta, nehéz volt elhinni, hogy az enyém. Seres Géza akkor szerette meg igazán a földet. Pedig az öröm gondot is hozott magával. Szántani kellett, vetni. De , mivel? Szabó Jánossal hordatta ki az ist-d- lótrágyát, kétlovas gazdával, hogy fizessen a föld. fehér legyen az első termésből vásárolt kenyér. — Árpát, meg kukoricát vetettünk Jó termésünK lett. Három esztendő áldását takarítottam be, boldogultam. Akkor kötődtem igazán ehhez az élethez, a földműveléshez. Három évig gazdálkodott egyedül Seres Géza. Megélt becsületesen. Mégis a negyedik évnek nem vágott neki. Belépett az akkor ülésén értékeli a szövetkezetek versenyének végső sorrendjét. Ezért felhívja a közös gazdaságok figyelNépgazdaságunk a második ötéves terv időszakában kereken egymilliárd forintot költött a baromfi- tenyésztés fejlesztésére. — ezen belül főleg a nagyüzemi keltetés, nevelés, tartás és hizlalás, valamint az üzemszerű tojástermelés megclapozására. A Földművelésügyi Minisztérium Állattényésztési Főigazgatóságán tájékoztatásul elmondották, hogy baromfiállományunk az utóbbi öt év alatt a tervezettnél is nagyobb mértékben nőtt: 27 millióról a tervezett 28 millió helyett 32 millióra. Baromfihús-termelésünk 1961—1965 között 21.5. Tojástermelésünk pedig 24 százalékkal lett magasabb. Ugyanezen időszakban a termelés növekedése a vágóbaromfi-felvásárlás 89,7 százalékos és a tojásfelvásárlás 66 száalakuló termelőszövetkezetbe. Azóta szövetkezeti tag. — Bizony jártak már nehéz esztendők, szomorú esztendők ránk. Különösen az ötvenes évek elején — sorolja. Előfordult, hogy a vetőmagbúzát is elvitték beszolgáltatásba. De csax kitartottunk a föld mellett. Soha sem jutott eszembe egyetlen egyszer sem, hogy városba menjek, ott keressem a megélhetést. Igaz, amikor beléptem a szövetkezetbe, s az azt követő néhány esztendőben jó párszor gondoltam arra, talon többre vihettem volna egyedül, egyénileg, a magam erejéből. De az'án összenőttem a közössel. Egyre jobban fizetett a föld, s megértettük, nem lehet másképpen, csak közös erővel boldogulni. Ezerkilencszázötvenhatban a Fehér Imre Termelőszövetkezet feloszlott. Seres Géza már nem tudott meglenni közösség nélkül és 48 óra leforgása alatt megalakították az „Aranykalászt’. Az évek elszaladtak Felnőttek már a gyerekek rö- zül többen, s elindultak az életbe. És Seres Géza, most a tiszaszentimrei Haladás Tsz elnöke —, a föld szeretettre neveli őket. Ezért adta idősebb fiát is, ifj. Semét, hogy a záró jelentésüket juttassák el a járási, városi operatív bizottsághoz. aalékos emelkedését tette lehetővé. Ugyancsak kedvezően alakult a baromfi- termékek exportja is. Az elért — kétségtelenül jó — eredményekben nagy része volt az elmúlt években megszervezett nagyüzemi baromfitenyésztő telepeknek. Míg 1960-ban még csak csírájában voltak meg a nagyüzemi baromfi- tenyésztés alapjai, 1965-ben a vágóbaromfi-felvásárlás 75 százalékát, a tojásfelvásárlásnak pedig 26 százalékát fedezték a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nagyüzemi tenyészetei. Hasonlóképp nagyarányú volt a fejlődés a gépi keltető kapacitásban: 1961ben 50 millió naposcsibét, idén pedig már 90 millió naposcsibét adtak át tartásra, illetve továbbtenyész- tésre a keltetőállomások. rés Gézát mezőgazdasági pályára. — Ügy látom, vonzódik hozzá. Fiatal még, sokmin- den érheti az életben. De az biztos, ha elsajátítja a mezőgazdasági gépek ismeretét, nem lesz gond a megélhetés. Szeretném, nagyon szeretném, ha nemcsak a nevemet örökölné a gyerek, hanem a föld sze- retetét is Ennek a szakmának a szeretetét — sorolja az elnök. Ifj. Seres Géza Kenderesen, a növénytermesztési gépész szakiskola elsőéves tanulója. Szeptember elején lépte át az osztály küszöbét, azóta éli az intezet- szabta életet. Tanul, ismerkedik a gépekkel, vinni akarja valamire. — Nem akartam én máshová elmenni tanulónak. Jó lesz nekem majd a faluban. Megélek, mint akárki más A hároméves iskola ’ó felkészítést ad tanulóinak. Akik kikerültek már innen, brigádvezetők lettek a szövetkezetekben , szakmunkások, olyan szakemberek, akik a termelésben becsületesen megállják helyüket. Reméljük, ifj. Seres Gézában sem csalódik az iskola, a falu és a szülők. Sz, L. I. — ht — A tsz-ekben is fontos: a jobb üzleti szellem és a világpiaci árak ismerete Hűség a foldhoz Itt tartunk az őszi mezőgazdasági munkálatokkal A SZOLNOK MEGYEI TANÄCS V. B. MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYA JELENTÉSE ALAPJÁN Járás, város neve Mélyszántási terv teljesítése %-ban Múlt heti szántás teljesítmény holdban Szolnoki j. 99,3 1598 Jászberény 93.1 135 Karcag 89,7 117 Törökszentmiklós 84.2 206 Kunszentmártoni j. 81,8 535 Mezőtúr 80,2 15o Kisújszállás " 79,4 60 Tiszafüredi j. 77,2 1032 Törökszentmiklósi j 69,4 1200 Túrkeve 67,8 652 Jászberényi j. 62,8 1680 Szolnok megyei tsz-ek 79,3 7865 Szolnok meevei állami gazdaságok 100,— 0t év alatt öt millióval nagyobb baromfiállománytól 28 százalékkal több tojás
