Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-07 / 288. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK NEM) 1A HEGYEI PÁRTBIZ0TT5ÁS 65 A MEGYEI TAW*fc IAniit ■frlgQfgQ XVI. évfolyam, 288. szám. Arai 50 fillér 1965. december 7., kedd. A SAJTÓ NAPJAN Mi lenne, ha egy reggel arra ébrednénk, hogy nem jelentek meg az újságok, néma a rádió, nincs adás a televízióban? Ez csak játék a gondolattal, amit a ma­gyar sajtó napján az olvasó is bizonyára megbocsát — jól tudva, hogy ilyen hely­zet nem adódhat. Ma sem, amikor ünnepelünk. Ma is kopognak a szerkesztőségi írógépek, ma is megérkezik a mintegy százezer betűnyi híranyag a géptávíró vég­telen szalagján a világ min­den táján történt esemé­nyekről, s ma is felhangzik az újságírófülnek legkedve­sebb zene: a nyomdai ro­tációs gép zúgása. Munkával ünnepeljük azt a napot, amelyen negyven­hét évvel ezelőtt, 1918 de­cember 7-én megjelent az első magyarországi kom­munista lap, a Vörös Űjság bemutatkozó száma. Az évfordulón tisztelettel, hálával emlékezünk meg a Vörös Újságról és az el­múlt évtizedek többi bátor kommunista lapjáról, a for­radalmi eszme merész, min­den kockázatot vállaló, a szocialista jövőt rendíthe­tetlen meggyőződéssel és hittel hirdető elődökről. A kommunista sajtóéval együtt őrizzük és tovább fejlesztjük a magyar sajté minden haladó hagyomá­nyát, megbecsüljük azokat az érdemeket, amelyeket a szabadságért, a nemzeti függetlenségért vívott harc­ban szerzett. Ma velünk ünnepel az egész magyar közvélemény, jeleként annak, hogy a nép sajtója, a szocialista építés sajtója vagyunk. Olyan saj­tó, amely szilárdan és kö­vetkezetesen dolgozik min­denért, ami a közösség ügye, ami az ország, a ha­ladás, a fejlődés, a béke érdekeit szolgálja. Lapjaink kedveltek, olva­sottak. A statisztika el­árulja, hogy reggelente már minden második magyar család otthonába eljut az újság. A hetilapok színes bokrétája is terebélyesebbé vált. A rádiót és a televí­ziót, a hírközlés e modern eszközeit milliók és milliók szerették meg. Ezek a tények is meg­magyarázzák, miért tekin­tik elsőrendű kötelességük­nek a magyar sajtó dolgo­zói, hogy ünnepükön szám- bavegyék eddigi tevékeny­ségüket: hogyan is gyara­pítják a múlt értékeit, hol tartanak ma, s — főképpen — hogyan javíthatnak to­vábbi munkájukon? Akinek toll van a kezében, tudja, hogy a magyar sajtó fej­lődése, a sajtó iránti érdek­lődés a pártot övező biza­lom kifejezője. S éppen ezért mind a sajtó, mind az olvasók érdeke egy és ugyanaz: vizsgálják a lapok behatóan, részletekbe me­nően és összefüggéseiben, magyarázzák szenvedéllyel a párt politikáját, az élet minden vonatkozásában. Ma mindenütt a közéleti aktivitás növekedése tapasz­talható. A sajtót is csak az az elv vezérelheti, hogy a megoldásra, vagy tisztázás­ra váró közös ügyeinket tárjuk nyíltan, egyenesen a közvélemény elé. Ne kiseb­bítsük az eredményeket, de a javítanivalókat se ken­dőzzük el. Ne hallgassunk a legközelebbi időszak nem könnyűnek ígérkező belső feladatairól, de ezek nemes, felemelő céljáról, a szocia­lista Magyarország felépíté­séről sem. Nem kétséges, mindebben nagy szerep vár a magyar sajtóra. Sajtónk — bízvást mond­hatjuk — eddi0 is igyeke­zett eleget tenni a követel­ményeknek. Szembetűnő a haladás. A legfontosabb nemzetközi gócpontokon ott vannak a magyar sajtó képviselői, hogy gyorsabb, alaposabb tájékoztatást ad­hassanak a világ esemé­nyeiről. Fejlődött az orszá­gon belüli tájékoztatás is, — ha az olvasóközönség ma még nemegyszer joggal követel frissebb és ponto­sabb ismertetést itthoni dolgainkról. A tömegek tájékoztatásá­nak nyíltsága, őszintesége és teljessége a szocialista demokrácia elengedhetetlen tartozéka, egyben annak fokmérője is. Mondhatnánk úgy is, mutasd meg, hogyan tájékoztatod az embereket, megmondom, mennyire ve­szed komolyan a szocializ­mus alapelveinek betartását. A teljes tájékozottságra való igény — amely a burzsoá társadalomban csak örök óhaj, követelmény maradhat, mert az osztály­érdekek szigorú korlátaiba ütközik — a szocialista ■ ál­lam polgárainak senki ál­tal nem korlátozható joga. Ennek a szolgálatában áll­ni a sajtó nagyon megtisz­telő harci feladata. Harci... úgy, ahogyan ez a szó a fo­galmat pontosan fedi, mert teljesítéséért naponta meg kell küzdeni a maradiság- gal, a tájékoztatást gátló előítéletekkel, a közvéle­mény nyilvánosságától való félelemmel — s nem egy esetben saját bátortalansá­gunkkal is. A közvélemény kívánsá­ga, hogy lépjünk fel a hi­bák ellen, minden területen leplezzük le a visszahúzó hanyagságot, felelőtlensé­get, mulasztásit, de legalább annyira fontos, hogy a bí­ráló cikk ne legyen pusztá­ba kiáltott szó, hanem a feltárt káros jelenségeket intézkedés is kövesse. Jól tudjuk, hogy a köz­vélemény nem csupán a negatívumok iránt érdek­lődik, tájékozódni akar az eredményekről is. Az eddi­ginél sokkal többet kell tennünk, hogy az olvasók megismerjék azokat a si­kereket, amelyeket dolgozó népünk elér az ország gya­rapításában. A magyar sajtó napján köezöntjük — bizonyára az olvasótábor nevében is — az újságok, a rádió, a te­levízió, a Magyar Távirati Iroda valamennyi dolgozó­ját. Szeretettel köszöntjük a nyomdászokat, kiadóhiva­tali munkatársainkat, s nem utolsósorban a hírla­pokat sokszor rideg és mostoha körülmények kö­zött, esőben, hóban, a tá­volságokat leküzdve, nagy önfeláldozással terjesztő postásokat. Velük együtt lelkesít mindannyiunkat az a tudat, hogy az egyken kommunista sajtó példa- mutatását követjük, ami kor a tömegekhez eljuttat­juk a párt szavát, segítjük ezzel is országépítő céljaink megvalósítását. • Megnyílt a Szolnok megyei képzőművészek , kiállítása Vasárnap délelőtt 10 órakor a Téli Tárlat meg­nyitása előtt a Hazafias Népfront mellett működő művészetbarátok köre és a TXT baráti beszélgetésen látta vendégül a TIT Kos­suth téri klubjában a kép­zőművészeket és a képző­művészet iránt érdeklődő közönséget. E kellemes lég­körű találkozás, baráti esz­mecsere után a Damjanich Múzeum földszinti kiállí­tó termeiben Fodor Mi­hály, a megyei tanács vb elnöke nyitotta meg a Szolnok megyed képzőmű­vésziek Téli Tárlatát. Fodor Mihály képzőmű­vészeinknek a város, a me­gye kulturális életében ját­szott megnövekedett szere­péről beszélt megnyitójá­ban és örömmel emlékezett meg arról, hogy immár ha gyományosan jelentős teli kulturális rendezvénye Szolnok városának a Téli Tárlat A kiállítás megnyitása után a nagyszámú közönség megtekintette az öt terem­ben elhelyezett műveket. A kiállítás értékelésére későbbi lapszámunkban visszatérünk. Még ez évben átadják rendeltetésének az új for­gácsolóüzemet, melynek alapterülete 1693 négyzet- méter. Ipar a mező­gazdaságért A Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Válla­lat üzemében a DT—54-es lánccsapszeg edzése föld­gázzal történik. Ezzel az újítással évi 9 millió forin­tot takarít meg a vállalat. Alkatrészek felújításával, gyártásával is foglalkoznak a megye gépállomásai Kétszázötven erőgépet javítanak ki ebben a hónapban — Március végére nzemképesek lesznek az univerzális gépek Az idén a korai tél, a ha­vazás is hozzájárult, hogy idejében megkezdődjön a mezőgazdasági üzemekben az erő- és munkagépek ja­vítása. A téli gépjavítás eddigi tapasztalatairól, az alkatrészellátásról kértünk felvilágosítást Kern Páltól, a Szolnok megyei Gépállo­mások Igazgatóságának fő­mérnökétől. A gépjavítási időszakban Szolnok megye gépállomá­sainak mintegy ezerhárom­száz erőgépet kell kijavíta­niuk. Természetesen ebbe beletartoznak a gépállomá­si erőgépek is. A közös gaz­daságok ugyancsak meg­szervezték már a javítást, de a nagvobb hibák elhárí­tása, a folvó javítások a géoállomásokon történnek. Mint az eddigi tapasztalatok bizonvítiék. az e’őző évek­től eltérően most valóban december elejével megkez­dődött ez a munka. Előre­láthatólag hónap végéig 240—250 erődén hagyja el a szerelőműhelveket, — s emellett 280 pótkocsi és 50 kombiin javításával is el­készülnek a szakemberek Ebben a szpznnban az 1300 erpeép mellett még . 270 kombájnt és 470 pótkocsit, valamint sok mimkngéop' kell rendbehozni, kijavíta­ni, A gépállomások, i'letve véoiavító állomások linizá- 'átával moetarem*a*f<% a lehetőségét annak hogv p? a munka gyorsan szaksze­rűen haladton. Minden re­mény megvan arra, hogy március végére a 980 uni- yerzális erőgépet kijavít­ják, hiszen jelenleg nyolc gépállomáson foglalkoznak ezzel. Június végére pe­dig a 320 lánctalpas erőgé­pet is üzemképessé teszik. Eddig — mint a gépál­lomások igazgatóságának főmérnöke elmondotta — alkatrészproblémájuk nem volt. Nincs fennakadás a cseremotorokkal sem. A szakemberek már a koráb­bi hónapokban megkezd­ték a téli gépjavításhoz szükséges alkatrészek be­szerzését. Előreláthatólag ebben a szezonban a DT— 413-as lánctalpasokhoz való alkatrészek kivételével nem is lesz hiány. Az idén új eljárást ve­zettek be a Túrkevei Gén- javító Állomáson. Ugyanis a Zetorok javításának meg­gyorsítására traktorcserés javítást alkalmaznak. Ez abból áll. hogy a termelő­szövetkezetek beviszik a meghibásodott zetorokat, de nem ugyanazokat kap­ják vissza, hanem már a tartalékként ottlevő erőgé­peket. Igv nincs kiesés a munkában. Az eltelt hóna­pok azt bizonyítják, hogv bevált ez a módszer, s ezért Tűrkevén növelték s tartalék zetorok számát. A megye gépállomásain, gépjavító állomásain egyre inkább tért hódítanak a javítási munkák. Mivel azonban a mezőgazdasagi erőgépek, munkagépek ja­vítása csak pár hónapot vesz igénybe, ezért a szó- banforgó mezőgazdasági nagyüzemek más jellegű kiegészítő munkát is vállal­tak így például Tűrkevén már évek óta javítják a Tátra tehergépkocsikat, Tö- rökszentmiklóson a teher­autók pótkocsijait, Cibak­házán pedig autóbusz-pót­kocsik és Jászberényben a Csepel 700-asok javítását vállalták. Az elmúlt időszakban je­lentősen megnövekedett a gépállomások és gépjavító állomások forgácsoló gépei­nek száma. A gazdaságo­sabb üzemeltetés és a ka­pacitás maximális kihasz­nálása érdekében eseten­ként különböző alkatrészek felújítását és gyártását is vállalják a szóbanforgó üzemek. Például a Tószegi Gépállomás a Vörös Csil­lag Traktorgyárral kötött ^szerződést alkatrészek gyár­tására. A közeljövőben a sza­bad kapacitás kihasználá­sára hasonló kooperációs szerződéseket kötnek maid. A megye gépállomásain és gépjavító állomásain a közeli napokban megkez­dődik a már hagyományos alapfokú traktorosképző tanfolyam. A téli hónapok­ban összesen ötszázötven- hatan 15 tanfolyamon sa­játíthatták el a traktor­vezetést. Hetvenötezer hű tőszekrény, 170 000 mosógép, 35 000 gáztűzhely • •• rr — jovore 1966-ban mintegy 5,4 milliárd forint értékű köz­szükségleti cikket készít a belkereskedelem részére a kohó- és gépipar, körülbe­lül annyit, mint az idén. Ennél a mennyiségnél azon­ban valójában jóval több kerül majd forgalomba, mert külföldről is hoznak majd be különféle háztar­tási béféPd«,~WV7* ’Hyőr-a a többi között 75 000 hűtő- szekrényt, lp 000 padlóke­fét, 170 000 mosógépet, az idei 60 0.00 helyett 90 000 centrifugát, 21 000 helyett 35 000 gáztűzhelyet kap a hazai kereskedelem a ko­hó- és gépipartól. A lakosság igényeinek megfelelően bővítik az áruk választékát, korsze­rűbb formákat alakítanak ki. Forgalomba kerülnek például olyan modern vo­nalú zománcozott edények, amelyeket tálként is fel lehet használni. Új formát kapnak az autószifonok, korszerűsítik a centrifugát. Az ipar gyártmányfejlesz­tési programjában szerepel 5, 6, 10 és 12 literes víz­melegítő kialakítása, egyik részük földgáz, a másik tí­pus pedig propán-bután gáz felhasználására, 170, 180 és 200 literes nagyméretű hűtőgépek gyártását is ter­vezik.

Next

/
Thumbnails
Contents