Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-05 / 287. szám
1965. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárszámadásra készülnek a termelőszövetkezetek (Folytatás az 1. oldalról) a felvásárlási tervek teljesítésével lehet illusztrálni. Hízottsertésből a 190 ezer darabos tervszámot valamivel túlteljesítjük. — Ugyanezt mondhatom az 540 vagonnyi baromfi fel- vásárlási tervről is. Hízómarhából elérjük a 28 ezer darabos felvásárlást. A tojás felvásárlási tervet október 31-ig 109 százalékra teljesítették. Sajnos a tej vásárlásánál a ragadós száj- és körömfájás miatt lemaradás van. I KÉKDÉS: És hogyan tükröződik ez a gazdálkodási eredményekben? VÁLASZ: A termelőszövetkezetek az idén gazdaságilag tovább erősödtek. Erre jellemző, hogy a 145 közös gazdaság közül 63 túlteljesíti bevételi tervét. ötvenhét az olyan szövetkezet, amelyben a kiesés nem számottevő. Mindössze 25 termelőszövetkezet van, ahol jelentős — átlagosan 20 százalékos — bevételi kieséssel kell számolni a tervhez viszonyítva. Közülük néhány mérleghiányos lesz. > A termelőszövetkezeti tagok várható részesedése megyei átlagban eléri a tavalyi szintet. A közös gazdaságok párt- szervezetei igen sokat tettek a gazdaságok megerősítéséért. Többségük helyesen értelmezte a Központi Bizottság tavalyi december 10-i határozatát, s az abból rájuk háruló feladatokat. Politikai intézkedési terveket készítettek, s az abban foglaltakat érvényesítették tevékenységük során. A zárszámadások előkészítésekor figyelembe kell venni, hogy az 1966-os év ismét rossz előjelekkel kezdődik. Az őszi árpa és a kenyérgabona vetését sikerült ugyan megfelelő időben és az adott körülmények között jó minőségben befejezni. A tanácsi szektorban 61 ezer hold őszi árpát és 179 034 hold kenyér- gabonát vetettek el. A kenyérgabona vetési tervelőirányzatát 100,4 százalékra teljesítették. Az őszi vetések nagvrészére viszont nem kedvező a tél eleje. Különösen nem az őszi árpára, melv a korábbi években ilyenkorra már megerősödött, most viszont egy része ki sem kelt. A közös gazdaságokban mintegy 60 ezer hold szántatlan föld van és 10 ezer holdról az esős időjárás miatt még a szárat sem sikerült letakarítani. A nagy vízkárok következtében a megye termelőszövetkezeteinek egynegyedében jelentős az ab- raktakarmánvhiány. A termelőszövetkezetek a korábbi évekhez viszonyítva az idén nagyobb önállósággal készülnek a zárszámadásokra. Éppen ezért, a gazadaságvezetők és a pártszervezetek feladata és felelőssége is megnövekszik. Nagyon fontos, hogy reálisan értékeljék az idei évet, a gazdálkodási eredményt és megfelelően használják fel a várható jövedelmet. KÉRDÉS: A termelőszövetkezetek pártszervezeteinek milyen tennivalói vannak a zárszámadások előkészítése kapcsán? VÁLASZ: A zárszámadás előkészületeit a szövetkezeti kollektívák egységének erősítésére használják fel. Arra kell törekedni, hogy a parasztságnak a közösséghez való viszonya tovább szilárduljon. Mint említettem, a közös gazdaságok önállósága növek szik. Ebből eredően természetesen a szövetkezeti demokráciának is fejlődnie kell. Nagvon fontos, hogy a tagok ismerjék az ügyeket és résztvegyenek a közösséget érintő kérdések eldöntésében. Éppen ezért, a termelőszövetkezeti vezetőségek és a pártszervezetek ha nem akarnak tévedni, támaszkodjanak a tagság véleményére a zárszámadások készítésekor. A mérleg az egész tagság egyetértését tükrözze. A másik fontos dolog, hogy a zárszámadás alkalmával is érvényesüljön a termelőszövetkezet és a népgazdaság érdekeinek összhangja. Az 1965. évi zárszámadás a jövő évi termelést nagyon befolyásolja. Ebből következik, hogy megfelelő termelési alapokat és készpénz tartalékot kell képezni. Az állatállománynak legyen megfelelő mennyiségű takarmánykészlete, hagyják meg a szükséges vetőmagvakat és az állat-alapanyagot a jövő évi hizlalási és értékesítési tervek teljesítéséhez. A pénzügyi tartalékok teszik lehetővé, hogy a tagoknak az év első hónapjaiban is tudjanak előleget osztani. KÉRDÉS: A zárszámadás készítésekor milyen főbb kérdésekre fordítsanak figyelmet? VÁLASZ: A szövetkezeti pártszervezetek gondoskodjanak az egész, tagság reális tájékoztatástárói. — így meg lehet előzni, hogy a termelőszövetkezet helyzetéről hamis hírek terjedjenek el a gazdaságban. A tagságnak joga van ahhoz, hogy a valóságos helyzetet megismerje a gazdaságvezetőségnek és a nártszerve- zetnek pedig kötelessége, hogy a helyzetet a maga valóságában túlzások és szépítések nélkül mutassa be a tagságnak Ha a gazdák jól ismerik a szövetkezet helyzetét. jobban hozzá tudnak szólni a mérleg-készítéshez. összegezni kell a közös gazdaság vagyonát. Éppen ezért, jól szervezzék meg a leltározást. Olyan embereket küldienek a leltározó bizottságokba, akik értenek ehhez a munkához. — széles látókörűek és szívügyüknek tekintik a közös gazdaság sorsát. I KÉRDÉS: A jövedelem elosztása és felhasználása müven arányokban történjen? VÁLASZ: A lel+árV^zf- tésés a zárává madó közgyűlés közötti heteVben évek óta viták vannak azon, — Közel fekszik a lemezműhely az utcafronthoz a jászberényi Aprítógépgyárban, s ha valaki gyalogosan igyekszik a gyár felé, már több mint száz méterről hallja a vaslemezekre zuhanó kalanácsok szüntelen csattan ásait. Az egyengető lakatosok hatalmas, fél méter vastag tömör vasasztalokon kalapáccsal „simítják” el a lemezek hullámait. A vékonyabb anyaghoz könnyebb, a vastagabbhoz nehezebb ütleg dukál. A legborzalmasabb zajt a „népszavával”, a nyolc kilós nagyka- lapáccsal lehet csinálni. Nincs az az ember, aki ilyenkor össze ne ránduma egy-egy ütés nyomán, ha mégúgy fegyelmezi is magát. . Eszembe iutott egv igazgató, aki háború előtt egy pesti üzemben dolgozott, milyen érdekeset mesélt nekem az egyengető lakatos szakmáról, s annak egy öreg, megbecsült képviselőiéről — éppen itt. ebben a műhelyben Akkor azt mondta, ez a mai, ez már hogy mennyit tartalékoljanak és mennyit osszanak ki a tagoknak. A pártszervezeteknek erre kellene a fő figyelmet fordítandók. A részesedés indokolatlan növelése a következő gazdasági évet is károsan befolyásolhatja. — Helyenként lakkozni szoktak a leltározáskor. Például alacsonyan állapítják meg az állatok takarmánynormáit, hogy így bizonyos „fölöslegeket” képezzenek, s azt oszthatóvá, értékesíthetővé tegyék. A sok évi tapasztalat azt mutatja, ahol az említett módon járnak el, ott márciusban és áprilisban koplalnak a jószágok, vagy kedvezőtlen árakon, — a kényszer hatása alatt értékesítik azokat. A másik gyakorlati hiba, hogy a félkész hízók értékét a mérlegben az oszthatóság szempontjából veszik figyelembe, s azokat januárban, februárban akarják értékesíteni. Ahoi ezt a módszert alkalmazzák, ott a tsz-ek pénzügyi nehézségekkel küzdenek. — azután nem tudnak üzemanyagot, műtrágyát vásárolni, s a gazdáknak előleget osztani. Helyes, ha a közös gazdaságokban az őszi gépi munkák költségeinek fedezésére nem vesznek fel rövidlejáratú hitelt, hanem azit az idei eredményekből fedezik. Igen fontosnak tartom, hogy azokban a gazdaságokban, ahol a terveket nem teljesítik, ne igyekezzenek a mérleg hiányát mesterséges úton eltüntetni. Ezzel félrevezetnék a tsz tagságát és elesnének attól a lehetőségtől is, — hogy a mérleghiány kigazdálkodásához az államtól bizonvos támogatást kapjanak. — Egyébként a mesterségesen eltüntetett mérleghiány a jövőben még hatványozottabban éreztetné hatását. A tsz pártszervezetek azt az álláspontot képvisellek, hogy ahol a tervet objektív vagy szubjektív okok miatt nem teljesítik, ott a tervezett jövedelmet sem lehet kiosztani KÉRDÉS: Miiven álláspontra helyezkedjenek azok a pár* szerv eretek, ahol a gazdálkodás! eredmény jövedelemtöbbletet mutat? valahogy az igazi. Akkor még pléhsuszternek nevezték őket. — A Józsi bácsi, az igen. Most is előttem van az öreg. Szikár, kicsit hajlott hátú volt, kék munkaruhájának tisztaságát mindig megcsodáltam — mondta. — Nagv ember volt. Tekintélyben meg egyenesen az igazgató után következett. Hogy az hogyan ismerte az anyag lelkét!? Hihetetlen. Kihalóban van ez a szakma, higyje el. — Ilyen vastag anyagot nem kunszt egyengetni. A fél milliméterest, azt igen. Volt a Józsi bácsinak egy nagyon szép. nagyon patinás kalapácsa, azzal dolgozott. De mit is beszélek... Az nem egyszerű munka volt, ahogyan 6 csináita. Feltette a drótkeretes szemüvegét s csupán egy pillantást vetett a hullámos lemezre. Mint a fodrász, mielőtt a szappanozáshcz fog, megnézi az arcot, hogy mire kell vigyázni a késsel, vagy az orvos, igen, ez a helves. Mint az orvos, aki vesébe látó szemmel VÁLASZ: Helyes, ha azt az álláspontot képviselik, hogy a terven felüli jövedelemnek csak egy részét osztják ki a tagok között, a nagyobbik hányadot a termelés bővítésére, s az alapok növelésére használják fel. A terven felüli jövedelem a kiugró eredményekből is származhat, — melyeket nem b ztos. hogy jövőre is sikerül elérni. Ha a részesedést aránytalanul megnövelik, lehet, hogy jövőre vissza kell lépni. — Épp ezért a jó gazda úgy osztja el a jövedelmet, hogy megalapozza a jövőt, hogy stabil, s állandóan magas részesedést tudjon elérni. összefoglalva: a termelési és fogyasztási alapok között megfelelő összhangot kell kialakítani. Pontos receptet erre adni nem lenne helyes. Mégis azt javasé1 juk a gazdaságoknak, hogy a gazdálkodási eredmény húsz-harminc százalékát a termelés bővítésére fordítsák. A zárszámadások készítésével egyidőben az ellenőrző bizottságok is lássanak munkához. Ellenőrizzék a leltározást, értékeljék saját tevékenységüket, s fogjanak hozzá a beszámolók elkészítéséhez. KÉRDÉS: A párttaggyűlések és a közgyűlések milyen fontos kérdésekkel foglalkozzanak a zárszámadásokkal kapcsolatosan? VÁLASZ: Pártszervezeteink nagy gondot fordítsanak a politikai munka tartalmára. Agitációs érveik a tényekre épüljenek. Az egész szövetkezeti tagság körében ismertessék a gazdálkodás eredményét. Tárják fel a hibákat azok okait és megszüntetésük módját. Népszerűsítsék a legjobban dolgozó brigádokat munkacsapatokat és gazdákat. Ne feledkezzenek meg arról, hogy szóljanak azokról a párt- és kormányhatározatokról is, — amelyek elősegítették a termelőszövetkezet gazdálkodását és a jobb eredmények elérését. Rendszeressé vált az utóbbi években, hogv a zárszámadást közgyűlések előtt párttagwűlé'-eken értékelik a gn7dálvodási eredményeket. Nagyon fontosnak tartom, hoev a taggyűléseken ne a zárszámadási mérleg részadatait vitassák meg, hanem az éves poiinérf a beteget. 9 kezében ott a kis kalapács, amivel majd a térd egy pontjára fog koppintani. Pontosan oda. ahova kell. s ettől az ütéstől akarva, nem akarva kilendül a páciens lába. — Azután hozzáfogott az öreg. Egyforma Időközönként ütött a kalapács Se nem gyorsabban. se nem lassabban, mint ahogyan azt hosszú évtizedek alatt szokta. öt nem lehetett siettetni. de nem is volt olyan ember a gyárban, aki erre vállalkozott volna. Józsi bácsi mindig elvégezte a munkáiét. Néhány ütés után kihúzódtak a púpok, s a lemez olvan egyenes lett, úgy feküdt az asztalon, hosrv cupnanó haneot adott, amikor felemelték. Most útra itt tárok a iász- berényi üzem lemezműhe- lyében. Valón igaz-e, amit múltkor mondott az az igazgató? Kihalóban van az egyengető lakatos szakma? Mi az. hogy ez már nem az igazi? A művezető két embert mutatott be. Az egvik jóval fiatalabb volt. mint a másik. Molnár József tizenegy éve űzi ezt a szakmát. — Ügy van ahogy mondja — helyeselt Elmeséltem neki, mit hallottam a régi ti kai intézkedési terv végrehajtását, a kommunisták tevékenységét. — Beszéljék meg, hogy a kommunista kollektívák hopvan járultak hozzá az éves terv teljesítéséhez. A zárszámadási mérleg főbb adatairól azonban a taggyűlésen mondjanak véleményt, s tegyenek javaslatot az esetleges módosításokra. A párttaggyűlésen elemezzék, hogy a pártszervezet hogyan segítette elő a közös gazdaság tömegszervezeti jellegének fejlődését, a szövetkezeti demokrácia erősödését, a közgyűlések hogyan töltötték be szerepüket, milyen volt a választott vezetőség és a különböző bizottságok működése. Fontos kérdésnek tartom a közgyűlések jó előkészítését. Több termelőszövetkezetben a zárszámadások főbb adatait lesokszorosítva előre kiadják a tagoknak. Követendő módszer ez. A közgyűléseken nem helyes, ha a főagronómus, a főkönyvelő, a főállattenyésztő, eset'eg mások is külön beszámolókat tartanak. Beszámoló eay legyen és ezt a szövetkezet elnöke tartsa. Ne vesszen el részletkérdésekben, hanem a gazdaság egészét érintő problémákat taglalja. A termelés értékelésekor helyes, ha elemzi milyen tényezők játszottak közre a maans, vagy az alacsony hozamok elérésében. Foglalkozzon az értékesítési te: vek teljesítésével, számoljon be a bevétel. a kiadás és a költség- vetési terv alakulásáról. Térjen ki a termelőszövetkezet és az állami vállalatok kapcsolataira is. Feltétlenül értékelni kell a jövedelemelosztás rendszerét, a premizálást, a ezek hatását a tagok munkájára. Javaslom, hogy a közgyűlésen is foglalkozzanak a szövetkezet mozgalmi helyzetével. Vitassák meg a tagok összetételét, s azok és családtagjaik közös munkában való részvételét. A közgyűlések akkor töltik be szerepüket, ha minél több tag hozzászól a beszámolóhoz, elmondja véleményét az egész évi munkáról. A közgyűlések jó hangulata, értékelő, bíráló állásfoglalása jelentős lépéssel segíti előre a következő év előkészítését is, — felezte be nvl'atknzatát Bereczki Lajos elvtárs. egyengető lakatosokról. A pléh suszter elnevezést 6 már nem ismeri, tehát az én fiatalemberem olyan újonc-féle lehet az egyen- getésben. — Ehhez a vastag anyaghoz nem kell olyan nagy érzék — mondta — összehasonlíthatatlanul köny- nyebb dolgozni két-három milliméteres anyaggal, mint a nullaötössel. Meg nem is mindig egvengetflnk. Sokszor csak a hón a óból egv hetet, a többi időben meg mást csinálunk. Az öregek kimondottan azt csinálták. Benne éltek az anyagban. A másik lakatos idősebb, szemüveges, régi vágású meló® Bujdosó Béla. ö negyvenkilenc óta egyenget. Régi mesterek tanítványa. Meséli is, hogy mi a hullámos lemez egyenesítésének módla. — Kérem, aki egyengető lakatosnak mondta magát, annak tudni kell a legelemibb dolgot: soha sem szabad oda ütni. ahol az anyag feinűposodik. Ott amúgvis mnavan nvúlva a lerne-’ Mindig a nt'm szélére kell. hogv kihúzódjon. — Ift van ez a darab vékonv lemez, nem egyengetné ki? A „piéhsuszier 4é Szocialista briqádvezetók klubja Török- szcnímiklósou (Tudósítónktól) Időszerű kezdeményezésnek lehettünk tanúi Török- szentmiklóson. A szocialista brigádok vezetői Horváth András, művelődési ház igazgató irányításával klubot hoztak létre. Fő feladatuk, hogy a város leg- öntudatosabb dolgozóinak segítséget nyújtsanak a munka termelékenységének fokozásában, a kulturális vállalások teljesítésében. Az első foglalkozáson öhlbaum István vitaindító előadóéban a szocialista brigádok helyzetét ismertette. — Kádár elvtárs javaslatát kell szem előtt tartanunk — mondotta. — Nincs szükségünk új irányvonalra. „Ügy mint eddig, csak egy kicsivel jobban”. A feladatokat is ennek jegyében határozta meg. Szélesíteni kell a szocialista brigádmozgalmat a színvonalemelés figyelembe vételével. Mutassanak a tagok jó példát. Nagyobb fe- j lelősséggel, szakmai és politikai vonalon egyaránt. A hozzászólók a klub jelentőségét hangsúlyozták. Elmondták, hogy a szocialista brigádok célja a ter- ] melési feladatokon túl a j szocialista embertípus kialakítása. A klub lehető- j séget ad a tapasztalatok kicserélésére, a jól dolgozó szocialista brigádok népszerűsítésére. Jó lenne, ha ez a klub a szocialista brigádok vitafórumává is válna. F. E. EM. Budapesti Betonáru- gyár Bp. XXI. (Csepel) Rákóczi F- u- 289., Azonnali belépéssel alkalmaz kezdő és gyakorlattal rendelkező géplakatost. villanyszerelő, autó- villanyszerelő, valamint vízvezetékszerelő szakmunkásokat, — azonkívül rakodáshoz férfi, mozaiklap és betonelemgyártó munkára férfi és női se- segédmunkásokat, vizsgázott és segédfűtőket- Felvételhez — munkakönyv, MIL-lap, SZTK kiskönyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosít. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. Habozik, közben az anyagot mustrálja. A műhelyben pillanatok alatt végig futott a hír: Bujdosó egyengetni fog. A zaj elhalkul. Csak most nyúl az anyagért, s az asztalra dobja. Megigazítja a szemüvegét és biccent csak a fejével, ami azt jelenti, rendben van Hosszasan szemléli a lemezt, merően nézi, mintha bele akarna látni, vajon hova kell többet ütni. merre kell nyújtani. Azután elkezdi. Bal keze tenyerével nyomja a lemezt, s a kalapács megindul a jobb kezében. A púp körül kopogtat. azután elindul a szélek felé. Sűrűn egymás mellé hullanak az óvatos ütések. Biz nem hármas vagy négyes anyag, ezzel vigyázni kell. Többen odajönnek, nézik Most már 6 Is nagyon akar, meg szeretné mutatni a tudását. Jó alkalom az ilyen bemutató. A kiválasztott. lemez, amely mind között a legdeformáltabb volt, szépen alakul. Megfordítja, ott kezdi ütögetni. Szemlátomást tűnnek el a hullámok. Kész. — Valahogy így kell — mondta. Megtörölte a nagy igyekezetben megizzadt homlokát. — bognár —■
