Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

1MB. 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP H Az au§omatizá álíiozaiási Állattenyésztés, növénytermesztés — a legfejlettebb technikával Tanulságos látogatás a rostocki herület (HCK) SirodersiO 'fi Kari Marx termelőssövetkexetében Stuttgartban nemrégiben értekezletre ültek öősze a nyugatnémet textilipari dolgozók szakszervezetének képviselői. A szakszervezet elnöke, Buschmann közöl­te, hogy az NSZK textil­ipari vállalataiban egy év leforgása alatt több mint 25 000 dolgozó vesztette el a munkáját. Vajon miért? A szakszervezeti vezetők egyhangúlag megállapítot­ták: a szövőmunkások tö­meges elbocsájtásának, — sőt egyes gyárak bezárásá­nak, — oka a kapitalista „ésszerűsítés”. Úgy bizony: míg a Ruhr- vidék bányászait a szén- kombájn „tizedeli meg”, az NSZK textiliparában az új automata szövőgépek ve­szik ki a mindennapi ke­nyeret a tapasztalt, szak­képzett munkások szájából. Vz elmúlt időben az NSZK textilipari konszern­jeinek tulajdonosai évente mintegy 800 millió márkát költöttek vállalataik új mű­szaki berendezésére. — Ez milyen előnnyel járt? A befektetés igen hasznosnak bizonyult. Míg pl. 1960-ban bizonyos termelési egység­hez 100 munkásra volt szükség, 1964-ben már csak 62-re. Mondanunk sem kell, hogy a munkabérek rová­sára „megtakarított” összeg a gyártulajdonosok zsebé­be vándorolt. A vállalkozók tehát lefö­lözik a hasznot, s a mun­kásokat kilökik az utcára. Csupán az 1962—64. évek­ben 50 000 ember maradt a nyugatnémet gyár­ka púk előtt. — Rá­ad'sül most, — a stutt­garti textilipari szakszer­vezeti értekezlet dokumen­tumainak tanulsága szerint. — az elbocsájtottak száma egyre gyorsabban növek­szik. Elsősorban a 45 éven felüli szövőmunkások az „ésszerűsítés” áldozatai. — A nyugatnémet textil­ipari dolgozók nem tegnap óta vívnak elkeseredett harcot jogaikért. A szövő­éi konfekciósipari szak- szervezet már 1961-ben összeállította az úgyneve­zett „Ésszerűsítési egyez­mény” tervét, hogy meg­akadályozza a dolgozók tö­meges elbocsáitását. Mit tartalmazott ez az egyez­tük volna, másrészt pedig az Üt előtt minden ember egyenlő lévén, a szent ügy­ben is mindenkinek jogot kellett adni az áldozat vál­lalására. S páratlan ural­kodói képességével ezúttal is megtalálta a leghelye­sebb megoldást. Elrendelte, hogy a hadjárathoz szük­séges összeget a jobbágyok­tól és pórnéptől szedjék össze az adószedők. így gyűlt össze a szent háború­ra kereken egrimillió font anélkül, hogy bármi is vál­tozott volna a birodalom lakosságának vagyoni viszo­nyaiban. A hosszú tengeri utat a keresztes had élén királyi vezérével, arra hásználta fel. hogy megerősítse lelkét. Kockajátékkal töltötték az időt, hiszen a hitnek kevés olyan kemény próbája van, mint ha a szerencsére bíz­za pénzét; s az alázat gya­korlására is nagyszerű al- ka7om ez, hiszen hányszor kell a kockajátékosnak be­lenyugodnia az isteni aka­rat. döntésébe, mikor já­tékostársa többet dob nála. Persze nem hiányzott a fe­délzetről és a hajó mélyé­ből a bor sem. ez a sző li­turgikus értelmében is mennvei ital. S mindezek következtében nem hiányoz­tak a szent egyházainkra olv jellemző megtérő bűnö­sök sem. hiszen a kocka­játék és a bor hatása alatt a keresztesvitézek sűrűn ra­gadtatták magúkat szinte mind a tíz parancsolat meg­szegésére, s ez kegyes al­kalmat adott nekik a gya­mény? Azt, hogy az auto­matizálás következtében felszabaduló dolgozókat le­hetőség szerint a vállalat más üzemeiben kell alkal­mazni, korábbi fizetésük megtartásával. A vállalkozók azonban még az egyezmény cikke­lyeiben foglalt félmegoldást is profitjuk elleni merény­letnek tekintették. Kegyet­len harc Indult: a „jószí­vű” kapitalisták úgy pró­bálták kivágni magukat, — ahogy, tudták. Hol áttelepí­tették a megbeszélést a szakszervezetek regionális bizottságaiba, hol ismét visszatértek a csaták fő színterére, a Szövetségi Szakszervezeti Központba. Végül 1964 telén képmuta­tóan kijelentették. hogy egyáltalán „nem illetéke­sek ilyen tárgyalás folyta­tására”. Ugyanakkor az NSZK- ban megjelenő „Welt der Arbeit” című szakszerveze­ti újság figyelemmel kísér­te az eseményeket, s nagy­betűs címben közölte: — „Milliókat költenek gépek­re. De ki nyújt segítséget áldozataiknak?” A vállal­kozók lépést sem tettek ér­dekükben. — A munkások azonban nem adták fel a harcot. Erélyes fellépésük­re a textilipari szakszer­vezet határozott álláspon­tot foglalt el, s akkor az újabb nagyszabású sztrájk­tól való félelem meghátrá­lásra késztette a vállalko­zókat. Az utóbbiak kijelen­tették: belemennek, hogy pénztárt állítsanak fel az „ésszerűsítés” áldozatainak megsegítésére. Az NSZK textil-mágnásai vállalták, hogy évente négymillió márkát fizetnek be ebbe a kaszába. Ez azonban csak csepp a tengerben. Ennek ellenére mind a mai napig sok munkást tesznek ki havonta az üze­mekből. Ezek nemcsak a munkájukat vesztik el: a vállalkozók birtokában lé­vő házakból is kilakoltat­ják őket. Az idós szövő­munkások előtt, akik há­rom évtizedet töltöttek a gép mellett, az elbocsátás­sal szertefoszlik az a re­mény. hoey szűkös nyug­díjhoz jussanak. A nyugatnémet textilipar kori töredelmes bűnbá­natra. űzzel-vassal vonultak a tengerparttól az or­szág belsejébe. Ellenállásra sehol nem találtak, felgyúj­tani és legyilkolni valót is alig, hiszen már előttük jártak a német és a frank keresztesek. így értek el Akkon városa alá, amelyet már hosszú hónapok óta hiába vívott a másik két király keresztes serege. Ri- cha.rdunk nem Indult azon­nal a vár ostromára, mert az idevezető úton a sovány zsákmány között elébeakadt egy kedvérevaló gömböly- ded is, Fatmé nevű. fiatal, vad érintetlen és makacs, s előbb annak ostromában kiróna győzedelmeskedni. Számot vetett azonban az­zal. hogy e sártekén sehol, de leofőhéppen e megszen­telt földön nem történhet semmi a mennveiek segít­sége nélkül, visszavonult hát sátrába., s két teljes órán át elmélyedve imád­kozott.: legyen övé a lánu. S miu<án úgv érezte, ájta- tossánával kellően elmerte az égi hozzájárulást, bemé­vé az öuteiűov és maka­csul védekező leányhoz s lovaalóknrháreéual másik két órán át nádin verte Fái­mét. míg valóban az övé lett. Most már sor kerülhető Akkon várára is, s mint Fáimét, azt is maga alá gyűrte. S amint az illő és méltányos, a keresztes lo­vagok a gtfőzetem után a város főterén összehord­mun kásái a legkevésbé sem várhatnak segítséget a bon­ni állam részéről. Erhard kormánya éppen a közel­múltban ismerte be fizetés- képtelenségét. Egyre é: v- hetőbb terheket jelentenek a hadseregre és a „külön­leges törvények” végrehaj­tására fordított óriási ösz- szegek: 7,5 milliárd márka hiányzik az 1986-os költ­ségvetés „kiegyensúlyozá­sához”. Bonn ezt az. össze­get persze a dolgozók élet- színvonalának rovására akarja megszerezni. fáit, ami értéket esak a meghódított erősség palotáiban, templomaiban és kunyhóiban összeszedhet­tek, s a hadijog szerint el is osztoztak rajta: mindaz, ami a kunyhókból kikerült, a szentföld hódítóit meg­illető áldással együtt a ke­reszteseké lett, őfelsége szerényen nem tartott meg magának mást, csak amit a palotákból és a templo­mokból gyűjtöttek össze. ichard kész lett volna ugyan, hogy egyfoly­tában meghódítsa az igaz hitnek az egész Szentföldet, de hírt kapott: odahaza a Immgok és lordok any- nyira hiányolják ki­rályukat, hogy már ar­ra készülnek, mást ültet­nek helyére a trónra. Ezért hát sietve hajóra szállt, s hazafelé fordította a vitor­lákul. A sors azonban úgy ren­dezte be ezt a világot, hogy aki lovagi erényekben gyenge, erős az becsvágyban, irigységben. A német és frank uralkodók arcának minden oka megvolt, hogy piruljon a szégyen miatt, mert amit egyesült erejük­kel hónapokon át nem vol­tak képesek elérni, azt Oroszlánszívű néhány ro­hammal elvégezte. A pogány, aki nekik fittyet hányt, Richard kardia és keresztje előtt térdet hajtott: amit ők nem tudtak megszerezni, azt Richard hajód viszik Ang­lia kincstáraiba. A bosszú­vágyó V. Leopoldus. Ausztria hercege —■ útközben — ál­Alig győztem betelni a kis halászkikötőből rövid néhány év alatt nagyváros­sá fejlődött Rostock látni­valóival. Warnemünde ten­geri fürdőhely lüktető éle­tével, hajóival, sirályaival, máris indultunk tovább. — Autónkkal a rostocki kerület egyik legjobb közös gazda­ságát, a Broderstorf-i Kari Marx Tenmelőszövetkezetet kerestük fel, mintegy 30— 35 km-re a várostól. voltul foglyul ejtette a mi felséges királyunkat, majd zálogul magánál tartva a zsákmányolt kincseket, sőt mindazt a pénzt is, ami az otthon gyűjtöttböl még meg­maradt, őfelségét kiszolgál­tatta VI. Henrik német­római császárnak, másik szövetségesünknek a pogá­nyák elleni kereszteshábo- rúban. Henrik úr a királyi sze­mélyhez méltóan magas váltságdíjat szabott meg, s mit tehetett Richard? A távolból, a korona jogán, s a korona méltóságának megfelelő összegért áruba bocsátott a legtöbbet ígé­rőnek néhány püspökségei, néhány lordi címet, néhány udvari méltóságot, s jóné- hány, az addig még szabad­nak maradt parasztoktól elkobzott földet. Kell-e mon­danom, hogy országunk legnemesebb férfid vetél­kedtek azért, hogy ki meny­nyivel bizonvíthatja hűsé­gét uralkodója iránt, s az új püsvökségek. új elmek és rangok, új hivatalok, s a birtokok hamarosan gaz- dáraf leltek. gy gazdagodott az Úr­nak 1104. esztendejé­ben bölcs és felséges Ri­chard királyunk jóvoltából, a mi szeretett A r ali én k ne­mességben, magas tisztség­viselőkben és frisserejű iobhóovokbnn, s igy nyer­tük vissza lovagi erények­ben. áitatos hitben és ural­kodói kén'- énekben párat­lan királyunkat.,. Révész Gy. István A szövetkezet 2006 hek­tár (mintegy 3200 hold) földdel rendelkezik. — Ez négy-ötször nagyobb, mint az NDK-ban működő átla­gos szövetkezetek területe, több községet foglal ma­gába. A szövetkezet szim­patikus, fiatal elnökhelyet­tese, dr, Tiemann szerint EZ A TERÜLETNAGYSÁG A LEGRENTABILISABB, mert így tudják a legjob­ban érvényesíteni a tech­nikát. Tiemann egyébként mezőgazdasági doktor. A szövetkezet 265 tagja három brigádban tömörül. A brigádok mindegyike mintegy 700 hektár föld fö­lött rendelkezik. A gazdál­kodás felépítését a terület fekvése, a természeti és technikai lehetőségek ha­tározzák meg. Fő jövedel-. mi forrásuk a tej- és zöld­ségtermelés. Ez természe­tes is. hiszen a közeli Ros­tock nagy fogyasztó. Jelen­leg 550 tehenük van, ezt az állományt 1970-ig 850- re kívánják fejleszteni. A TF.WOZAM ÉVI 3 EZER KG TEHENENKÉNT 5 százalékos zsírtartalom alapián számolva. Az állat­tartás gépesített: a fejes géppel, a legeltetés villany- pásztorokkal történik. Ez utóbbi egyébként az egész NDK-ra jellemző: utam során az országban min­denfelé dróttal elkerített legelőkön láttam a sötét­barna, sokszor fekete-fol­tos tehéncsordákat. A Kari Marx Tsz másik fő termelési ága a sertés­tenyésztés. A beszállított tej 45 százalékát lefölözött formában visszakapják s ez kiváló takarmány a nö­vendékállatoknak. Részben tenyészállatokat nevelnek a környező gazdaságoknak, részben pedig hízónak va­ló süldőket a hizlaldák ré­szére. Ebben az évben pél­dául 3100, egyenként 33 kg súlyú malacot szállítanak a rostocki hizlaldának. Az NDK-ban a lakosság főtá.p'áléka a burgonya. A szövetkezet földiéi kiválóan alkalmasak termesztésére. — Hek+áronként átlagosan 250 q étkezési burgonyá­juk terem. A fő felvevő itt is Rostock a kikötővá­ros. Gabonát 600 hektáron termesztenek. Az ősziek közül nagvohbrészt rozsot, kisebbrészt búzát és árpát, a tavasziakból: fele áma, fele búza. Termelnek még kukoricát, répát és sokféle A srövpflreze+et Irlváló eredményeinek elérésébe* SOK GÉP SEGÍTI Neerwen traVfarufc van, — amelyeket két mfls^VHan U7*‘vméltetnék. Fv tökélete­sen plp^ondó fo^die^ me§f- mfívpléc^v**'?. Hé rom bur- Por>vrni 1 tétéirk. tnívannnnvi kukorica- 6« rénakombéín­fűk van. A termékek fel­szedés titán aronnM Irncs!- r* kerülnek és irány: Ros­tock. A léi szervezett munka, n feilest terhníkq pTlrnlrna­?é<5a 16 term étvmvíménvt hiTt/vdt T>r. Tiemnnn el­■n KVh ni vrvf+p«; fYyt><Trn"+''i^n fi kimutatást. ?»m°lvK^i kíttl­pík. ho<*V P'T éflr»COS gntv>- nn+rvr*m/< Idétl .7 n vnt+ f»olrfárr*r>Vént fmpídnern ^0 fj bol dr»n­t'-Arit). ^ p-7 p tnvnlvl on s er-** kiváló átlagot Is fii 7 r*Acéf h tnffnk PT>trr>«d rc^p rAr fn 000*7 p-m/vrz ^ C'TPTTh“ zsISH érfk pl. A 1 r*t otm ré­c'rét fi Vnr»crvr<rAff plnTV­os'T+í^k el A mnnkfli- «•ervcAcr^TíSfn n 5or­V''»Tt fi »»errrnbb »hol tana r>*r tsyv* tu^ó A rnirnko­pwtvvé<»é+1p<yp fi —Onn kK*rÓtt van. A speciális munkagé­pek, kombájnok kezelői ugyancsak 800—850 körüli évi átlagot érnek el, a traktoristáknal 700, a nö­vénytermesztőknél 600 az átlagos munkaegységszám. Egy munkaegységre ebben az évben 9,22 márkát ter­veztek (kb. 37 Ft), de elő­reláthatólag eléri majd a 10 márkát (40 Ft). A múlt évben a tervezett 8,05 már­kával szemben munkaegy­ségenként 9,50-et (38 Ft-ot) fizettek. Év közben, havon­ta, a tervezett munkaegy­ség 70 százalékát kifizetik előlegként. A végelszámo­lás és kifizetés januárban van. Nagyon érdekes, amit az elnökhelyettes A HÁZTÁJI GAZDASAGOKRÓL elmondott. Mindn tag 1 tehenet. 2—3 sertést és 30—40 tyúkot tarthat. — Ezért természetbeni jutta­tásokat is kapnak a szövet­kezettől. A fejenkénti 0,5 hektár háztáji földet vi­szont közösen művelik. — Mindenki meghatározza hogy a rendelkezésére álló földterület hány százalé­kán mit kíván termeli, a kívánságokat összesítik és a művelést közösen, a szö­vetkezet gépeivel végzik, így érvényesül a technika a háztáji földeken is, ke­vesebb munkával maga­sabb terméshozamot bizto­sítva Mindehhez széleskörű pré­miumrendszer is társul. A vezetőség célprémiumokat tűz ki a tervezett teljesít­mények elérésére, illetve túlteljesítésére, az agro­technikai eljárások betar­tására. A brigádok részére termelési prémiumokat is kitűznek. Erre az évre pél­dául hektáronként 28 q gabona termelését írták elő, amelynek elérése ese­tén 24 márka alapprémium járt. Amennyiben ezt túl­teljesítették, akkor például 29 q-ás termés esetén 2 márkával, 30 q-nál 3 már­kával, 31 q-nál 5 márká- valt stb. kapnak többet. — Volt olyan terület, ahol 44 mázsás termést értek el. Itt a termelők 22 már­ka külön prémiumot kap­tak, vagyis hektáronként összesen 46 márkát. Mind­ezt a munkaegységen kívül.­A különböző ösztönzők együttes alkalmazásával a tagok tekintélyes jövede­lemhez. jutnak. A tejgazda­ságban például nem ritka, hogy A FÉRT ÉS FELESÉG ECOVÜTTES ÉVI TttVR- I>ET ,MF A 20 000 MARKÁT IS ELÉRI A tejtermelők érdekeltek az állatok jobb tartásában, a tej teljes lefejésében stb. Végül azt is elmondta az elnökhelyettes, hogy munkájáért mindenki tel­jes anyagi felelősséggel tar­tozik. Az előírások be nem tartása esetén nincs pré­mium. Ha valaki saját hi­bájából kárt okoz. azt kö­teles megtéríteni. Egyik tag hanyagsága miatt például nemrégiben egy tehén ki­szabadult. átment a szom­széd szövetkezet fö’djére és ott tetemes kárt okozott. A tag először tiltakozni pró­bált. de aztán belátta hi­bái át és megtérítette a kárt. A Kari Marx Tsz csak egyi­ke az NDK sokezer mező­gazdasági szőve tk ezetei n efc Igaz a legiobbak, a legfej­lettebbek közül való. Mód­szereivel, eredményeivel azonban példaképül szol­gál a többiek számára is, akik igyekeznek felzárkóz­ni a legjobbak közé. Gáti István tXJOOOOOOOOOöOOOCXXXXlOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOfV I Tranzisztoros apostolok Isten igéje és a reklám | Éjszaka van. Az „Európa-1" rádióállomás bemon- , 5 dója elbúcsúzik a hallgatók tói. Vége az adásnak. 8 De nem hosszú időre. Alig telik el félóra, máris £ Í * felhangzik a bemondó ezúttal még behízelgőbb hangja, s amint angolul közli: „Itt az Európa-1” rádióállomás” 3 — és megint kezdődik élőiről a műsor a rosszul alvó g hívők, az ingadozó ateisták és a lelkek üdvössége 8 í miatt aggódó sofőrök számára, § s Zengenek a zsoltárok, peregnek az imák, biblia- § | részletek, prédikációk hangzanak el az istenfélelemről, | S a bűnösökre váró gyötrelmekről. Krisztus dicsőségéről, » í búg az orgonamuzsika. Ezt az éjszakai adást igazán 8 rögtön meg lehet különböztetni az „Európa-1” szoka- | ! sós nappali műsoraitól. A luxemburgi rádió és mon- | í tecarlói „rokona” szintén megadja istennek, ami az jj ; istené és hetente többmint8 órányi műsoridőt szentel « S prédikációkra és más vallásos műsorokra. Ez persze * l nincs ingyen. A vallási műsor megrendelője kőzönsé- | j ges rcklámhirdétő, aki ugyan igénybeveheti a rádió- 3 5 állomások reklámműsorai számára megszabott kedvez- s I menyes díjszabást Az is'on szava ugyanannyi helyet és § I időt kap az éterben, mint amennyit az üzleti hirde- 3 < tések, s a hely és az idő — pénz. 8 í Nemcsak Franciaország aknázza ki ennek a fize- « tett reklámnak a gyümölcseit. Európában. Ameriká- s i bán, Ausztráliában és Japánban naponta magánkézben 8 levő rádióállomások tucatjai árasztják el imádság sza- 8 vaival az étert I Ügy látszik, a világ legnagyobb reklámhirdetője < nem a General Motors, nem is a Standard Oil, na- g nem a „Krisztus hangja a népekhez”, ez a rendkí- js vül gazdag, tehetős szervezet amely az isten igéjét ; reklámozza az éterben. A „Krisztus hangjának tevékenysége nem korláto- > zódik a rádió útján történő reklámozásra. Az Egye- : sült Államokban az éteren keresztül hirdetett igét az ! országutak mentén felállított hatalmas reklámtáblák- > Ä kai. televíziós műsorokkal, a városokban lépten-nyo- > 8 mon látható neonhirdetésekkel és olyan újságközle- , S ményekkel is alátámasztják, amelyek gyakran egész 1 5 hasábokat töltenek meg. A bőkezű és harcos reklám- ■ 8 hirdető valóban szórja a dollárokat... | v <XXXXXX)OoOC*XXXXXlOCXX>000<yx)000000006000(XX>XXXXXXWX**X*y)OOlXXXXXXXXXXXXXXXX>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents