Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-04 / 286. szám

1965. december 4. SZÓI,NOK MEGYEI NÉPLAP 5 £2If£DEK ELEK: A MESEMONDÓ „Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, kidőlt kemencének bedőlt oldala volt — túlon-túl, innen-innen, volt egyszer egy király...” — így kezdő­dik Benedek Elek a „Király és a bognár” című meséje, melyet „A vitéz szabó legény” kötetből sokan ismernek. Születésének századik évfordulóján új kiadásban je­lentek meg a nagy mesemondó művei (Többsincs ki­rályfi, A világszép nádszál kisasszony és A vitéz szabó legény). Benedek Elek pályáját a népköltészet gyűjté­sével kezdte, s az összegyűjtött meséket Magyar Mesé­ét Mondavilág címmel adták ki. Az „igazi” Benedek Elek meséket „gyermekeinek, mesélgelve találta fel, mintegy véletlenül: a gyermek­szobából kiinduló, a gyermekhal gatók életéről szóló, a valóság határain néha tréfásan átszökkenő, de anyagá­ban reális meséket” — melyek az „Apa mesél” című kötetben hat kiadást értek meg. Az elsőnél ezt írta a belső oldalra: „Marcika fiának az édesapa”. A hatodik kiadást az őszülő „Marcika", a kiváló irodalom-törté­nész, Benedek Marcell rendezte sajtó alá. Magyarra fordította Fuchs, Robinson és Grimm meséit, ő dolgozta fel egyermekek részére a Szigeti ve­szedelmet, a Toldi Miklóst és a Honszerző Árpád tör­ténetét. Az ifiúság részére könyvsorozatot szerkesztett: a Kis könyvtárban jelentek meg az akkor még ismeretlen Móricz Zsigmondi Állatmeséi, s a sorozat köteteként klasszikus költők válogatott verseit — megfelelő magya­rázattal — olvashatták a gyermekek. Kedves olvasóihoz, a gyermekekhez a színpadon keresztül is szólt Benedek Elek: 1899-ben a Vígszínházban játszották a Többsincs királyfi című mesejátékát. Mindez csak néhány villanás Benedek Elek, a nagy mesemondó életéből. Újságíró, író volt, és — mesemondó. Ez utóbbi bizo­nyítja leginkább, mennyire szerette az embereket, mert meséit — melyeket a felnőttek is szívesen olvassák — meleg humanitás, megértés hatja át. V. J. Sorold fel! Melyik állat bőréből, gyapjából milyen meieg ru­hafélét tudunk kés2Ítcni. Ügyes vagy, ha azt is megmondod, hogyan kell elkészíteni a bőrt, a gyapjút ahhoz, hogy emberi ru­házkodásra alkalmas légy en. (Vadász György rajza) Küszöbön a lél Ma lábam elé hullt egy falevél Szinte utána kaptam megriadva. Pedig, ha tudna, biztos kikacagna» Hírül hozta, hogy küszöbön a téL A levél, amit megfakít a dér, nem emlékezik nyári szép napokra, már ottmarad, de új és új alakba formálódva még vissza-visszatér. Visszatér újra, levél és tavasz, emberszívbe a vágy és a vigasz, az akarás, a munka, és a tett, építeni, alkotni, győztesen menni tovább ha jön. ói teleken« > diadalra vinni az életeti A tettes: a FOG A finom, meleg, s még­sem vastag kötöttruha elő­nyős viselet a nap minden szakában. Néhány többré­szes kötöttruha-modellt vá_ A góc elmélet beigazolódott — A második betegség — A rossz fogak és az emberi szervezet Érdekes a négyszögletes, hurkos horgoiású borzas­sapka is. Alkalmi öltözékként ed­dig nem nagyon viselték a kötött ruhát, ez a modell azonban azt bizonyítja, hogy színházba, koncertre, sót tánchoz is elegáns lehet. A fehér pulóvert és a sötét­kék kardigánt kézihímzés díszíti. K. M. Brikettgyár — a pincében Most a mindennapi tüzelés közben sok bosszúságot okoz, hogy a szén, a koksz, vagy a brikett poros, A száraz por elfojtja a tüzet, elősegíti a gázok keletkezését. Ezért ha tüzelőt hozunk a pincéből, felszedéséhez érdemes per­forált — lyukacsos — lemez- lapátot használni, így min­den lapát szénnel csak egy kis mozdulat szükséges ah­hoz, hogy a por kihulljon. A szén. koksz, vagy brikettnort ne dobjuk el. Az összegyűj­tött néhány kiló szénport ér­demes melegvízzel. — vagy tésztalével jól összekeverni úgy, hogy 1 kg szénporhoz 2 dl folyadékot adjunk. A víz­be tehetünk egy kevés bur­gonya-ragasztót melaszt, stb. Az fgy készített masszát kis- formájú virágcserénbe dön­göljük, majd kiborítjuk. A cserép újratöltése előtt márt­suk száraz szénporba hogy a massza ne ragadjon bele. — Kétnani szikkadás után a há­zilag készített brikettet fel lehet tüzelni. A tűzre tevés­kor ne a parázs tetetére ha­nem a halom egyik oldalá­hoz tegyük, mert különben robbanásszerűen ég és kor­moz. ► S-) VÁLASZ: A szarvasmar­ha bőréből készül a cipő, a juh gyapjából a pulóver, a sertés bőréből a kesztyű. A marha és sertésbőrt cserzik, a .juh gyapját tisz­títják, mossák, kártolják, megfonják. Amit a szem kozmetikájáról tudni kell A gyakorló orvosok év­századok óta tapasztalják, hogy bizonyos betegségek, amelyek makacsul ellenáll­tak mindenféle gyógymód­nak, elmúlnak, vagy leg­alábbis javulnak, ha a beteg rossz fogait eltávo­lítják. A fogakhoz később csatlakozott a mandula, majd — bár ritkábban — néhány más szerv is, a vakbél, az epehólyag stb. A foggyökerekben, a gyö­kerek között, az állcsont­ban, a mandulákban néha lassú, lappangó, panaszo­kat alig, vagy egyáltalán nem okozó gyulladásos fo­lyamatok zajlanak le, — amelyek ugyanakkor, a szervezet más helyein okoz­hatnak gyulladásos megbe­tegedéseket, például a szívben, vesében, ízületek­ben, a szemben, a bőrön stb. Ezeket nevezik „MÁSODIK BETEGSÉGEKNEK” Az első ugyanis a fog vagy a mandula betegsége. A „második betegség” je­lentéktelen lehet, de súlyos is, amely a beteg munka- képességét vagy akár életét veszélyezteti. Régen úgy képzelték, hogy azok a baktériumok, amelyek a fog- vagy man­dulagyulladást okozzák: a véráram útján eljutnak a test különböző szerveibe, s ott gyulladást okoznak. — Később ez a felfogás megdőlt, a kutatók megál­lapították, hogy nem ma­guk a baktériumok, hanem az általuk termelt mérgek okozzák a „második beteg­séget”! A FOGBAN, MANDULÁBAN lévő elváltozást gócnak ne­vezik, orvosi szóval: fó­kusznak. Az általuk előidé­zett betegséget pedig góc­fertőzés névvel jelölik. A „gócelmélet” megszü­letésekor az orvostudo­mányban nagy szenzációt keltett. Fogak és mandu­lák százezrei estek áldoza­tául. Azóta a betegek sorsát minden szempontból ala­posabban mérlegelő, kriti­kusabb, körültekintőbb ál­láspont győzedelmeskedett. Ma sem vitás, hogy geny- nyes, súlyos gyulladásokat fenntartó fogakat, mandu­lákat, a második betegség­től teljesen függetlenül is el kell távolítani. Ilyene­ket NEM SZABAD MEGTŰRNI A SZERVEZETBEN Mi történjék azonban a ké­tes esetekben? Ilyenkor a második betegség jellege befolyásolja döntően az or­vos elhatározását. Ha a má­sodik betegség súlyos, ak­kor nincs helye bizonyta­lankodásnak. Egy vagy több rossz fog, vagy mandula egyszerűen nem éri meg, hogy miatta veszélyben fo­rogjon egy ember általános egészségi állapota. Ha vi­szont jelentéktelen máso­dik betegségről van szó, ak­kor felesleges nagyobbsza- bású fogászati vagy gégé­szeti, sebészeti beavatko­zásnak kitenni a beteget. Ezt egy orvos többnyi ré nem tudja eldönteni: a második betegséget kezelő orvos rendszerint kikéri a fogorvos, a gégész, a se­bész véleményét és együtt döntenek. Ha csupán egy­két fog-gyökeréről van szó, akkor a döntés nem nehéz. Ha a mandula kivételéről, vagy nagyobb szájműtétről, akkor a góctalanítás elha­tározása már nehezebben megy. A gócfertőzés körül tehát vannak még bizonytalan pontok: sok orvoskutató foglalkozik tisztázásukkal. Mit tegyen a beteg? — Rá kell bíznia magát az or­vosok alapos meggondolá­son nyugvó elhatározásá­ra: s még kellemetlensé­gek árán is vállalnia kell a kisebb bajt a nagyobb veszély elkerülése érdeké­ben. Dr. Kovács György az orvostudományok kandidátusa Az arckikészítésnek is van divatja; az utóbbi években tért hódított a szem hangsú­lyozása, szépségének érvény­re juttatása­A szem kozmetikája a sze­möldök, s a szempillák fes­téséből áll- Legideálisabb a szemöldök és szemoillák tar­tós festése, amelyet kozme­tikussal végeztetünk. A szem körvonalainak fekete, vagy barna szemöldök ceruzával történő kihúzása szintén di­vatos és a fiatal lányok, nők körében elterjedt is. Itt azon­ban legyünk önkritikusak; — ami a fiataloknak előnyös és szén. nem biztos, hogy az idősebb nőnek is az. A szem vonalainak hang- súlyozásánál fontosabb a szem körüli finom és érzé­keny bőr ápolása. A szem­héjra — nyugtatóként — lan­gyos bórvízbe, vagy kamilla­teába mártott vattacsomót tegyünk, s ha módunkban áll. ezt legalább hetenként ismételjük, hogy hatása tar­tós legyen­A szemkörnyék ápolására zsíros krémet használjunk­Megtörténik, hogy bedagadt szemmel, duzzadt könnyzacs­kókkal ébredünk, s emiatt fáradt ember benyomását keltjük. Ilyenkor készítsünk gyógyfüves forrázatot- Pis­kóta alakú fehér flanelba te­gyünk rozmaring. zsálya, hársfa és kamilla keveréket. Forrázzuk le, s amikor lan­gyosra hűlt, tíz percre he­lyezzük szemünkre­<K. M ) Esőpelerin gyermekeknek El Wb Ezt az egyszerű esőpele­rint egy kis leleményesség­gel bal'onkelméből, vagy műanyagból magunk is el­készíthetjük. A mellékelt szabásminta alapján 3—1 éves gyermekeknek való pelerint készíthetünk. — Hozzávaló: 120 cm hosszú, 150 cm széles kelme és 90 cm bélésanyag. A kockahálóra felrajzolt szabásmintán egy kocka természetes nagysága 10 centiméter. Az A jelzésű rész az oldalrésze, D a hátrész, az E betűvel je­lölt rész pedig a csuklya szabása. Üeggollőí-tstig: köpött Iaszrtottuk ki, ezek — az olasz pulóverekkel veteked­ve — nagy sikert arattak a milánói magyar kiállításon. Otthonra és sporthoz is alkalmas viselet a fekete- fehérmintás, japánujjú kar­digán és az azonos mintá­jú pulóver. Hosszú fekete nadrággal, vagy egyszínű szoknyával szép is, kényel­mes is. Munkába, délutánra, mo­ziba, látogatásra igen alkal­mas a képen látható há­romrészes kosztüm. Az egyenes szoknyából, ujjat- :an mellényből és egyenes <7,abású, hcwszúujjas kabát, bél álló együttes többféle színben — fekete, sötétkék, középkék. négerbama és drapp színben készült. Uj­ját, gallérját és elejét fi­nom hímzett szegély díszíd. Az öltözék előnye, hogy többféle módon variálható. A szoknya kabáttal együtt kosztümként viselhető. Blúzzal a szoknya-mellény Ismét más öltözéket ad. A szoknyához természetesen más felsőrészt, a mellény­hez más szoknyát is lehet ölteni. Elegáns háromrészes kosz­tüm. Tengerkék és fehér — a legdivatosabb téli sala

Next

/
Thumbnails
Contents