Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-30 / 307. szám

1965, december 31,.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Kulturális élet szolnoki vasútállomáson

l\inca kultúrterem — Harminc éves fúr üssenek ar — Kevés as ötlet

Az utóbbi időben több újságcikk is foglalkozott a szolnoki állomás zsúfoltságával, korszerűtlenségével, ami szükségszerűen következik a város gyorsütemű fejlődéséből, az egyre növekvő forgalomból. Nemcsak az utazóközönségnek jelent ez bosszúságot, kényelmetlenséget, hanem a vasút dolgozóinak is komoly nehézségeket okoz.

Ez alkalommal egyetlen problémát — a kulturális tevékenységet — vizsgáltuk meg a zsúfoltság, a korszerűtlenség tükrében: milyen művelődési, szórakozási lehetőségük van ilyen körülmények között az ide tartozó vasúti dolgozóknak?

— Nincs kultúrtermünk, nincsenek klubszobáink — sorolja az alapvető hiányosságokat a szakszervezeti bizottságok titkára, — Szécsi Béla. — Dolgozóink jórésze, főként a vonatkísérők 11—80 kilométeres körzetben laknak Szolnoktól. Ez szinte lehetetlenné teszi, hogy összefogjuk őket. Ha letelik a szolgálat, mindenki megy, utazik haza.

Mindenki megy haza a szolgálat után — ez igaz, de a közös szórakozásra, művelődésre megvan az igény itt is. Hiszen az állomási és vonatkísérő dolgozók társadalmi munkájából született meg a park, a szabadtéri tánctér az állomás mellett, ahol nyáron táncolhatnak, zenét hallgathatnak. A fúvószenekaruk régi hagyományokkal rendelkezik, nemrég ünnepelték harminc éves jubileumukat. A szakszervezet által indított politikai iskolának több, mint száz résztvevője van, a munkásakadémiáknak is szépszámú a látogatója, a TIT-elő- adásokon is mindig megtelik a terem.

Jelenleg a százötven férőhelyes oktatóteremben tartanak minden közös rendezvényt, vasutas napot, november 7-i ünnepséget, tálapó délutánt, itt helyezték el a televíziót is. Ez az ötlet nem igen vált bér a készülék legtöbbször rossz — nincs egy megbízott állandó kezelője — s így a nem hozzáértő kezek előbb-utóbb elrontják.

De miért nem próbálnak ügyeletet szervezni azokból, akik szívesen néznék itt a tv-t?

Biztosan akadnának vállalkozók.

A vonatkísérő dolgozóknak sok esetben négy-öt órahosszat kell várakozniuk, míg valamelyik vonatra vezénylik őket. Jelenleg rádiózással, sakkozással tölthetik el ezt az időt, más időtöltési lehetőségük nincs itt. Legfeljebb a napilapokat böngészhetik. Pedig mennyivel kellemesebben telne el ez a várakozási idő, ha sokféle folyóirat, rövidebb olvasmányok. könyvek is állnának a dolgozók rendelkezésére?

A letéti könyvtárban 300 kötet könyv van, amit negyedévenként cserélnek. Alig akad havonta tizenhat, tizennyolc olvasója. A tíz éve itt működő könyvárusoknál viszont sokan vásárolnak rendszeresen.

Jó lenne megkeresni az ebben rejlő ellentmondás okait is. Megvizsgálni a könyvtári állomány anyagát, vajon megfelel-e az igényeknek? És egyáltalán van-e itt könyvtári propaganda, hiszen azon is sok minden múlik, öt esztendeje, hogy feloszlott a színjátszó csoport és a tánc- együttes. Azóta nem is próbálták újjászervezni. — Nincs alkalmas helyiség a próbákra — mondja a kulturális bizottság titkára.

A szilvesztert a fűtő- ház kultúrtermében akarják megtartani a fűtőházi dolgozókkal közösen. Nem lehetne ezen az úton elindulni, szorosabb együttműködést kialakítani a fűtő- háziakkal, s így megoldani a kultúrterem és a próbaterem kérdését egyelőre? Az új állomás legfeljebb 1970-re épül meg. Addig nyilván az adott körülményekhez alkalmazkodva kell a kulturális tevékenységet megszervezni, de eddig az a tapasztalat, hogy még az adott lehetőséget sem használják ki megfelelően. Több ötlet, kitartás és állandó agilitás lenne szükséges ahhoz, hogy áthidalják a nehézségeket.

M. A.

Tudományos

konferenciák

A Magyar Tudományos Akadémia a jövő évben 24 tudományos konferenciát, értekezletet rendez külföldiek részvételével.

Köztük Pécsett magyar— osztrák történész tanácskozás lesz, Balatonalmádiban pedig KGST munkaközösség vitatja meg a talaj tápanyagellátottságának meghatározásával kapcsolatos kutatások eredményeit.

A nyáron Balatonvilágo- son és Debrecenben, ősszel Keszthelyen, Balatonvilágo- son, Balatonöszödön, Miskolcon tanácskoznak a tudósok.

Pécs és Szigetvár jelentős tudományos eseménye lesz az a több napos emlékülés, amelyen Szigetvár védelmének 400. évfordulója alkalmából a magyar- országi török uralom társadalmi-történeti kérdéseit vitatják meg.

Magyar geológusok

itthon és külföldön

Kőolaj-földgáz*, úf szén-érclelőhelyek — Mi lesz a „halálraítélt44 ércbányával ? — Hol Tannak még „fehér foltok ?M — Geológusaink hazai és külföldi sikerei

Évek óta gyakran hallunk hírt arról, hogy hazánk különböző vidékein új ásványi nyersanyag- források után kutatnak és ennek eredményeként

mind több helyen tárnak fel ásványi nyersanyagkincseket; szénhidrogéneket (kőolajat-földgázt), szenet, különféle színesércet (bauxitot, ólmot, cinket, rezet) és más ásványi anyagokat. Felkerestük Morvái Gusztáv elvtársat, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettesét, hogy tájékoztatást

jukról.

kérjünk rnunkáBaranyi László, a szolnoki Szigligeti Színház színművésze ismét új „szerep”-ben lépett közönség elé, az Árkád irodalmi kávéház kedd esti műsorában, mint előadóművész mutatkozott be. Önálló estjén szatirikus verseket, pamfleteket, pantomim-jeleneteket adott elő nagy sikerrel. A képen A kocka című pantomim-j elenetben látható a művész.

A, Kurljandsahij, A, Hajít

Egy fedél alatt

Ma reggel, ahogy kijöttem a fürdőszobából, véletlenül összetalálkoztam apámmal.

— Misenyka! — örült meg apám —, szervusz, fiam!

összecsókölóztunk. Apámat már régen nem láttam. Lehet már egy éve is. Az is lehet, hogy már több. Hogy mik nem történnek! Nagyon elfoglalt emberek vagyunk. Én építészmérnök vagyok, ő meg színész. Apámnak állandóan próbái, meg előadásai vannak. Persze, nekem is éppen elegendő dolgom akad; hol értekezlet, hol gyűlés van, máskor meg az új módszereket dolgozzuk fel szemináriumi formában, A faliújságot is én szerkesztem, meg a falujárás szervezése is az én dolgom.

— Na, hogy vagy? — kérdezte

apám, — Hogy megy a tanulás, mi újság az egyetemen?

— Köszönöm — feleltem —, minden rendben van. Ugyanis még a tavaszon befejeztem.

— Mit beszélsz? — csodálkozott apám. — Na, remek fickó vagy gratulálok!

Kinyílt a szobaajtó és Szásenyka lépett ki a folyosóra.

— Hát ez, miféle lány — kérdezte apám.

— Ez? Hát az én kislányom, a Szásenyka.

— Hogyhogy, nősülésre is vob időd?

~~ Persze, még az egyetemen.

— Szép dolog, mondhatom! Még a feleségeddel sem ismertettél meg.

— Hogy ismertesselek meg vele? Hisz alig van idehaza. Ö ugyanis orvos. Nappal a kerületet járja, este meg a növértanfolyamot vezeti.

— Na, és ma? Vagy vasárnap is dolgoztatod?

— Nem, vasárnap nem dolgozik. Vasárnaponként továbbképzésre jár.

— Szomorú — sóhajtott apám. — Szerettem volna szemügyre venni• Aztán, miféle a feleséged?

— Hát, hogy is mondjam... Olyan középtermetű..., nem, valamivel magasabb a középtermetűnél. Kék szeme van..., nem, inkább barna... A haja meg... Milyen haja is van?... Elfelejtettem...

— Szép kis férj vagy, mondhatom!

— Te könnyem beszélsz. Év meg- az esküvő után jó, ha összesen háromszor láttam.

— Tge-een, ott tartunk, hogy nem tudod, hogy néz ki a feleséged?

— Miért ne tudnám? Van róla fényképem. Ha elfelejtem — rögvest előveszem.

— Na, mutasd... Óh! Hiszen ón ismerem ezt a kislányt. Ügy ké’ hete a folyosót mosta. Még azt hittem, anyád fogadta fel. Pénzt is kínáltam neki, 6 meg megsértődött

— Miért nem kérdezted meg anyától?

— Azt hiszed, anyád tudja, hogy megnősültél?

— Gondolom, tudja — feléltem bizonytalanul. — Hagytam neki egy cédulát.

— Céduláit? Személyesen nem tudtad megmondani?

— Hogy tudtam volna? Hol a boltban, hol a Patyolatban van, hol meg a klubban ügyeleteskedik.

— Én is elfelejtettem már anyádat — mondta apám szomorúan. — Te mikor láttad utoljára?

— Mikor is? Úgy egy hónapja lehet.

— És, hogy nézett ki, megöregedett?

— őszintén szólva, nem vettem észre. Jöttem fel a liften, ő meg a kosaraival loholt lefelé.

— Papa — sírt fel Szásenyka —, pipilni kell!

Hoztam az éjjelit...

— Idefigyelj — szóit apám —, miféle kislány ez? Hiszen ez szabályos fiú.

— Honnan tudjam? Égész héten az óvodában van. Csak vasárnapra jön haza.

Az óra tizet ütött. Apám összerezzent.

— Már tíz óra?! Elkések a próbáról.

— Tíz? Nekem meg ma van e munlcabiztonsági. vizsgám.

— Na, eredj — mondta apám.

— Isten veled — válaszoltam. — Te, ha van valami, írj.

— Ha látod a feleségedet, üdvözlöm.

— Te meg az anyámat csókold meg helyettem.

S azután elváltunk; kiki ment útjára. Mégiscsak jó volt találkozni szülőapámmal. Egy gondolat azonban mégsem, hagy nyugodni: vajon csakugyan az apám volt. az a férfi' Vagy az is lehet, hogy a nagyapámmal társalogtam?!...

Molnár Sándor fordítása

— Mivel foglalkoznak a Központi Földtani Hivatal dolgozói és munkájuk hogyan szolgálja a hazánkban folyó gazdasági építőmunkát?

— Elsősorban szakfelügyeletet gyakorol az országban folyó minden irányú földtani tevékenység felett. összehangolja a különböző ásványi nyersanyagtelepek felderítését, megismerését szolgáló földtani kutatásokat.

Irányítja az ásványi nyersanyagkészletek, s

évente elkészíti az ország ásványvagyon mérlegét A bányászati beruházások előkészítésében hatósági jogkörrel rendelkezik,

vagyis az iparágak a Hivatal mellett működő Országos Ásványvagyon Bizottság által jóváhagyott készletek alapján kiadott nyilatkozat birtokában

kezdhetik meg a beruházás megvalósítását.

— Minden iparág — például a kőolajbányászat, szénbányászat, ércbányászat, építőanyagipar stb. — készít földtani kutatási tervet, amit a Központi Földtani Hivatal és a Földtani Tanács véleménye alapján terjesztünk a Minisztertanács elé. A Hivatal felderítő jellegű földtani kutatásra évenként nagyobb összeget fordít és ennek a felhasználására perspektivikus kutatási tervet állít össze. Ha "az énnek alapján végzett munka sikerrel jár, akkor javasolja az illetékes iparágnak, a kutatás folytatását.

— Többször hallottuk, hogy hazánkban még vannak geológiailag felderítetlen, ú. n. „fehér foltok". Hol találhatók ezek, s milyen feladatokat rónak a Központi Földtani Hivatal dolgozóira?

— Általában az ország minden táján volt már földtani kutatás, mégis vannak még „fehér foltok”, tehát még részletesen nem ismert területek, amelyek — pozitív és negatív értelemben — „meglepetést” ígérnek. Ilyen a Cserhát (a Bükk-hegység keleti oldalán), a Mecsek— Villányi-hegység közötti rész, a Vértes és Velenceihegység és a Mecsek—Balaton közötti terület. A recski ércbánya hazánk egyik legrégibb színesére lelőhelye. Évek óta úgy látszott, hogy már kimerült, ezért többször szó esett a bánya bezárásáról. Az újabb kutatások azonban biztató ércnyomokat mutattak ki, s így a jövőben remény van arra. hogv a bánya nemcsak továb él, de jelentősen fejlődni is fog.

— Milyen ásványkincseket fedeztek fel, s mi után kutatnak jelenleg?

— Az utóbbi tíz év földtani kutatásainak egyik legjelentősebb eredménye a hajdúszoboszlói hatalmas földgázvagyon. a szanki, az üllésl. az algyői kőolajtelepek feltárása volt. A Szegedi-medencében .és Tisza- süllyedék területén további eredmények várhatók. A „fehér főitől^” kellemes meglepetéseinek egyik kiemelkedő példája volt a Szegedi-medence. A sajtó ezt írta akkor: az egyik termelőszövetkezet számára mélyített vízkutató fúrásból kőolaj és földgáz tört fel. A kőolajkutató geológusok számára ez nem volt teljesen váratlan.

hiszen a területen mélyített kutak már régóta „gyanús” földgáznyomokat és a geofizikai mérések kedvező szerkezeti alakulatokat mutattak ki. Az orosházi mezőben, valamint a battonya-puszta- földvári területen ugyancsak jelentős mennyiségű szénhidrogént sikerült feltárni.

— Jelentős eredménynek számít a gyöngyösoroszi színesércbánya vagyonának és a Mátra-hegység színes- érckutatási lehetőségének növelése. Fenyőfőn nagy vastagságú bauxittelepeket harántoltak a kutatók és Székesfehérvártól északra is jelentősen nőtt a produktív bauxitterület.

— Szép eredményt hozott Bükkalján a lignitkutatás is. Itt több éve tart a munka, s nagy felszínközeli lignitvagyont találtunk. A kutatást tovább folytatjuk. Vas megye nyugati részén is három éven át több száz fúrást mélyítettünk és jelentős lignitvagyonra bukkantunk.

— A harmadik ötéves tervben ugyancsak számos kutatási program végrehajtása szerepel. Elsősorban a Tiszai-süllyedek területén, a Szegedi-medencében, a Tiszántúlon és a Dráva-medencében tovább folytatjuk a szénhidrogének kutatását, Bükk- ábrány környékén, továbbá a Bükk és a Mátra- hegység déli szegélyén a lignitkutatást, Mány-Csor- dakút területén — a tatabányai szénmedencétől ke- letre — a barna szén kutatását. Somogy megyében a Balaton déli részétől Kaposvárig húzódó terület kutatása ugyancsak szerepel a programban, mint feltáratlan „szűz” terület.

— Vannak persze olyan vidékek is, ahoi ugyan jelentős ásványi anyagokra leltünk, de — legalábbis egyelőre — nem javasoljuk kiaknázását azért, mert gazdaságtalan.

— Az olvasók jó érzéssel értesültek eddig is a magyar geológusok, kutatók külföldi eredményeiről. Jelenleg melyik országokban és mit kutatnak, s a tervek szerint hová mennék a következő ötéves terv időszakában?

— A magyar geológusok több, gazdaságilag vagy a geológiai kutatásban még kevésbé fejlett országban végeztek és végeznek sikeres földtani munkát. így a Mongol Népköztársaságban hét éve folyik eredményes vízkutatás. Ugyanitt 1966- tól komplex földtani térképezést kezdenek geológusaink és geofizikusaink hároméves- program keretében.

— Indiában is voltak már magyar geológusok, és lehetséges, hogy rövidesen ismét indulnak bauxit vagy más ásványi nyersanyag kutatására. Voltak és a tervek szerint a jövő ben is mennek magyar geológusok, geofizikusok, fúrósok Afrikába. Guineában vizet és bauxitot. a Mali Köztársaságban sót és vizet tártak fel, Kubában az ásványi nyersanyagok felmérésében segítenek Kutatóink közül már eddig is többen kaptak külországban elismerő oklevelet., jutalmat vagy kitüntetést eredményes munkájukért. Reméljük, hogy az elkövetkezendő években tevékenységükkel tovább gyarapítják a magya i* földtani kutatók hírnevét hazánk nemzetközi tefcir, félyét.

N. S.