Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-30 / 307. szám

1965, december 31,. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kulturális élet szolnoki vasútállomáson l\inca kultúrterem — Harminc éves fúr üssenek ar — Kevés as ötlet Az utóbbi időben több újságcikk is foglalkozott a szolnoki állomás zsúfoltsá­gával, korszerűtlenségével, ami szükségszerűen követ­kezik a város gyorsütemű fejlődéséből, az egyre nö­vekvő forgalomból. Nem­csak az utazóközönségnek jelent ez bosszúságot, ké­nyelmetlenséget, hanem a vasút dolgozóinak is ko­moly nehézségeket okoz. Ez alkalommal egyetlen problémát — a kulturális tevékenységet — vizsgáltuk meg a zsúfoltság, a korsze­rűtlenség tükrében: milyen művelődési, szórakozási le­hetőségük van ilyen körül­mények között az ide tar­tozó vasúti dolgozóknak? — Nincs kultúrtermünk, nincsenek klubszobáink — sorolja az alapvető hiá­nyosságokat a szakszerve­zeti bizottságok titkára, — Szécsi Béla. — Dolgozóink jórésze, főként a vonatkí­sérők 11—80 kilométeres körzetben laknak Szolnok­tól. Ez szinte lehetetlenné teszi, hogy összefogjuk őket. Ha letelik a szolgálat, min­denki megy, utazik haza. Mindenki megy haza a szolgálat után — ez igaz, de a közös szórakozásra, művelődésre megvan az igény itt is. Hiszen az állo­mási és vonatkísérő dolgo­zók társadalmi munkájá­ból született meg a park, a szabadtéri tánctér az ál­lomás mellett, ahol nyáron táncolhatnak, zenét hall­gathatnak. A fúvószeneka­ruk régi hagyományokkal rendelkezik, nemrég ünne­pelték harminc éves jubi­leumukat. A szakszervezet által indított politikai is­kolának több, mint száz résztvevője van, a munkás­akadémiáknak is szépszá­mú a látogatója, a TIT-elő- adásokon is mindig megte­lik a terem. Jelenleg a százötven fé­rőhelyes oktatóteremben tartanak minden közös rendezvényt, vasutas na­pot, november 7-i ünnep­séget, tálapó délutánt, itt helyezték el a televíziót is. Ez az ötlet nem igen vált bér a készülék legtöbbször rossz — nincs egy megbí­zott állandó kezelője — s így a nem hozzáértő kezek előbb-utóbb elrontják. De miért nem próbálnak ügyeletet szervezni azok­ból, akik szívesen néznék itt a tv-t? Biztosan akadnának vállal­kozók. A vonatkísérő dolgozók­nak sok esetben négy-öt órahosszat kell várakoz­niuk, míg valamelyik vo­natra vezénylik őket. Je­lenleg rádiózással, sakko­zással tölthetik el ezt az időt, más időtöltési lehető­ségük nincs itt. Legfeljebb a napilapokat böngészhe­tik. Pedig mennyivel kel­lemesebben telne el ez a várakozási idő, ha sokféle folyóirat, rövidebb olvas­mányok. könyvek is állná­nak a dolgozók rendelke­zésére? A letéti könyvtárban 300 kötet könyv van, amit ne­gyedévenként cserélnek. Alig akad havonta tizen­hat, tizennyolc olvasója. A tíz éve itt működő könyvárusoknál viszont sokan vásárolnak rend­szeresen. Jó lenne megkeresni az eb­ben rejlő ellentmondás okait is. Megvizsgálni a könyvtári állomány anya­gát, vajon megfelel-e az igényeknek? És egyáltalán van-e itt könyvtári propa­ganda, hiszen azon is sok minden múlik, öt eszten­deje, hogy feloszlott a szín­játszó csoport és a tánc- együttes. Azóta nem is pró­bálták újjászervezni. — Nincs alkalmas helyiség a próbákra — mondja a kul­turális bizottság titkára. A szilvesztert a fűtő- ház kultúrtermében akar­ják megtartani a fűtőházi dolgozókkal közösen. Nem lehetne ezen az úton elin­dulni, szorosabb együttmű­ködést kialakítani a fűtő- háziakkal, s így megoldani a kultúrterem és a próba­terem kérdését egyelőre? Az új állomás legfeljebb 1970-re épül meg. Addig nyilván az adott körülmé­nyekhez alkalmazkodva kell a kulturális tevékeny­séget megszervezni, de ed­dig az a tapasztalat, hogy még az adott lehetőséget sem használják ki megfe­lelően. Több ötlet, kitartás és állandó agilitás lenne szükséges ahhoz, hogy át­hidalják a nehézségeket. M. A. Tudományos konferenciák A Magyar Tudományos Akadémia a jövő évben 24 tudományos konferenciát, értekezletet rendez külföl­diek részvételével. Köztük Pécsett magyar— osztrák történész tanácsko­zás lesz, Balatonalmádiban pedig KGST munkaközös­ség vitatja meg a talaj táp­anyagellátottságának meg­határozásával kapcsolatos kutatások eredményeit. A nyáron Balatonvilágo- son és Debrecenben, ősszel Keszthelyen, Balatonvilágo- son, Balatonöszödön, Mis­kolcon tanácskoznak a tu­dósok. Pécs és Szigetvár jelen­tős tudományos eseménye lesz az a több napos em­lékülés, amelyen Szigetvár védelmének 400. évfordu­lója alkalmából a magyar- országi török uralom tár­sadalmi-történeti kérdéseit vitatják meg. Magyar geológusok itthon és külföldön Kőolaj-földgáz*, úf szén-érclelőhelyek — Mi lesz a „halálraítélt44 ércbányával ? — Hol Tannak még „fehér foltok ?M — Geológusaink hazai és külföldi sikerei Évek óta gyakran hal­lunk hírt arról, hogy ha­zánk különböző vidékein új ásványi nyersanyag- források után kutatnak és ennek eredményeként mind több helyen tárnak fel ásványi nyersanyag­kincseket; szénhidrogéne­ket (kőolajat-földgázt), sze­net, különféle színesércet (bauxitot, ólmot, cinket, re­zet) és más ásványi anya­gokat. Felkerestük Morvái Gusztáv elvtársat, a Köz­ponti Földtani Hivatal el­nökhelyettesét, hogy tájé­koztatást jukról. kérjünk rnunká­Baranyi László, a szolnoki Szigligeti Szín­ház színművésze ismét új „szerep”-ben lé­pett közönség elé, az Árkád irodalmi kávé­ház kedd esti műsorában, mint előadóművész mutatkozott be. Önálló estjén szatirikus verseket, pamfleteket, pantomim-jeleneteket adott elő nagy sikerrel. A képen A kocka című pantomim-j elenetben látható a művész. A, Kurljandsahij, A, Hajít Egy fedél alatt Ma reggel, ahogy kijöttem a für­dőszobából, véletlenül összetalál­koztam apámmal. — Misenyka! — örült meg apám —, szervusz, fiam! összecsókölóztunk. Apámat már régen nem láttam. Lehet már egy éve is. Az is lehet, hogy már több. Hogy mik nem történnek! Nagyon elfoglalt emberek vagyunk. Én épí­tészmérnök vagyok, ő meg színész. Apámnak állandóan próbái, meg előadásai vannak. Persze, nekem is éppen elegendő dolgom akad; hol értekezlet, hol gyűlés van, máskor meg az új módszereket dolgozzuk fel szemináriumi formában, A fali­újságot is én szerkesztem, meg a falujárás szervezése is az én dol­gom. — Na, hogy vagy? — kérdezte apám, — Hogy megy a tanulás, mi újság az egyetemen? — Köszönöm — feleltem —, min­den rendben van. Ugyanis még a tavaszon befejeztem. — Mit beszélsz? — csodálkozott apám. — Na, remek fickó vagy gratulálok! Kinyílt a szobaajtó és Szásenyka lépett ki a folyosóra. — Hát ez, miféle lány — kér­dezte apám. — Ez? Hát az én kislányom, a Szásenyka. — Hogyhogy, nősülésre is vob időd? ~~ Persze, még az egyetemen. — Szép dolog, mondhatom! Még a feleségeddel sem ismertettél meg. — Hogy ismertesselek meg vele? Hisz alig van idehaza. Ö ugyanis orvos. Nappal a kerületet járja, este meg a növértanfolyamot ve­zeti. — Na, és ma? Vagy vasárnap is dolgoztatod? — Nem, vasárnap nem dolgozik. Vasárnaponként továbbképzésre jár. — Szomorú — sóhajtott apám. — Szerettem volna szemügyre venni• Aztán, miféle a feleséged? — Hát, hogy is mondjam... Olyan középtermetű..., nem, valamivel magasabb a középtermetűnél. Kék szeme van..., nem, inkább barna... A haja meg... Milyen haja is van?... Elfelejtettem... — Szép kis férj vagy, mondha­tom! — Te könnyem beszélsz. Év meg- az esküvő után jó, ha összesen há­romszor láttam. — Tge-een, ott tartunk, hogy nem tudod, hogy néz ki a feleséged? — Miért ne tudnám? Van róla fényképem. Ha elfelejtem — rög­vest előveszem. — Na, mutasd... Óh! Hiszen ón ismerem ezt a kislányt. Ügy ké’ hete a folyosót mosta. Még azt hit­tem, anyád fogadta fel. Pénzt is kínáltam neki, 6 meg megsértődött — Miért nem kérdezted meg anyától? — Azt hiszed, anyád tudja, hogy megnősültél? — Gondolom, tudja — feléltem bizonytalanul. — Hagytam neki egy cédulát. — Céduláit? Személyesen nem tud­tad megmondani? — Hogy tudtam volna? Hol a boltban, hol a Patyolatban van, hol meg a klubban ügyeleteskedik. — Én is elfelejtettem már anyá­dat — mondta apám szomorúan. — Te mikor láttad utoljára? — Mikor is? Úgy egy hónapja lehet. — És, hogy nézett ki, megörege­dett? — őszintén szólva, nem vettem észre. Jöttem fel a liften, ő meg a kosaraival loholt lefelé. — Papa — sírt fel Szásenyka —, pipilni kell! Hoztam az éjjelit... — Idefigyelj — szóit apám —, mi­féle kislány ez? Hiszen ez szabályos fiú. — Honnan tudjam? Égész héten az óvodában van. Csak vasárnapra jön haza. Az óra tizet ütött. Apám össze­rezzent. — Már tíz óra?! Elkések a pró­báról. — Tíz? Nekem meg ma van e munlcabiztonsági. vizsgám. — Na, eredj — mondta apám. — Isten veled — válaszoltam. — Te, ha van valami, írj. — Ha látod a feleségedet, üd­vözlöm. — Te meg az anyámat csókold meg helyettem. S azután elváltunk; kiki ment út­jára. Mégiscsak jó volt találkozni szülőapámmal. Egy gondolat azon­ban mégsem, hagy nyugodni: vajon csakugyan az apám volt. az a férfi' Vagy az is lehet, hogy a nagyapám­mal társalogtam?!... Molnár Sándor fordítása — Mivel foglalkoznak a Központi Földtani Hivatal dolgozói és munkájuk ho­gyan szolgálja a hazánk­ban folyó gazdasági építő­munkát? — Elsősorban szakfel­ügyeletet gyakorol az or­szágban folyó minden irá­nyú földtani tevékenység felett. összehangolja a különböző ásványi nyers­anyagtelepek felderítését, megismerését szolgáló föld­tani kutatásokat. Irányítja az ásványi nyersanyagkészletek, s évente elkészíti az ország ásványvagyon mérlegét A bányászati beruházások előkészítésében hatósági jogkörrel rendelkezik, vagyis az iparágak a Hi­vatal mellett működő Or­szágos Ásványvagyon Bi­zottság által jóváhagyott készletek alapján kiadott nyilatkozat birtokában kezdhetik meg a beruhá­zás megvalósítását. — Minden iparág — pél­dául a kőolajbányászat, szénbányászat, ércbányá­szat, építőanyagipar stb. — készít földtani kutatási tervet, amit a Központi Földtani Hivatal és a Földtani Tanács vélemé­nye alapján terjesztünk a Minisztertanács elé. A Hi­vatal felderítő jellegű földtani kutatásra éven­ként nagyobb összeget fordít és ennek a felhasz­nálására perspektivikus kutatási tervet állít össze. Ha "az énnek alapján vég­zett munka sikerrel jár, akkor javasolja az illeté­kes iparágnak, a kutatás folytatását. — Többször hallottuk, hogy hazánkban még van­nak geológiailag felderítet­len, ú. n. „fehér foltok". Hol találhatók ezek, s milyen feladatokat rónak a Központi Földtani Hi­vatal dolgozóira? — Általában az ország minden táján volt már földtani kutatás, mégis vannak még „fehér fol­tok”, tehát még részlete­sen nem ismert területek, amelyek — pozitív és ne­gatív értelemben — „meg­lepetést” ígérnek. Ilyen a Cserhát (a Bükk-hegység keleti oldalán), a Mecsek— Villányi-hegység közötti rész, a Vértes és Velencei­hegység és a Mecsek—Ba­laton közötti terület. A recski ércbánya hazánk egyik legrégibb színesére lelőhelye. Évek óta úgy látszott, hogy már kime­rült, ezért többször szó esett a bánya bezárásáról. Az újabb kutatások azon­ban biztató ércnyomokat mutattak ki, s így a jö­vőben remény van arra. hogv a bánya nemcsak továb él, de jelentősen fej­lődni is fog. — Milyen ásványkincse­ket fedeztek fel, s mi után kutatnak jelenleg? — Az utóbbi tíz év föld­tani kutatásainak egyik legjelentősebb eredménye a hajdúszoboszlói hatalmas földgázvagyon. a szanki, az üllésl. az algyői kőolajtele­pek feltárása volt. A Sze­gedi-medencében .és Tisza- süllyedék területén továb­bi eredmények várhatók. A „fehér főitől^” kellemes meglepetéseinek egyik ki­emelkedő példája volt a Szegedi-medence. A sajtó ezt írta akkor: az egyik termelőszövetkezet számá­ra mélyített vízkutató fú­rásból kőolaj és földgáz tört fel. A kőolajkutató geológusok számára ez nem volt teljesen váratlan. hiszen a területen mélyí­tett kutak már régóta „gyanús” földgáznyomokat és a geofizikai mérések kedvező szerkezeti alaku­latokat mutattak ki. Az orosházi mezőben, vala­mint a battonya-puszta- földvári területen ugyan­csak jelentős mennyiségű szénhidrogént sikerült fel­tárni. — Jelentős eredménynek számít a gyöngyösoroszi színesércbánya vagyonának és a Mátra-hegység színes- érckutatási lehetőségének növelése. Fenyőfőn nagy vastagságú bauxittelepeket harántoltak a kutatók és Székesfehérvártól északra is jelentősen nőtt a pro­duktív bauxitterület. — Szép eredményt ho­zott Bükkalján a lignitku­tatás is. Itt több éve tart a munka, s nagy felszín­közeli lignitvagyont talál­tunk. A kutatást tovább folytatjuk. Vas megye nyu­gati részén is három éven át több száz fúrást mélyí­tettünk és jelentős lignit­vagyonra bukkantunk. — A harmadik ötéves tervben ugyancsak szá­mos kutatási program végrehajtása szerepel. El­sősorban a Tiszai-süllyedek területén, a Szegedi-me­dencében, a Tiszántúlon és a Dráva-medencében to­vább folytatjuk a szénhid­rogének kutatását, Bükk- ábrány környékén, továb­bá a Bükk és a Mátra- hegység déli szegélyén a lignitkutatást, Mány-Csor- dakút területén — a tata­bányai szénmedencétől ke- letre — a barna szén ku­tatását. Somogy megyében a Balaton déli részétől Kaposvárig húzódó terület kutatása ugyancsak szere­pel a programban, mint feltáratlan „szűz” terület. — Vannak persze olyan vidékek is, ahoi ugyan je­lentős ásványi anyagokra leltünk, de — legalábbis egyelőre — nem javasol­juk kiaknázását azért, mert gazdaságtalan. — Az olvasók jó érzés­sel értesültek eddig is a magyar geológusok, kuta­tók külföldi eredményei­ről. Jelenleg melyik orszá­gokban és mit kutatnak, s a tervek szerint hová men­nék a következő ötéves terv időszakában? — A magyar geológusok több, gazdaságilag vagy a geológiai kutatásban még kevésbé fejlett országban végeztek és végeznek sike­res földtani munkát. így a Mongol Népköztársaságban hét éve folyik eredményes vízkutatás. Ugyanitt 1966- tól komplex földtani tér­képezést kezdenek geológu­saink és geofizikusaink há­roméves- program kereté­ben. — Indiában is voltak már magyar geológusok, és le­hetséges, hogy rövidesen ismét indulnak bauxit vagy más ásványi nyers­anyag kutatására. Voltak és a tervek szerint a jövő ­ben is mennek magyar geológusok, geofizikusok, fúrósok Afrikába. Guineá­ban vizet és bauxitot. a Mali Köztársaságban sót és vizet tártak fel, Kubában az ásványi nyersanyagok felmérésében segítenek Kutatóink közül már ed­dig is többen kaptak kül­országban elismerő okle­velet., jutalmat vagy ki­tüntetést eredményes mun­kájukért. Reméljük, hogy az elkövetkezendő években tevékenységükkel tovább gyarapítják a magya i* földtani kutatók hírnevét hazánk nemzetközi tefcir, félyét. N. S.

Next

/
Thumbnails
Contents