Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-28 / 305. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. december 28 VIETNAM Az amerikaiak megszegték a tűzszünetet Tiltakozás a mérgez«» gázok miatt A hadszíntér az USA gyakorlótere A VNA, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság hírügynöksége — mint a nyugati hírügynökségek je­lentik — egy hétfőn kiadott nyilatkozatban rámutat, hogy az amerikai csapatok megszegték a karácsonyi tűzszünetet, nem tartották meg ígéretüket. A VNA idézi az AP amerikai hír- ügynökség december 25-i jelentését, továbbá saigoni amerikai katonai szóvivők közlését, amelyek az ame­rikai katonáknak a kará­csonyi ünnepek alatt vég­rehajtott katonai művele­teiről számoltak be. íme így fest a valóságban az amerikai agresszorok „bé­kés szándéka” és a tűz- szünetd parancs tiszteletben tartása. Ezek megfontolt hadicselekedetek voltak, amelyeket semmiképpen sem lehet hírközlési kése­delemmel magyarázni, hi­szen ismeretes, hogy az amerikai csapatok a leg­tökéletesebb hírközlési be­rendezésekkel vannak fel­szerelve — hangsúlyozza a nyilatkozat, amely végül rámutat, hogy az ameri­kaiak aljas cselekedeteik igazolására utasították sai- goni lakájaikat, terjessze­nek olyan híreket, misze­rint „a tűzszünet ideje alatt a Viet Cong által kez­deményezett harci cselek­ményekre került sor el­szigetelt őrállásoknál és a falvakban... A VDK külügyminiszté­riuma a hanoi rádió által vasárnap felolvasott nyilat­kozatában tiltakozott az el­len, hogy az Egyesült Ál­lamok mérgező vegyi anya­gokat és mérgesgázokat használ a vietnami hábo­rúban. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy az amerikai repülőgépekről leszórt mér­gező vegyi anyagok sok ember halálát okozták Dél- Vietnamban, ezreket fer­tőztek meg és az érintett területeken tönkretették a termést. A nyilatkozat fel­szólítja az amerikai kor­mányt, hogy szüntesse be agresszióját és tartsa tisz­teletben a Vietnamra vo­natkozó 1954, évi genfi megállapodásokat. Saigon A Reuter közlése szerint vasárnap a legfontosabb ütközet a Nha Trang légi- támaszpont közelében zaj­lott le, ahol a hazafias erők rajtaütöttek a tábort őrző amerikai katonákon. A harcban 18 amerikai ka­tona és egy dél-vietnami milicista megsebesült. A hazafias erők Dél- Vietnam déli részén, Nga Ba Ninh katonai tábor köz­vetlen közelében is harcba keveredtek a dél-vietnami zsoldoscsapatokkal és 17 milicistát megöltek. Hétfőn a kora reggeli órákban Sa Dec városban Saigontól délre a gerillák által elhelyezett bomba robbant a dél-vietnami kormánycsapatok szállásán. A robbanás 14 . személyt megölt, 42-t megsebesített. A dél-vietnamiak szállása közelében egy amerikai ka­tonai telep is van, de an­nak lakói között sebesülés nem történt. Az AFP saigoni körök­ben szerzett értesülést kö­zöl, amely szerint ameri­kai vagy vietnami gépek — az előző két naphoz hasonlóan — hétfőn sem intéztek bombatámadást a 17. szélességi körtől észak­ra. Az amerikai légierő saigoni vezérkaránál nem voltak hajlandók hivatalos magyarázatot adni a bom­batámadások szünetéről, csak arra utaltak, hogy utasításaikat naponta kap­ják közvetlenül Washing­tonból. A harci helyzetről egyéb­ként teljesen ellentmondó hírek érkeznek. Az AFP egy órán belül leadott két jelentése közül az egyik kiemeli a dél-vietnami szárazföldi és légi katonai tevékenység újbóli megin­dulását, a második saigoni amerikai főhadiszállásról szerzett értesülés alapján azt írja, hogy Dél-Vietnam különböző övezeteiben a karácsonyi tűzszünetet kö­vei» incidensek után úgy látszik ismét nyugalom uralkodik. A moszkvai Trud meg­szólaltatja Korsunov tá­bornokot és Ivanov első­osztályú kapitányt, szovjet katonai szakértőket, akik a Vietnamban bevetett amerikai haditechnikát jel* lemzik. Hangsúlyozzák, hogy Washington a viet­nami háborút „kisháború- nak” nevezi, de próbának tekinti nagyobb fegyveres összetűzésekhez. Vietnam amerikai gyakorlótér lett, ahol kipróbálják az új fegyvereket, továbbfejlesz­tik azok taktikai felhasz­nálását. Korsunov tábornok rá­mutat, hogy a B 52-es atombombázókat, amelyek új változata már 30 tonna hagyományos bombaterhet vihet magával, az ameri­kaiak csak Dél-Vietnam- ban vetik be, a VDK bombázására még nem hasz­nálják. A csendes-óceáni övezet­ben az amerikai taktikai repülőgépek száma az év eleje óta 400-ról 700-ra emelkedett. Megl al álható itt az újtípusú F—4-es va­dászgép 18 000 méteres „plafonnal”, a hírhedt F— 105-ös, valamint a több­rendeltetésű C—47-es. Korsunov elmondja, hogy a szőnyegbombázás mellett az amerikaiak gyakorta használják harcirepülőgé­peik hatcsövű fedélzeti gép­ágyúit, valamint a „levegő­föld” osztályhoz tartozó irányított lövedékeket. Dél- Vietnamban megjelent az amerikaiak egyik mozgó légihadosztálya, amely ki­lenc zászlóaljból áll, mint­egy 500 helikopterrel és repülőgéppel. A szovjet tá­bornok azt a légihadosz­tályt „repülő csendőrség­nek” nevezi. Ivanov elsőosztályú kapi­tány arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy az ameri­kaiak a vietnami vizekre vezényelték a világ leg­nagyobb hadihajóját, az Enterprise-t. Ez az atom­meghajtású repülőgéphor- dozó 85 000 tonna vízkiszo- rítású, hossza 330 méter. Mintegy száz harcigépet visz magával, amelyek na­ponta 100—140 bevetésen vesznek részt. A szovjet tengerészeti szakértő szerint januárban még egy atomhajtású ame­rikai hadiba érkezik viet- nami vizekre. Kényszerleszállás — hídra Az Egyesült Államok New Yersey államában de­cember 26-án egy kis kétüléses sportrepülőgép Fort Lee városban kényszerleszállást végzett a folyó fe­lett átívelő közúti hídon. A gép megsérült, két uta­sa megsebesült. A képen: a gép roncsai; Közületek és magánfogyasztók részére Nagy választékban NITÁCSÖÁGY ~ZÖG VASÁGY, — CSÖSOD- RONY ÉS GYÖNGYSODRONY ÁGYBETÉT a BACS és SZOLNOK MEGYEI VASBOLTOKBAN. Nagybani eladás: A Bács—Szolnok megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat bajai, kecs­keméti és szolnoki telepein. Közületek az 1966. évi igényüket a fentiekre folyó hó 30-ig közöljék a nagykereskedelemmel: Kecs­kemét, Halasi út 12. szám. Az első Szolnoki Hulladékfeldolgozó Ktsz ve­zetősége és tagsága mély megrendüléssel tudatja, hogy Kovács György­ei Ktsz elnöke folyó hó 26-án vártlanul elhunyt. Temetése folyó hó 29-én délután 14 órakor a jászberényi temetőben lesz megtartva­Határincldexisek Berlinben Mindenfelől HAVANNA: Eddig 31 ország küldött­sége érkezett meg a kubai fővárosba az ázsiai, afri­kai és latin-amerikai né­pek első szolidaritási ér­tekezletére, amelyet január 3-án nyitnak meg Havan­nában. KAIRÓ: Mintegy húszmillió fo­gamzásgátló-pasztillát im­portálnak az Egyesült Arab Köztársaságba a szü­letésszabályozási program keretében. NEW YORK: Több mint 8000 New York-i szállítómunkás új­év napján béremelésért sztrájkot kezd. COTONOU: Chrisophe Soglo, a had­sereg támogatásával de­cember 22-én hatalomra került Dahomey államfő első sajtóértekezletén ki­jelentette, a hadsereg csupán azért avatkozott az eseményekbe, hogy vé­get vessen annak a rend­szernek, amelyet a külde­tésükről megfeledkezett és a hatalomért egymással torzsalkodó emberek ala­kítottak ki. BUENOS AIRES: Az energiaszolgáltató há­lózatban bekövetkezett műszaki hiba következté­ben Buenos Aires és az annak 80 kilométer suga­rú körzetében fekvő hely­ségek vasárnap több órán keresztül villany és víz nélkül maradtak. Az áram­szünet miatt leállt a köz­lekedés, a rádió- és tele­vízió állomások megszün­tették adásukat, nem je­lentek meg az esti lapok. Az áramszünet mintegy tízmillió embert érintett. Karácsony első napján 83 251, második napján pe­dig 77162 nyugatberlini lakos kereste fel az NDK fővárosában élő rokonait. A december 27-i látoga­tókkal együtt az új Passi- erschein-egyezmény végre­hajtásának kezdete (de­cember 18) óta immár több mint 450 000 nyugat­berlini járt a demokra­tikus Berlinben. A berliniek karácsonyi ünnepét több határincidens rontotta meg: nyugat-ber­lini területről december 22-én és 23-án kísérelték meg a határvonal megsér­tését, majd december 25- ről december 26-ra virra­dóra a nyugatnémetek szá­mára fenntartott. Heinrich Heine strassei átkelőhe­lyen történt súlyos pro­vokáció.' Itt két nyugatné­met polgár egy NDK-beli gépjárművel, amelyben rajtuk kívül még két NDK-beli állampolgár ült, erőszakos határáttörést kí­sérelt meg. Az NDK határ­őrei a határ sérthetetlen­ségének biztosítására fegy­verüket használták. Az egyik határsértőnek sebe­sülten sikerült nyugat-ber­lini területre jutnia és ott kórházba szállítás köz­ben belehalt sérüléseibe. Űrhajós felvétel egy szigetről Most bocsátották a sajtó rendelkezésére azt a ..épet, amely az Indiai-óceánban fekvő Socotra-szi- getet ábrázolja. A felvételt James Lövell, a „Gemi­ni—7” űrhajó egyik utasa készítette az űrrepülés idején. Okok és okozatok Széleskörű nemzetközi visszhangjuk van azoknak a leleplezéseknek, amelyeket Josué de Castro brazil szerző előbb Az éhség földrajza, majd jelenleg Az éhező Brazília című köteteiben tárt a világ Köz­vélemény elé. Josué de Castro adatai hite­lesek, minden leírt sora dokumentált tény s a szakértők népes tábora ellenőrzött. Maga Castro idézi, például, George Soule, David Efron és Norman T. Ness adatait. Ezek a szerzők a következőkben foglalták össze a délamerikai kontinens helyzetére vonatkozó nézeteiket: A latin-amerikai helyzet reális vizsgá­lata a háború utáni időszak egyik legsür­gősebb feladata lett. Fontosnak, sőt elen­gedhetetlennek tartjuk, hogy az itt élő né­pek részt vegyenek a világ újjáépítésében. A kérdés csak az, hogy hogyan tegyük lehetővé számukra ezt a részvételt? Milyen hasonlóságok léteznek ezek között az or­szágok között? Az alábbi megállapítások segítségünkre lehetnek, hogy jobban meg­értsük helyzetüket: Latin-Ameri ka lakosságának kéthar­mada vagy még ennél is nagyobb része, hiányosan táplálkozik, az egyes vidékek lakossága pedig az abszolút éhezés viszo­nyai között él. A lakosság nagy része elég­telenül táplálkozik, szegényesen öltözködik és lakásviszonyai rosszak. Latin-Amerika országainak többségé­ben a lakosság háromnegyed része anal­fabéta; a többiben az analfabéták aránya húsz és hatvan százalék között mozog. La­tin-Amerika lakosságának mintegy a fele szenved fertőző vagy hiánybetegségben és kétharmada nem részesül szociális juttatá­sokban. A munkaképes lakosságnak majd­nem egyharmadát — főként az indián munkások millióit — még mindig telje­sen kirekesztik a latinamerika közösségek gazdasági, társadalmi és kulturális életé­ből. Az indián munkás vásárlóereje sok helyen rendkívül alacsony, csaknem a nullával egyenlő. Mexikó kivételével az indiánokat politikailag a másodrendű ál­lampolgárok kategóriájába sorolják. Latin-Amerika népességének kétharma­da félfeudális munkaviszonyok között él. Megdöbbentően magas a földnélküli parasz­tok száma. A földnélküli parasztok alkotják a mezőgazdasági népesség óriási többsé­gét. A mező- és erdőgazdaságok, valamint az állattenyésztő gazdaságok kétharmad része — ha ugyan nem több — az adott országok földbirtokos kisebbségének, illetve külföldi társaságoknak a tulajdo­nában van, vagy ezek ellenőrzése alatt áll. Latin-Amerika kitermelő iparának nagy része külföldi társaságok tulajdoná­ban van vagy ellenőrzésük alatt áll. A külföldi társaságok a latinamerikai orszá­gokban szerzett jövedelmek jelentős ré­szét kivonják ezekből az országokból. A termelőüzemek és a kereskedelmi válla­latok nagyobb részét is a külföldi tőke el­lenőrzi. kívülről. E földrész néptömegeinek életfelté­teleit az teszi különösen bizonytalanná, hogy a külföldi piacok ingadozásaitól füg­genek. A kitermelő ipar egyoldalú fejlesz­tése, illetve a „csemegeféleségek” — kávé, cukor, kakaó, banán stb. — monokultú­rája, ami sokkal inkább szolgálja a kül­földi fogyasztást, sem mint a belföldi szükségletek kielégítését, Latin-Amerika több országát sodorta a gazdasági össze­omlás szélére. Valamennyi latinamerikai ország bél­és külkereskedelme kezdetleges állapotban van. Egyazon országok különböző vidékei és a kontinens országai között nincs meg a gazdasági kiegyenlítődés. A kereskedel­mi csere lehetőségei a latinamerikai orszá. gok között ugyanolyan korlátozottak, mint a 16-ik században voltak, amikor Spanyol- ország a sevillai Cámara de Contratos (kereskedelmi kamara) útján megtiltotta latinamerikai gyarmatainak, hogy egy­mással kereskedjenek. Ily módon a la­tinamerikai országok egymásközötti ke­reskedelmi forgalma alig éri el Latin- Amerika egész kereskedelmének 7 száza­lékát. E kontinens gazdaságának félgyarma­ti struktúrája szállítási eszközeiben is tükröződik. A vasútvonalakat és a tengeri hajózást elsősorban arra használják, hogy a nyersanyagokat az országok belsejéből a kikötőkbe szállítsák, s onnan külföldre vigyék. A közlekedés csak alkalomadtán szolgálja a belkereskedelmi forgalmat. A szállítási eszközök és a közlekedési út­vonalak elégtelensége az egyik legfőbb oka a Latin-Amerikán belüli kereskede­lem nem kielégítő színvonalának. Kolumbia Argentína, Brazília és Uru­guay kivételével a dolgozó, illetve fizetés­ből élő lakosok százalékos aránya az össz­lakossághoz viszonyítva sokkal alacso­nyabb — nem egészen 31 százalék —. mint az USA-ban, vagy Európában. A munkanélküliek magas aránya súlyos ter­het ró a lakosság termelőmunkával fog­lalkozó részére. Mindezen felül, a latin- amerikai dolgozók munkaképessége lénye­gesen alatta marad az európainak vagy az északamerikainak a már említett okok — a hiányos táplálkozás, a tudatlanság és a megfelelő munkaeszközök hiánya — miatt. Döbbenetes kép ez, amelynek isme­rete világossá teszi mindama problémák alapját, amelyek a mai Latin-Amerikát a nyugtalan kontinensé teszik, s amelyben a társadalmi feszültség megközelítette az elviselhetőség végső határát.

Next

/
Thumbnails
Contents