Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-23 / 302. szám
1965. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Kossuth Könyvkiadó hírei A téli könyvvásárra a Kossuth Könyvkiadó is jól felkészült, sok változatos tematikájú kötetet jelentetett meg. A legutóbbi kiadványok között láttuk s Pártmunkás zsebnaptár 1966-ot. Sokan ismerik és szeretik ezt a zsebnaptárt, mert a naptárrészen kívüi értékes adatok is találhatók benne, amit a pártmunkások kitűnően felhasználhatnak a gyakorlati munkában. Paál Ferenc: Ausztria című könyve a szomszédos Ausztriába vezeti el az olvasót. A szerző a kitűnő, ismert publicista hosszabb . ideje foglalkozik az ország tanulmányozásával, figyelemmel kíséri a háború utáni helyzet alakulását, a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kibontakozását. Az ellentmondásokkal terhes osztrák élet bemutatására törekszik Paál Ferenc, aki sok személyes kapcsolat tapasztalatából is igyekezett közelebbről megismerkedni az ottani viszonyokkal. A politikai és gazdasági kérdések mellett tájékoztatja az olvasót a kulturális életről, a különféle szellemi áramlatok kibontakozásáról Rühle: Hatmillíiárd ember kenyere a modern európai nagyvárosok dolgozói, akik zsúfolt, de fűtött, gyors járműveken, esetleg saját kocsijukon mennek naponta munkába, egészséges munkahelyeken dolgoznak, szépen berendezett lakásba térnek haza, hogy kényelmesen, családi körben töltsék szabadidejüket, szórakozzanak, olvassanak, szinte el sem tudják képzelni, hogy a világnak ma még több mint a fele éhezik. Vajon miért? Hát nem tudja a föld eltartani mintegy hárommilliárdnyi lakosát? És mi lesz alig harminc-negyven év múlva? Hiszen a tudósok kiszámították, hogy a század végére a föld népessége eléri a hatmilliárdot. Ezzel a problémával foglalkozik a könyv és bebizonyítja, hogy Földünk olyan mérhetetlenül gazdag, hogy még sokkal több embert is el tud tartani, s ragyogó jövő vár az emberiségre, de csak akkor, ha meg tudja őrizni a békét, a tudását, ismereteit, tehetségét, a békés alkotómunka szolgálatába állítja — erről szól Rühle könyve. Albert Ducroq: Az anyag regénye című művében arra vállalkozott, hogy jó tudományos alapokra építve valóban népszerűén vázolja azt az utat, amelyet az anyag az elemi részecske állapotából a természetben uralkodó erők hatására egészen az élő anyagig megtesz. Huszár Tibor: Ei'kölcs és társadalom című tanulmányában elemzi az erkölcs fogalmának marxista értelmezését. Foglalkozik az erkölcs keletkezésével, az erkölcs biológiai előzményeivel és társadalmi feltételeivel. A szocialista erkölcs kérdéseit tárgyaló fejezet jelentős része a könyvnek. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például milyen módszerrel közelíthetjük meg napjaink erkölcsi valóságát, hogyan építsük rá etikai kutatásainkat a valóságosan létező társadalmi kapcsolatokra? Rajz üf űvészetü nk reprodukciókon Egy szép és hasznos képzőművészeti kiállításra szeretnénk felhívni a színház- látogatók figyelmét. A szolnoki Damjanich Múzeum immár hagyományosan — rendszeres időszakonként kiállításokat rendez a színház előcsarnokában. Ezúttal a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat anyagát mutatják be, a Magyar rajzművészet, című kiállításon Pataky Dénes hasonló című könyve illusztrációinak felhasználásával. A kis tárlat művészettörténeti áttekintést is nyújt a nézőnek, hiszen bemutatja rajzművészetünk középkori emlékeitől egész jelenkori alakulásáig e kifejező művé- eredeti művek hatását, sőt szeti ág változásait, önálló grafikai lapok és rajzvázlatok egyaránt szerepelnek a kiállításon. A fejlett nyomdatechnika révén a bemutatott reprodukciók megközelítik az a fekete-fehér képek esetében tökéletesen vissza is adják azt. A grafika, a rajz műfaji sajátságánál fogva közvetlenebb elevenséggel reagál a külső világ változásaira, mint az úgynevezett nagy művészetek. Ebből következően sok tekintetben izgalmasabb, pezsgőbb világ tárul a képekről a néző elé, mint egy hasonló jellegű retrospektív festészeti kiállításon. Kahana Mózes a több évtizedes külföldi tartózkodás után nemrégiben hazatért író könyve, a Bihar- vári taktika első ízben 1932-ben jelent meg Moszkvában magyar nyelven. A regény 1922 őszén játszódik Románia nyugati határán az egyik nagyobb városban. Izgalmas, kalandos történet keretében ismerkedik meg az olvasó sok-sok igaz emberrel és sok áldozatos jellemmel. Vojkunszkij—Lukondjanov A fekete oszlop című regény cselekménye a következő egy-két évtizedben játszódik. Egy rövidzárlat következtében a Földön minden test elveszíti mágneses tulajdonságát, nincs lehetőség villamosenergiatermelésre, nagy veszélyek fenyegetik az emberiséget Végül sok kísérletezés után sikerül a tudósoknak kidolgozni egy olyan tervet, amelynek végrehajtásával megmenthetik az emberiséget, — erről szól a fantasztikus regény. Stefán Heym regénye Sasok és griffmadarak, szá2 év előttre viszi vissza az olvasót egy véletlen folytán, amely az író kezébe juttatja elfeledett őse írásait. Aba Iván történelmi tárgyú regénye A honáruló az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc időszakában játszódik le. A tanulságos és romantikus pályájú regónyhős naplóvallomása, hazafias és anti- klerikális pátoszával az emberi helytállás szép példájával nyeri el az olvasók rokonszenvét IRODALMI SZÍNPAD MEZŐI ÚRON A mezőtúri Teleky Blanka gimnáziumban a közelmúltban alakult újjá az irodalmi színpad, s tegnapelőtt este „Humor az irodalomban” — címmel tartotta bemutatkozó előadását A produkció sikere Horváth Károlyné tanárnő, az irodalmi színpad vezetőjének jó munkáját dicséri. Bár a műsor helyenként nem volt eléggé gördülékeny, s a szereplők előadásmódja között is minőségi különbségek voltak, az irodalmi színpad bemutatkozása további sikerekkel kecsegtet. Ebből a gárdából egy kis szelekcióval igen jó együttest lehet kialakítani, — érdemes vele foglalkozni. É meggondolásból kiindulva csak helyeselni lehet azt a tervet, hogy a felsőfokú technikummal együttműködve készülnek fel a Jászsági Napokra, idejében munkálkodva a siker érdekében. Műsoraik színvonalasabbá tételét szolgálja az is, hogy rendszeresen tartják a kapcsolatot a budapesti Irodalmi Színpaddal, esetenként többen felmennek Pestre megnézni annak műsorát. 4 Magyar Fen Club közgyűlése Szerdán este a Kossuth Klubban tartotta meg ez- évi közgyűlését a Magyar Pen Club. Tímár György titkár beszámolt az elmúlt közgyűlés — 1964 december — óta eltelt időszak munkájáról. A beszámoló után Hegedűs Géza, a Pen 33, bledi kongresszusának irodalmi vitájáról, Hubay Miklós pedig a nemzetközi Pen avignoni konferenciájáról tájékoztatta a jelenlévőket, majd vita következett. Bolgár népművelési szakember a megyében A magyar—bolgár kulturális egyezmény keretében érkezett kedden Szolnok megyébe — néhány napos budapesti tartózkodás után — Kosztov Sztamo, a Bolgár Népművészeti Intézel szervezési osztályának vezetője, hogy tanulmányozza a különböző népművelési intézményeinket. A bolgár vendég kedden a megyei tanács népművelési szakembereivel folytatott egésznapos tanácskozást, majd megtekintette a szolnoki Damjanich Múzeumot és a Verseghy könyvtárat. Szerdán a törökszentmiklósi művelődési házat látogatta, — ma pedig a Ságvári Endre megyei művelődési házat látogatja meg, hogy megismerkedjék tevékenységükkel, a néművelésben betöltött szerepükkel. Képek a jászberényi temítőképzőbol £ ■ Irmáit Nándor II. éves hallgató gyakorló tanítást tart az első osztályosoknak A kollégium a közelmúltban vette fel Zirzen Janka nevét. — Ebből az alkalomból állandó kiállítást rendeztek névadójuk emlékére Villáminterjú — megjegyzéssel A Ságvári Endre megyei művelődési ház igen tartalmasnak ígérkező komplex művészeti sorozatot indított novemberben, amelyet a szolnoki szocialista brigá dóknak ajánlott. Az előadások iránt nagy érdeklődés támadt, több mint hatszáz bérleted adtak el. December 20-án (hétfőn) a második estre került sor. Az előadás végén a közönség soraiból szólítottunk meg két résztvevőt: mi a véleményük a komplex sorozatról? O. F., a martfűi Tisza Cipőgyár géplakatosa, az ottani irodalmi színpad tagja: — Jó kezdeményezésnek ígérkezik, de kár, hogy a kitűzött programtól már másodjára el kellett térni. (Kolozsvári-Grand- pierre Emil, s Váczi Mihály nem jött al.) — Hogy tetszett a mostani rendezvény? — Én a verset és prózát egyaránt szoktam előadni az irodalmi színpadon. Legfontosabb követelménynek tartom, hogy jól ismerjük a szöveget. Most többször az volt az érzésem, hogy egyik-másik előadóművész adós maradt ezzel. Kár. mert a versek és prózai írások tetszettek, őszinte, társadalmi problémákat tártak fel. Meggyes László festészetét szeretem, de egy kicsit zsúfoltnak tartom ezt a kiállítást. T. I., a martfűi Tisza Cipőgyár gépírója, az irodalmi színpad tagja: — Őszintén szólva, a komoly zenét nem igen szeretem, de így az irodalmi műsorban két szavalat között szíveset) hallgattam meg a komoly darabokat. Nem fárasztott, hanem felüdített és utána nagyobb figyelemmel kísérhettem a költeményeket. Mindegyik előadást meg akarom nézni, mint műkedvelő színjátszó is biztosan sokat tanulhatok majd belőlük ☆ És amit nem lehet megjegyzés nélkül hagyni. Egy sajnálatos körülmény megzavarta az est hangulatát. Egy órahosszat vártunk a meghívott művészekre ugyanis a köd, a rossz közlekedési viszonyok miatt fél hét helyett, fél nyolcra érkeztek meg. Nem szabad így visszaélni a közönség — több mint háromszáz ember — türelmével, mert jóllehet a nagy többség kitartott, de az est hangulata csorbát szenvedett. Nem lehetett volna ? műsorszámokat úgy átcsoportosítani szükség törvényt bont —, hogy előbb halljuk a költeményeket, a prózát, a Szigligeti Színház művészeinek tolmácsolásában? S végülis mindez elkerülhető lett volna, ha a meghívott vendégek egy-két órával több időt terveztek volna a szolnoki itt tartózkodásukra. Az eddigi két előadás megtekintése után az a véleményünk, hogy a műsor szerkesztésében nem érvényesül a komo- iex jelleg. A képzőművészet, zene. irodalom nem kapcsolódik itt össze komplex módon — sem tematikailag, sem eszmei, sem stílus szempontból — hacsak az egymásutániságot nem értelmezzük komplexitásnak. így nem új ötlet ez a kezdeményezés, az ilyen jellegű „vegyes műsorokat” már megszoktuk, ismerjük, csak nem neveztük eddig komplex-sorozatnak mert ez így nem is az. M. A.
