Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-22 / 301. szám

1965. december 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 t 9 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Csúcsforgalom idején közlekedik a rövidebh vonat Szórakozás helyett, hosszúság Filmszínházunk a „Szerelmes bi­ciklisták” című új magyar filmet ve­títette. A nagy érdeklődésre való tekintettel már vasárnap meg­váltottuk a jegyet a hétfő esti elő­adásra. Tíz perc­cel az előadás megkezdése előtt akartuk elfoglalni helyünket, de an­nak már volt gazdája. Diákok ültek a jegy sze­rint minket illető székeken. A vi­ta után — antsly- ben a jegykezelő­nő nem tudott igazságot tenni — az üzemvezető egy másik helyre ül­tetett bennünket. A zaklatásnak azonban nem lelt vége, alig kezdő­dött meg a film­vetítés, megérkez­tek a mi általunk elfoglalt helyek tulajdonosai. A vita tovább foly­tatódott, s nem­csak mi bosszan­kodtunk, hanem a többi néző is, akiket ez az in­cidens zavart a film élvezetében. Azt kérdezzük: két jegyet adtak ki egy székre, vagy pedig voltak olyanok, akiknek nem erre az elő­adásra szólt a je­gyük? Akármi volt az ok, ez a kellemetlen eset nagyobb figye­lemmel elkerülhe­tő lett volna. Három néző Üjszász A hét kilogramm miért csak egyhetven ? A 10-es számú boltba járunk vásárolni. — Már sokszor tapasztaltuk, hogy ennek az üzletnek nem jó az áruellátása, amíg például másik boltban bőven van tejföl, vaj, stb., mi sorbaállunk érte. Az utóbbi két hétben szódavíz sem volt. A legnagyobb baj vi­szont az, hogy nemegyszer a két kilogrammos kenyér csak egyhatvan, egyhetven kilogramm. Hogyan lehet ez? S miért veszi át a boltvezető két kilósban azt a kenyeret, ami nincs annyi. A má­sik kérdésünk pedig az, az illetékesek miért nem tö­rődnek jobban a 10-es számú bolt áruellátásával? Patkós József Tiszaföldvár l izes a hulladék fa JOGI i anácsadó A középfokú oktatási intézményekről Aki Kunhegyesről a reg­gel 6 óra 15 perckor induló vonattal utazik, azt látja, hogy az utasok egymás hegyén-hátán a lépcsőn to­longanak. Amikor esik az eső, vagy metsző, hideg szél fúj, az emberek nem éppen dicsérő jelzővel il­letik azt, aki szerintük oka az ilyen utazásnak. Azért van ez így — mondják az emberek —, mert a MÁV illetékesei nem veszik figyelembe a csúcsforgalmi időszakot. Az említett időben motorvo­nat közlekedik. Egy kocsi Szolnokon, a bíróság épü­lete előtt lévő buszmegál­lónál léptem fel a buszra. Ott már javában folyt a vita egy nő és egy férfi között, mégpedig a terhes anyák részére fenntartott ülőhely miatt. A férfi nem kultúremberhez méltóan viselkedett, sértegette az asszonyt, s még szemtelen­nek is nevezte, amiért igényt tartott az ülőhelyre. A hősök téri megállóig A terménypiacra sokan járunk gabonát vásárolni. De mostanában olyan nagy a sár, hogy szinte megkö­zelíthetetlen a vásártéri terménypiac. — Ezúton is kérjük a városi tanács se­a mozgópostáé, a másik a diákoké, s mindössze ket­tő marad a többi utas szá­mára. Délelőtt 10 óra 30 perckor viszont mozdony vontatta hosszú kocsisor indul, amelyen alig-alig akad utas. Nem lehetne fordítva? Ez nemcsak azt eredmé­nyezné, hogy kevesebb len­ne a bosszankodás, hanem azt is. hogy valóban di­csérnék a kunhegyesiek a MÁV intézkedését. Oláh József Kunhegyes folyt a vita, a férfi csak nem adta át a helyet, az asszony itt leszállt. Talán gyógykezelésre, vagy ta­nácsadásra ment. A tisz­teletlenül, sőt felháborítóan viselkedő férfi cselekede­tét elítélem. Igaz, hogy az egymás iránti tiszteletadás, megbecsülés nem kötelező, de kultúremberhez ez illő. Póta Ferenc Szolnok gítségét, hogy néhány ko­csi salakból legalább egy keskeny járdát készíttesen. többek nevében: Rigó László Szolnok A Budapesti Fűrészek szolnoki telepén 5 mázsa hulladékfát vásároltam, de az egész nem tesz ki 3 mázsát, olyan vizes. Bizo­nyára azért nincs érdeklő­dés a bulladékfa iránt, ha Füzesi Vera őrsvezető Jászkisérről küldött fgy kedves rajzzal díszített le­velet, melyben arról szá­molt be, hogy az alsótago­zatos pajtások számára vi­dám télapó-délutánt ren­deztek az úttörők. Az egyik pajtás télapónak, a másik krampusznak öltözött fel. A kicsik nagyon jól szórakoztak a vidám mű­soron. A télapó ajándéko­kat osztott ki nekik. A törökszentmiklósi Zója őrs krónikása arról írt, hogy hamarosan elérkezik a megrédemelt pihenés. A szünidőben rendezik meg az őrsi fenyőfaünnepet. — Már készítik az ajánédéko- kait, amelyekkel egymás­November 10-én közöltük a törökszentmiklósi Katona József utca lakóinak pana­szát, akik azt sérelmezték, hogy az Esze Tamás és Ka­tona József utca sarkán lé­vő kúthoz nincs átjáró, sőt az utóbbi utcában még jár­da sincs. A törökszentmiklósi vá­rosi tanács vb építési és Sipos Imréné, Török- szentmiklós: Mivel férje nyugdíjat kap, ön a 260 forint járadékra nem jo­gosult. Amennyiben a ter­melőszövetkezetben meglesz a tíz évi tagsága, saját jo­gán igényelheti a nyugdí­jat Ny. G., Kunszentmártoni Erdészeti technikum Sop­ronban és Szegeden műkö­dik. Azok, akik a 18. élet­évüket már betöltötték, de a 40. évüket még nem ér­ték el és legalább kétéves szakmai gyakorlattal ren­delkeznek, a levelező tago­zatra kérhetik felvételü­ket P. 1., Szolnok: A mun­kaügyi döntő bizottság tag­ját» póttagját a kijelölésre száraz volna, lenne rá ve­vő. így viszont csak bosz- szúság van vele, amikor vágja az ember, szinte fröcsköl belőle a víz. ’ízv. Balogh Lászlóné Szolnok nak kívánnak örömet, meg­lepetést szerezni. A jászberényi 1575. sz. Kossuth Lajos úttörőcsa­pat Jancsi és Juliska kis­dobos raja is részt vesz az úttörők a hazáért mozga­lomban. A kis elsősöket patronálják, a délutáni ta­nítás után hazáig kísérik őket. Jól dolgoznak azok az őrsöik is, amelyelmek feladata a rend és fegye­lem biztosítása. Ugyancsak ehhez az út­törőcsapathoz tartozik a Mohikán őrs, amelynek tagjai arról számoltak be, hogyan telik el egy-egy őr­si összejövetel, s hogy már most készülnek a decem­ber végén tartandó őrei Ki mit tud?-ra. közlekedési osztálya vála­szában közölte, hogy a Katona József utca, bon­tásból kikerülő betonlap- burkolatot kap, amelynek homokterítésre való lera­kása december 25-ig fog megtörténni. A fagyveszély elmúlta után betonnal ön- tik le, az előbb említett betonlapokat. jogosult szerv haladéktala­nul megbízólevéllel köte­les ellátni, amelyben a megbízatás időtartamát is fel kell tüntetni. Az elnök és az elnökhelyettes részé­re a megbízatást a területi munkaügyi döntő bizottság elnöke adja ki. T. L., Kunmadaras: A vállalat a kártérítésnek a dolgozó munkabéréből való levonását a kártérítési ha­tározat jogerőre emelkedé­se utáni első bérfizetés al­kalmával. kezdheti meg. A vállalat a dolgozó kérel­mére a kár megtérítésének részletekben történő megfi­zetését is engedélyezheti, ha azt a dolgozó személyi körülményei kellően in­dokolják. A középfokú oktatási in­tézményekről szóló törvény- erejű rendelet megalkotá­sával, lényegében befejező­dött. az oktatási reformtör­vény jogalkotási munkája, az a tevékenység, amely részleteiben is szabályozta az alapvető iskolatípusokat. Mint ismeretes, az oktatási reform megvalósítása során megszülettek a tankötele­zettségről, az alsó és felső­fokú oktatásról szóló sza­bályok, hiányzott azonban a középfokú iskolatípus alapkérdéseit rendező jog­szabály. Két középiskolai típus marad éspedig a gimnázium, va­lamint a szakközépiskola. Ez az elhatározás egyéb­ként érvényt szerez annak a törvényhozói szándéknak is, hogy a jelenlegi harma­dik középfokú intézmény- típust — a középfokú tech­nikumot — fokozatosan szakközépiskolává kell át szervezni. A középiskolai oktatás jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az általános iskolát végzetteknek mintegy 40 százaléka ebben az iskola­típusban folytatja tanul­mányait. A középfokú iskolatípus egyike, a gimnázium olyan korszerű, általános művelt­séget nyújtó középiskola, amely előkészít a felsőbb­fokú továbbtanulásra és a gyakorlati életre. Ugyanak­kor tovább folytatja az ál­talános iskolában már meg­kezdett műszaki, technikai nevelést is. A szakközép- iskoláknak pedig nem ke­vesebbet kell megvalósíta- niok, mint azt, hogy minél több olyan érettségizett fia­talt bocsássanak az életbe, akiknek nemcsak általános műveltségük, hanem széles­körű szakmai tudásuk is van. Ezek mellett mindkét iskolatípus növendékeit szo­cialista szellemben, sokol­dalúan fejlett emberré ne­velik. A középfokú oktatási in­tézményekről szóló jogsza­bály nem változtat az is­kolafenntartás és irányítás jelenlegi megosztottságán. A jogszabály a művelődés- ügyi miniszter hatásköré­ben kívánja biztosítón* az oktatás-nevelés egysegének érvényre juttatását. A ta­nácsok jogköre pedig ak­ként bővül, hogy további jogkört kapnak azokban az oktatási intézményekben is, amelyeket nem a taná­csok tartanak fenn. A törvényere|G rendelet részletes szabályokat ad A törvényerejű rendelet — mivel az 1961. évi III. törvény mind az alsófokú, mind pedig a közép- és felsőfokú oktatás feladatait, tartalmát és intézményeit csak az alapvető elvi kér­dések tekintetében határoz­ta meg — részletes szabá­lyokat ad a középfokú ok­tatási intézményekről. Az általános rendelkezések részletes szabályokat is ad­nak a gimnáziumok és szak- középiskolák létesítéséről és fenntartásáról. E szerint gimnáziumot a tanácsok, szakközépiskolát pedig a tanácsok, továbbá a szakkérdésben érdekelt miniszterek és országos ha­táskörű szervek vezetői lé­tesíthetnek és tarthatnak fenn. Mindkét iskolatípus létesítéséhez, megszünteté­séhez és szüneteltetéséhez, valamint a szakközépiskola szakmai jellegének megvál­toztatásához a művelődés- ügyi miniszter előzetes jó­váhagyása szükséges. — A gimnáziumok a művelődés­ügyi miniszter felügyelete és a tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének közvetlen irányí­tása alatt működnek. A szakközépiskola felügyeletét és irányítását a létesítő miniszter közvetlenül látja el. Az ilyen szakközépisko­lákban a művelődésügyi miniszter a középiskolai nevelés pedagógiai és mód­szertani kérdéseire, továb­bá a közismereti és szak­mai előkészítő tárgyak ok­tatására kiterjedő szakfel­ügyeletet gyakorol a taná­csok végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazga­tási szerve útján. A fel­ügyelet módját a művelő­désügyi miniszter határoz­za meg. A tanulókkal kapcsolatos rendelkezések útmutatást adnak arra, hogy kik vehetők fel a gimnáziumba és a szak- középiskolába. Az általános feltételek szerint az emlí­tett középfokú oktatási in­tézményekbe az a tanuló vehető fél, aki az általános iskola nyolc osztályát si­keresen elvégezte; a 17; életévét a felvétel évének szeptember 1 napjáig nem töltötte be; szakközépisko­la esetén pedig a választott szakmára előírt egészség- ügyi követelményeknek megfelel. A tanulók felvé­teléhez esetleg szükséges egyéb feltételeket a gim­náziumokban a művelődés- ügyi miniszter, a szakkö­zépiskolákban a felügyele­tet gyakorló miniszter a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza. A gimnázium tanulmá­nyi rendje szerint, a tanu­lók valamely tárgyban megnyilvánuló különös ér­deklődésének kielégítésé­re, hajlamaik, képességeik fokozott kibontakoztatásá­ra szakosított tantervű gimnáziumok, illetve osz­tályok adnak lehetőséget; A gimnáziumokban a mun­kára nevelés elveinek meg­valósítására „gyakorlati foglalkozás” tantárgyat kell oktatni; ez műhelyekben, laboratóriumban, központi műhelyben, és iskolai gya­korló területen, illetőleg üzemi tanműhelyben, vagy egyéb munkahelyen folyik. A szakközépiskolák ta­nulmányi rendje szerint, a szakközépiskolai képzés ipari, építőipari, mezőgaz­dasági, kereskedelmi, köz­lekedési, hírközlési, köz- gazdasági, egészségügyi, to­vábbá a népgazdaság igé­nyének megfelelő más ága­zatokban folyhat. Egyes szakközépiskolai ágazato­kon belül a szakmai, elmé­leti és gyakorlati képzés szakmai csoportok szerint történik. A rendelet a gya­korlati oktatómunka vo­natkozásában utal arra. hogy azt az Iskolai és üze­mi tanműhelyekben, tan­gazdaságban, mezőgazdasá­gi gyakorló területen, bá­zisüzem (vállalat, intéz­mény, szövetkezet stb.) se­gítségével végzik. — A szakközépiskolai ágazatok szakmai esonortok szerinti bontását a képzés szakirá­nya szerint illetékes mi­niszter a felij gveletet gya­korló miniszterrel és az Országos Tervhivatal elnö­kével egyetértésben álla­pítja meg. A Minisztertanács a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekről szőlő törvénvereiű rendelet végrehajtási uta­sításában intézkedett az oktatási tanácsokról. Az Országos Oktatási Tanács a művelődésiigvi miniszter, a megyei oktatási tanácsok pedig a mérvéi végrehajtó bizottcáíT 17(51 omónvező és javaslattevő szerveivel; November ele­jén elromlott az utcai villany a Zádor út sarkán. Telefonon jelen­tettük ezt, s egy­két nap múlva meg is nézték, de nem csinálták meg. A férjem a villanytelepen is jelentette. hogy rossz a lámpa, de eddig még semmi intézkedés nem történt. A szövet­kezeti gazdák reg­gel és este is sö­tétben járnak dol­gozni, az iskolás gyermekek szin­tén sötétedéskor érnek haza. s így nagyon sérelmes, hogy nem jó a közvilágítás. Talán kérvényt írjunk? Vagy mit tegyünk, hogy fo­ganatja legyen jogos kérésünk­nek? Nagy Miklósné Karcag A tatarozásnak örülünk, de... Több mint három hete tatarozzák községünkben az OTP-fiók helyiségét. Ez a munka szükséges, de az talán nem, hogy emiatt szinte megbénult az OTP munkája. A dolgozók egy kis helyiségbe zsúfoldóva csupán a ki- és befizetést intézik. Tiszaföldvár nem kis község, s lakóinak sok ügyes-bajos dolga akadna a már oly népszerű OTP-nél. Hogy mást ne is említsünk, csak a kedvezményes hi­telakciókat, amelyeket azért nem tudunk kihasznál­ni, mert tatarozzák az OTP-fiók helyiségeit. Ennek bizony nem örülünk, s úgy véljük, valamilyen megol­dást ilyenkor is találni kellene, hogy necsak frázis le­gyen az oly sokszor hangoztatott mondat: az OTP n lakosság szolgálatában. Gál József Tiszaföldvár Vita as autóbuszon Keletien, sületlen a kenyér Az örményesi tsz-tagok nevében írok a szerkesztő­ségnek, s kérem segítségüket A betakarítási mun­kákból nemcsak a szövetkezeti gazdák, hanem a családtagok is ki­vették részüket, megkeresték a ke­nyérnek valót. Most azonban na­gyon sokszor nem lakhatnak jól a kenyérből. Nem azért, mert nincs, hanem mert amit a községben kap­nak, sokszor szin­te ehetetlen. Nincs megkelve és jól megsütve. Most már az sem igen oldható meg, hogy a sáros vagy erős hideg időben át­kerékpározzunk a 8 kilométerre le­vő Kuncsorbára, ahol kifogástalan minőségű kenye­ret sütnek. Kérjük, az il­letékesek sürgő­sen intézkedje­nek, hogy az ör­ményestek is jó- minőségű kenyér­hez jussanak. Kovács Péterné örményes Sok helyen nem tisatíttatjáh a kéményt Mint kéményseprő naponta járom az utcákat, s gyakran tapasztalom, hogy igen sok házban bezárva tartják a gyerekeket, amíg a szülők dolgoznak, vagy ügyes-bajos dolgaikat intézik. Természetes, hogy ilyen helyeken a kémény tisztítását sem végezhetem el, pe­dig épp a tél az, amikor gyakori a kéménytűz. Az utóbbi napokban a szomszédoktól érdeklődtem, hol vannak azok, akiknek az ajtaját zárva találtam. Leg­inkább az volt a válasz: sokan átmentek Jászárok- szállásra, mert ott lehet kapni rizst. A jászdózsaiakra miért nem gondolnak az fmsz járási vezetői, akiken múlik az áru elosztása. Kiss István Jászdózsa Néhány kocsi salakon múlik Úttörő levelekből Az illetékesek intézkedtek Szerkesztői üzenetek Sötét a sarok

Next

/
Thumbnails
Contents