Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

965« december 2. SZOLNOK MEG na NÉPLAP 5 Mit mutat a baleseti statisztika? Ti* hónap alatt 21315 munkanap esett ki a termelésből Postahivatal rogyadozó barakképületben Folyóvsa a tetőről — Tartós válóper — Statikust, de minek ? A megyei tanács vb me­zőgazdasági osztálya kimu­tatást készít a termelőszö­vetkezetekben történt üze­mi balesetekről, A statisz­tika elszomorító képet mu­tat. Ez év első tíz hónap­jában 1038 üzemi baleset volt a megye közös gazda­ságaiban és 21 315 munka­nap esett ki a termelésből. Még elszomorítóbb, hogy a balesetek közül hat halál­lal végződött. A Földművelésügyi Mi­nisztérium kimutatásából kitűnik, hogy a Szolnok megyei gazdaságokban az országos átlagot is megha­ladja a balesetek száma. — 1964-ben országos átlagban 23, Szolnok megyében 31,9 baleset jutott ezer terme­lőszövetkezeti tagra. — A helyzet nyugtalanító. Bár a múlt év hasonló időszaká­hoz képest kevesebb bal­eset történt, de a halálos balesetek száma növeke­dett. A közös gazdaságokban egyre több gépet alkalmaz­nak, a technikai bázis gya­rapodik. A gépesítéssel egyidejűleg a baleseti ve­szély is fokozódik. A sta­tisztika is azt mutatja, — hogy a tavaszi, nyári majd az őszi kampánymunkák idején több a baleset. Az idén a március tetőzött. — Ekkor 2562 sérülés történt, ám szeptemberben és októ­berben is meghaladt® a ha­vi 2300-at. A balesetek jelentős ré­sze súlyos kimenetelű. Ezt az is mutatja, hogy átlago­san 19,6 munkanap eset* ki a termelésből. Vétkes könnyelműség és felelőt­lenség miatt emberek ve­szítik el életüket, mások nyomorékká válnak. — A balesetek néha kísértetie­sen hasonlítanak egymás­hoz. Jászberényben és Túr- kevén is a silózógép vágta le a traktoros mindkét lá­bát. Ha az eldugult gépel leállítják, mindkettőt meg lehetett volna előzni. A sérülések 80—85 szá­zaléka figyelmetlenségből, hozzá nem értésből fakad Gyakran olyan emberek is hozzányúlnak a gépekhez, akiknek semmi köze azok­hoz, s megtörténik a baj Számos gazdaságban hiá­nyoznak a kötelezően elő­irt munkavédelmi beren­dezések. A lógó villanyve­zeték, a rossz biztosíték, s szemüveg nélküli forgácso­lás, a balesetek előidézői. A jászjákóhalmi Béke Tsz darálójában a meghajtószí­jcin hiányzott a védőburko­lat. A felelőtlenség a rak­táros halálát okozta. Elő­fordul, hogy ittasság miatt halnak meg emberek. A termelőszövetkezetek­ben biztonsági megbízottak működnek. Részükre a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya és a szakszerveze­tek megyei tanácsának munkavédelmi csoportja évenként három napos tan­folyamot rendez. Itt filme­ket is vetítenek, s igyekez­nek rádöbbenteni őket a balesetek súlyosságára, kö­vetkezményeire. A megye közös gazdasá­gaiban rendszeresen nyil­vántartják és jegyzőköny­vezik a baleseteket. Az ad­minisztratív munka rend­ben van, az oktatás, a meggyőzés már kevésbé. — Rendelet írja elő, hogy a szövetkezetekben a kam­pánymunkák előtt — éven­ként háromszor — baleset- védelmi oktatást kellene rendezni. Sok helyen azon­ban csak egyszer, a tava­szi hónapokban tartják meg. Azt is rendelet szabá­lyozza. hogy a szövetkezeti vezetőknek kötelességük a biztonsági berendezések el­lenőrzése. Végig kel] jár­niuk az összes munkahe­lyeket, hozzáértő emberek­kel együtt megvizsgálni a műhelyeket, gépeket, istál­lókat, segédüzemeket. Meg kellene győződniük arról, hogy rendben vannak-e a tatstonaáat berendezések. — Sajnos, a vezetők egyrésze megfeledkezik ezirányű kö­telezettségéről. A megyei tanács vb me­zőgazdasági osztályának és az SZMT-nek illetékes szakemberei időnként el­lenőrzik a szövetkezetek munkavédelmi berendezé­seit. Észrevételeiket jegy­zőkönyvbe foglalják és ha­táridőt szabnak meg a hiá­nyok pótlására. Ennek vég­rehajtásáról az utóellenőr­zés során győződnek meg. Néha előfordul — ha a többszöri figyelmeztetés sem használ —, hogy sza­bálysértési eljárást kezde­ményeznek a gazdaság ve­zetői ellen. Az is megtör­tént, hogy lezáratták az emberek testi épségére ve­szélyes darálót. így helyes ez. A baleseti statisztika fi­gyelmeztet. A minden áron való, biztonsági berendezé­sek nélküli termelés meg­bosszulja magát. Épp ezért sokkal nagyobb határozott­sággal kell érvényt szerezni a rendeleteknek, s ellen­őrizni a balesetvédelmi ok­tatás rendszerességét. Min­den tsz-vezető erkölcsi kö­telessége, hogy vigyázzon a szövetkezeti gazdák testi épségére. — m. L — Mi lesz a martfűi posta- hivatal sorsa? Ezt kérdezik az ott dolgozók, ezt a pos­tás szakszervezet, és a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának mun­kavédelmi felügyelői is. Vá­laszolni azonban nem tud­nak. Illetve Kovács József, az SZMT munkavédelmise — akivel együtt szemlél­tük a hivatal helyiségeit — elmondotta: — Én augusztus 27-én levelet írtam a Debreceni Postaigazgatóságnak, mely­ben közöltem, hogy ellen­őrzést tartottam itt, Mart­fűn, s megállapítottam: a posta egy régi felvonulási épületben van elhelyezve, 5/ mór van,». Főszerkesztő, helyettes és tizenhat „riporter1* munkára készen — Talán menjünk a szer­kesztőségbe... — mondja az egyik kislány. Az udvaron át vezetnek Szívós Márta és Farkas Adrienné nyolcadikos tanu­lók, a karcagi Üttörő Élet riporterei. Az udvaron át az úttörőház épületének másik részében van a kes­keny kis szoba, a „szerkesz­tőség”. A kályha ontja a meleget, az ablaknál kerek asztal, mellette egy üveg- szekrényben a városi út­törőmozgalom eddig össze­gyűjtött dokumentumai. Magunkkal hoztuk a „ri­porterek” igazolvány-űrlap­jait. Z. Tóth György tanár a főszerkesztő, örsi Ju­lianna elsős gimnazista a helyettese és van még ti­zenhat riporter. — Minek az igazolvány? — kérdezem az ifjú ripor­tereket, akik közben gyü­lekezni kezdenek a szer­kesztőségben. — Ha elmegyünk vala­hova, például egy üzembe, ahol riportot akarunk ké­szíteni, akkor azt felmutat­juk és bemehetünk — hangzik a válasz. — És a lap mikor jelenik meg? — Még nem jelenik meg, egyelőre az iskolai faliúj­ságokra írunk írógéppel sokszorosítva. — És mit akartok legkö­zelebb irni? — Majd megmondja a tanár bácsi. Igazolvány tehát már van, most már csak az új­ságírást kell megtanulni. Dehiszen még nem késő ebben a korban kezdeni. De hogyan? Erről beszél­getünk most már a közben megérkezett örsi Julian­nával, a „főszerkesztő he­lyettessel” is. — Egyik feladatunk most a városi úttörőmozgalom történetének tanulmányozá­sa — mondja. — És valami újságírói munkátok nem lesz ezzel kapcsolatban? — De igen. Felkeressük a mozgalom régi vezetőit és elbeszélgetünk velük. — Hogyan kezditek az interjút? — Nemcsak úgy állítunk be, hogy semmit sem tu­dunk és ott akarunk min­dent megtudni. — Tehát előkészültök rá. — Igen. Elolvasom a cik­keket, amik az akkori út­törő-életről szólnak. — És az iskolai életről milyen riportokat akartok irni? — Ha például meghall­juk, hogy valamelyik paj­tás nagyon szereti a ké­miát, szeret kísérletezni, azzal beszélgetünk. Nemcsak a „keret” van tehát — a lap címe, he­lyisége és igazolványok — hanem a riporteri munka is kezd kifejlődni. Ehhez azonban jó volna rendsze­res foglalkozásokat tartani, ahol elsősorban a fogalma­zást tanulnák meg a gye­rekek, s aztán az újságírói alapismereteket. — Eddig én kérdeztelek benneteket. Most ti kérdez­zetek. — Azt tessék megmon­dani: hogyan lehet egy cikk olyan érdekes, hogy min­denki elolvassa? Melegem lett Ügy lát­szik közel ülök a kályhá­hoz. L. L Néphadseregünk jövendő parancsnokai Néphadseregünk legma­gasabb szintű oktatási in­tézménye, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, ahol vezető szakembereket, pa­rancsnokokat képeznek. A középiskolát, majd a négy esztendős tiszti isko­lát elvégzett és legalább 5 éves gyakorlattal rendel­kező, kiváló minősítésű tisztek kerülhetnek ide. Az akadémia hallgatói tanul­mányi éveik során általá­nos ismereti, hadtudomány jellegű, technikai és társa­dalomtudományi tantár­gyak ismereteit sajátítják el a legmagasabb szinten. Bonyolult haditechnikai műszerek kezelését sajá­títják el a hallgatók Hadászati órás melynek mennyezete le­szakadással fenyeget, ezért alá kellett dúcolni. Kértem az igazgatóságot, hogy vé­geztessen statikai vizsgála­tot és intézkedjen, mert ellenkező esetben lépéseket teszünk a hivatal megszün­tetésére. — És a válasz? — íme, — s mutat egy levelet. Idézett az igazga­tóság válaszleveléből: — „...Véleményem szerint is a hivatal elhelyezése szin­te tarthatatlan. Ezután egy­általán nem tartom célsze­rűnek a kérdéses épületre vonatkozó statikai vizsgá­latot... Az sem állapítana meg mást... Legkorábban 1967-ben kerülhet sor pos­ta építésre... A dúcolási eltávolíttatom...” A dúcolást valóban el­tüntették, ugyanis „felújí­tották” a martfűi postahi­vatal épületét. Mennyibe került a munka? Nem tu­dom, de azt igen, hogy a mennyezet máris meg­repedezett, — alig néhány nappal a felújítás után — hogy az eső becsurog, s mivel ez a régi barakk- épület nincs szigetelve, így a vakolás sem bírja már sokáig. Nem szólva a he­lyiségek padozatáról, amely már régen „válópert” in­dított az alapbeton ellen. Félő, hogy ismét potyogni kezd a mennyezet is, talán épp a telefonközpontos, vagy az ablaknál ülő tiszt­viselők, esetleg a bélyeget vásárlók fejére. A martfűd postahivatal a szakemberek véleménye szerint háromszor olyan nagy forgalmat bonyolít le havonta, mint egy nagyobb község postája. Néhány számadat ennek bizonyítá­sára: a múlt hónapban majd négy millió forint volt a pénzforgalmuk. — Emellett majd 800 csoma­got, másfélezer pénzes utal­ványt, több mint 14 ezer levelet és 33 ezernél több újságot, folyóiratot, képes­lapot és egyéb sajtótermé­ket kézbesítettek. Nem szólva arról a 968 rádió és 645 tv-előfizetőről, akiktől szintén e posta szedi be az előfizetési díjat. Ilyen munkahelyen, ilyen környe­zetben, mint a jelenlegi, nem lehet nyugodtan ezt a munkát végezni. A gyár nem építhet pos­tahivatalt, mert nem tar­tozik hozzá. Viszont az is igaz, hogy a posta szintén megszabott keretekből gaz* dálkodik. Ám mégis: nem lehetne előbb hozzákezdeni a martfűi postahivatal épí­téséhez? Esetleg más olyan postahivatal ro­vására, ahol nem ilyen tarthatatlan a helyzet. Üj postát kér a község több­ezer lakója, s lassan vá­rossá fejlődő gyári lakó­telep. S ez a posta érdeke is. Varga Viktória A „mindentragasztó” Betont és acélt, üveget és kerámiát, porcelánt és eter­nitet, fát és alumíniumot, a PVC kivételével gyakorlati­lag mindent ragaszt az a műanyagkeverék, amelynek receptjét az Építőipari es Közlekedési Műszaki Egye­tem Vasbetonszerkezetek tanszékének kutatói dolgoz­ták ld. Ez a szer legalább annyit tud, mint a hasonló külföldi anyagok, csak ép­pen jóval olcsóbb. Külföldön az ilyen anya­gokat. az utóbbi másfél év­tizedben egyre nagyobb mennyiségben használják fel a legkülönbözőbb cé­lokra. öntősablonokat, présszerszámokat, csavaro­kat készítenek belőlük, ten­gerjárókat és repülőgépeket festenek, fémszerkezeteket ragasztanak velük, vegyi üzemek sav. és lúgálló pad­lóját öntik belőlük, velük borítják a legforgalmasabb utakat, a repülőterek kifu­tóit. Ilyen anyag burkolja New Yorkban a Bronx Whitestone és a Triborough hidat. Mint ragasztóanyag, ez köti össze minden más­nál szilárdabban két moszk­vai híd előregyártott vas­betonszerkezeti elemeit stb. Nálunk lassabban indul a karrierje. Alapanyagából, az epoxigyantából itt éven­te körülbelül 600 tonna fogy, de ebből az építőipar különböző ágai — a kül­földdel ellentétben — egyet­len grammot sem használ­nak fel. Csak a tanszék munkatársai dolgoznak ve­le, de ők is elsősorban ku­tatási eredményeik ellenőr­zéséül. így foltoztak meg vele összerepedezett vízme­dencéket — például Debre­cenben. Salgótarjánban, Szegvárott — így javították meg a szőnyi olajfinomító és a pesterzsébeti szenny­víztisztító csatornahálóza­tát, hozták rendbe az egyik ferihegyi kifutót és az 5-ös utat, ezzel öntötték ki az I. autópálya útburkolatán meghagyott hézagokai Legutóbb olyasmire vál­lalkoztak. amire eddig alig­ha volt példa bárhol is. Ba­rátságból és egyúttal kísér­letképpen egy budai ház pincéjében a megrepedt, el­tört kőagyag lefolyócsator­nát javították meg. Néhány forint értékű ragasztó- anyaggal 15—20 perc alatt eltüntették azt a hibái amely miatt egyébként el­kerülhetetlen lett volna a csőcsere. A tanszék természetesen nem ipari vállalat és nem is ktsz. A „csodaszert” csak kidolgozták, de munkát nem vállalhatnak vele. Kísérle­teikhez az elmúlt két évben összesen néhány száz kilo­grammot használtak fel. de így is sikerült átségtelenüi bebizonyítaniok, hogy ezzel az anyaggal eddig megold­hatatlannak vélt vagy csak drágán megoldható felada­tokat lehet nagyon gyorsan, olcsón és nagyon időtállóan elvégezni. Elkészült a Vaskapu harmadik alagút ja A vaskapui hidroenerge- tikai és hajózási rendszer építőtelepén átfúrták a Bahna vasúti alagutat. Ez már a harmadik alagút, amelyet az év eleje óta a Gura Vali és Orsóvá kö­zötti útszakaszon fúrtak a vasúti és országúti építési munkálatok keretében. A legújabb alagút hossza 115 méter«

Next

/
Thumbnails
Contents