Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-02 / 284. szám
965« december 2. SZOLNOK MEG na NÉPLAP 5 Mit mutat a baleseti statisztika? Ti* hónap alatt 21315 munkanap esett ki a termelésből Postahivatal rogyadozó barakképületben Folyóvsa a tetőről — Tartós válóper — Statikust, de minek ? A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya kimutatást készít a termelőszövetkezetekben történt üzemi balesetekről, A statisztika elszomorító képet mutat. Ez év első tíz hónapjában 1038 üzemi baleset volt a megye közös gazdaságaiban és 21 315 munkanap esett ki a termelésből. Még elszomorítóbb, hogy a balesetek közül hat halállal végződött. A Földművelésügyi Minisztérium kimutatásából kitűnik, hogy a Szolnok megyei gazdaságokban az országos átlagot is meghaladja a balesetek száma. — 1964-ben országos átlagban 23, Szolnok megyében 31,9 baleset jutott ezer termelőszövetkezeti tagra. — A helyzet nyugtalanító. Bár a múlt év hasonló időszakához képest kevesebb baleset történt, de a halálos balesetek száma növekedett. A közös gazdaságokban egyre több gépet alkalmaznak, a technikai bázis gyarapodik. A gépesítéssel egyidejűleg a baleseti veszély is fokozódik. A statisztika is azt mutatja, — hogy a tavaszi, nyári majd az őszi kampánymunkák idején több a baleset. Az idén a március tetőzött. — Ekkor 2562 sérülés történt, ám szeptemberben és októberben is meghaladt® a havi 2300-at. A balesetek jelentős része súlyos kimenetelű. Ezt az is mutatja, hogy átlagosan 19,6 munkanap eset* ki a termelésből. Vétkes könnyelműség és felelőtlenség miatt emberek veszítik el életüket, mások nyomorékká válnak. — A balesetek néha kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz. Jászberényben és Túr- kevén is a silózógép vágta le a traktoros mindkét lábát. Ha az eldugult gépel leállítják, mindkettőt meg lehetett volna előzni. A sérülések 80—85 százaléka figyelmetlenségből, hozzá nem értésből fakad Gyakran olyan emberek is hozzányúlnak a gépekhez, akiknek semmi köze azokhoz, s megtörténik a baj Számos gazdaságban hiányoznak a kötelezően előirt munkavédelmi berendezések. A lógó villanyvezeték, a rossz biztosíték, s szemüveg nélküli forgácsolás, a balesetek előidézői. A jászjákóhalmi Béke Tsz darálójában a meghajtószíjcin hiányzott a védőburkolat. A felelőtlenség a raktáros halálát okozta. Előfordul, hogy ittasság miatt halnak meg emberek. A termelőszövetkezetekben biztonsági megbízottak működnek. Részükre a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a szakszervezetek megyei tanácsának munkavédelmi csoportja évenként három napos tanfolyamot rendez. Itt filmeket is vetítenek, s igyekeznek rádöbbenteni őket a balesetek súlyosságára, következményeire. A megye közös gazdaságaiban rendszeresen nyilvántartják és jegyzőkönyvezik a baleseteket. Az adminisztratív munka rendben van, az oktatás, a meggyőzés már kevésbé. — Rendelet írja elő, hogy a szövetkezetekben a kampánymunkák előtt — évenként háromszor — baleset- védelmi oktatást kellene rendezni. Sok helyen azonban csak egyszer, a tavaszi hónapokban tartják meg. Azt is rendelet szabályozza. hogy a szövetkezeti vezetőknek kötelességük a biztonsági berendezések ellenőrzése. Végig kel] járniuk az összes munkahelyeket, hozzáértő emberekkel együtt megvizsgálni a műhelyeket, gépeket, istállókat, segédüzemeket. Meg kellene győződniük arról, hogy rendben vannak-e a tatstonaáat berendezések. — Sajnos, a vezetők egyrésze megfeledkezik ezirányű kötelezettségéről. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának és az SZMT-nek illetékes szakemberei időnként ellenőrzik a szövetkezetek munkavédelmi berendezéseit. Észrevételeiket jegyzőkönyvbe foglalják és határidőt szabnak meg a hiányok pótlására. Ennek végrehajtásáról az utóellenőrzés során győződnek meg. Néha előfordul — ha a többszöri figyelmeztetés sem használ —, hogy szabálysértési eljárást kezdeményeznek a gazdaság vezetői ellen. Az is megtörtént, hogy lezáratták az emberek testi épségére veszélyes darálót. így helyes ez. A baleseti statisztika figyelmeztet. A minden áron való, biztonsági berendezések nélküli termelés megbosszulja magát. Épp ezért sokkal nagyobb határozottsággal kell érvényt szerezni a rendeleteknek, s ellenőrizni a balesetvédelmi oktatás rendszerességét. Minden tsz-vezető erkölcsi kötelessége, hogy vigyázzon a szövetkezeti gazdák testi épségére. — m. L — Mi lesz a martfűi posta- hivatal sorsa? Ezt kérdezik az ott dolgozók, ezt a postás szakszervezet, és a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelői is. Válaszolni azonban nem tudnak. Illetve Kovács József, az SZMT munkavédelmise — akivel együtt szemléltük a hivatal helyiségeit — elmondotta: — Én augusztus 27-én levelet írtam a Debreceni Postaigazgatóságnak, melyben közöltem, hogy ellenőrzést tartottam itt, Martfűn, s megállapítottam: a posta egy régi felvonulási épületben van elhelyezve, 5/ mór van,». Főszerkesztő, helyettes és tizenhat „riporter1* munkára készen — Talán menjünk a szerkesztőségbe... — mondja az egyik kislány. Az udvaron át vezetnek Szívós Márta és Farkas Adrienné nyolcadikos tanulók, a karcagi Üttörő Élet riporterei. Az udvaron át az úttörőház épületének másik részében van a keskeny kis szoba, a „szerkesztőség”. A kályha ontja a meleget, az ablaknál kerek asztal, mellette egy üveg- szekrényben a városi úttörőmozgalom eddig összegyűjtött dokumentumai. Magunkkal hoztuk a „riporterek” igazolvány-űrlapjait. Z. Tóth György tanár a főszerkesztő, örsi Julianna elsős gimnazista a helyettese és van még tizenhat riporter. — Minek az igazolvány? — kérdezem az ifjú riportereket, akik közben gyülekezni kezdenek a szerkesztőségben. — Ha elmegyünk valahova, például egy üzembe, ahol riportot akarunk készíteni, akkor azt felmutatjuk és bemehetünk — hangzik a válasz. — És a lap mikor jelenik meg? — Még nem jelenik meg, egyelőre az iskolai faliújságokra írunk írógéppel sokszorosítva. — És mit akartok legközelebb irni? — Majd megmondja a tanár bácsi. Igazolvány tehát már van, most már csak az újságírást kell megtanulni. Dehiszen még nem késő ebben a korban kezdeni. De hogyan? Erről beszélgetünk most már a közben megérkezett örsi Juliannával, a „főszerkesztő helyettessel” is. — Egyik feladatunk most a városi úttörőmozgalom történetének tanulmányozása — mondja. — És valami újságírói munkátok nem lesz ezzel kapcsolatban? — De igen. Felkeressük a mozgalom régi vezetőit és elbeszélgetünk velük. — Hogyan kezditek az interjút? — Nemcsak úgy állítunk be, hogy semmit sem tudunk és ott akarunk mindent megtudni. — Tehát előkészültök rá. — Igen. Elolvasom a cikkeket, amik az akkori úttörő-életről szólnak. — És az iskolai életről milyen riportokat akartok irni? — Ha például meghalljuk, hogy valamelyik pajtás nagyon szereti a kémiát, szeret kísérletezni, azzal beszélgetünk. Nemcsak a „keret” van tehát — a lap címe, helyisége és igazolványok — hanem a riporteri munka is kezd kifejlődni. Ehhez azonban jó volna rendszeres foglalkozásokat tartani, ahol elsősorban a fogalmazást tanulnák meg a gyerekek, s aztán az újságírói alapismereteket. — Eddig én kérdeztelek benneteket. Most ti kérdezzetek. — Azt tessék megmondani: hogyan lehet egy cikk olyan érdekes, hogy mindenki elolvassa? Melegem lett Ügy látszik közel ülök a kályhához. L. L Néphadseregünk jövendő parancsnokai Néphadseregünk legmagasabb szintű oktatási intézménye, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, ahol vezető szakembereket, parancsnokokat képeznek. A középiskolát, majd a négy esztendős tiszti iskolát elvégzett és legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező, kiváló minősítésű tisztek kerülhetnek ide. Az akadémia hallgatói tanulmányi éveik során általános ismereti, hadtudomány jellegű, technikai és társadalomtudományi tantárgyak ismereteit sajátítják el a legmagasabb szinten. Bonyolult haditechnikai műszerek kezelését sajátítják el a hallgatók Hadászati órás melynek mennyezete leszakadással fenyeget, ezért alá kellett dúcolni. Kértem az igazgatóságot, hogy végeztessen statikai vizsgálatot és intézkedjen, mert ellenkező esetben lépéseket teszünk a hivatal megszüntetésére. — És a válasz? — íme, — s mutat egy levelet. Idézett az igazgatóság válaszleveléből: — „...Véleményem szerint is a hivatal elhelyezése szinte tarthatatlan. Ezután egyáltalán nem tartom célszerűnek a kérdéses épületre vonatkozó statikai vizsgálatot... Az sem állapítana meg mást... Legkorábban 1967-ben kerülhet sor posta építésre... A dúcolási eltávolíttatom...” A dúcolást valóban eltüntették, ugyanis „felújították” a martfűi postahivatal épületét. Mennyibe került a munka? Nem tudom, de azt igen, hogy a mennyezet máris megrepedezett, — alig néhány nappal a felújítás után — hogy az eső becsurog, s mivel ez a régi barakk- épület nincs szigetelve, így a vakolás sem bírja már sokáig. Nem szólva a helyiségek padozatáról, amely már régen „válópert” indított az alapbeton ellen. Félő, hogy ismét potyogni kezd a mennyezet is, talán épp a telefonközpontos, vagy az ablaknál ülő tisztviselők, esetleg a bélyeget vásárlók fejére. A martfűd postahivatal a szakemberek véleménye szerint háromszor olyan nagy forgalmat bonyolít le havonta, mint egy nagyobb község postája. Néhány számadat ennek bizonyítására: a múlt hónapban majd négy millió forint volt a pénzforgalmuk. — Emellett majd 800 csomagot, másfélezer pénzes utalványt, több mint 14 ezer levelet és 33 ezernél több újságot, folyóiratot, képeslapot és egyéb sajtóterméket kézbesítettek. Nem szólva arról a 968 rádió és 645 tv-előfizetőről, akiktől szintén e posta szedi be az előfizetési díjat. Ilyen munkahelyen, ilyen környezetben, mint a jelenlegi, nem lehet nyugodtan ezt a munkát végezni. A gyár nem építhet postahivatalt, mert nem tartozik hozzá. Viszont az is igaz, hogy a posta szintén megszabott keretekből gaz* dálkodik. Ám mégis: nem lehetne előbb hozzákezdeni a martfűi postahivatal építéséhez? Esetleg más olyan postahivatal rovására, ahol nem ilyen tarthatatlan a helyzet. Üj postát kér a község többezer lakója, s lassan várossá fejlődő gyári lakótelep. S ez a posta érdeke is. Varga Viktória A „mindentragasztó” Betont és acélt, üveget és kerámiát, porcelánt és eternitet, fát és alumíniumot, a PVC kivételével gyakorlatilag mindent ragaszt az a műanyagkeverék, amelynek receptjét az Építőipari es Közlekedési Műszaki Egyetem Vasbetonszerkezetek tanszékének kutatói dolgozták ld. Ez a szer legalább annyit tud, mint a hasonló külföldi anyagok, csak éppen jóval olcsóbb. Külföldön az ilyen anyagokat. az utóbbi másfél évtizedben egyre nagyobb mennyiségben használják fel a legkülönbözőbb célokra. öntősablonokat, présszerszámokat, csavarokat készítenek belőlük, tengerjárókat és repülőgépeket festenek, fémszerkezeteket ragasztanak velük, vegyi üzemek sav. és lúgálló padlóját öntik belőlük, velük borítják a legforgalmasabb utakat, a repülőterek kifutóit. Ilyen anyag burkolja New Yorkban a Bronx Whitestone és a Triborough hidat. Mint ragasztóanyag, ez köti össze minden másnál szilárdabban két moszkvai híd előregyártott vasbetonszerkezeti elemeit stb. Nálunk lassabban indul a karrierje. Alapanyagából, az epoxigyantából itt évente körülbelül 600 tonna fogy, de ebből az építőipar különböző ágai — a külfölddel ellentétben — egyetlen grammot sem használnak fel. Csak a tanszék munkatársai dolgoznak vele, de ők is elsősorban kutatási eredményeik ellenőrzéséül. így foltoztak meg vele összerepedezett vízmedencéket — például Debrecenben. Salgótarjánban, Szegvárott — így javították meg a szőnyi olajfinomító és a pesterzsébeti szennyvíztisztító csatornahálózatát, hozták rendbe az egyik ferihegyi kifutót és az 5-ös utat, ezzel öntötték ki az I. autópálya útburkolatán meghagyott hézagokai Legutóbb olyasmire vállalkoztak. amire eddig aligha volt példa bárhol is. Barátságból és egyúttal kísérletképpen egy budai ház pincéjében a megrepedt, eltört kőagyag lefolyócsatornát javították meg. Néhány forint értékű ragasztó- anyaggal 15—20 perc alatt eltüntették azt a hibái amely miatt egyébként elkerülhetetlen lett volna a csőcsere. A tanszék természetesen nem ipari vállalat és nem is ktsz. A „csodaszert” csak kidolgozták, de munkát nem vállalhatnak vele. Kísérleteikhez az elmúlt két évben összesen néhány száz kilogrammot használtak fel. de így is sikerült átségtelenüi bebizonyítaniok, hogy ezzel az anyaggal eddig megoldhatatlannak vélt vagy csak drágán megoldható feladatokat lehet nagyon gyorsan, olcsón és nagyon időtállóan elvégezni. Elkészült a Vaskapu harmadik alagút ja A vaskapui hidroenerge- tikai és hajózási rendszer építőtelepén átfúrták a Bahna vasúti alagutat. Ez már a harmadik alagút, amelyet az év eleje óta a Gura Vali és Orsóvá közötti útszakaszon fúrtak a vasúti és országúti építési munkálatok keretében. A legújabb alagút hossza 115 méter«
