Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK HEGYEI [ a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁri; ' api* XVI. évlolyam, 283. szám. Ára 50 fillér 1965. december 1„ szerda. Előkelő hely a nyugati cipőexportban Angliában a vulkanizált lábbeli hódít — A Tisza Cipőgyár „egyeduralma44 Megvalósultak Szolnokon a második ötéves terv városfejlesztési célkitűzései Hetven kilométer járda, 37 tanterem, strandfürdő épült, javult am ivóvíz ellátás — Vásáresarnokot építenek Megváltoztatják a közlekedési rendszert a harmadik ötéves terv során Hétfőn délután 2 órakor megtelt a martfűi művelő­dési ház egyik tágas ter­me, hogy az „Exportfejlesz­tési hónap” keretében sor- rakerülő ankéton a cipő­gyár dolgozói a külkeresse- delem szakembereivel vi­tatkozzanak, nogyan lehet­ne a külföldi igényeknek megfelő cipőt, megfelelő időben és áron, az eddigi­nél „simábban”, kevesebb erőfeszítéssel gyártani és eladni. Rendkívül fontos kérdés ez, de ugyanakkor nagyon nehezen kivitelezhető — amint az a témához hozzá­szólók szavaiból kiderült. A gyorsan változó divat­igények és a rövid időre kötött szállítási szerződé­sek rugalmatlan gazdálko­dásunk miatt egyre súlyo­sabb ellentéteket támaszta­nak a termelő és eladó bá­zis között, amit csak ál­dozatos munkával, nagy erőfeszítésekkel lehet mér­sékelni. A gyár vezetőinek, de a TANNIMPEX képviselő­jének is az volt a‘ vélemé­nye, hogy a gyár jó export eredményei a közös cél — a népgazdaság valutáris helyzetének javítása — ér­dekében a két szerv szoros összefogásának és a szo­cialista szerződés minden­kori betartásának, a jó vi­szonynak köszönhetőek. — A Tisza Cipőgyár na­gyon jó minőségű cipők­ből már november 24-én teljesítette exporttervét s az év végéig körülbelül 370 e2er párral túl is teljesíti azt — mondotta Márton József, a cipőgyár párttit­kára; A kemény valuta Láng Lóránd, a TANN­IMPEX bőrcipő osztályá­nak helyettes vezetője a Tisza Cipőgyárnak a ma­gyar cipőéxportban elfog­lalt előkelő helyéről beszélt. Magyarországon évente 25 millió pár cipő készül, s ennek 25 százaléka, 6,5 millió pár külföldi meg­rendelésre. A martfűi gyár az összes exportból 1,5 mil­lióval részesedik • és ebből 600 ezer párat tőkés orszá­gok kereskedőinek szállít. Az ország összesen 1,5 mil­lió pár börlábbelit expor­tál nyugati országokba. E szerint a Tisza nagyon elő­kelő helyet foglal el a ke­mény valutáét termelők sorában hiszen az összes nyugati cipőexportnak 40 százalékát adja. A külkereskedelmi vál­lalat képviselője ezután megemlítette, hogy Angliá­ba vulkanizált talpú utcai cipővel — ha többet, és új fazont is tudna a gyár termelni — óriási üzleteket lehetne kötni. A Pablóból így is 200 ezer párat ex­portál Angliába a gyár — mert most ott ez a divat. A vulkanizált talpú fél­cipőt jelenleg egyedül csak a Tisza Cipőgyár készíti. S meg kell mondani — tet­te hozzá Láng Lóránd —, elég korszerű technológiá­val és gépi berendezéssel. Kilenc nap és három hónap — Az angolok jelszava — folytatta — a következő: megfelelő cipőt a megfe­lelő időben és megfelelő áron. Mit jelent ez a való­ságban? Azt, hogy egyes angol üzemek (igaz nem nagyok) a tervezéstől szá­mított 9 napon belül szál­lítják a divatos és olcsó cipőket. A vita során főleg e hár­masigény köré csoportosult a mondanivaló: — Mi is szeretnénk gyor­san dolgozni — mondta Deák Géza —, de ha egy­szer nálunk olyan lassan, bürokratikusán mennek a dolgok, hogy még a vagon­igénylés is többet vesz igénybe, mint kilenc na­pot. Ha a cipő már készen, raktáron volna, akkor sem tudnánk ilyen rövid idő alatt szállítani. Nálunk a három hónapos szállítási határidő járja. Adjanak nekünk lehetőséget arra, hogy ha tőlünk gyorsan kémek kész árut, mi is rö­vid idő alatt hozzájussunk ä bőr- és kellékanyagokhoz. Sztripszky Ellemér azt Az elmúlt téli-tavaszi ra­gadós száj- és körömfájás lecsökkentette a megyénk állatállományát és sok mil­lió forintos kárt okozott az állami- és közös gaz­daságoknak. A sajtó hír­adásaiból most ismét a járványos megbetegedések­ről olvashatunk a nyugat- dunátúli megyékből. Dr. Tóth Bálinttól Szolnok me­gye főállatorvosától érdek­lődtünk megyénk állat­egészségügyi helyzetéről. — A tavaszi járvány nyo­mán főként a felnövekvő fiatal egyedek és a vásá­rolt állomány vannak a legjobban kitéve a megbe­tegedésnek. A nagy járvány óta hat-hét hónap telt el. A betegségen átesett álla­tok körmében kis hólya- gocskák keletkeztek, s a szaru fejlődése nyomán ezek most értek le a talpig. A körmöket le kell szedni és megsemmisíteni, mert fertőző gócok lehetnek. — A felnövekvő és vá­sárolt állatok a hideg idő beálltáig a legelőn voltak, most fedél alá kerültek. Helyenként egy istállóba a betegséget átvészelt állo­mánnyal. Ez nagyon hely­telen és káros. Az oltóanyag immunitása hat-hét hónap után a vége felé jár, a védőhatása meg­gyengült. Lényegében az említett okokkal magyaráz­ható, hogy a betegség né­hány helyen kiújult. — Hol fordultak elő meg­betegedések? Milyen intéz­kedéseket tettek a tovább­terjedés megakadályozá­sára? fejtegette, hogy azért még­is lehet csökkenteni a ha­táridőket Esőírás. és rugalmasság — Ha szigorúan ragasz­kodnánk az előírásokhoz, akkor nagyon sok esetben nem fogadnánk el a Kül­ker. kései megrendeléseit. De igyekszünk megtalálni a módját, hogy a negyedév előtti hetven napos bőr- anyag-megrendelés ellenére a negyedév előtt harminc nappal befutó igényeket is kielégítsük. A rugalmasabb gazdálkodás érdekében egy kis jóakarattal, jó kapcso­latokkal aaért lehet vala­mit tenni. Vági Sándor kérte, hogy a Tannimpex szerezzen be külföldi kalkulációkat, hogy megismerjék a legjobb kül­földi cipőtermelő országok anyagfelhasználását, terme­lői árát és a cipők egyéb mutatóit. Az ankét zérószavát Un­gor Tibor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője tartotta. — Az utóbbi hetekben előfordult megbetegedések — a télihez — tavaszihoz viszonyítva — elszigetelt jelenségek. Mindössze öt község nyolc majorjában volt, jelenleg csupán egy helyen, a karcagi Lenin Tsz hatt.yúsi üzemegységé­ben van száj- és köröm­fájás. Hangsúlyozni kívánom, hogy egyetlen majorból sem terjedt tovább a betegség és egyetlen községet sem kellett lezárnunk, s a sze­mélyforgalmat korlátoz­nunk. Az öt községben — a járási állatorvosok munká­ját nem számítva — 380 munkaórát fordítottak a védekezésre. Megszűrték, átvizsgálták a községek és a veszélyeztetett körzet egész állatállományát. — Ugyanakkor 42 000 szarvas- marhát védőoltásban ré­szesítettek. A betegséget annyira sikerült lokalizál­ni, hogy más állatfajokra — sertés, juh, — nem ter­jedt át. Állatorvosaink derekas munkát végeztek, a sárban gyalog, fogaton vagy lóhá­ton közlekedtek. Helyen­ként az istállóban laktak. Harmincnégy Szolnok me­gyei állatorvos kéthete« váltásban a sokkal veszé­lyeztetettebb Győr—Sopron megyében teljesített és tel­jesít szolgálatot. — Milyen óvórendszabá­lyokat javasol a megye la­kosságának, különösen a gazdaságok vezetőinek, ál­lattenyésztőinek ? — A veszély még Rém öt év alatt többek között 37 új Iskolai tanteremmel bővültek Szolnokon az ok­tatási intézmények, száztíz csecsemővel és háromszáz­ötven kettő-hatéves gyer­mekkel többet helyezhet­nek el ma, mint 1960-ban a bölcsődékben, illetve az óvodákban. A második ötéves terv során újították fel a Szigligeti Színházat, s megépítettek egy ú.|, nagy befogadó képességű strandfürdőt. Néhány f héttel ezelőtt alakult meg az Országos Népművelési Tanács. Mun­múlt el, erre feltétlenül gondolniok kell a gazdaság­vezetőknek és az állatte­nyésztőknek. A felnövekvő és vásárolt állatállományt mindenképpen el kell kü­löníteni. — A betegség legfőbb terjesztője lehet az ember, ugyanakkor az ember tud­ja megakadályozni a to- vább-terjedést is. Szigorúan be kell tartani azt az in­tézkedést, hogy az istállók­ban az orvoson, főagronó- muson és az oda beosztott dolgozókon kívül senki se járkáljon. Mindenütt le­gyen fertőtlenítőszer, hasz­nálják azt és megfelelő készleteket tartalékoljanak belőle. A gazdaságvezetők gon­doskodjanak arról, hogy az állattenyésztők a munkába érkezéskor és távozáskor cseréljenek munkaruhát. Végezetül megemlítem, hogy most készül a Szol­nok megyei Tanács állat­egészségügyi rendelete. Ez többek között majd ki­mondja, hogy az új majo­rok telepítésekor az istál­lók körül állandó jellegű drótkerítést kell építeni. A járulékos beruházásokból a drótkerítést kell húzni. A meglévő Istállók köré is műhelyeket a gazdaságok fokozatosan telepítsék ki az istállók környékéről. Ugyan­is a nagyobb forgalom könnyebben terjeszti a be­tegséget, s ha a majort le­zárják, abból a gazdaság­nak is súlyosabb kára szár­mazik — fejezte be nyi­latkozatát dr. Tóth Bálint. — m. 1. — A kommunális ellátás is nagyon sokat fejlődött. A legfontosabbakat említve: a lakosság ivóvíz ellátásá­nak javítására csaknem húsz kilométer vízvezeték­hálózat épült. Ezenkívül 17 kilométer út, több mint 70 kilométer járda, csaknem 17 kilométer csatorna lé­tesült a városban öt év alatt. A harmadik ötéves terv főbb célkitűzései megva­lósításuk esetén újabb ugrásszerű fejlődést je­lentenek. káját két szakbizottságban 'Végzi. Az egyik a gazdasági ügyekkel, a másik a mű­vészeti nevelés kérdéseivel foglalkozik majd. Ország­szerte igen nagy érdeklő­déssel fogadták a tanacs megalakulását, sokat vár­nak ettől a társadalmi szervtől. Szolnok megyében hétfőn alakult meg a megyei nép­művelési tanács. Bárdi Im­rét, a megyei tanács vb el­nökhelyettesét. a népműve­lési tanács elnökét keres­tük fel, hogy tájékoztatást kérjünk az új szerv fel­adatairól, célkitűzéseiről: — A megyei népművelési tanács három alapelv sze­rint végzi majd munkáját. Egyrészt az országos irá­nyító szervek irányelvei­nek, határozatainak figye­lembevételével, meghatá­rozza a tömegkulturális munka megyei irányelveit, feladatait. Másrészt össze­hangolja a megye területén működő állami szervek, tár­sadalmi szervezetek és szö­vetkezetek tömegkulturális tevékenységének alapvető elveit, tartalmi, szervezeti, módszertani és gazdasági kérdéseit. Harmadszor: ösz- szeállítja a megvalósításra kerülő közös tevékenység munkatervét, ellenőrzi an­nak végrehajtását, bizto­sítja a feladatok végrehaj­tásához szükséges anyagi erőforrások közös felh asz- nálását, figyelembe véve az egyes szervek önálló gazda­sági rendjét, hatáskörét. — A megyei népművelési tanács tehát a megyében folyó népművelési munka koordinációs szerre. Milyen hatáskörrel bír ez a szer­vezet? — Nemcsak tanácskozó, hanem operatív testület, amelynek döntenie kell az elébe kerülő kérdésekben. Lényegében a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tanácsadó, javaslattevő testületé. Szervezeti, műkö­dési rendjéről szólva előre kell bocsájtanom, hogy a megyei népművelési tanács semmilyen szerv helyettesí­tésére nem jött létre. Nem vállalja egyetlen egy más szerv munkáját, felelőssé­gét. Ez egyben azt is je­lenti, hogy e szervek hatás­Ez idő alatt épül meg egy korszerű vásárcsarnok, to­vább bővül a villanyháló­zat és a szennyvízcsatorna- rendszer, meggyorsítják a geotermikus energia fel- használását s átdolgozzák a város közlekedési rendsze­rét. A tervből természete­sen nem marad ki az úthá­lózat további korszerűsíté­se, új gyermekjátszóterek létesítése a város zöld öve­zetének kialakítása, vala­mint a fásítás sem. körét sem csorbítja. A ta­nácsnak olyan kérdésekkel kell foglalkoznia, amelyet egy-egy szerv önállóan nem vizsgálhat és nem hozhat benne döntést — Megemlítene Bárdi elvtárs néhány ilyen témát* — A tanács legközelebbi feladata 1966 májusában tartandó ülésén Szolnok megye ötéves népművelési programjának megvitatása, ugyancsak ezen az ülé­sen szerepel majd az 1966—1967-es népművelé­si évad programjának rész­letes tárgyalása. — De megemlíthetném a feldol­gozásra kerülő témák kö- zül, hogy felmérést végzünk a tanyai lakosság kulturá­lis ellátottságának helyze­téről is. — A megyei népművelési tanács, mint operatív tes­tület döntési jogkörrel ren­delkezik. Hogyan érvénye­síti ezt a jogát? — A tanács döntéseinek tiszteletben tartása kötelező mindazon szervekre, me­lyek képviselői a tanács tagjai. Ebből következik az is, hogy csak előzetesen egyeztetett anyagok kerül­hetnek a tanács elé. Min­den szervnek jogában áll bármilyen kérdésben ilyen előzetesen egyeztetett ja­vaslatot előterjesztenie. A működési rend e kitétele azt a célt is szolgálja, hogy ne merevedjen meg a tanács munkája, lehetősége nyíl­jon, hogy mindig aktuális problémákkal foglalkozzon. — Miben látja Bárdi elv­társ a megyei népművelési tanács megalakulásának je­lentőségét, mennyiben segí­ti elő e szervezet létrejötte a megyében folyó népmű­velési munkát? — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a megyében lévő, népmű­velési feladattal megbízott szervek közötti kapcsolat szubjektiven már eddig <s jó volt E szervek munká­ja között nem új dolog a koordináció, amelynek ma­gasabb szintjét, mintegy szervezeti keretét jelenti most a megyei népművelé­si tanács megalakulása­Megyénk állategészségügyi helyzete Elszigetelt jelenség a ragadós száj- és koromfájás Dr. Tóth Bálint megyei főállatorvos nyilatkozata Megalakult a megyei népművelési tanács

Next

/
Thumbnails
Contents