Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-17 / 271. szám

1965. november 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Bolt a sártengerben Feleségem a napokban vásárolni ment a Vosztok és Vöröscsdllag úti lakóte­lep között elterülő óriási sár tenger közepén lévő élelmiszerboltba. Gumicsiz­mát húzott, szerencsétlen­ségére, mert amint kijött az üzletből, a sötétben egy vízzel teli árokba csúszott, s alig tudott abból kijönni. Többszáz lakó nevében kér­jük, hogy ha megfelelő járdát nem tudnak építeni a bolthoz, legalább a köz- világítást javítsák meg, — hogy ne kelljen vakoskod- niuk az embereknek. Lévai Zoltán Szolnok nék elérni, hogy egyetlen tanulónak se legyen hiány­zása az iskolából. Egyik osztálytársuk — Körösi Ilo­na — a Lenin Termelőszö­vetkezet területén lakik. — Sokáig hiányzott volna az iskolából az őszi betaka­rítások miatt, mert édes­anyja beteg, édesapja pe­dig szövetkezetben dolgo­zik és így Ilonára sok munka várt odahaza. Az első raj ezért vállalta: se­gít a családnak. Tanítás után kerékpárra ültek és segítettek kukoricát tömi, répát szedni. Három dél­után öt hold kukoricát és egy hold cukorrépát takarí­tottak be. A Patyolat fehete pettyei Hozzászólás cikkeinkhez Torább kellett volna menni Szeptember 24-én két kis­lányom télikabátját a tö­rökszentmiklósi Patyolat Vállalathoz vittem tisztí­tásra. Közölték, hogy négy hét múlva lesz kész. Egy hónap múlva mentem a két kabátért, akkor mondták, egy hét múlva menjek. — Ojra mentem és újra idő­halasztást jelentettek be. Ma már november van, — négyszer voltam a kabá­tokért, mégsincs kész. Itt B hideg idő, nagy szükség lenne a két kabátra, hiszen anyagi körülményeim sem engedik meg új kabát vá­sárlását, viszont a kislá­nyaim fáznak. Nem értem, miért hitegetnek? S miért teszik így drágábbá a tisz­títást? Kuncsorbáról ugyan­is rossz az autóbuszközle­kedés. Egész napot eltöltők eredménytelenül, ugyanak­kor 16 forint 40 fillérbe ke­rül az útiköltség. — Sem a munkanapot, sem pedig az útiköltséget nem térítik meg nekem. Czifra Kálmán Kuncsorba Bújócska a sötétben A Rekasi úti felüljáró n felszerelték ugyan a hi­ganygőzlámpákat, de azok csak a felszereléskor világí­tottak. Hónapok óta csupán kettő ad fényt. A téli es­ték sötétek, s gyermekeink iskolából hazajövet, ve­szélynek vannak kitéve. Míg komolyabb baj nem lesz, addig kérünk segítséget. A felüljárón át közlekedők nevében. Rossz helyen Kunszentmártonban a köz­úti híd baloldali részén tárolják az utcai szemetet és a fekál trágyát. Erre a területre a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgo­zói partbiztosításhoz ter­méskövet szállítanak, akik­nek e szeméten keresztül kell járniok. Ezen kívül a parton, közel a szeméttáro­Sipos Bálint Szolnok szeméttároló (óhoz napközi otthon, sé­tány, a járási tanács épüle­te és több szórakozóhely van. Az ott megfordulók­nak is el kell szenvedniök a kellemetlen bűzt. — A szeméttárolót szerintem a községtől távolabb kellene tenni. Pintér István Kunszentmárton Amit a 61-esben csinálnak, több a soknál Furcsa és kel­lemetlen dolog történt velem nemrégiben. Ke­nyérért mentem el Szolnokon, a 61-es boltba. Ma­gammal vittem egy vizeskannát is, hogy a „Gó­lyánál” lévő kút­ról vizet is vi­gyek. A boltban vettem egy ke­nyeret, egy fél­kiló sót és egy doboz sajtot. Mint aki jól vé­gezte dolgát, men­tem a kasszához és kifizettem az árukért járó 14 fo­rint 40 fillért. Már rakni kezd­tem az árut a szatyromba, ami­kor egy idős ki­szolgál ónő meg­kérdezte tőlem: hentesárut nem vettem-e? Mon­dom neki: nem! Erre ő nem szólt hozzám,, hanem odakiáltott egy Marika nevű el­adónőt, akitől megkérdezte: ez volt az? A Mari­ka csak annyit mondott: igen. Majd állította, hogy én valami fehér dobozt el­tettem és azt nem fizettem ki. Erre a ^ boltban lévő vásárlók előtt el­kezdtek kutatni a szatyromban, ta­pogattak. még az üres vizeskanná­ba is belenéztek. Pillanatnyilag olyan zavarba jöt­tem, hogy szólni sem tudtam. Maid amikor reklamál­tam, egyszerűen leintettek, mond­ván, nem az el­ső vagyok, akit kikutatnak. Tudom azt, hogy nem kelle­mes a leltárhiá­nyokat fizetni a bolti dolgozók­nak, s vigyázniuk kell a boltban lé­vő árura, de módszereiken iga­zán változtathat­nának, hogy ne szégyenitsenek meg ártatlan em­bereket. Hasznos István Szolnok, Bálvány u. 20. Hiánycikk a kártya? Bizonyára sokan ismerik a „Kérdés—felelet" cí­mű játékkártyát. Ezt az egyszerű, de igen kellemes szórakozást nyújtó lapokat nem lehet kapni. Vajon hiánycikk vagy kiment a használatból és nem árusít­ják? A mezőtúri gyerekek nevében kérjük, ha kivon­ták is a forgalomból, változtassanak ezen, mert to­vábbra is szeretnénk e kártyákkal játszani. Szegény Katalin Mezőtúr Úttörő levelekből Nemes Győző tanár, volt csapatvezetőnk meghí­vására Szolnokra utaztunk még a múlt hónapban. — Megnéztük a szolnoki rá- dióleadót. a híradástechni­kai gépeket, láttuk a csil­lagvizsgálót, az úttörőhá­zat, gyönyörködtünk a mú­zeumban kiállított tárgyak­ban, — írják a kunszent­mártoni Rakéta őrs tagjai. Törökszentmiklésról a Zó- ja őrs tagjai trról tájékoz­tatták lapunkat, hogy tisz­teletbeli őrs-taggá válasz­tották Nagy Gy. Róza ta­nárnőt, aki 20 évvel ezelőtt alapító tagja volt a szer­vezetnek. Az ünnepélyes őrs-taggá avatáskor nyak­kendőt ajándékoztak Nagy tanárnőnék, ő pedig régi úttörőigazolványát ajándé­kozta az őrsnek. A szolnoki Abonyi úti is­kola úttörői nemes verseny­ről számolnak be. Szeret* November 6-i számunk­ban „Egy haldokló foglal, kozás névjegye: a házfel­ügyelő” című írásunkban a házfelügyelők munkájáról írtunk. Általában dicsérően. Cikkünkhöz Nagy Imre, Szolnok, Gutenberg téri ol­vasónk az alábbiakat fűzte: „Sokat olvastam már a „Tiszta udvar, tiszta ház” mozgalomról. Csak helye­selni tudom azt, hiszen amellett, hogy egészségügyi szempontból fontos a házak és udvarok tisztántartása, ám szebbek is a városok, a községek. A Szolnok me­gyei Néplapban legutóbb ez­zel kapcsolatban — bár le­het, hogy ettől függetlenül — a házfelügyelők munká­járól írtak Egy kis szép­séghiba csúszott a cikkbe. Abban ugyanis a Kossuth tér 6. szám alatti ház volt példaként kiemelve. Nem kétlem, hogy ott valóban tisztaság van, de ha az újságíró egy-két házzal tovább ment volna, mond­juk a Szabadság tér 2. szá­mú házba, bizony nem va­lami tisztaságnak lett vol­na tanúja. Ott, sajnos, ál­landóan mocskos, piszkos a lépcsőház, az udvar. Napon­ta ottjárok el, s tiszta jár­dát nagyon ritkán találok. Ügy gondolom, erről is :-ó lett volna megemlékezni az írásban,” Ahol nem fogadják a köszönést Lapunk szeptember 22-i számában arról írtunk, hogy a nagyrévi fodrászüzletben dolgozók nem udvariasak a vendégekhez. Cikkünkre a Kisipari Szövetkezetek Szol­nok megyei Szövetsége a következőket válaszolta: — „Cikkükre közöljük, hogy a cibakházi Vegyesipari Ktsz elnöke a nagyrévi fodrász- részleg dolgozóit udvariat­lan magatartásukért figyel­meztetésben részesítette. — Balogh Mihály főkönyvelő."- ■' : V« V ’ . ' / A l.'l o r. Áí • - r % A eibakháxlaknak van igazuk A Szolnok megyei Néplap augusztus 8-i számá­ban „Bórívó verseny Cibak házán” című írásunkban elmarasztaltuk a cibakházi földművesszövetkezet kis­vendéglőjének dolgozóit. Helytelenítettük, hogy a ven­déglátóipari tervek teljesítése érdekében különböző fogásokkal, versenyszervezésekkel, túlzott alkoholfo­gyasztásra ösztönzik vendé geiket. Cikkünkre a Cibakháza és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet kiskereskedelmi osztálya válaszolt, s cáfolta, hogy kisvendéglőjükben a leírtak szerint bor­ivó versenyt rendeztek v »1 na. Szerintük a borivó ver­senyen nem borral töltötték meg az üvegeket, hanem kávéval, hüsivel, tejjel, szódavízzel, vagy tiszta vízzel, s azokat osztották ki a versenyzők között. Nem volt arról szó, hogy a versenyt a z nyeri, a legtöbb bort issza. A jelzett cikket lapunk egyik külső munkatársa írta. s tájékoztatása szerint írásá­hoz Cibakházán szerzett in­formációt. Mint utólag kide­rült, tájékoztatója a valósá­got elferdítette. Hogy a tájé­koztatás miként történt, azt utólag pontosan ellenőrizni már nein lehetett. (A szerk ) Szerkesztői üzenetek Tóth András, Nagykörű: Nagykörűben van egy liszt cseretelep, ahol a termelő­szövetkezeti tagok búzáját cserélik ki. Minden mázsa búza után a törvényes vá­mon felül 7 forintot is szednek. Jogos-e ez? Nagykörűben néhány év­vel ezelőtt volt csak liszt cseretelep, melyet a ter­ményforgalmi vállalat üze­meltetett. Mivel az ráfize­téses volt, megszüntették. Jelenleg a helyi Haladás Termelőszövetkezet kezelé­sében van egy helyiség, ahol kicserélik a búzát lisztre, hogy a tsz-tagoknak ne kelljen Fegyvemekre menniük emiatt. A tsz-nek ezért egy embert kellett külön alkalmaznia, ugyan­akkor az oda bevitt búzát a legközelebbi cseretelepre el kell szállítania, majd on­nan vissza a lisztet. Han­gyái Józseftől, a Haladás Tsz főkönvvelöjétől kapott tájékoztatás szerint a má­zsánként! 7 forint a fuvar­költségre, a cseretelepen dolgozó személy munkadí- iára. valamint a telep fenn­tartásához szükséges egyéb költségekre szolgál. Szabó Albinná, Szolnok: 4 dolgozó nő kérelmére a szülési szabadság letelte után a szoptatás, illetve a gondozás biztosítására, a gyermek 3. életévének be­töltéséig fizetésnélküli sza­badságot kell engedélyezni. A 3 évesnél idősebb és a 10 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolására is a dol­gozó nő kérelmére fizetés­nélküli szabadságot kell adni. A szabadság engedé­lyezésének előfeltétele, hogy a dolgozó nőnek nincs olyan családtagja, aki al­kalmas a beteg gyermek otthoni ápolására. A sza­badság időtartamát az SZTK orvosi igazolása alap­ján kell megállapítani. Nem lehet a kért sza­badságot megtagadni azon a címen, hogy a dolgozó nő évi rendes szabadságát még nem vette igénybe. Az évi rendes szabadság előzetes igénybevétele ugyanis csak a rendkívüli szabadság elő­feltétele, a gyermek ápolá­sára szükséges szabadság pedig nem rendkívüli sza­badság, hanem fizetésnél­küli szabadság. Az egyedülálló dolgozó Üzemi baleket miatt csökkent munkaképességű tsz-tagok védelme A földművelésügyi mi­niszter 1965. október 8-án az üzemi baleset és foglal­kozási betegség, valamint meghatározott munkakör­ben gümőkór miatt csök­kent munkaképességű ter­melőszövetkezeti tagok fo­kozott védelméről rendel­kezett. E rendeletben fog­laltak alapján a szövetke­zet köteles az üzemi bal­eset, vagy foglalkozási be­tegség miatt baleseti járadékban vagy rok­kantsági nyugdíjban ré­szesülő tagját a munkakörülmények módo­sításával elsősorban eredeti munkahelyén foglalkoztat­ni, ha ez nem lehet­séges, más megfelelő munkakörbe áthelyezi., vagy más munka vég­zésére betanítani, s ennek megfelelő munka végzésére áthelyezni. A taggal tör­tént megállapodás alapján a teljes munkaidőnél rövi- debb munkaidőben is fog­lalkoztatható az üzemi bal­esetet szenvedett tsz-tag. Ha a megfelelő foglal­koztatás fentiek szerint nem biztosítható, s a tag más termelőszövetkezetbe kíván átlépni, vagy a ter­melőszövetkezetből kilépni akar és állami vállalatnál munkaképességének megfe­lelő munkát kíván vállalni, kérését az átlépésre illet­ve a rendkívüli kilépésre vonatkozó szabályok sze­rint kell elbírálni. Az üzemi balesetet szen­vedett tsz-tagot kiegészítő jövedelemben is lehet ré­szesíteni. Kiegészítő jövedelem megállapításának és folyó­sításának akkor van helye, ha az üzemi balesetet szen­vedett tsz-tag közös mun­kából származó jövedelme nem éri el a munkaképes­ség csökkenését megelőző 2 évben elért átlagjövedel­mének 80 százalékát, illet­ve ha a munkaképesség­csökkenés legalább 36 szá­zalékos. A köze: munkából elért évi jövedelembe a mun­kaképességcsökkenést köve­tően be kell számítani az üzemi balesetet szenvedett tag részére folyóstott bal­eseti járadékot, rokkantsá­gi nyugdíjat, továbbá azt az összeget is, amelyet a tag részére az üzemi bal­eset vagy foglalkozási be­tegség okozója kártérítés­ként fizet. A kiegészítő jövedelemmel a tsz-tag ke­resete a 2200 forintot nem haladhatja meg, s a jutta­tott összeg sem haladhatja meg a korábbi átlagjöve­delem 25 százalékát. A ki­egészítő jövedelmet a köz­gyűlés állapítja meg. Nem állapítható meg ki­egészítő jövedelem, ha az üzemi balesetet szenvedett tag a neki felajánlott mun­kakört — bár annak ellá­tására orvosi vélemény sze­rint alkalmas és ellátásá­hoz a szükséges szakkép­zettséggel rendelkezik — nem fogadja el, illetőleg a részére biztosított betaní­tást vagy képzést alapos ok nélkül nem veszi igénybe. A kiegészítő jövedelmet meg kell vonni arra az időre, amely alatt az üze­mi balesetet szenvedett tag a részére orvosi vélemény alapján biztosított munka­körben felróható okból munkát nem végez vagy a részére biztosított képzés­től igazolatlanul távol ma­rad, továbbá amelyre kere­sőképtelenséggel járó meg­betegedés vagy szülés mi­att, az alapszabály szerint, segélyezésben vagy újabb üzemi baleset címén kárta­lanítási segélyben részesül. E rendeletnek a kiegészí­tő jövedelem megállapítá­sával és folyósításával kapcsolatos rendelke­zéseit 1965. január 1. nap­jától számított visszamenő­leges hatállyal kell alkal­mazni. A földművelésügyi mi­niszter fenti rendelkezése ismét egy olyan kedvez­ményt biztosít a tsz-tagok részére, melyben csak az állami vállalatok dolgozói voltak részesíthetők. 99 Osztályon tudat66 Istvánka és Magdika szülei jóbarátok, össze járók, eg” társaságbeli emberek. Ilyenkor a két kölyök is szinte nap-nap után egjjútt játszik, szeleburdiskodik. rendetlenkedik is, már ahogy az, két ..yenkorú gyer­mektől elvárható. Olyannyira egymást megértő és szerető játszópajtások, hogy biz< -- alig lehet búcsúzás­ra kényszeríteni őket a látogatás végeztével. Ráadásul még egy iskolába is járnak. Magdika másodikos, Istvánka elsős. Évpen erre — az azonos „munkahelyre” apellálva korholta imigyen Magdit az apukája már otthon a minap: — Kislányom, ha én egyszer azt mondom neked Istvánkáéknál, hogy indulunk, akkor azonnal abba­hagyod a játékot. Különben sem értem, hogy nem únjátok meg egymást. Egy iskolába jártok. Miért nem a szünetekben játsszatok ki magatokat? Mire Magdi háborogva: — Az iskolában? Hát mit képzelsz te apu? Csak nem gondolod, hogy másodikos létemre majd éppen egy elsőssel állok le játszani a többiek előtt. nőt, ha gyermeke 1 évesnél idősebb, de 2 évesnél fia­talabb, a szabadság tarta­mára — de egy éven belül összesen legfeljebb 60 nap­ra táppénz illeti meg. Fenti törvényes rendelkezés szem­pontjából egyedülálló nő­nek azt kell tekinteni: aki a) elvált, özvegy, vagy egyébként nem él házas­ságban, b) akinek férje első tény­leges katonai szolgálatot teljesít, c) akinek férje testi vagy szellemi fogyatékos vagy pedig betegség miatt állan­dóan keresőképtelen, d) akinek férje szabad­ságvesztés büntetését tölti vagy letartóztatásban van, e) akinek férje ismeret­len helyen tartózkodik. B. Ferenc, Tiszaföldvár: Üvegházi kertészet a keres­kedelmi tevékenységgel azo­nos elbírálás alá esik és ezért általános jövedelem- adó fizetésére kötelezett. Azért pedig mert tevékeny­ségével kapcsolatban egy lóerőnél nagyobb elemi erő­vel hajtott gépet használ, nem mentes a könyvveze­tési kötelezettsége alól. T. E. Jászberény: Az akácsuhángot tavasszal — rügyfakadáskor (május vé­ge felé. június elején) héj aláoltással alakíthatja át gömbakáccá. Az oltóvesszőt fagymentes időben télen kell begyűjteni és felhasz­nálásig pincében, nyirkos homokban kell tárolni. K. S. Karcag: A tartalé­kos katonai szolgálatra be­vonultak családi segélyéről a 10/1962. (III. 25.) Korm. sz. rendelet intézkedik. A ren­delet szerint a bevonulás­kor munkaviszonyban álló dolgozót családi segély il­leti meg. melynek összege az eltartásra szorult csa­ládtagok számától függ. Há­rom eltartásra szoruló csa­ládtag esetében a családi se?élv a bevonult havi át- lag'mmsetének 60 százaié* ka lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents