Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

1965. november lö. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Célprémium a teljesítmény arányában Mindenütt gondoskodjanak megfelelően a traktorosokról Ülést tartett a megyei operatív bizottság A megyei operatív bi­zottság tegnapi ülésén fog­lalkozott az időszerű mező- gazdasági munkákkal. A beszámolóból kitűnt, hogy 180 hold kivételével befeje­ződött a cukorrépa szedése. Még 13 tsz-ben van szedet- len répa, a legtöbb Mester- szálláson. Ezer holdnyi cu­korrépa vár elszállításra, háromezer hold kukorica pedig a törésre. A bizott­ság úgy véli, hogy e héten mindenütt befejezhetik a betakarítást és a cukorrépa elszállítását. Nagyobb gondot okoz a szár letakarítása és a ta­vasziak alá való mélyszán­tás. Az elmúlt héten ugyan­is csökkent a két műszak­ban üzemelő traktorok szá­ma és a szántás üteme. Az operatív bizottság arra kéri a traktorosokat, hogy tartsanak ki a szán­tás befejezéséig, törekedje­nek a napi teljesítmények növelésére. Felhívja az üzemek vezetőit, hogy vizs­gálják felül a traktorállo­mányt és minden üzemké­pes gépet állítsanak be a mélyszántásba. Ahol szük­séges, kérjenek az ipari üzemektől újabb fraktoris- tákat. A gépeket csoporto­san üzemeltessék és a hi­bás traktorokat a lehetőség szerint a helyszínen javít­sák ki a szerelők. A bizottság javasolja, hogy az üzemekben hívják össze a traktoristákat, be­szélgessenek velük problé­máikról. A hideg idő be­álltával a teljesítmény ará­nyában tűzzenek ki ré­szükre célprémiumot. Gon­doskodjanak megfelelően ellátásukról. (Forró tea stb.) Az üzemek bízzanak meg a mélyszántási mun­kák irányításával egy-egy vezetőt. Az állami gazdaságokban előbbre tartanak az őszi munkákkal. Amint felsza­badulnak a gépek, a közös gazdaságba küldik azokat szántani. Az operatív bizottság ha­tározatot hozott, hogy az üzemek és a községi taná­Itt tartunk az őszi mezőgazdasági munkálatokkal A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS V. B. MEZŐGAZ­DASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE ALAPJÁN Járás, város neve VJ d a* vc3 . >> N “1 - s-r° Ä G 5 cu £ .a v'íű W '02 M N OT o' i c . *cö o ő r* jJSBÍ w rí . L4 ■SUsü 2 2 tervének teljesítése százalékban Szolnoki j: 79,1 88,1 8,9 6,9 Karcag 78,1 55,4 12,1 6,5 Tiszafüredi j. 77,6 72,3 8,7 5,8 Mezőtúr 74,8 100,— 10,9 8,4 Jászberény 67,2 69,1 11,3 6,4 Kunszentmártoni j. 65,5 66,9 9,1 6,9 Törökszentmiklós 63,8 85,9 10,4 7,4 Kisújszállás 63,2 74,1 10,4 7,2 Túrkeve 56,1 70,8 6,2 5,2 Törökszentmikósd j; 54,6 72,9 8,1 7.8 Jászberényi j. 47,5 62,9 10,2 6.6 Szolnok megye tsz-ei átlaga 64,7 74,— 9,4 6,8 Szolnok megye állami gazdasági átlaga 82,— 95.— 16,8 7,8 Áz őszi mezőgazdasági munkaverseny legjobbjai IV. KATEGÓRIA A 3500 hold alatt gazdál­kodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. jászkiséri Kos­suth Tsz, 2. besenyszögi Rákóczi Tsz, 3. mezőtúri Üj Élet Tsz. A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya e héten is értékelte az őszi mezőgazdasági munkaver­senyt. A verseny sorrend­jébe az számított, hogy a szövetkezet hol tart a mély­szántás, az istállótrágyázás, a kukoricaszár letakarítás és a silózási tervének tel­jesítésében. Az összered- mény alapján az alábbi sorrend alakult ld. I. KATEGÓRIA A 7000 hold felett gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja: 1. tószegi Dózsa Tsz, 2. tiszaföldvári Lenin Tsz, 3. karcagi No­vember 7. Tsz. n. KATEGÓRIA Az 5—7000 holdon gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja: 1. mezőtúri Béke Tsz, 2. törökszent­miklósi Aranykalász, 3. cibakházi Vörös Csillag Tsz. ÜL KATEGÓRIA A 3500—5000 holdon gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek csoportja: 1. tisza­szentimrei Ezüstkalász Tsz. 2. szolnoki Vörös Mező Tsz, 3. kunhegyes! Vörös Csillag Tsz. V. KATEGÓRIA A gyenge termelőszövet­kezetek csoportja: 1. tisza- szentimrei Ezüstkalász Tsz, 2. mezőtúri Új Élet Tsz, 3. kunhegyesi Vörös Csillag Tsz. Megjegyzés: A ti­szaszentimrei Ezüstkalász Tsz, a mezőtúri Űj Élet Tsz és a kunhegyesi Vörös Csil­lag Tsz kétszer szerepel a sorrendben. Ez azért van, mert a gyenge termelőszö­vetkezetek csoportjába tar­toznak, de résztvesznek a birtoknagyság szerinti cso­portmegoszlású versenyben is. Az állami gazdaságok sorrendje A megyében gazdálkodó 13 állami gazdaság munka­versenyének legjobbjai: 1. Középtiszai-, 2. Szenttamá­si-. 3. Héki Állatni Gazda­ság. csők vezetői együttesen vizsgálják felül az őszi ve­tések és az évelő pillangó­sok állapotát. Mindenütt győződjenek meg a szérűs- kertek helyzetéről, hogyan gondoskodtak a szálas­takarmányok tartósításáról, íetejezéséről. A bizottság végül meg­hallgatta a baromfifeldol­gozó vállalat és az állat­forgalmi vállalat igazgató­jának beszámolóját az idei felvásárlás tapasztalatairól, és a jövő évi szerződéskö­tések helyzetéről. A PÁRTÉLET FÓRUMA Elet a falusi párt- székhazakban Sok pártszékházat rendbehoztak megyénkben az utóbbi években. Részben hivatalos költséggel, részben pedig társadalmi erővel, az alapszervezetek tagjainak önkéntes munkájával. Munkatársunk felkereste Bede Jánost, a megyei pártbizottság gazdasági osztályának vezetőjét, s megkérte mondja el véleményét a falusi pártszékházak kihasználtságáról. — A válasz így’ hangzik: — Pártszékházainkról most már valóban elmond­hatjuk, hogy rendesek, ál­talában megfelelnek a mai követelményeknek. Amire viszont kevésbé találok megfelelő magyarázatot az az, hogy ezeket az épülete­ket nem mindenütt hasz­nálják úgy ki, ahogyan le­hetne. — Vannak például köz­ségek, ahol a fiataloknak nincs megfelelő helyiségük. A pártszékházba nyugodtan befogadhatnák őket. Ehe­lyett azonban — ahogy mondják —, őrzik a ren­det. A most már szép, tisz­ta helyiségekbe nem enge­dik be a fiatalokat. — Igazuk van azoknak, Tovább javítják a kőolaj- és földgáz- bán jászok élet- és munka­körül mén jelt A harmadik ötéves terv időszakában a Nehézipari Minisztérium és az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetével együtt arra törekszik, hogy a kőolaj- és földgázbányá­szok szociális, egészségügyi, kulturális helyzetének javí­tásával segítsen az iparág munkaerőhiányán. Már eddig is sokat tettek ezért. Az elmúlt években megkezdték a kutatási köz­pontok kialakítását. A köz­pontokban Egerben, Oros­házán, Szegeden, Szolno­kon, Babócsán, Bázake- rettyén, Nagykanizsán. a környéken dolgozó „no­mád” szénhidrogénbányá­szok szabadidejükben meg­találják azokat a szociális, kulturális, kereskedelmi in­tézményeket, amelyekre szükségük van. A múltban a dunántúli dolgozók kapták a lakások nagyobb részét. Az alföldi kőolaj- és földgázbányaszat rohamos fejlődése követ­keztében 1964/65-ben már az alföldi dolgozóknak jut­tattak több lakást. Az el­múlt években 1631 lakást építettek a szénhidrogén­bányászoknak, a harmadik ötéves tervben pedig újabb 633-at kapnak. Ebből az alföldi kőolajfúrási üzem dolgozóinak 230, a nagyal­földi kőolajtermelő vállalat munkásainak pedig 220 jut, a többi dunántúliaké lesz. Megváltozik a lakások elosztása is. Eddig az irá­nyító és ellenőrző beosztású dolgozók kapták a lakások nagy részét, ezután a fúró­berendezéseknél dolgozó fi­zikai munkásokat illeti az elsőség. gOOOCXXXXJOOOOOCXXJOOOOOOOOOOOűOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO^ Volna Mii apríiania a fűrészgépnek Tanácsülésen, s egyéb fórumon adtak hangot a kisújszállásiak annak a jogos kívánságnak, hogy a tűzifát fűrészelve vásárolhassák meg. Ez azonban egyelőre csak óhaj, mert a TÜZÉP-telepen nincs fűrészgép. — Többezer forintot fizetnek magánkisiparosnak bérfűrészelésért. Abból inkább gépet vennének — j mondogatják. No, ez az összeg fűrészgép vásárlására kevés lenne és van egyéb bökkenő is. Mégpedig az, hogy a telep tűzifa forgalma az idei terv szerint összesen 11727 mázsa, s ebből a lakosságé 7300 mázsa. Csupán az összehasonlítás miatt említjük, hogy Törökszentmik- lóson ennek a háromszorosa, Karcagon a négy­szerese a lakosság tűzifaforgalma. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy Kisújszálláson nincs szükség fűrészgépre. De az bizonyos, hogy ez a forgalom nem kötné le egy gép kapacitását. Az említett bérfűrészelés teljesen független a tűzifától, még akkor is, ha vannak, akik egy kalap alá veszik a kettőt. Miről is van szó? Arról, hogy az 1965-re tervezett 175 köbméter fenyőáruból hóna­pokig egy dekagramm sem érkezett a telepre. Nagy gondot, sok hiábavaló járkálást okozott ez azoknak, akik építkeztek. A városban évente általában negy­ven új lakóház épül, s a tatarozáshoz is szükséges a faanyag. A lakosság ilyen természetű gondjainak enyhítése érdekében fűrészeltettek az arra alkalmas j tűzifából gerendát, deszkát, sárlécet. S hogy ép­pen magánkisiparossal, annak az az oka, hogy sem a Vas- és Faipari Ktsz, sem a termelőszövetkezet nem vállalta a bérfűrészelést. E kis kitérő után, amely egy átmeneti intézke­désre ad magyarázatot, térjünk vissza az eredeti kér­déshez, vajon lesz-e fűrészgép a kisújszállási TÜZÉP- telepen? A TÜZÉP Vállalat vezetői is tudják, hogy na­gyon kellene a fűrészgép, s nemcsak Kisújszálláson, hanem még jónéhány helyen. A legkézenfekvőbb, s egyben gazdaságos megoldás az lenne, hogy gyárta­nának magán járó fűrészgépeket — ilyen jelenleg nem kapható —, s akkor egy-egy géppel két-három városban, községben megoldhatnák a tűzifa fűrésze­lését. Járható-e ez az út? Milyen módon teljesíthető a kisújszállási emberek jogos igénye? E kérdésekre várjuk az illetékesek válaszát N. K. >0c>0000000cxxxx)0cxxxx)00<x)0000000000c0000cx5000000000000000cx500ci00c)00c>000000<xv A lakosság szolgálatában Felkészülnek az ipari tanuló­szerződtetésekre a kisiparosok Tegnap délelőtt a Kisipa­rosok Országos Szövetsége megyei választmánya ülést tartott Szolnokon. A vezető­ség beszámolóját Szobosz- lai István megyei titkár ol­vasta fel. A vezetőség meg­elégedéssel jelentette a vá­lasztmánynak, hogy a me­gye kisiparosai — csekély kivételtől eltekintve — ele­get tettek állampolgári kö­telezettségüknek, pontosan fizették adójukat. örvendetes, hogy a kis­iparosok közül egyre töb­ben készítenek olyan termé­ket, mely alkalmas export­ra, versenyképes a világpia­con, illetve importanyag termék hazaival való pótlá­sára. Az ilyen célokra ké­szített termékek volumene az elmúlt évekhez viszo­nyítva megötszöröződött. A kisiparosok igyekeznek a lakosság szükségleteit maradéktalanul kielégíteni, kiváló minőségű munkát végezni. A lakosságszolgál­tatási terv időarányos ré­szét az idén is teljesítették. A megyei vezetőséghez a kisiparosok munkájáról pa­nasz nem érkezett, de a ta­pasztalatok is igazolják, si­került a lakosság általános megelégedésére dolgozniuk. A választmány a megyei vezetőség beszámolóját el­fogadta, majd több határo­zatot hozott, amik a kisipa­rosok munkájának további javítását hívatottak előse­gíteni. Figyelemre méltó az a ha­tározat, mely szerint az 1966. évi ipari tanuló szer­ződtetésre való felkészülést még az idén megkezdik: já­rásonként és városonként felmérik a szerződtetési igé­nyeket és a lehetőségeket. Azon lesznek, hogy az olyan tapasztalt mesterek is vegyenek maguk mellé tanulókat akik eddig húzó­doztak ettől. akik azt mondják, hogy nem lehet egykettőre tönk­retenni a szépen festett falat, a berendezést. De az efféle álláspont mégis csak a könnyebb és kevésbé el­fogadható formája a meg­őrzésnek. A fiataloktól nem lehet azt kívánni, hogy ugyanolyan komolyak le­gyenek, mint az idősebbek. De a jó kedvüktől, jó han­gulatuktól még vigyázhat­nak mindenre. S a rend- szeretetre másként is kell nevelni őket. — Van jónéhány példa már arra, hogy ha a párt- szervezet tagjai megtalál­ják a megfelelő hangot, a fiatalok nagy többsége min­dig megérti, elfogadja a jótanácsot arra, hogyan vi­selkedjék. Tudja, hogy gyűlésezni és szórakozni is kulturált módon kell. Sok jó példa van erre így Kun­hegyesen, Jánoshidán, Öcsö­dön stb.. ahol a fiatalokat mindig szívesen látják a székházakban. — A falusi pártszékházak arra is alkalmasak, hogy a helységekben levő alapszer­vezetek központjai legye­nek. Találkozzanak; tanács­kozzanak ott egymással a vezetőségi tagok. Mégis azt tapasztaljuk, hogy legtöbb­ször a szövetkezet kicsi, olykor zajos helyiségében tartják megbeszéléseiket a vezetőségek. — Ezzel már azt is ér­zékeltettem, hogy a meg­szépített pártházak látoga­tottsága a korábbi évekhez képest csökkent. Csupán az évekkel ezelőtti látoga­tottságból kiindulva termé­szetesen nem szemlélhetjük a jelenlegi helyzetet. Akkor még a hivatalos rendezvé­nyeken kívül különösen a tv-műsorok nagyon vonzot­ták az embereket. Ahogy azonban a készülékek szá­ma növekedett a községek­ben, érezhetően csökkent az ilyen önkéntes látogatók száma. Ezzel együtt eltűn­tek azok a sok helyen be­vezetett jó szokások is, amiket valamiképpen meg kellene őrizni. Áz például, hogy ha egy-egy, a fiatalo­kat vagy egy bizonyos ré­teget érdeklő műsor volt a képernyőn, vagy akár a rá­dióban a pártvezetőség tag­jai közül valaki ott volt. Ott maradt beszélgetni a látottakról, hallottakról. . — Ezt a szokást a mos­tani, aránylag kevesebb lá­togató esetében is meg kellene tartani. Most ugyanis az a helyzet, hogy ez a „vendéglátás” legtöbb helyen a gondnokra hárul. — Elég gyakori az is, hogy a fontosabb, politikai jellegű tanácskozások he­lyett — ide számítom a KISZ-, a nőgyűléseket, a szemináriumokat stb. — nem odavaló rendezevénye- ket is lebonyolítanak a pártszervezet helyiségeiben. Egy-két községben a bir­kavacsorákat is sokszor ott tartják. — A kulturált szórako­zásra, a politikai rendezvé­nyek megtartására a leg­több pártszékházban meg­van a lehetőség. Nyolcvan­két körzeti, illetve községi pártszervezetben van tv, negyvennégy helyen rex- vagy biliárdasztal, sakk vagy hasonló társasjáték, újság, folyóirat stb. Hosszú időn át könyvtára is volt legtöbb pártszervezetnek. Ezeket azonban az utóbbi években — épp a jobb ki­használás érdekében — összevontuk a kihelyezett esti egyetemek székhelyére. Emellett is megvan azon­ban minden lehetőség arra, hogy a pártszékházakban elevenebb párt- és társa­dalmi élet legyen . (B. EJ

Next

/
Thumbnails
Contents