Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
1965. november 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Vízgépészeti Vállalat I. gyárrészlegében Kunhegyesen 5 darab hidrohengert készítenek a Somogy megyei tsz-ek részére. Jelenleg a hegesztési munkák folynak Az október is sikerült az építőmunkásoknak Átmenetileg csökkent a termelékenység Hova költöaik a GELKA ? Loholnia épül Karcagon ^mbo^Ygó LÁMPÁSOK „Elfogytak“ a jövőre Deeraezü loszawcsoá es Trabantok A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat az idén csak két típusra vett fel megrendelést, mégpedig 11 400 Moszkvicsra és 19 100 Trabantra, s csupán 5356 igénylőt elégítettek ki. — Ezenkívül egyéb típusra mintegy háromezerötszázan jelentkeztek, az igénylőket azonban kocsi hiányában elő sem jegyezték. A kielégítetlen 25144 Moszkvics és Trabant megrendelésnél már új rendszert vezettek be. Október 15-én 5000 igénylőt szólítottak fel 50 százalékos előleg befizetésére. A megrendelők az előírt határidőre 2680 Trabantra és 1801 Moszkvicsra lététbe is helyezték az OTP-nél a kocsi vételárának a felét. A Trabantnál a kiértesítettek 89 százaléka, Moszkvicsnál pedig 90 százaléka tett eleget a felszólításnak. Ezért a két típusra a napokban még újabb 500—500 igénylőnek küldtek értesítést az előleg befizetésére. Ezekkel együtt jövőre a Trabantnál a 6038-as, a Moszkvicsnál pedig a 5600-as sorszámig kapják meg az igénylők a megrendelt, s a leelőlegezett kocsijukat. Mi lesz a még kielégítetlen több mint 19 000 Moszkvics és Trabant igénylővel, s azokkal, akik más típust szeretnének? A kérdésre a belkereskedelmi Miniszté- riem illetékes főigazgatóságán elmondották, hogy más típusú személygépkocsik beszerzésére még folynak a tárgyalások. A szerződések megkötése után — amikor ismeretes lesz, hogy milyen típusból mennyi érkezik a jövő évben — felvesznek megrendeléseket egyéb típusokra is. — A meghirdetésre kerülő személygépkocsik megrendelésekor az autó vételárának 50 százalékát kell kifizetni mindaddig, amíg a jövőre beérkező kocsimennyiség el nem fogy. Utána minden meghirdetett típusra már csak 20 százalék előleget kell befizetni, így a jelenleg több mint 19 000 Moszkvics és Trabant igénylőnek is. Mindezekről a Merkur kellő időben értesíti a közönséget. Az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat az idei első háromnegyedévi termelési és gazdaságossági előirányzatait túlteljesítette. A beköszöntött őszi esős időjárás ellenére — ami természetesen nehezíti az építők munkáját — októberben is jó eredmények születtek. A vállalat a tizedik havi tervét 104,3 százalékra teljesítette, a termelékenység viszont a már elért szint alá süllyedt, — 98,3 százalék volt. A termelékenység átmeneti jellegű csökkenését az magyarázza, hogy a vállalat sok elkészült épületet adott át és sok új beruházást kezdett meg egyidejűleg. Ennek ellenére az idei első tíz hónapra eső időarányos termelési tervet 105, a termelékenységi előirányzatot pedig 106,2 százalékra teljesítették a sikeA Tószegi Gépállomás alkatrészeket gyárt a Vörös Csillag Traktorgyárnak és segít a krónikus alkatrész- hiány leküzdésében. A gépállomás és a gyár kapcsolata tavaly kezdődött. — Először prototípusokat gyártottak Tószegen, s ezeket a gyár meósai minősítették. Az idén — május óta — már szériában készülnek a gépállomáson a DT—413-as és a D—4—K típusú gépekhez a pótalkatrészek. A DT-hez az erőátviteli szerkezethez fogaskereket, a futóműhöz tengelyeket gyártanak. A D—4—K típushoz differenciál koszorú-kerekeket és homlokfogaskerekeket készítenek, összesen hat fajta alkatrész készül Tószegen. A traktorgyáriak kezdetres októberi munkájukkal. A vállalat a közemútban adta át Szolnokon az ötven gyerek számára készített óvodát, a Vöröscsillag úti általános iskolát, Jászapátiban, Jászberényben és Jószágon egy-egy állatistállót és a TVM szuperfoszfát üzem bővítésével készült készáru raktárt technológiai szerelésre. Az új beruházások közül megkezdte a vállalat Szolnokon a MÉK telep gyümölcs- és zöldségraktárának, a jászberényi Hűtőgépgyár második hűtőbútor csarnokának, a martfűi lakótelep ABC áruházának építését. Karcagon 24 lakásos lakóház, Szolnokon pedig az erdőgazdaság, József Attila úti székhazának építése kezdődött meg, melynek földszintjén a C-ÉLKA rendezkedhet majd be. ben 500-as szériákat rendeltek. Amikor meggyőződtek az itt készült alkatrészek kifogástalan minőségéről ezerre, majd 2500-ra, sőt 3000-re emelkedett egy- egy típus széria nagysága. A kooperáció mindkét fél számára előnyös. — A gyár egyedül nem győzné a pótalkatrész gyártást, — ugyanakkor a tószegiek fölösleges forgácsoló kapacitással rendelkeznek. Holló Sándor művezető irányítása alatt jólképzett fiatal szakmunkásgárda dolgozik. A forgácsolóüzem most három műszakban üzemel. Az előzetes tárgyalások alapján a gyár 1968-ra 15 000—20 000 munkaórát akar Tószgen lekötni. Az idén mintegy 5 millió forint értékű traktor alkatrész készül a Tószegi Gépállomáson,' A Körös holtágai ölelik körül a Felsővízközt, míg Mezőtúr déli részét, pontosan határát Alsóvízköznek nevezik. A város szélétől öt-hat kilométerre terül eJ a két tanyavilág. Tavasztól őszig közel, az esősidőszak, meg a tél beáltával már messze van a város. Gya- logszerrel nehezen vállalkoznak az útra a felsővíz- köziek, kerékpárral sem nagy kedvvel. Ödön iskola áll az országút mentén, a „felsővilág” kapujában. A kerítésen sárguló, ázott plakátot tépeget ászéi. Filmet és könyvet hozott néhány hete a művelődési autó. Villanyoszlop sehol a környéken, drót is csak a ruhaterigetéshez feszül. A tanítóék lakása itt van az iskolában. A kopogtatásra fiatal, szőke asszony nyit ajtót. Béniről csecsemősírás hallik ki. — Kerüljön beljebb — mondja kedvesen —, majd hívom az uramat. Nekem még dolgom van a kicsivel, aztán jövök én is. örülünk a látogatónak. Ritkán téved ide valaki. A szoba tágas, nagyablakos, szépen berendezett és szokatlanul magas. Nehéz lehet befűteni. — Kálmán, Kálmán — hallom a kiáltást a konyha felől — vendég jött, gyere hamar. Aztán újra csend, olyan nagy csend, hogy a kicsi szuszogása, cuppogása tisztán kivehető. Az országúton autó suhant el, s fütyül a vonat az őrháznál. Ez minden itt a világból. Nyílik az ajtó. Barna, szúrósszemű, középmagas férfi lép be a szobába — melegítőben —, azonnal mentegetőzve. — Ne haragudjon, nem számítottam látogatóra. — Délután tüdőszűrésre viszem a gyerekeket, riem lesz tanítás. Gondoltam, rend behozom a motoromat. Korom Kálmán jelenlétéA jászberényi vadásztársaság vadászatot rendezett a város határában. A szeren- qh kedveset* a vadászok- < vei valamilyen feszültség lesz úrrá a szobában. Energia árad ebből az emberből. — Tavaly bemehettünk volna a városba, de a feleségem ragaszkodott ehhez az iskolához. Még egy esztendőt kért tőlem. Amikor kijöttünk, még nem volt képesítése, úgy kezdett el tanítani. Mindig tanítani akart. Éve sincs, hogy államvizsgázott, levelezőre járt. — Nagyon akart tanító lenni? — Mindennél jobban. — Petróleumlámpánál tanulí estéről estére. Napközben rendesen bent volt az osztályban. Megszenvedett szegénykém a diplomáért. De most nagyon boldog, mert végre a gyerek is jöhet. — Hány gyerek jár ide az iskolába? — Alig több, mint harminc. Pedig amikor elkezdtük a Feisővízközben — ötvennél többen voltak. — Mikor jöttek ide? — öt éve. Akkor még műút sem volt, csak sár. Télen bizony két hétre megvásároltuk az élelmet. — És a gyerekek nem maradoznak el a hideg időben? — Hiányzás alig van — mondta. — Jobb az átlagunk a megyeinél, pedig akad olyan tanulónk, aki három kilométert gyalogol, amíg beér a csejti határból. A tanítónő elaltatta a kicsit, közibénk telepedett. Derűsen, sok-sok szeretettel hallgatta a férje szavait. — Szeret tanítani? — kérdeztem tőle. — Szeretek. Az itteni gyerekek valami nagy nyugalmat hoznak ide. Tehén- szagot a ruhájukon, földszagot. tanyai szélet az arcuk pírjával. — Tanyai szelet? — Pusztait is lehetne nak, — mint a képen is látható. — (Fotó: Tóth János. Jászberény) mondani, de az egészen más. Jelképesen gondoltam. Látott már hóviharral küszködő öreg házakat; ólat, reszkető jószágot... így elmondva regénybe illik... Illyés a Puszták népében, szóval abban van leírva, amit mondani akarok. A tanítónő nem azért keresgélte a szavakat, a kifejezéseket, mert nem tudta pontosan közölni amit akar, hanem azért, mert úgy érezte, én nem tudom őt megérteni, most távo’i nekem a Feisővízközben zajló élet. A férje Cigarettázott, el-elmerengett... — Én azért belefáradtam — mondta közbevető- leg. — Mibe? — A magányosságba. — Csak ketten élünk idekinn, mégha körül is veszik az iskolát a tanyák. Meg a szeretet is. Jóra való, nyíltszívű emberek élnek errefelé. — Kálmán, valld be: nagyon nehezen válunk meg ettől az iskolától... Annyi emlék köt ide... Engem nagyon sok. Amikor először életemben bementem az osztályba... Amikor az első szót kimondtam... Emlékezz, mennyit lázadoztunk, vakoskodtunk a petróleumlámpánál — együtt a gyerekekkel. Kálmán, mi igazán boldogok voltunk itt. — Azok voltunk és ezért nehéz lesz elmenni, de jövőre elmegyünk. Felépítjük a városban a házunkat és elmegyünk. Moziba akarok járni, emberekkel akarok találkozni az utcán. Igen, akkor akarok beszélgetni, amikor kedvem támad. Elfogy a tanyavilág. — Mind többen jönnek rá, hogy el kell menni innen. — Be a városba. Víz kell, villany kell, más életmód. — Annyira el akar menni? — Annyira, hogy alig tudok elmenni. Esteiente, — . amikor hazaindulnak a gyerekek, megpillatja az ember a közeledő, imbolygó lámpásokat. Jönnek az öregek az úton a mozit nézni, könyvet cserélni. Tanulni az iskolába. Felém fordul, a mutatóujjával figyelmeztetett, — hogy fontosat mond. — A Körös kanyargó ágait levágták. Holt ágak ölelik körül a Felsővízközt Meglátja elsorvadnak a tanyák is. itt elhagyják a megszokást, a magányt az emberek. Majd kijárnak a földekre dolgozni és hazamennek a városba. Újra együtt élünk majd, higgye meg, az öregekkel és a tanítványainkkal. Ez a helyes, ez a jövő. Fábián Péter S*ŰC8‘ Ornamentik ai kiállítás A napokban Hajdú-Bihar megyében a püspökladányi járási művelődési házban nagyszabású néprajzi és néoművészeti kiállítás nyílt. A kiállítás Dorogi Mártonnak, az egyetlen jelentős magyar szűcsornamentika kutatónak az életművét, tükrözi. A kiállítás tárgyai között több jellegzetes népművészeti terület alkotásai, így a Szolnok megyében, a Nagykunságban gyűjtött anyagok is bemutatásra kerültek. Dorogi Márton munkássága a néprajzkutatók előtt nem ismeretlen. Hazánkban más jelentős, bőrruházattal foglalkozó kutató nincs. Korábban is csak elszórtan jelent meg egykét cikk, de azok Is inkább csak a bőrruházati- népművészet egyes termékeit, a ködmönöket és a bundákat igyekeztek bemutatni. Az ezt megelőző formációkról, motívumokról azonban eddig semmit sem tudtunk. Ötmillió forint értékű traktoralkatrész készül Tószegen Vadász-szerencse
