Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
1985. november 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) második ötéves terv időszakában várhatóan 280 ezer lakás épül. Ennek ellenére az igénylők száma nem csökken, a széles tömegek lakásviszonyai csak lassan javulnak. EÍ a probléma beható vizsgálatot követel, hogy addig is segítsünk, amíg pártunk és kormányunk 15 éves lakásépítési programjának megvalósításával a kérdést véglegesen megoldjuk. Ezt segíti az építőipar további gépesítése és a lakásépítés korszerűsítése. Ennek keretében Budapesten megkezdte termelését az első, a Szovjetunióból vásárolt házgyár. A következő öt évben az ország különböző körzetedben további házgyárakat építünk. Addig is azonban, amíg az állami, szövetkezeti és magánerőből való lakásépítés ütemét még tovább tudjuk fokozni, következetesen kell alkalmazni az érvényben lévő lakáskiutalási rendszert. Ezt ugyanis sok helyen megsértik. Teljesen jogosan hangzik el a bírálat, hogy míg nagyon sokan évekig kénytelenek várni jogos igényük kielégítésére, addig előfordul, hogy olyanok jutnak ingyen állami lakáshoz, akik autó helyett lakást vehettek volna inkább, s általában megfelelő anyagi erővel rendelkeznek ahhoz, hogy saját költségükön teremtsék meg maguknak az otthont. A kérelmezők szociális körülményeit — mindenekelőtt a többgyermekes családok igényeit — a lakáselosztás jelenlegi rendszerében is sokkal jobban figyelembe kell venni. A turistaforgalom Kállai Gyula ezután a turistaforgalom növekedéséről szólt, s azt jó dolognak nevezte, majd megemlítette, hogy egyes nyugati országokból turistának álcázott kémek, ügynökök és ember-csempészek is érkeznek hozzánk. Ezek visszaélnek vendégszeretetünkkel. Megmondhatjuk: aki Nép- köztársaságunk államrendjét megsérti, nem kerülheti el méltó büntetését; Akadnak olyan utazók, akik nem földrajzi és kulturális ismereteiket gyarapítják, hanem üzletelnek, üzérkednek, csempésznek és ezzel rontják a népek közeledését és barátságát szolgáló turizmus jó hírnevét. 1965-ben — megfelelő állami szerveink — közel háromezer személy ellen voltak kénytelenek eljárást indítani vám- és devizabűntett miatt. Helyeseljük bíróságainknak és belügyi szerveinknek azt a gyakorlatát, hogy az ilyen üzletelőktől és csempészektől, az egyéb büntetés mellett meghatározott időre megvonják a külföldre utazás jogát A megélénkült turistaforgalom nagyobb lehetőséget ad a tőkés országok bizonyos köreinek arra, hogy állampolgárainkat disszidálásra csábítsák. Ma már ők is kénytelenek elismerni, hogy nálunk nyüt, szabad és egészséges a politikai légkör, ezért most már nem politikai érvekkel, hanem gazdasági előnyök ígérgetésével próbálnak kintmara- dásra bírni főként szakembereket, tudományos dolgozókat. Sajnos, akadnak könnyen csábítható, kevésbé állhatatos és kevésbé hazaszerető elemek, akik kapnak az alkalmon, mert úgy vélik, ahol szélesebbb és hosszabb az autó, ott az ő hazájuk. A disszidáltak száma a lábra kapott híresztelesék- kel szemben lényegesen kevesebb, nyugatra utazott állampolgárainknak kevesebb mint fél százaléka. A kiutazók túlnyomó nagy többsége élményekben és tapasztalatokban gazdagodva visszatért, mert tudja, hogy ez az ország a hazája: mert szívében és lelkében magyar, a szocializmus híve és az is akar maradni, mert meggyőződött arról, hogy ez a rendszer az övé! Akik meg disszidáltak? ök majd ezután döbbennek rá arra, hogy annak a társadalmi rendnek, amelybe úgy kívánkoztak, jóllehet volt fényes múltja és van még valamelyes jelene, de nincs jövője! A mi szocialista rendünknek pedig nemcsak hősi múltja és szép jelene, de ragyogó jövője is van. Csak magukra vethetnek majd, — amikor rájönnek, hogy becsapták őket. is oktatás problémái Kállai Gyula a továbbiakban az oktatás problémáiról szólt. Hangsúlyozta, hogy a csaknem négy év tapasztalatai alapján most tovább kell tökéletesíteni az oktató-nevelő munkát. Végleg le kell küzdenünk a szakmunkásképzéstől helyenként mutatkozó idegenkedést, meg kell szüntetni az íróasztal, meg az egynéhány divatos foglalkozás iránt mutatkozó tülekedést. — mondotta. — A középiskolák szerepéről így beszélt: A középiskolai oktatás olyan befejezett képzést adjon, ami biztosítja a különböző munkakörökbe való elhelyezkedésüket. Míg az általános gimnáziumokban is olyan szerepet kell biztosítani a munkára nevelésnek, hogy az itt végzett, de az egyetemre a képességek, vagy lehetőségek hiányában be nem került fiatal is szakmát tanulhasson s beilleszkedjék az életbe. Az iskolatörvény kifejezetten hangsúlyozta a középfokú szakképzés fontosságát. Meg kell állapítanunk, hogy nem tudtunk megfelelő gyorsasággal elegendő, a népgazdaság számára szükséges szakmai ismereteket nyűitó középiskolát kialakítani, Az újonnan létesült középiskolák zöme is — amint a több képviselőtársam is hangsúlyozta felszólalásában — főként a középfokú szakképzés elveinek, hovatartozásának tisztázatlansága, valamint anyagi nehézségek miatt — általános gimnázium lett. Miután a szakmai jellegű középiskolával kapcsolatos vitás kérdéseket tisztáztuk, a középiskolákra fordítható anyagi erőforrásainkat a jövőben elsősorban a szakiskolák számának gyarapítására kell felhasználnunk. Sajnos, az ipari tanulóiskolák iránt még mindig nem elég nagy az érdeklődés, holott a szakmunkás- képzésnek a jövőben is változatlanul ez a fő útja és formája. Az iskolareform meg akarta könnyíteni a fiatal szakmunkások számára a középfokú általános műveltség megszerzését, — ezért előírta: lehetővé kell tenni, hogy rövid idő. lehetőleg 2 év alatt, középiskolai végzettséget is szerezhessenek. akik iparitanuló iskolába jártak. Csak elmarasztalni lehet a Munkaügyi- és a Művelődésügyi Minisztériumot amiatt, hogy a törvénynek ezt a rendelkezését nagyon késedelmesen valósították meg. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az utolsó években néhány szakmában az iparitanuló iskolákba nem jelentkeztek annyian, mint amennyien felvehetők lettek volna. Most azonban ez az akadály is elhárult: a középiskolai oktatásról a Minisztertanács ülésén megvitatott és az Elnöki Tanácsnak elfogadásra ajánlott törvényerejű rendelettervezete biztosítja a végzett ipari tanulók középiskolai továbbtanulásának lehetőségét. Az a szülő, aki gyermekének szakmát is, meg középiskolai végzettséget is óhajt adni, elérheti, ha iparitanuló iskolába járatja. Reméljük, ez is előmozdítja, hogy az általános iskolát végzettek többsége szakmát tanuljon. A pedagógusokról A szónok ezután a tankönyvek tartalmát bírálta, majd elismeréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Kállai Gyula ezután a pedagógusok anyagi helyzetéről szólva kijelentette: Elhatározott szándékunk, hogy 1966-ban felemeljük a pedagógusok fizetését. Kállai Gyula a továbbiakban az új egyetemi felvételi rend tapasztalatairól ezt mondotta: a származás szerinti kategorizálás megszüntetése egészében helyesnek bizonyult. De végrehajtása a gyakorlatban nem egy helyen és esetben eltorzult, amit többen szóvá is tesznek. Az eddiginél jobban és hatékonyabban kell segíteni, hogy több munkás és paraszt fiatal kerüljön az egyetemekre. A felvételnél a felkészültség mellett alaposabban, jobban figyelembe kell venni a jelentkezők erkölcsi-politikai magatartását, rátermettségét. Az egyetemek és főiskolák oktatóitól, nevelőitől pedig azt kérjük, adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy az egyetemi hallgatók jól elsajátítsák a szakmájukat és a tudományok alapjait, erkölcsi-politikai magatartásuk legyen kifogástalan, röviden szólva: egyetemeink és főiskoláink neveljenek kommunista szakembereket! A munkára nevelés, a korszerű ismeretek oktatása, marxista—leninista világnézet és a kommunista erkölcs elsajátítása — ezek azok az egymással szoros egységben levő feladatok, amelyek hosszú időre megszabják nemcsak az iskolai munkát, hanem általában az ifjúság nevelését. A szocialista demokrácia növekedése együtt jár a kritikai hang erősödésével Kállai Gyula foglalkozott az országgyűlés tevékenységével, egyetértett azzal, hogy az országgyűlés ülésezhetnék többet, gyakrabban is, s sok kérdést, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztettek, az országgyűlés tárgyalhatott volna meg. Ezáltal a parlament politikai fórumát még jobban hasznosíthatnák az ország ügyeinek megoldására, politikánk, elképzeléseink ismertetésére, népszerűsítésére. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az ország- gyűlés bizottságai is — élve az alkotmányban és a házszabályzatban rögzített jogaikkal — aktívabb és kezdeményezőbb szerepet vállalhatnának magukra, s mind az országgyűlés, mind a kormány számára fontos politikai, gazdasági és kulturális kérdésekben javaslatokat dolgozhatnának ki. Ugyanakkor az országgyűlés munka, 'ai a demokratizmus új vonásaként jelentkezik körülbelül két éve, hogy az ülésen elhangzó minden véleményt, javaslatot elgondolást alaposan megvizsgálnak, s a kormány elé terjesztik. A kormány a képviselők javaslatai alapján sok fontos kérdést megvizsgált és rendezett — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány több más, az országgyűlésen felvetett javaslatot is helyesnek ismert el. Ezek megvalósi- sásáról a következő tervidőszakban gondoskodnak, mivel végrehajtásuk hosz- szabb időt és nagyobb anyagi befektetést igényel. Tudjuk, hogy a szocialista demokrácia növekedése a kritikai hang erősödésével is együtt jár — folytatta Kállai Gyula. Ezt rendjén és helyén valónak tartjuk. Mi magunk is azt valljuk, hogy van bírálni való a gazdasági építőmunkában, a közéletben, az államapparátusban, a kultúra és a sport területén egyaránt. Bátorítjuk dolgozóink egészséges bírálatát, amely a szocialista társadalmi rendünk erősítését, munkánk megjavítását szolgálja. De vannak még olyan elemek társadalmunkban, akik úgy vélik: ha valami személyi változás van, más országok kormányában, vagy a nemzetközi helyzetben történik valami, vagy belső életünkben határozunk el reformokat, ez mind alkalmas arra, hogy fellépjenek, s azt gondolják, ostoba rémhírek terjesztésével gyengíthetik szocialista rendünket. Növeljük társadalmunk ellenállóképességét az efaita hírveréssel szemben. Bátran tárjuk fel munkánk összes fogyatékosságát, de lépjünk fel minden olyan kísérlettel szemben, — amely kritika ürügyén, vagy anélkül, akár jobbról, akár balról magát a társadalmi rendszerünket veszi célba. Olyan közhangulatot kell teremteni, amelyben a nagy tömegek alkotásait, nagyszerű szocialista eredményeinket, az elvtársainkal és barátainkat lebecsülő hang méltó visszautasításra talál, munkahelyen, villamoson és sportpályán egyaránt! Bíráljuk akármilyen élesen is hibáinkat, sürgessük kijavításukat, de mindig, minden körülmények között legyünk büszkék a magyar nép nagyszerű vívmányaira, szocialista társadalmi rendünkre, szocialista hazánkra! Napjaink nemzetközi kérdései Kállai Gyula ezután néhány nemzetközi kérdést érintett. A szocialista országok és a gyarmati sorból felszabadult országok növekvő nemzetközi befolyásának ellensúlyozására és megzavarására az Amerikai Egyesült Államok, más imperialista hatalmak támogatásával, az utóbbi időben a világ különböző részeiben a provokációk és agressziók egész sorát követi el. Ez a nemzetközi helyzet éleződését idézte elő — mondotta, majd elítélte az Egyesült Államok vietnami agresz- szióját. Követeljük, hogy az Egyesült Államok vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság terrorbombázásának, vonja ki csapatait és fegyverzetét Dél-Vietnam- ból, hogy a vietnami nép a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabad!- tási Front ismert programjának megvalósításával maga döntsön sorsáról. A fokozódó amerikai agresszió arra kötelez bennünket, hogy kormányunk és népünk — internacionalista kötelezettségét teljesítve — még határozottabban támogassa Vietnam népének igazságos harcát az imperialista agresszió ellen. A nemzetközi helyzet fokozódó éleződése, amelyért a felelősség az Amerikai Egyesült Államokban uralkodó imperialista köröket terheli, újabb, nagyobb erőfeszítéseket kíván a szocialista országoktól, a békeszerető erőktől, a béke minden harcosától. Mi a békés egymás mellett élés politikáját változatlanul helyesnek és a kapitalista berendezésű országokkal tartott kapcsolataink alapjának tartjuk. A jelenlegi feszültebb bonyolultabb nemzetközi helyzetben, a békés egymás mellett élésért folytatott küzdelmünk nehezebb és több erőfeszítést kíván. Politikai, diplomáciai és más rendelkezésünkre álló eszközökkel küzdünk az amerikai imperializmus vietnami agressziójának visszaveréséért és megszüntetéséért, azért, hogy rá- kényszerítsük őket a békés egymás mellett élésre. Véleményünk szerint az amerikai agresszió megfékezésében döntő szerepe van valamennyi szocialista ország egységes fellépésének és határozott antiimpe- rialista akcióinak. Pártunk és kormányunk a nemzetközi kommunista mozgalomban levő minden ideológiai és politikai vitakérdést alárendel napjaink legfontosabb feladatainak: az agresszió elleni akeióegy- ség megteremtésének. A béke védelme, a háborús tűzfészkek felszámolása, a nemzetközi feszültségek csökkentése, a gyarmati rendszer teljes és végleges eltörlése érdekében elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a szocialista világ és a gyarmati sorból felszabadult, fejlődő országok egységének erősítését. A felszabadult fiatal államok a társadalmi fejlődés, a gazdasági és kulturális előrehaladás széles országútiéra léptek. Ez sok tekintetben óhatatlanul a belső osztályharc kiéleződéséhez vezet. őszinte sajnálattal értesültünk az India és Pakisztán között kirobbant fegyveres konfliktusról. Meggyőződésünk, hogy ez a konfliktus és a fegyveres harc csak azoknak az érdekeit szolgálja, akik nem jó szemmel nézik a gyarmati rendszer széthullását és az el nem kötelezett, aktív semlegességi külpolitikát, az érdekelt országokban pedig a háborús, militarista, a társadalmi haladás gondolatával szembenálló köröket erősíti. Támogatunk minden törekvést, amely a két ország között a béke helyreállítását szolgálja. Közvéleményünk nagy figyelemmel és növekvő aggodalommal tekint az Indonéziában kibontakozó eseményekre is. Reméljük, hogy a belső és külső reakciónak nem sikerül letéríteni Indonéziát a haladás útjáról. Üdvözöljük az indonéz nemzeti függetlenség, demokrácia és forradalmi haladás erőit Őszintén kívánjuk: koronázza siker az indonéz nemzeti egység helyreállítására, az indonéz forradalom továbbfolytatására irányuló erőfeszítéseket. A Magyar Népköztársaság minden haladó erővel együttműködve küzd azért, hogy a világszervezet, helyreállítva a Kínai Népköz- társaság jogait, a béke fenntartásának, a gyarmati rend teljes és végleges eltörlésének, az általános leszerelésnek a népek jobb, szebb életre törekvésének hatékony eszköze legyed. Ebben a munkában teljes támogatásunkról biztosítjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Bár a nemzetközi helyzet ma feszültebb és sok vonatkozásban bonyolultabb, mint néhány évvel ezelőtt, bár a nemzetközi imperializmus sok területen támadásba lendült, s a nemzetközi reakció hangja erősödött, az alapvető erőviszonyokat tekintve továbbra is a szocialista világrend- szer, a demokrácia, a társadalmi haladás, a béke hívei vannak fölényben. Diplomáciai tevékenységünk kiterjedt az európai kapitalista országokhoz fűződő kapcsolataink további javítására is a békés egymás mellett élés jegyében normális viszonyra törekszünk velük. Külpolitikánk legfőbb célja a béke biztosítása, s ennek érdekében folytatjuk tovább diplomáciai tevékenységünket — mondotta, majd beszéde végén arra kérte képviselő- társait, s az országgyűlés fórumán keresztül az egész magyar társadalmat, hogy ugyanazzal az odaadással és lelkesedéssel támogassák iskolarendszerünk továbbfejlesztését, ifjúságunk nevelését, ahogy ezt az iskola- reform elfogadása óta tették. Kállai Gyula beszéde után hosszan zúgott a taps, majd az elnöklő Vass Istvánná szünetet rendelt el. Szünet után ugyancsak Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A művelődésügyi miniszter beszámolójához több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért a vitát lezárta, s megadta a szót II- ku Pál művelődésügyi miniszternek. A miniszter a vitában felmerült konkrét észrevételekre válaszolt, majd megköszönte a nagy érdeklődést. kérte, hogy beszámolóját és az elhangzott sszrevételekre adott válaszát fogadják el. Az országgyűlés a művelődésügyi miniszter beszámolóját és válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. A törvényességről szóló beszámolóját az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután az interpellációkra került sor. Czottner Sándor Nógrád, Martin János budapesti, Klujber László Fejér, Nagy József Békés megyei, Barcs Sándor és dr, Germanus Gyula budapesti képviselő tett fel kérdéseket, melyekre aa illetékes miniszterek válaszoltak. A válaszokat az interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az elnöklő Vass Istvánná eredményes jó munkát kívánt a képviselőknek s az ülésszakot bezárta. (MTI)