Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-12 / 267. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK M E OVII [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrs I flPlfl XVI. évfolyam, 367. szám. Ara 50 fillér 1965. november 12., péntek. Összeült az országgyűlés Napirenden s az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatai Tegnap délelőtt 11 érakor összeült az országgyfi- lés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, — Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az Elnöki Tanács jelentése Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletei szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Rónai Sándorról. Szafcasits Árpádról, Kossá Istvánról, Bakos Istvánról és dr. Szabó Pál Zoltánról. — Az országgyűlés néma felállással adózott az elhunyt képviselők emlékének, s nevüket jegyzőkönyvben örökítette meg. Vass Istvánná ezután arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a legutóbbi ülésszak óta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 20. paragrafusa alapján gyakorolta jogkörét és az énnek megfelelően alkalmazott törvényerejű rendeletéiről, az egyes határozatairól szóló jelentést a képviselők között szétoazAz Elnöki Tanács jelentéséből kitűnik, hogy a két ülésszak közötti időben az Elnöki Tanács összesen 11 törvényerejű rendeietet alkotott. Ezek között van az országos termelőszövetkezeti tanács feladatának és szervezetének megállapításáról, megyei termelőszövetkezeti tanácsok szervezéséről, a tanácsszervek tevékenységének továbbfejlesztéséről és a földfelajánlás szabályainak módosításáról szóló jogszabály. ff A jelentés beszámol arról is, hogy az Elnöki Tanács Németh Károly Szolnok megyei országgyűlési képviselővel, a Tisza Bútoripari Vállalat dolgozójával szemben — az országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának javaslata alapján — megállapította az összeférhetetlenséget és megfosztotta képviselői megbízatásától. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy a megüresedett képviselői helyekre a Veszprém megyei választó- kerületből Albrecht József és Frankó Józsefné, a Heves megyei választókerületből Horváth Ferenc, a Szolnok megyei választókerületből Molnár György, a Baranya megyei választókerületből Matakovics Jánosné, a Borsod megyei választókerületből pedig dr. Ptpp bajos soronkövetkező pót- képviselőket hívta be. Bejelentette továbbá, hogy Rónai Sándor és Szakasits Árpád elhalálozásával az Elnöki Tanácsban két hely megüresedett. Az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségétől javaslat érkezett a megüresedett helyek betöltésére. Dr. Pesta László jegyző ismertette a javaslatot, amely indítványozza, hogy az országgyűlés Kádár János és dr. Erdei Ferenc képviselőket válassza az Elnöki Tanács tagjává. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Vass Istvánná bejelentette azt is. hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot nyújtott be a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeinek megválasztására. A jelöltek névjegyzékét s képviselők között szétosztotta. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta és a jelölteket a Legfelsőbb Bíró. ság népi ülnökeivé választotta m<eg. Ezután dr. Pesta László jegyző ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők névsorát, az interpellációk tárgyát, maid Vass Istvánná indítványára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 2. Ilku Pál művelődé», ügyi miniszter beszámolója az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól és további feladatairól; 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója; 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács két ülésszak között végzett munkájáról szóló beszámolót. Egyebek közt elmondta, hogy a beszámolási időszakban megélénkültek a hazánk és a külföldi országok vezetői közötti személyes kapcsolatok, s külföldi államfőkön kívül több párt- és kormánydelegáció is ellátogatott hazánkba. E látogatások hozzájárultak a népeink közötti barátság erősítéséhez, államközi kapcsolataink bővüléséhez, az együttműködés fejlődéséhez. Az Elnöki Tanács hat önálló, független állam elismerését határozta el, s nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesített Gambiával, Kenyával, Máltával, Nigériával, Zambiával és Zanzibár- ral. Követségeinket újabb 20 országgal emeltük nagykövetségi szintre. Az Elnöki Tanács az elmúlt időszakban megtárgyalta az egyéni kegyelmezési ügyek intézésének tapasztalatait, továbbá a magyar állampolgárság megszerzésével és elvesztésével kapcsolatos időszerű kérdéseket. Ez utóbbi megvitatása során megállapította, hogy a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmek száma az utóbbi években lassú ütemben emelkedik, az állampolgári kötelékből való elbocsátásra vonatkozó kérelmek száma azonos szinten mozog. Kiss Károly végül szólt arról, hogy az Elnöki Tanács ebben az évben tO, egyetemet végzett fiatalt részesített a népköztársaság címerével díszített arany gyűrűs kitüntetésben. Az adatok azt mutatják, hogy emelkedik azoknak a felsőfokú tanintézetet végzett fiataloknak a száma, akik érdemesek a magas kitüntetésre, valamennyi vizsgájukon kitűnő eredménnyel állták helyt. Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Oka Pál művelődésügyi miniszter emelkedett szólásra. állandóan emelkedik. A2 arányok azonban nem mindig kielégítőek, vannak divatos mesterségek, más a népgazdaság szempontjából fontos szakmákra azonban a szükségesnél kisebb a jelentkezők száma. Ezen a helyzeten változtatni kell, egyebek között az iskolai pályaválasztási tanácsadás fejlesztésével is. Elmondta a minszter, rossz az arány a gimnáziumok és a szakmai képzést is nyújtó középiskolai típusok között, öt évvel ezelőtt a középiskolai tanulóknak majdnem hetven százaléka — ma 60 százaléka — gimnáziumi diák, s ez az arány nem egészséges. Ilku Pál beszéde az oktatási reform végrehajtásáról A művelődésügyi miniszter bevezetőül utalt arra, hogy az országgyűlés négy évvel ezelőtt megalkotta hazánk első szocialista oktatási törvényét Most újabb, fontos lépéseket kívánnak tenni, s ezért érdemes áttekinteni oktatásügyünk helyzetét A reformintézkedések alapján az általános iskolai és a gimnáziumi új tantervekben, az egyetemi és a főiskolai programokban már egy korszerűbb műveltségfelfogás tükröződik. Elhagyták az elavult ismereteket, az oktatásban gyakorlatiasabb, korszerűbb szemlélet érvényesül. S bár sokat tettek, még mindig nem szüntették meg teljesen a tanulók túlterhelését. Hangsúlyozta: bár az oktatási reform végrehajtásában vannak bizonyos gondok, a reform alapelvei változatlanul helyesek, megvalósításukban jelentős eredményeket értünk ei, s az élet minden fontos célt és élvet igazolt. A munkára nevelés fontosságának hangsúlyozása után ismertette hazai oktatásügyünk néhány számszerű eredményét. Elmondotta: országunkban a hatéves korú gyermekek 98,6 százaléka beiratkozik az általános iskola első osztályába, s 16 éves korára, a tízéves tankötelezettség végére 90 százalékuk el is végzi a nyolc osztályt. E vonatkozásokban világviszonylatban Is az elsők között vagyunk, s ezt bizonyítják az UNESCO összehasonlító statisztikái is. A tankötelezettség idejének meghosszabbítása azt eredményezte, hogy 1959-hez képest a tanulóknak 13 százalékkal nagyobb része fejezi be sikerrel általános iskolai tanulmányait Nemzetközi viszonylatban is jó eredmény, hogy középiskolákba jut a tanulók 40 százaléka. A második ötéves terv időszakában — a kormány megkülönböztetett gondoskodásának eredményeként — lehetővé vált mintegy 3580 általános iskolai tanterem és 530 műhelyterem, valamint 760 középiskolai tanterem építése. Az egykori hárommillió koldus Magyarországában a 14 éveseknek csupán 20 százaléka járt iskolába, ma viszont az oktatásban, a kultúrában, a műveltségben a legfejlettebb kapitalista országokkal vetekszünk, sőt megelőzzük őket. A miniszter ezután az egyes iskolatípusok néhány legfontosabb problémáját elemezte. Az alapi az általános iskola Az idén húszesztendős a nyolcosztályos általános Iskola. — Két évtized távlatából is úgy látjuk — mondta a miniszter —, hogy az általános iskolát méltán sorolhatjuk nagy forradalmi vívmányaink közé. Szervezeti formájában és tartalmában tudatosan nyúlt vissza a Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügyi terveihez. Egységes alapműveltséget nyújt minden 6—14 éves korú tanulónak, s ez olyan eredmény, amelyért a világ sok pontján még folyik a harc. Az általános Iskola egész iskolarendszerünk szilárd és biztos alapja. Az általános iskoláról szóivá a továbbiakban a tetői, de ez semmiképpen sem járhat a gyermekek folyamatos és intenzív tanulmányi munkájának fellazításával. A gyakorlati foglalkozásról elmondta: a politechnikai oktatás gyorsan elterjedt, a szülők túlnyomó többsége örömmel üdvözli. Beszéde további részében a pályaválasztással foglalkozott A szakmunkás tanul óiskolák elsőévfolyamos tanulóinak száma 1960 óta Nagyon fontos teendő, hogy emeljék a szakmai oktatást is adó középiskolai osztályok számát, a gimnáziumokét pedig csökkentsék. Felhívta a figyelmet a lányok helyzetére. Ma a középiskolák első osztályaiban 58,2 százalék a lányok aránya; a gimnáziumok első osztályaiban minden száz tanulóból 68 leány, az ipari technikumokban azonban csak 17, a mezőgazdaságiakban pedig 27. Ez az arány nemcsak a munka- erőgazdálkodásnak, a helyes pályaválasztásnak, hanem demokratikus elveinknek sem felel meg. A középiskolákról tanulók túlterhelésének csökkentésére, az oktatás színvonalának emelésére tett intézkedésekről, valamint a politechnikai oktatásról beszélt. Elmondotta, az új tantervekben csökkentették a heti óraszámokat, a legjelentősebb eredményt azonban a tantervi és a tankönyvi munkálatokban érték el. A szép, új tankönyvek a szülők és a tanulók között egyaránt sikert arattak. Az országgyűlés fórumáról a miniszter megköszönte azoknak a pedagógusoknak és szakembereknek a seaítséaét. akik százával munkálkodtak a iá tantervek és tankönyvek megalkotásán. Kiemelte: a tanulók értelmetlen túlterhelését meg kell szünEzután iskolarendszerünk legproblematikusabb területével, a középiskolával foglalkozott. Hangsúlyozta, nemcsak nálunk van ez így, hanem világjelenség. A középiskolának összekötő kapocsnak kell lennie az általános iskola és az egyetem között, másrészt a középiskolának olyan képzést is kell nyújtania, amely megkönnyíti a tovább nem tanulók elhelyezkedését a különféle, társadalmilag hasznos munkakörökben. Nehezíti a megoldást, hogy a középiskolát megcsontosodott hagyományok kötik a múlthoz, ugyanakkor a jelen, még inkább a jövő egészen más igényeket támaszt. Cj megoldásokat kell tehát keresni. Az oktatási reform során a gimnáziumot egységes műveltséget adó iskolává alakították ít Lényeges eredmény, hogy az oktatási törvény megjelenése óta jelentős számban alakultak tagozatos osztályok. Sikerüket bizonyítja, hogy tanulóik az egyetemi felvételi vizsgákon például igen jó eredményekkel szerepeltek. Igen nagy az érdeklődés a matematikai speciális osztályok iránt. A gimnáziumok továbbfejlesztésében — pedagógusok nagyon széles körű bevonásával —, elkészültek az új tantervek, s ebben az évben megkezdődött fokozatos bevezetésük. A gondokat elemezve flku Pál elmondta: azt a fontos és helyes elvet, hogy a középiskola a következő évtizedben váljék általánossá, nem mindig értelmezték helyesei, megvalósítását főként a nappali tagozatok fejlesztésével vélték elérhetőnek. Nem számoltak egyebek között azzal sem, hogy e célok részben a dolgozók iskolái útján is elérhetőek. Az általános iskolát végzett gyerekek negyven százaléka — évi 67—70 ezer tanuló —, bejut a középiskolák nappali tagozatára, s ezzel a befogadóképesség ki is merül. A következő években a középiskolák első osztályába több gyereket felvenni nem lehet. Népgazdasági igény, hogy a szakmunkástanulók számát jelentősen növelni kell. A középiskolás-létszámot ennek mérlegelésével kell megállapítani, annak figyelembevételével, hogy a középiskolába a megfelelő tudással és képességgel rendelkező tanulók kerüljenek. A szakmunkásképesítést szerzőknek lehetőségük van rá, hogy tanulóiskolájuk elvégzése után, termelőmunkájuk megszakítása nélkül középiskolai tanulmányokat folytassanak. A középiskolai munkára nevelés elemzése során megállapította a miniszter: ezt kezdetben erősen leszűkítették, csak a fizikai munkára korlátozták, és üzemben, termelőszövetkezetben kívánták megszervezni. A reális lehetőségek{F oly tatás a 3. oldalon)
