Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-03 / 259. szám
Világ proletárjai* egyesüljelek1. SZOLNOK MEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A HEGYEI TANAC5 LAPJA XVI. évfolyam, 259. szám. Ara 50 fillér 1965. november &, szerű*. ■ln rr I || f » f ni Jovore kollégium epul Jászapátiban Több mint ezer fiatal tunul a megyei mezőgazdasági szakiskolákban A korszerű nagyüzemi gazdálkodás egyre több szakértelmet, szaktudást követel a szövetkezeti gazdáktól. A megye közös gazdaságai évről évre felmérik a szakemberhiányt és intézkedéseket tesznek, hogy a fiatalok, s az öregek közül egyre többen szerezzék meg a szakmunkás bizonyítványt. Jelenleg több mint ezer fiatal tanul a mezőgazdasági szakiskolákban. Jászberényben 120 elsőéves hallgató a kertészeti jellegű szakmákat sajátítja el. Jászapátiban száznyolcvanán állattenyésztési szakmákat tanulnak. Törökszentmiklóson kihelyezett osztályban az Aranykalász Termelőszövetkezetben harminc fiatal gyümölcstermesztési szakmai bizonyítványt szerez. A megye termelőszövetkezeteiből hatvan fiatalt küldtek el Kenderesre növénytermesztő-gépész tagozatra. Jelenleg 437 elsőéves, 288 másod- és 285 harmadéves tanuló vesz részt mezőgazda- sági képzésben^ Évről évre visszatérő probléma a fiatalok szakmunkásképzésében, hogy a városok, különösen Jászberény, Túrkeve és Mezőtúr nem tudnak elegendő tanulót küldeni az iskoláknak. Pedig az említett helyek termelőszövetkezeteiben is elkelne több fiatal szakmunkás. A tapasztalatok azt igazolják, hogy több szövetkezeti vezető nem szívesen engedi gyermekeit mezőgazdasági pályákra. Mint a fentiekből is kiderül, a megye termelőszövetkezetei közül a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben foglalkoznak legjobban a fiatalok szakmunkásképzésével. Ebben a közös gazdaságban nem is lesz probléma az utánpótlással. A jövő szakmunkásai tizenkét mezőgazdasági szakma közül választhatnak, a tanulmányi idő egy—bárom év. Kivételt képez a sertéste- nyészö és juhász szakma, ahol két év alatt szerzik meg a kellő ismereteket a fiatalok. Ez idő alatt, különösen a téli hónapokban szakmánként 3—5 hónapig elméleti oktatásban, az év további időszakában pedig gyakorlati oktatásban részesülnek a hallgatók. — A szakmunkásképzés színvonalának növelése érdekében ajánlatos lenne, ha a termelőszövetkezetekben kijelölnék a legalkalmasabb szövetkezeti gazdát, aki a fiatalok gyakorlati oktatásával, tanításával foglalkozna. Az állam évről évre nagyobb segítséget nyújt a szakmunkásképzéshez. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy jövőre Jászapátiban egy 168 személyes kollégium építését kezdik meg. Tavaly itt egy új szakiskolát adtak át rendeltetésének és remélhetőleg rövid időn belül a mintegy hétmillió forintos költséggel megépülő kollégium is meg. kezdi működését. — Az 1966-os évben Szolnokon az alcsiszigeti iskola építése ugyancsak megkezdődik. — Itt egy négy tantermes iskolát építenek, négy szolgálati lakással együtt. A bekerülési költség mintegy két és fél millió forintra tehető. De az elkövetkezendő esztendőkben egy 316 személyes kollégium is épül majd ugyanitt. A közeli időszakban az állam tehát mintegy 23—25 millió forintos beruházással segíti elő megyénkben a fiatal mezőgazdasági szakmunkások képzését. Lényegében megkezdődtek már a jövő évi szerződéskötések előkészületei is. Az elmúlt évben kísérletképpen a törökszentmiklósi járásban a mezőgazdasági szakiskolák tanárad és az illetékes szakelőadók, szakemberek felkeresték az általános iskolákat, ahol a fiatalokkal elbeszélgettek és elmondották, miképpen élnek a mezőgazdasági szakiskolákban. Az idén minden járásban alkalmazzák ezt a módszert, s ennek következtében remélhető, a fiatalok szívesen jelentkeznek a mezőgazdasági szakmunkás pályára. Háromszorosára nőit az öntözött terület Az országos vízügyi főigazgatóságon előzetesen összesítették az öntözéses gazdálkodás ötéves fejlődésének főbb adatait. A második ötéves terv, illetve annak 1962. évi módosítása előírta, hogy az öntözésre berendezett területnek 1965 végéig el kell érnie a 640 000 holdat. Ez már tavaly megtörtént, az idei év végére pedig a 700 000 holdat is meghaladja. Az öntözésre berendezett terület ezek szerint öt év alatt több mint háromszorosára bővült. A második ötéves terv irányelvei szerint az öntözés fejlesztését elsősorban a már meglevő öntözö- művek vízkészletének jobb kihasználásával és a helyi vízforrások nagy beruházást nem igénylő hasznosításával oldották meg. Ennek megfelelően legfontosabb feladatként a keletí-főcsatorna kiépítését fejezték be. A keleti-főcsatorna és elágazásai most százezez hold öntözésére elegendő vizet továbbítanak. KORSZERŰSÍTIK A SZÜLŐOTTHONT (lllf A nőgyógyászati szakrendelés előnyei Hl Mikro-rendelőintézetet építenek Tiszatöldváron Tiszaföldváron a húsz éven aluliak közül hat a tbc-s beteg; a csecsemő- halálozás a községben évek óta a megyei átlag alatt van; tavaly egyetlen szövődményes járványos megbetegedés sem volt. És folytathatnánk a sort az átlagkor növekedésével, az idült betegek gondozásával, azokkal az eredményekkel, melyeket egészségügyi vonalon elértek az utóbbi években. A községben nemcsak kérnek az emberek, hanem adnak is; maguk próbálják megvalósítani mindazt, melyre a nagy közösségnek az államnak nincs kerete. Az igénnyel mindenkor párosul a társadalmi segítség, összefogás. Bizonyítására említhető meg a szülőotthon átalakítási munkálataiban vállalt és megvalósított .segítség. A község szinte valamennyi szerve — állami és társadalmi — megmozdult, amikor arról volt sző: korszerűsítik, bővítik a szülőotthont. Az Egészségügyi Minisztérium 82 ezer forintot adott e célra, a megyei tanács berendezés- és műszerek vásárlására 70 ezer forintot szavazott meg. A községi tanács vezetői, különösen Horváth Imre gazdálkodási előadó és Nagy Lajos, a tanács vb-titkára időt, fáradtságot nem ismerve kilincseltek' anyagért, pénzért. A két termelőszövetkezet pedig valósággal versenyezik egymással: melyik tud többet adni. A Szabad Nép Tsz építőbrigádja olyan munkát végzett el, melyre nem találtak vállalkozót, a burkolást. A Lenin Tsz a szállításban, a bevásárlásban nyújt nagy segítséget. Még a homoki gyógypedagógiai intézet is vállalt társadalmi munkát. A tiszaföldván példát azonban másért is érdemes megemlíteni: a nőgyógyászati szakrendelés Deveze- tése miatt, mely mintegy 25 ezer embert, lakost érint. Az egyre több munkást és elsősorban női munkaerőt foglalkoztató Tisza Cipőgyár, a fiatalokat is egyre jobban vonzó két termelő- szövetkezet dolgozói igénylik a szakrendelést. Azaz talán nem is személyes igényről van szó, nanem inkább arról, hogy egy ilyen nőgyógyászati centrum létrehozása sok-sók betegség megelőzését jelenti. Tiszaföldváron az előző években nem tudtak a megelőző gyógyítással törődni. A szakrendelés hiánya miatt az emberek, hogy ne kelljen utazgatni, általában csak akkor mentek orvoshoz, ha már baj volt A magyar veteránok koszorút helyeztek el a Lenin-mauzóleumon Moszkva (MTI). A magyar veteránküldöttség, amely Révész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével tartózkodik a szovjet fővárosban, kedden délben koszorút helyezett el a Lenin-Mauzóleumon. A koszorúzásnál jelen voltak a szovjet honvédelmi minisztérium és külügyminisztérium, valamint a szovjet hadviseltek bizottságának képviselői. Magyar részről ptt volt Strahl Sándor, a moszkvai magyar nagykövetség katonai attaséja. A szakrendelés megvalósításával ez lényegesen megváltozott. Megkezdték a szűrővizsgálatokat, s minden 30 éven felüli nőt nyilvántartásba veszne«. — Igaz, még tapasztalható némi idegenkedés, de egyre többen jönnek rá: saját érdekük e vizsgálaton megjelenni. A 150 ezer forintot tehát jó helyre költötték. S a Jiszaföldvári példát jó lenne, ha követésre méltónak találnák máshol is. Több ilyen egészségügyi centrumra van szükség, és nemcsak nőgyógyászati vonalon. Ha Tiszaföldvár egészségügyi helyzetéről beszélünk és felsoroljuk eredményeiket, nem nehetünk el némán a gondok mellett sem. Mintegy két és félezer gyermek jár iskolába, s nincs iskolaorvos. így a gyermekeknél nem valósítható meg a megelőző munka. Nem megoldott a fogászat, j igen sok probléma van a csökkent munkaképességűek munkábaállításával. Nehezen várja a község lakossága a jó ivóvizet is, mely egyik előfeltétele lenne egészségük megóvásának. Ezek ma még gondok. Gondok, de nem olyanok, melyeket ne lehetne megszüntetni. S mint a tanács vb-titkára, valamint dr. Pető Mihály ügyintéző orvos mondották: rövidesen ezekben is pozitív eredményről nyilatkozhatnak. A harmadik ötéves községfejlesztési tervben ugyanis már ott található a 3 millió forintos költséggel építendő mik- ro-rendelpintézet, az új bölcsőde. a törpevízmű megvalósítása, az iskola- és a fogszakorvos beállítása. — Milliókat jelentenek ezek, melyből tetemes részt vállalnak a tiszaföldváríak. S7.ívesen teszik. Szívesen mert mint mondták: magunknak csináljuk. — mi — A szolnoki Vizes Csatornaművek dolgozói a szolnoki Tisza, parton a szennyvíz- csatornát elvezetik az építem' fedett uszoda területe alól Falusi könyvierjesztés • „Házról —házra“ árusítás és becsületkosár e Urbán Ernő, Csanádi János, Csák Gyula meghívott írók között A falusi lakosság könyv- ellátását Szolnok megyében 9 könyvesbolt, és egy falu- ellátó biztosítja. Azt, hogy milyen fejlődésen megy keresztül egy megye, a kulturális célokat szolgáló cikkek forgalmának alakulása is mutatja. E tekintetben mértékadónak kell elfogadnunk a falusi könyvforgalom növekedését. Említést érdemel, hogy 1957-ben 10 könyvterjesztéssel foglalkozó bolt —, 2 692 000 Ft értékű könyvet hozott forgalomba, 1964- begi pedig 8 490 000 Ft értékűt. Az fmsz könyvesboltok kulturális feladatainak csak abban az esetben tudnak eleget tenni, ha működési területükön megfelelő segítő társakra találnak. Ilyenekben Szolnok megyében nincs hiány. 1965-ben is több, mint négyszáz könyvbizományos segíti falun az fmsz-el; könyvterjesztő munkáját. Ezek a bizományosok, akiknek nagy része pedagógus, üzemi munkás és tsz dolgozó, fáradtságot nem ismerve jórészt a könyv sze- retetéből vállalják ezt a könnyűnek egyáltalán nem mondható munkát. Ezek a bizományosok a megye területén, a különböző városokban, községekben és tanyákon az év eddig eltelt időszakában közel 2 millió forint értékű könyvet adtak ei A korábbi évektől eltérően az tapasztalható, hogy ha vannak is még a megye területén az olvasottság tekintetében un. „fehérfoltok”; ezeknek száma mind kevesebb s ‘ ma már ott tartunk, hogy a falusi lakosság is szeréti, keresi és megvásárolja .az íjf érdeklő könyveket.1 Mind több azonban azoknak az olvasóknak a száma is, akik előre biztosítani akarják á maguk részére az általuk kiválasztott könyvet. Ezt a célt szóigái ja a különböző sorozatok beindítása, Jelen időszakban legfontosabb, hogy az „őszi rhe- gyei könyvhetek” ideje alatt a házról-házra árusítások megszervezésével, a be- csületkosarak rendeltetésszerű használatával, az író- olvasó találkozók rendezésével még közelebb vigyék a könyvet a lakossághoz. Ezt a lehetőséget f öld mii- vesszövetkezeteink ez • évben is kihasználják és a megye számos községében rendeznek író-olvasó találkozókat. A földművesszövetkezeti író-olvasó találkozókon olyan írók vesznek részt, mint Urbán. Ernő. Mátyás Ferenc, Vasvári István, Kiss Tamás. dr. Buga László, Csanádi János, Szabó Györgv. Molnár holtán, Gergelv Mihály, Pintér Isvtán és Csák Gyula. Gál Imre MÉSZÖV iparcikk osztályának vezetője
