Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-11 / 266. szám
1965, november ti. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Amikor keserű a cukor Állandó, nehéz fizikai munkában teltek el az évek Pozsonyi Mihályné felett a szolnoki cukorgyárban. A nyersgyári szűrőállomáson fúllasztó gőzben dolgozik. Férfiembernek is becsületére válna, amit nyolc óra alatt végez. Eddig szívesen, szó nélkül tette. Két hónapja azonban — mióta több mint ötven nő dolgozóval nőtt a létszám, az úgynevezett beugrókkal — elkeseredetten panaszkodik: — Ezzel a munkával ezerszáz forintot keresünk. Kérem, én tizenhét esztendeje csinálom, de azt mondom, hogy a cukorcsillézés- sel, meg a lapátolással együtt ez a legnehezebb. Most, hogy a beugrókat beállították, négy-ötszáz forinttal csökkent a fizetésünk. — De nem volt szabadnapjuk a kampány alatt — vetettem közbe. — Minket nem az érdekel. Több mint egy évtizede így dolgozunk a kampányokban, de eddig több értelme volt. Elhiheti, egyikünket sem érintett kellemes meglepetésként a bér- csökkenés. — Legalább a kampány előtt tudatták volna velünk... — Tudja-e Pozsonyi néni, hogy ezzel az intézkedéssel ötven nagyon rászoruló nő munkához, legalább ezerszáz forint havi keresethez jutott? — Tudom, nem is az fáj nekünk, hiszen a pénz mindenkinek kell. Megérti ezt az ember. De kérem, — csak a mi keresetünk lett kevesebb. Aki ezerszázért szívesen csinálja ezt, az hazudik. Nem mondom, nagyon sok könnyebb beosztás van ezért a pénzért. Ha ott dolgoznánk, talán mi sem lennénk ilyen nagyon elkeseredve, A másik három asszony helyeselt neki. A cukorcsillézőknél Vígh Józsefné, Dobos Sándomé és Téglás Lászlóné hasonló kifakadással fogadott. — Egy csille nyerscukor tizennégy-tizenöt mázsa. — Sokszor futva kell tolni, mert megtelne a bunker és leszakadna. Nem is nőnek való, higyje el. — Naponta tizenöt vagonnal is betolunk a raktárba. — Itt szintén vannak beugrók? Férfinak nehéz— nőnek nem? — Persze, hogy vannak. Meg is látszik a keresetünkön. Ezért a borzalmas munkáért ennyi pénzt adni, ez enyhén mondva... Férfi munkás ide sem szagolna ezerszázért. A cukorraktárban saját magam tapasztaltam, hogy mit jelent ott nyolc órát dolgozni. Herczeg Béláné kezembe nyomta a lapátot, ízleljem meg milyen „édes” is ez a cukor. A gőzölgő nyerscukor súlyos volt, — mint a beton. Tíz perc után megkérdezte: — Na? — Nem csinálnám. Eny- nyiért nem. — Látja nekünk meg kell csinálni, ráadásul ilyen rossz, szakadozott gumicsizmában. — Ide nézzen, elvtárs! Selmeczy Béláné lerúgta a csizmát. A zokni teljesen lucskos volt a ragasztás mellett beszivárgó forró cukortól. Sorban levetették a csizmáikat. Mindbe befolyt a cukor. — Nem kapnak új csizmát? — Nem. Eddig minden esztendőben adtak. Most nem. — Egyszerű: takarékoskodni kell! Nekünk meg menjen tönkre a lábunk. Felháborító. — Hol tettek panaszt? — Először az üzemorvosnál. Azt mondta, nem lehet ilyenben dolgozni. Bementünk az szb-titkárhoz. Szathmári elvtárshoz. Tudja, mit mondott? — Én nem adhatok maguknak új csizmát. Ennyivel azután el is volt intézve a dolog. Képzelheti, milyen szájízzel jöttünk vissza. Nincs a világon olyan édes cukor, ami akkor nekünk ne lett volna keserű. — Az öltözőnket nézze meg — kiáltott egyikük a cukorhegy tetejéről. — Kisérd be az elvtársat, Marikám. Hatalmas, jéghideg ho- dály, egyik oldalán néhány öltözőszekrény. — Itt férfiak is kereszt ül- jámak, innen vezet a lépcső a lenti raktárba. Képzelje, amikor a forró cukortól átizzadva bejövünk enni, milyen betegségeket kaphatunk. — Mióta van itt az öltözőjük? — Mindig itt volt. Felhívtam telefonon a raktárost. — Kérem, hány új gumicsizma van raktáron? — Körülbelül ötven nár. — Miért nem adnak újat c. raktári asszonyoknak? — A gumicsizmát a munkaügyi csoportvezető írja ki. Ha ő használtat utalványoz, olyat kell kiadnunk. Korszerű anyaemozgatás ? Váraljai János raktárvezető harmnicöt éve a gyér dolgozója; — Kérem, a cukorraktárba a háború előtt felsővezetékes, önürítős csillékben jött a cukor. Fizikai munka alig volt. A régi raktár, sajnos, leégett. — Mi a véleménye a női cukorlapátoló brigádokról? — Nagyon nehéz munka, amire férfiakat ennyiért nem kapnánk. Tavaly még hatan voltak, az idén egy- gyel kevesebb asszony végzi a munkát, öt forint harminc filléres órabérért. — Közben a termelés is nőtt, a feltételek pedig nem változtak. Megkérdeztem Leelőssi Kálmán igazgatót, mi a véleménye a cukorgyár: asszonyok problémáiról. — Azt hiszem, azzal, hogy több mint ötven asszonyt munkához juttattunk, csak a szolnoki, nagyon súlyos női munkaerőgondokat csökkentettük. Igaz, eközben több mint kétszáz asz- szonynak jelentősen csökkent a keresete. Választani kellett: vagy a nagyon rászorulókon segítünk, vagy továbbra is marad a pihenőnap nélküli termelés. Az előbbit választottuk. — Igaza van. Egyetértek vele. Azonban úgy tudom, hogy a beugró rendszer bérmegtakarítással jár. Miért nem próbálták ebből a nagyon nehéz munkát végzőket kárpótolni? Nem mindegy. hogy valaki egyforma bérért minden félórában megfordít egy kereket, vagy verejtékes munkát végez. — Ennyi az előírás, nem adhatunk többet. — Rendben van. Akkor megkérdezem, miért órabérben dolgoznak a raktári asszonyok, amikor a teljesítménybérezés kidolgozásához minden feltétel meg-’ van? — Közölték a kampány előtt a női dolgozókkal, hogy csökkenni fog a keresetük? — Nem. — Miért nem kapnak megfelelő védőruhát, történetesen új gumicsizmákat a forró cukorban dolgozók? — Nem adhatunk mindenkinek új csizmát, takarékoskodni kell. — De ha az az egészségüket veszélyezteti és nem is higiénikus? — A szíjvarró műhelyben megaragasztják a csizmákat. Elrendeltem. — Tehát napjában többször is szaladjanak le a csizmával. Vajon nem kerül többe a leves, mint a hús? — Majd utánanézek. — Nagyon helyes, ha egy üzemben takarékoskodnak. de csak az ésszerű takarékosságnak van értelme. Az adminisztratív létszámnál is ilyen elvek vezetik a vállalat vezetőségét? A fizikai állomány jelentősen csökkent. Menynyivel csökkent az adminisztratív létszám? Mit csinál a le tárfe eíős ? — Még nem csökkentettük. — Sőt növelték. E célt szolgálja a leltárfelelősi munkakör is? — Ez szervezetileg van előírva. — S mi a munkája a leltárfelelősnek? — A raktárakban szúrópróbaszerűen állandóan leltározik. — Más üzemekben nincs ilyen státusz. Gondolom azért, mert másutt a negyed- vagy félévi leltározás is elegendő. ☆ ...A szolnoki cukorgyár vezetőinek humánus intézkedését, hogy több mint ötven rászoruló nőt kenyérhez juttattak, csak dicsérni lehet. A segítségnyújtás közben azonban a legelemibb tennivalókról is megfeledkeztek. Egyes munkahelyeken felül kellett volna vizsgáim a béreket. Az öt forint harminc filléres órabérek nem felelnek meg mindenütt. A dolgozók hangulatának kedvezőtlenre fordulását nem az ötven új dolgozó felvétele okozta, hanem az, hogy egyesek úgy érzik — jogosan —, hogy sokkal többet dolgoznak ezeregyszáz forintért, mint mások. Előfordult olyan kivétel is, mint amilyen a mosógépnél dolgozó két asszonynyal történt. Náluk nincs beugró, sokkal könnyebb munkával többet keresnek, mint az-'1- akik a riportban szerepelnek. A cukorgyárban még kísérletet sem tettek arra, hogy egyes munkafoln matokon teljesítménybérezést vezessenek be. Így előfordul, hogy a cukorlapátolóknak három hiányzó esetén is ugyanannyi bérért kell a jóval több munkát elvégezni. Végezetül: a cukorgyári szakszervezeti bizottság titkára is több energiát fordíthatna a dolgozók problémáinak intézésére. Bognár János TERMELIK A fŰREDI HOMOKOT Az alacsony tiszai vízállás kedvező lehetőséget biztosít a homok kitermelésére. A tiszafüredi Építőipari Ktsz jelentős mennyiségű építőanyagot hord el a Tisza medréből. — (Beküldött kép) ■Hl i| MBB Bt .? ’ : BHOR ,! IMIM mi«— ffim3BHI«imBHgiHSIi 'H 8» .-dl- liao-oS 2. Gazdaságpolitika és gazdasági irányítás Amióta széles körökben ismertté vált, hogy az országos vezetőszervek gazdasági irányító rendszerünk megreformálásán dogoznak, több téves nézet és felfogás is keletkezett. A tévedések forrása többek között a gazdasági irányítás és gazdaságpolitikai kü’önb- ségek, — illetve kapcsolatuknak nem megfelelő ismerete. A gazdasági irányító rendszer nem más. mint „gépezet”, amelynek egymással összefüggő legfőbb részei: a tervezés rendszere, a pénzügyi és hitelrendszer, a piaci viszonyok felhasználását szabályozó rendelkezések köre és az anyagi ösztönzés rendszere. A gazdasági irányító rendszernek az a feladata, hivatása, hogy segítségével megvalósuljanak fő gazdasági célkitűzéseink, vagyis gazdaságpolitikánk. Mit értünk gazdaságpolitika alatt? A gazdaságpolitika nem más, mint egy adott időszakra vonatkozó legfőbb gazdasági célkitűzések összessége. Ide tartoznak pl. az egyes népgazdasági ágak arányaira vonatkozó tervek, elképzelések, amelyek azt mutatják meg, hogy egész termelésünk mekkora részét tegye ki a kohászat, vegyipar stb. —, melyik iparágat milyen gyorsan célszerű fejleszteni egy adott időpontban. Ide tartoznak a lakosság életszínvonalának alakulására vonatkozó elképzelések. A gazdaságpolitika a vezető párt és állami szervek döntése arról, hogy anyagi eszközeinket, termelési eszközeinket ho- gyon osszuk el az iparágak, illetve a lakosság között. A gazdaságpolitika tehát a sokféle belső és nemzetközi tényező gondos mérlegelése alapján született döntéssorozat, amelyekben a párt és államvezetés megszabja hogyan, s milyen irányba fejlődjön népgazdaságunk, hogyan tudjuk a legcélszerűbben kihasználni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Elegendő-e csak kitűzni a célokat, rögzíteni a fejlődés irányát akkor, amikor e célok csak milliók mindennapi termelőmunkájával valósulhatnak meg? Nyilvánvaló, hogy nem elegendő, mert a bonyolult gazdasági kapcsolatok, ösz- szefüggések szakszerű ismeretével meg kell szervezni a feladatok végrehajtását, ki kell alakítani azokat a gazdasági eszközöket, amelyek segítségével el is lehet érni a kitűzött célokat. Erre hivatott a gazdasági irányítás rendszere. Ez tehát szorosan összefügg a gazdaságpolitikával és ha összhangban áll azzal, akkor segíti annak teljesülését, ha hiányzik az összhang, akkor akadályozza. Az elmúlt évek tapasztalatai közül több arra figyelmeztetett, hogy gazdasági irányító rendszerünk már nem eléggé korszerű és a jövőben egyre nehezebb lenne vele megvalósítani gazdaságpolitikánkat; Ezért került sor az irányító rendszer átalakítására. — Mindebben semmi rendkívüli és különös nincs. — Ahogyan a bonyolultabb feladatok megoldására bonyolultabb, finomabb szerszámokat készít az ember, úgy merül fel a bonyolultabb gazdasági feladatok napirendre kerülésekor a megfelelő irányító rendszer kidolgozásának igénye. Jelenlegi gazdasági irányító rendszerünk a szocializmus énítésének kezdeti szakaszán alakult ki; Akkor még a termelés mennyiségének növelése volt a legfontosabb feladat, ezt segítette pl. az anyagi érdekeltség rendszere is. — Ma már a minőség és a gazdaságosság javításában kell érdekeltté tenni a gazdasági vezetőket, dolgozókat egyaránt. A tervezés rendszerében az volt a helyzet, hogv szigorú központi tervelőírásokkal biztosítani kellett a néoeazda- ság számára szükséges és csak szűkös mennvisécfhen meglévő cikkek termelését; Most már — lényegében — túl vagvunk ezen. s az a döntő, hogv a tervezés és ennek nvomán a termeié« is gvorsohWan. rugalmasabban plkalrmrkoöion a változó belföldi és külföldi igényekhez. Ez a tervezésben is bizonyos deoentrellzálást feltételez, fásszefogisiva: a gazdasácrnolitiVn: rélok sikere meevniésftása meefe- lelő gajdosáéi irányító rendszert követel. B. Gy. KÖSZÖNET ne^veneser fiatalnak [ kétsxáshásxexer munkanapért Levél az úttörőcsapatoknak és iskolai KISZ szervezeteknek kedves Pajtások! Kedves Középiskolás Fiatalok! A Szolnok megyed mezőgazdasági operatív bizottság és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ? Szolnok megyei bizottsága megköszöni az őszi be- < takarítási munkálatokat segítő tevékenységeteket. Szeptember végén adtuk ki a felhívást, amelyben tudattuk, hogy a hűvös, csapadékos időjárás a ? nyári és őszi mezőgazdasági munkákban torlódást { idézett elő, kérjük segítségeteket. Azóta másfél hónap telt el. Ez alatt az úttörő : pajtások, a szakmunkás tanulók és középiskolás fiatalok — mintegy negyvenezren vették ki részüket 1 az őszi mezőgazdasági munkákból. A termelőszövet- { kezetekben, valamint az állami gazdaságokban 220 l ezer munkanapot dolgoztak. \ A lelkesedésből, a segíteni akarásból még több- i re is futotta volna Ám megyénk parasztsága helyt- \ állásának köszönhetően közös gazdaságainknak nem J volt arra szükségük, hogy több segítséget is kérje- 1 nek a diákifjúságtól. f Kedves Pajtások! Kedves Diákfiatalok! Nagyszerű volt tevékenységetekben, hogy a leg- i több úttörőcsapatban és KISZ szervezetben jól szer. c veztétek a munkát, iól értékeltétek az őrsök és bri- f gádok részvételét. Ebben seeítettek sokat neve’őitek j és azok a termelőszövetkezeti és állami gazdasági l vezetők, akik nemegyszer a legjobban megművelt te- í rületek terményeinek betakarítását bízták rátok. \ Kedves Űttörők és kiszista fiatalok! ? A derekas helytállásotok után most ismét a ta- ^ nulás a fő feladat számotokra. Készüljetek minél { jobb tanulmányi áfáévá’ eredménnyel választott hi-í vatásotokra. a dolgos, munkáséletre. Ehhez sok si- í kert, jó kedvet kívánunk. § Magyar Kommunista Ifiűs-gi Szövetség f Szolnok megyei bizottsága ä COOOOOOCXXXXOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXJOOOOOOOOOOOOOCXJOOOOOOOOOOOCXXad
