Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! [ a megyei pArtbTzottság és a megyei tanács lapja) XVI. évfolyam, 236. szám. Ára 50 fillór 1965. november 11„ csütörtök. Nem kisérő tantárgy Megyénkben az utóbbi időkben örvendetesen meg­nőtt a marxizmus—lenin iz­mus iránti érdeklődés. A különböző munkaterülete­ken dolgozóit a szó szoros ér­telmében tömegesen kap­csolódnak be a pártoktatás­ba. Két adat is híven ér­zékelteti ezt: négy évvel ezelőtt tizenegyezer ember vett részt megyénkben pártoktatásban, — most pedig több mint huszonhat- ezren ismerkednek szerve­zett keretek között a mar­xizmussal. 1960-ban a párt­tagság huszonhét, most pe­dig több mint hatvan szá­zaléka kapcsolódott be a pártoktatásba; S nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változás­nak is tanúi vagyunk. A korábbi években ugyanis többnyire alap- és közép­fokon ismerkedtek a sze­mináriumok hallgatói az elméleti tételekkel, most pedig egyre Inkább tért hódít a marxizmus—le­ni nizmus esti egyeteme. — Hallgatóinak száma négy év alatt százötvenről több mint ezerkétszázra emelke­dett. Ez is arra vall: egy­re több ember korunk kö­vetelményének érzi, hogy behatóan ismerkedjen meg a párt ideológiájával. örvendetes tény az is, hogy a fiatal értelmisé­giek közül — főleg orvo­sok, mérnökök, tanárok — egyre többen kérik felvéte­lüket az esti egyetemre. — Megszűnőben van tehát az a nézet, hogy „nekem van már diplomám, minek ta­nuljak?” Ennek ellenére helyenként még tapasztal, ható, hogy ezt a mondást ismételve egyesek nem kap­csolódnak be a pártoktatás­ba. Pedig semmilyen dip­loma nem nyújt örökérvé­nyű tudást. A marxizmusra vonatko­zóan különösen érvényes ez a megállapítás, hiszen az egyetemeken, főiskolá­kon nem egyetlen fő tan­tárgyként, mint az esti egyetemen, hanem — ki­sérő tantárgynak tekintve — sok egyéb tanulni való között nem eléggé alaposan ismerik meg a hallgatók a marxizmust—leninizmust; S aki annakidején jól meg­tanulta az anyagot, az sem mondhatja, hogy teljes mér. tékben tisztában van az el­méleti tételekkel, hiszen a marxista ideológia nem me­rev dogmákból áll; Elgondolkoztató az is, hogy míg a fiatal értelmi­ségiek egyre nagyobb szám­ban vesznek részt az esti egyetemen, a vezető mun­kakörökben dolgozóknál ez kevésbé tapasztalható. Szol­nokon és környékéről pél­dául sok fiatal pedagógus jár az esti egyetemre, — ugyanakkor a művelődés- ügyi osztály dolgozói és a középiskolák igazgatói kö­zül még nem végezte el ta­lán senki az esti egyete­met. Jászberényben viszont az átlagosnál jobb az előreha­ladás az elméleti képzett­ség fokozásában. Az ipari- tanuló intézet igazgatója, a gimnázium igazgatója, a kórház igazgatója, a felső­fokú tanítóképző intézet né­hány tanára elvégezte, il­letve végzi az esti egyete­met, vagy mór a szakosí­tó tanfolyamot. Kopácsi Béla, a tanítóképző igazga­tóhelyettese, aki különben filozófia és pedagógia sza­kos tanár, szintén beirat­kozott az esti egyetemre, hogy korszerűsítse ismere­teit. Ha arra gondolunk, hogy „a nevelés politikai hitvallás”, csak helyeselni tudjuk a jászberényiek szorgalmas tanulását. Külö­nösen fontosnak tartjuk, hogy az ifjúsággal foglal­kozók kellő politikai fel- készültséggel rendelkezze­nek. Figyelemreméltó, jó ered­ményként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy a párttag értelmiségiek jórésze nem­csak tanul, hanem külön­böző tanfolyamokon, sze­mináriumokon gyümölcsöz- teti tudását. Mintegy hu­szonöt százalékuk propa­gandistaként dolgozik. Az értelmiségiek aránya egy év alatt hét százalékkal nőtt a propagandisták kö­zött. Egyre többen látják be, hogy propagandamunkát végezve munkaköri felada­taikat is könnyebben meg tudják oldani, hiszen ezál­tal is hatni tudnak munka­társaikra, hogy ne csak a napi problémáik érdekel­jék őket, hanem nyitott szemmel járjanak a világ­ban, váljanak fogékonnyá az új, a hasznos ismeretek iránt. Kunmadarason a Pe­tőfi Tsz vezetői közül töb­ben járnak esti egyetemre, Illetve marxista középisko­lába, ugyanakkor propagan­disták is. Úgy vélik, így egész, így eredményes a szakgárda munkája; Nekik van igazuk. Sokat hangoztatott köve­telmény ma az általános műveltség megszerzése. — Emlegetésekor sosem feled­kezzünk meg arról, hogy ebbe szervesen beletarto­zik, attól elválaszhafatlan a marxizmus—leninizmus ismerete, az elmélet fejlő­désének állandó figyelem­mel való kisérése. S nem­csak félszemmel, nemcsak „kísérő tantárgyként” ke­zelve a marxizmust—le­ninizmust, hanem behatóan tanulmányozva, hogy mű­velt emberhez méltó, sza­batos választ adhassunk annak, aki korunk problé­máiról édeklódik. <S. BJ Sártenger helyén betonút Néhány héttel ezelőtt korszerű betonút építésé­hez fogtak a Tószegi Gép­állomáson.. A beruházási költségekre 870 ezer forin­tot hagytak jóvá, s ebből 350 ezer forint értékűt épí­tenek be az idén. A bazalt-betonút 3—6 méter szélességű lesz, a forgalomnak megfelelően. Megszűnik a gépállomás műhelyei között a sárten­ger. A hosszú esőzések idején néha még a lánc­talpas traktorok is elakad­tak. A kivitelezés saját re­zsiben készül Tószegen. Balázs Sándor nyugdíjas művezető irány ításával ti­zennyolc szerelő dolgozik az útépítésnél. Az elemi károk ellenére nyereséggel zárják az évet a Palotási Állami Gazdaságban BEVÁLT A SZAKOSÍTÁS PIAC­TÍZEZRES TÉTELEKKEL Tizenhóteser szárnyas gazdát cserél Mozgalmas a karcagi piac. A földművesszövetke­zet baromfi felvásárló bó­déja előtt sokszáz liba, gyöngyös és kacsa gazdája várakozik. A leszerződött szárnyasokat most adják át az előre kiértesített kar­cagiak. Megvizsgálják az áru minőségét, mérlegelik és azonnal kifizetik a vé­telárat. A mérlegre Kolostyák Istvánná 76 tömött libáját rakják fel. összesen 542 kilót nyom. A pénztáros számol: — Tizenháromezer-ötszáz- ötven forint. A szerződő fél elégedett. — Háromszáz libát hiz­lalunk. A férjem és a kis­lányom is segít a tömés­nél. Sok munka van vele, hajnalban kezdjük a mun­kát, de megéri. Huszonöt forintot adnak érte kilón­ként. Aztán Gyöngyösi Péter- né libái kerülnek sorra, ö a libatömő társulás elnöke. A negyvenegy tag 13 ezer hízott libára szerződött, az elnöknő hatszázat ad át. — Tavaly még a Lehel téri piacra hordtam az árut. Ott többet adtak ér­te, de mégsem kifizetődő, mert igen fárasztó az uta­zás. — A társulás tagjai mi­lyen előnyöket élveznek? — Egy forintos kilón­kénti felárat adnak. Min­den liba után 15 kiló ku­koricát kapnak hivatalos áron, ezenkívül 40 forint előleget darabonként. Kovács Lajos vezetésével négyen veszik át a renge­teg baromfit. — Ma 650 libát, 50 má­zsa gyöngyöst, pulykát és csirkét várunk. — Mennyit fizetnek ki ezért? — Százezer forintot hoz­tam ki a bankból, de lehet, hogy kevés lesz. A baromfifeldolgozó vál­lalat túrakocsija is itt vá­rakozik. A felvásárolt ba­romfit azonnal a kocsira rakják és viszik az üzem­be. Néha négyszer is keli fordulniuk, mert sok az áru. Szabó András, az üzem megbízottja végigtapogatja a libákat. — Most mind megfelelő minőségű. Legutóbb százöt­venet visszaküldtünk, mert nem voltak kihízva. A karcagi fmsz 1360 má­zsa baromfi átvételére szer­ződött a termelőkkel. Mint Takács Lajos felvásárlási üzemágvezető mondja 17166 libát és 1.7 millió tojást visznek el a város egyéni, illetve háztáji gaz­daságaiból. A hízott liba keresett exportcikk Meglepő, hogy a megye földmflvesszövet- kezetei 175 ezer hízott liba átadására szerződtek. — m. L — A Palotási Állami Gazda­ság földjei szinte kivétel nélkül rossz vízgazdálkodá- súak, erősen kötött talajok, szikesek, s nehezen mü- velhetők. Emellett az el­múlt időszakban több eset­ben súlyos elemi csapás is károsította. A terméskiesés, valamint a kár összege megközelíti a három és félmillió forintot. Nagy összeg. Mégis, az ál­lami gazdaság nem zárja rosszul az évet Sőt. Hosszú ideig a Palotási Állami Gazdaságot, mint rizstermelő mezőgazdasági üzemet ismerték. Esztendő­ről esztendőre háromezer holdon vetették el, s arat­ták le a vízigabonát, több­kevesebb sikerrel. Vészté­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szer­dán ülést tartott. Az épí­tésügyi miniszter az ár­víz okozta épületkárok helyreállításáról tett jelen­tést. A kormány a jelen­tést megvitatta és elfogad­ta. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetője és a ? igazságügyminiszter a kor­mány elé terjesztette a vízgazdálkodási társulatok­ról szóló törvényerejű ren­deletnek és a végrehajtási kormányrendeletnek a ter­vezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tör­vényerejű rendelet terveze­tét az Elnöki Tanács elé terjeszti. inkább a rizs miatt. 1931- ben kezdték lényegesen és alapjában megváltoztatni s nagyüzem vetésszerkeze­tét, profilját. Garai Lajos igazgató így beszél erről: — A lucerna aránya meg­nőtt, hiszen 1000 holdon a zöld takarmány-lisztet készí­tő üzemünknek. 600 holdon pedig az állatállomány ta­karmányozására termeszt­jük. Vagyis az összes szán­tóföldi terület 35 százalé­kát teszi ki ez jelenleg. Mind a termesztés, magfo­gás és feldolgozás gazdasá­gos, ugyanakkor jó előnö- vény, talajjavító hatása közismert. Nagyon megérte a 6 millió forintos beruhá­zás, amellyel a „lucerna- gyárat” és a hozzávaló épü­leteket, utakat létrehoztuk. A fővárosi tanács vb el­nöke az 1966-ban kezdődő és a városképet jelentősen fejlesztő budapesti építke­zésekről tájékoztatta a kormányt. A kormány a tá­jékoztatót tudomásul vette. A pénzügyminiszter elő­terjesztése alapján a Mi­nisztertanács módosította a földadóról szóló kormány­rendeletet. A Minisztertanács tanács­szervek osztályának veze­tője tájékoztatta a kor­mányt a megyei tanácsel­nökök októberi értekezleté­ről, s javaslatot tett a ta­nácselnökök novemberi ér­tekezletének összehívására és napirendjére. A kor­mány a jelentést, illetve a javaslatot elfogadta, Csaknem ezzel egyidőben kezdtünk hozzá a pecsenye- kacsa tenyésztéséhez is. Épületek, ólak, keltetők, elő- és utónevelők kellet­tek, s az igazgatóság támo­gatásával megkaptuk erre is az 5 millió forintot. Ma már ott tartunk, hogy 40 vagon fölé emeljük a ba­romfihús értékesítésünket Tehát kifizetődik, lényegé­ben már megtérült az erre fordított beruházás A rentábilis gazdálko­dást elősegítette a túlzott rizsterület csökkentése Is. ma már általában 600 hol­don termesztik ezt a nö- fényféleséget. A gyenge ter­mőképességű talajok javí­tására lehetőség nyílott, s az idén 440 holdon di góz­tak. Az elmúlt esztendők­ben a szántóföldi terület (50 százalékán hajtottak végre talajjavítást Feltétlenül szólnunk kell arról, hogy az állami gazdaság növény- termesztésében igen nagy szerepet játszik a vetőmag­előállítás. Az összes fémzá­rolt kalászos meghaladja a 104 vagont, s ezért minő­ségi felár is jár. — A profilváltoztatással, a szakmai színvonal növe­lésével, ésszerű gazdálko­dással és a dolgozók anyagi érdekeltségének alkalmazá­sával az 1963-as évet más­fél millió forint nyereség­gel, a tavalyi évet 2 231 e2e- forint nyereséggel zártuk. A legutóbbi nyereségrészese­dés kifizetésénél 26 napi keresetnek megfelelő össze­get kaptak a dolgozók. Az idén sem szégyenkezünk. Előzetes számítások szerint nyereséggel zárjuk ezt az esztendőt, 720 ezer forint­tal. A tervhez képest ez másfél milliós eredmény- javulást jelent. Piaci pillanatkép (Fotó: Kaposvári) ségesen gazdálkodtak, s leg­A Minisztertanács ülése

Next

/
Thumbnails
Contents