Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-10 / 265. szám
1985. november M). SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ez is a párttagoktól átvett szokás KS A GAZDA vetélkedő helyett A legnagyobb erénye ennek a pártszervezetnek, hogy „él”, nemcsak a taggyűlések idején, nemcsak előtte és utána néhány nappal, hanem a hét minden napján. így mutatta be Péter László igazgató a Kunszentmártoni Állami Gazdaság pártalapszervezetét. Aztán letelepedett a rögtönzött vetőségi ülésre, hogy segítsen összegezni: Mi teszi élővé a munkát e közel hetventagú alapszervezetben? Merényi István titkár, Kardos Balázs, Varga Joachim és az igazgató véleménye egybeszőve így hangzik: A pénzkereset ösztönzi a munkában az emberek jó részét. Az anyagi érdekeltséget egyeztették a minőségi munka megkövetelésével. Ami a gazdaságosságot illeti, sajnos szövetségesül szegődött az idei év, a takarékos munkára kényszerítésben. Jégverés után Egy júliusi hajnalban arra ébredtek, hogy mindent elvert a jég. Akkora letargiát még nem tapasztaltak mint akkor. Rögtönzötten összejött a vezetőség, és határozott: mentsük, ami menthető. Tudták: a termeléssel a keresetük egy részét is vitte a jég. Gellér Jenőt arra kérte akkor a vezetőség, néhány napig járja a táblákat. Beszélje meg az aratókkal, hogyan lehet a kipergett gabonából is minél többet megmenteni. Most meg iszonyú talaj- állapotok vannak. Ezen is csak az emberi akarat tud árrá lenni. Fel is készültek már rá. Hegedűs Antal és Szaszkó Kálmán vetnek. Egyikük a tábla egyik felén, másikuk a másik felén. Versenyben: kié lesz a szebb munka. Ki tábláján nem akad majd üres csík a zöldellő vetésben? A jó talajelőkészítésért Veres Imre a felelős. — Pedig most szívesebben vállalnék valami más megbízatást, mert a legerősebb gépek is szakadnak, törnek — mondogatja. — De valakinek ezt is végezni kell. Más meg azért felel, hogy a szállításoknál a kocsik, pótkocsik jól zárjanak. Ne hulljon el' semmi a termésből. Az is ad munkát. Molnár Ferencnek és Gál Mihálynak a silózás jutott. A jég miatt terven felül is összesen 700 katasztrális holdról tartósították a növényt. A szakértők — Mi lettünk a silózás legnagyobb szakértői — mondják most, hogy már a munka befejezéséhez közelednek. Ugyanígy vannak már szénakazlazó „szakosok” is. A gépműhelyiek pedig arra vigyáznak, hogy az alkatrészhiányt minél kevésbé érezzék a gépekkel dolgozók. A műhely kommunistái azt is vállalták, hogy kimennek beszerelni az alkatrészeket, sőt el is magyarázzák, hogyan, mire vigyázzanak azoknál az alkatrészeknél, amelyeket saját kezűleg készítenek a műhelyben, mert másként nem lehet beszerezni. Ami már nehezebb az alapszervezetben, — ahogy ők nevezik — a szóbeli politizálás. Igaz, sokan járnak pártoktatásra, sőt az idén marxista középiskolát is szerveztek a gazdaságban. Ez is mutatja, hogy érdeklődnek az emberek. De az ideológiai irányelvekről rendezett taggyűlésen már alig volt felszólalás. Csak a szerencse kedvezett ? Előzőleg voltak pedig viták. A traktorosok például versenyeztek az üzemanyag takarékosságért. Az első helyezettek párttagok voltak. Erre néhányan hamar ironikusan megjegyezték: lám, a párttagok nyerték a versenyt. Biztosan úgy értékelték, hogy nekik kedvezzen a szerencse. Erre a műhely vezetője előszedte az elszámolási lapoA 45 ezer holdon működő abádszalóki vadásztársa ság évről évre nagyobb eredményeket tud felmutatni. Ezek révén nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is az élenjáró vadásztársaságok sorába ke rült. S az utóbbi két vada szati évadban a „NIMRÓD" vándorserleg megszerzéséért folyó versenyben elért II., illetve IV. helyezése is ezt bizonyítja. Mi a magyarázata a vadásztársaság kiugró eredményeinek? A fővadász és a vadőr A változás 1957-ben következett be, amikor az éveleji taggyűlésen ügy döntöttek, hogy a társaság talpraállítása érdekében valamennyi tag 600 forintot fizet a közös kasszába és társadalmi munkában vállalja a vadföldek megművelését. Azóta a tagság minden évben sok tízezer forint értékű társadalmi munkával működik közre az él^vad befogásában és a földek művelésében. A társaság egy fővadász és hat főfoglalkozású vadőrt alkalmaz. A vadak +éli ellátását közel 30 holdas takarmánytermő főidről biztosítják és törekednek a terület vadlétszámának á1- landó növelésére Ez a magyarázata annak, hogy a vadásztársaság az utóbbi években jelentős mértékben segítette vadexportunkat és a kételkedőknek bebizonyította, azokat illeti az első hely. mert azok gazdálkodtak legtakarékosabban. Ez a példa és más hasonló is utal arra, hogy van, amit még elvileg tisztázni, vitatni kellene. Ennek azonban nehezen találják az útját. Egy azonban bizonyos: A gazdaság dolgozói eljutottak oda — és bízvást mondhatják, ez a párttagoktól „ragadt” rájuk —, hogy gyönyörködni tudnak saját, szépen, jól végzett munkájukban. S ezt a szokást nem lehet rákényszeríteni az emberekre. De mert értelmét látják, szívesen átveszik. kát. Az 1964/65-ös vadászati idényben 3285 nyuiat. 1893 fácánt és 870 fogolyt fogott be élve és szállított exportra. Ugyanakkor lőtt nyúlból és fácánból közel ezer darabot adott át a MAVAD-nak. A társaság erületén apróvad- és őzvadászaton tíz külföldi vadász is résztvett. Az okszerű gazdálkodás révén a társaság évente 300 ezer forintot meghaladó bevételhez jut. Ebből fedezi — a vadőrök fizetésén kívül — az élővadbefogás, az’ összegyűjtött tojásokból keltetett fácán- és fogolycsibék (ez évente a kétezer darabot meghaladja) nevelési költségeit. A jövedelmező gazdálkodás lehetővé teszi, hogy a takarékkönyvbe is jusson ki- sebb-nagyobb összeg. Az új vadászati év kezdetén közel félmillió forintos betét- állománya volt a vadásztársaságnak és ezzel az ország leggazdagabb vadásztárs- - ságává lépett elő. Ötszáz fácántyúk A vadgazdálkodás továbbfejlesztésére is gondot fordítanak. Ez év elején 50C tyúkos fácán-voliert hozlak létre. A kezdeményező szerep Szabó Ferenc fövadá- szé, aki igen nagy hozzáértéssel, hivatásszeretettel és lelkesedéssel végzi mun-.á- ját. Nem kis része van abban, hogy az abádszalókiak az ország legjobb társaságai között foglalnak helyet. Szövetkezeti hetet rendeznek Zagyvarékason Nemrégen fejeződött be a jól sikerült kereskedelmi nap Zagyvarékason, a földművesszövetkezet vezetői máris újabb árubemutatóra készülnek. Az igazgatóság úgy döntött: november 27-től december 17-ig „Szövetkezeti hetet” rendeznek. A különböző árubemutatók mellett a tervek szerint baráti találkozókat is szerveznek. Teszik ezt azért, hogy a beszélgetések közben megismerjék a lakosság igényét, ugyanakkor tájékoztassák a lakosságot is az fmsz munkájáról. A „Szövetkezeti hetek” alkalmával nem feledkeznek meg a fiatalok szórakozásáról sem. A földművesszövetkezet cukrászdájában zenés irodalmi estéket, szellemi vetélkedőket tartanak. Nem véletlen, hogy ő látja el a megye vadgazda teendőit is. A fácán-volier lehetőséget biztosít a társaság fácán-állományának további fejlesztésére. Az új beruházás 1966-ban mintegy 10 ezer fácáncsibe felnevelését teszi lehetővé. A volierek- ben nevelt fácánokat jövőre a vadászterület fácánállományának szaporítására használják fel. Vj kezdeményezés A MAVOSZ legutóbbi országos gyűlésén az abádszalókiak az ár- és belvizekkel sújtott vadásztársaságok megsegítésére évi bruttó bevételük 5 százalékát ajánlották fel és javasolták, hogy a varásztársasá- gok bruttó bevételeinek 3— 5 százalékából a természeti csapásoktól kárt szenvedett vadásztársaságok megsegítésére létesítsenek országos alapot. Ebből az alapból a rászorult vadásztársaságok élővadat vásárolhatnak majd. A duvad száma évről évre csökken a területen a tervszerű irtás következtében. A társaság az évben a szárnyas duvadak irtásához uhut is vásárolt. Az abádszalóki eredmények elsősorban nem a területi adottságok, hanem a céltudatos gazdálkodás, a kollektív munka s a jó vezetés természetes velejárói. Marton Tibor Elöljáróban annyit: amikor Mudri Mihály, a jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezet főállattenyésztője elmesélte, hogyan dolgozik együtt a két szakvezető náluk, a hallgatók többje hitetlenül ingatta a fejét. A hallgatók ugyanis valamennyien Szolnok megyei termelőszövetkezeti agrárszakemberek, egy tapasztalatcsere résztvevői. És valamennyien ismerői a divatos szövetkezeti vetélkedőnek: ki a gazda a háznál, az állattenyésztő vagy az agronómus? Ki hasznosabb embere a közös gazdaságnak, ki az alá-, ki a fölérendelt? Eléggé hosszú ideig ugyanígy volt ez a jászapáti Alkotmány Tsz-ben is. Egészen odáigmer. 5en, hogy a rivalizálásból kifolyóan hol az egyik, hol a másik szakmai vezető adta be felmondását. De nemcsak a két szakembert érintette a dolog, ;er- mészetesen kihatott a gazdálkodás menetére is. Egy példa a sok közül. A jászapáti szövetkezet két üzemegységre bontva működik. Mindkettőnek az élén üzemegységvezető és gazdász áll, valamint a brigádvezető. Ez eddig rendben van. Csakhogy az elkülönült üzemági irányítás és vetélkedés mire vezetett? A főagronómus naponta tartotta meg a munkaeligazítást, a fcállattenyészTő pedig hetenként. Nagyon sokszor ütközött a dolog, ellentét született, vita keletkezett már csak ebből, már csak az ellentétes utasításokból kifolyóan is. Míg aztán esztendő elején azzal kereste meg Miska bácsi Toró Zoltánt, a főagronótnust. — Ezen túl dolgozzunk együtt. A törökszentmiklósi Ruházati Ktsz nagyon kis termelő egység. Egy közepes munkateremben és két szobában azonban egy év alatt majdnem hatmillió forint értékű árut készítenek. — Ezenkívül méretes részlegük működik Törökszentmiklóson és Kengyelen. A szövetkezet gépparkja körülbelül harminc villanymotoros varrógépet és több szabászgépet számlál. Ezek karbantartását és javítását egy nyugdíjas műszerész végzi 500 forintos állásban, napi négy órai munkaidőben. Nem azért, mintha a biztonságos üzemmenethez nem lenne szükség egy „egész” műszerészre, hanem — a műszaki vezető szerint — azért, mert a felügyeleti szerv nem engedélyezi egy teljes állású műszerész foglalkoztatását. Ennél is különösebb azonban a műszaki vezető helyzete, aki egysze- mélyben meós és egy kicsit raktáros is. Elképzelhető, hogy mennyi ideje marad a legfontosabbra, a műszaki vezetésre. A ktsz-ben egy értendőben körülbelül 35—40 ezer darab konfekcióáru — főleg csizmanadrágos öltöny — készül. Naponta mintegy 220—260 ruhadarab, amelynek minőségi ellenőrzése és kétszeri le- pecsételése, ha darabonként csak egy percet vesz igénvbe, akkor is munkaidejének majdnem kétharmad részét lefoglalja. Ehhez járul még az is. — hogy szállítások idején súlyos ládákat kell cipelnie. mert a szállítás 1e- bnnvrJ't'zArvt személyszerint is felelős. Hosszú, felesleges rágó- dás után rájöttek: csak mellérendeltségi állapotban juthatnak dűlőre. így kezdődött, azóta jó lett, mostanra teljes az összhang. A főagronómus háta mögött egy táblázat függ a falon. Azt jelzi, menynyi lucernát, silót és más takarmányt rakjanak be az állatszállásokra. A fó- agronómus ehhez igazodva termelteti és takarít- tatja be a takarmányt. Az idén — az abrakot kivéve — a jászapáti szövetkezet növénytermesztői megtermelték a közös gazdaság állatállományának szükséges takarmányt. Különben a szövetkezetben akkor kezdik meg a leeurna kaszálását, a silókukorica vágását, amikor a főállattenyésztő is megszemlélte már és a minőségét jónak találta. A munkát ugyancsak együttesen irányítják és ellenőrzik utána. Együtt tároltatják a takarmányt az állattenyésztők kívánalmai szerint. A két szakvezető együttes általános határszemlét tart kéthetenként. Csuda tudja, miért van az, hogy az állattenyésztő mindig több hibát vesz észre a növénytermesztésben (és fordítva ugyanígy van), mint maga a gazda. Ebben az esetben viszont hasznosan van így. Minden délben rövid félóráig tartó együttes üzemirányítói tanácskozáson értékelik az eltelt nap gazdasági eseményeit és próbálják megszabni a következő 24 óra teendőit. Szombatonként egy hétre vonatkoztatottan törté1- nik ugyanez. A két szakvezető azt vallja, így nagyszerűen lehet dolgozni. B. L. Ilyen elfoglaltság mellett még a napi problémákon kívül a valódi beosztásával járó sok tennivalóra vajon mennyi ideje juthat? Nem elég azonban csak panaszkodni. Számtalan, a törökszentmiklósihoz Hasonló kis szövetkezet van, ahol egy-egy munkareszort nem jelent nyolc órai elfoglaltságot. — Ilyenkor természetesen a legjobb megoldást kell találni, hogy a vezető beosztásúak is egyformán legyenek leterhelve. Legtöbb ktsz-ben ennek meg is találják a módját, Törökszentmiklóson még nem! Ami a műszerészt illeti, csupán a szövetkezeten múlik, hogy a megnövekedett géppark és a speciális gépek mellé egész állású műszerészt fogad vagy sem. Alkalmazzanak műszerészt, ha megfelelőt találnak — ez a KISZÖV álláspontja. Panaszkodni — mint a fentiekből kiderül — lehet, de csupán a panasz még nem hoz megoldást.- b.j — Közlemény Nagyrév Község Tanácsa 1965. október 28-i ülésén tanácsrendeletet alkotott az utcabizottságokról, a közterületek tisztántartásáról és a hangoshíradó üzemeléséről. A tanácsrendelet kihirdetése napján lép hatályba. A vb ezúton is felhí ja a község lakosságának figyelmét arra, hogy a tanács- rendelet a hivatalos idő alatt a községi tanács vb titkárának hivatalos helyiségében megtekinthető és tanulmányozható. Községi Tanács VB Nagyrév Borsi Eszter Az ország leggazdagabb vadásztársasága Fogságban a fogoly — Uhu a duvadak ellen — Tízezer fácáncsibe kel jövőre Szabó Ferenc fővadász a tavasz folyamán elejtett különleges selejt őzbak kikészített fejével Egy műszaki vezető vagy egy fél ?
