Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-02 / 258. szám
i960: november 2, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „SÓGOR, NEM SOGOR, le a vasútról1 Felépült a három- milliomodik lakás Nagyobb erői a mélyszántás meggyorsítására Ülé»t tartott a megyei operatív bizottság Buckák, bakhátak, szőlősorok, tengelyig érő homok között vergődünk a dülőút- menti szövetkezeti székházba. Tavaly még a városban székelt a szövetkezet, de kimondták az emberek, csak nem gondolja a vezetőség, hogy egy beteglapért is innen buszozzanak be a szövetkezeti tagok. Tessék kiköltözni a tanyára, ahol a hatszáz szövetkezeti tag is lakik. Nyomaték kedvéért még elnöknek is tanyai embert tettek meg, az itteni tanácskirendetlség vezetőjét. Az elnök fiatal férfi, mezőgazdasági technikumi hallgató különben ás szenvedélyes vadász. — Zöld kalapja körül erről szóló emblémák sorakoznak. Legényesen félre vágva az elnök kalapja és beszélget a körzeti rendőrrel. — Akkor induljunk is. Érdekesnek ígérkező kiruccanás, hozzájuk csatlakozom. Az elnökkel, a főkönyvelővel autón megyünk. A rendőr ellenben motorkerékpárral halad utánunk. De a kocsmánál lemarad, ő majd később fut be a terv szerint. Ne lássa senki, ne találgassa, hogy miért vonulnak együtt a hivatalos emberek Rózsika néniékhez. Rózsika néniéknek jó a hírük, nagy a becsületük a tanyavilágban. De most bejelentés érkezett ellenük. A bejelentő Szolnokról érkezett, egyenesen a bírósági tárgyalásról, ahol garázdaságért tíz hónapot kapott. A vonattól egyből a szövetkezeti irodára ment, menjenek ki a vezetők Rózsika néniékhez, mert az istállópadláson melegágyi ablakokat rejtegetnek. Az elnök a fejét csóválja, nem így ismeri ezt a családot, inkább csak személyi bosz- szúról lehet szó. Dehát egy szövetkezeti elnök mit sem adhat ilyenkor régi ismeretségre, meg arra, hogy mit hisz, csak egy nyugtathatja meg, amiről meggyőződött, amit tapasztalt, amit látott. Rózsika néni barátságosan jön elénk, abba hagyja a nagymosást. Pár kedves, szokványos szóváltás és az istállópadlásra céloz az elnök. De bökkenő van. Rózsika néniék tanyájában nincs istálló. Csak egy ser- tésól-féleség és a lakóház. Annak a padlását szemléli meg az elnök és a főkönyvelő. Semmi. Motorzúgás hangzik fel a tanyai bejárón, befut a rendőr. Illendően köszön. — Alig találom meg az elnök elvtársat. Egész nap hajszolom, mire utolérem. Helyénvaló tapintat ez. A ház asszonya így is keseregni kezd, ki gyanúsíthatja őt és miért. — Ne haragudjon Rózsika néni, de nekem a szóbeszédnek is hinni kell, míg az ellenkezőjéről meg nem győződök. Ez a kötelességem mindannyiunkért — mentegetőzik az elnök. Nyomott hangulatban térünk vissza. — Mind ilyen ügyek? — faggatom a vezetőket. Na, nem. Vannak bizony másfajták Is. A rendőr szerint: — A húsz kilózás járja. Az terjedt el, húsz kilót érdemes vinni, de egy mázsa terményt már nem, mert azt észreveszik, abból baj lehet. Létszám- és bérgazdálkodásban gyakorlattal ■ rendelkező, KÓZGAZDASAGI KÉPESÍTÉSŰ MUNKAVALLALOT keresünk vezető beosztásba. Jelentkezés telefonon: 33—81, 33—82. 33—83, 146-os mellék. Az elnök szépít. — Az attól függ, mi a lopás fogalma kérem. Régi közmondás, hogy nyomtató lónak nincs bekötve a szája. Aki szüretel, nyilván eszik a szőlőből. Aki a paprikát szedi, hát nem a boltból vásárolja meg a szalonna mellé valót. Ha ez is lopásnak minősül, akkor igen sok van belőle. Egyetértünk. Azért az ilyesmi még nem lopás. De a rozsos ember esete mar az. S. J. a gabonatisztításhoz volt beosztva. Onnan emelt el nyolc mázsa rozsot. Nem volt szégyellős, de a szövetkezet se érzelgős, megindult ellene az eljárás. — Senki se gondolta volna róla. A közgyűléseken éppen neki volt mindig a legnagyobb szája. Említenek egy másik ügyet. J. J. ittasan ült a traktorra, úgy ment disztil- lerezni a gyümölcsösbe. — Igen ám, de több kárt tett a szilvafákban, mint a gazban. Az ellenőrző bizottság megszámlálta a tönkretett szilvafákat, felértékelte és „ráhátékázta” a kártevőre. Mikor a traktoros meghallotta a büntetést, meg az összeget, mérgében újra a kocsmába ment és két napig ivott. De hogy két nap múlva se esett meg senkinek a szíve rajta és a büntetése mit se csökkent, erre megemberelte magát és azóta rendesen dolgozik. A beszélgetésre odajön a párttitkár. Nevetés támad. — A vezetőségi tagok is fizettek már legeltetési pénzt. A szövetkezet ellenőrző bizottsága a vetésen találta két vezetőségi tag disznóit is. Mind a két vezetőségi tagra kivetették a tanyakárt. A szolnoki pedagógus pártalapsziervezetek összevontan tartották meg az ideológiai irányelveket feldolgozó taggyűlésüket. Majoros Károly, a megyei pártbizottság munkatársa a beszámoló összeállításakor arra is törekedett, hogy gyakorlati módszert nyújtson az irányelvek feldolgozásához. Az irányelvek egy-egy a pedagógusok munkájára vonatkozó megállapítását alaposan, sokoldalúan elemezte. „A fiatal nemzedéket jobban fel kell készíteni azokra az ellentmondásokra és nehézségekre, amelyek reá az életben várnak. Ehhez az iskolák világnézeti nevelését is meg kell javítani” — idézte többek között az irányelvekből Majoros Károly, majd e feladat végrehajtásának a feltételeit is részletezte. A legfontosabb feltétele ennek olyan nevelői közösség kialakítása, amely képes célkitűzéseink véghezvitelére, van elég ereje szembeszállni a sokszor tapasztalható polgári nézetekkel. a tantestületi kollegák között és meg tudja nyerni a szülőket nevelési politikánk megvalósításának mindenkori segítőiként. Hangsúlyozta, hogy ezt a megnyerő és nevelőmunkát sok-sok pedagógus végzi is. De nagyon kevés esetben kapják meg érte azt az elismerést, ami megilleti őket. Ezzel is magyarázható, hogy sok pedagógus a kizárólagos szakmai isAztán elmesélnek még egy esetet. Kétszer részelt a lucernából Cs. B. tanyai ember. Kiment a tsz-elnök és az ellenőrző bizottsági elnök, látták igaz a bír. Az elnök zavarba jön, fülig pirul. — Egyébként a keresztapámról van szó. Azt mondtam akkor neki: keresztapám itt nincs mese, de van három lehetőség. — Az egyik az, hogy visszaviszi a szénát a közösbe. Megteheti, hogy kifizeti az árát; harmadszorra pedig, akár le is dolgozhatja. Feszülten figyelem, mi történt. — És? — Hát ledolgozta. Kemény dolog volt az nagyon. Két hónapig hiába köszöntem a keresztapámnak. De most már fogadja. Nem mondja az elnök, de látszik rajta, ő restelli az egészet a legjobban még a mai napig is. Itt van különben a város egyik vezetője is. Elismerően azt mondja a szövetkezetről: — Náluk is el lehet mondani, „sógor, nem sógor le a vasútról”. A még mindig pironkodó elnököt vigasztaljuk. Más a keresztapja szénaügye is, meg más az ő elnökösködé- se is. Nem megy ez másképpen máshol se. Csak itt még nehezebb. Nagyon gyenge szövetkezet a jászberényi Március 15. Hatszáz tanyás parasztember társulásából alakult meg. És még semmire se vitték szinte. Hátha még elnéznék bárkinek is az önmaga iránti bőkezűségét. Olykor rokoniatlan nehéz ügy ez De a közösségért megéri. Borzáfc Lajos meretek mögé rejtőzik, s mellőzi a kommunista nevelésben reá eső feladatokat, s az is, hogy kommunista pedagógusok sokszor nem elég következetesek, nem szállnak szembe elég bátran e politikamentesség elveivel. „Szakmailag képezem magam, igyekszem a legtöbbet nyújtani ismereteimből, tehát megteszem a fiatalok neveléséért, ami reám hárul” — mentegetőznek sokan. A szakmai oktatás és a kommunista nevelés pedig csak együtt jelentheti a mi időnk oktató-nevelő feladatainak végrehajtását. Külön gondolatként elemezte a beszámoló a kommunista igazgatók felelősségét is. — Elsősorban a fegyelmezett, pontos munka megkövetelését, s ezzel egyidobén az egészséges vitalégkör kialakítását tekinthetik egyik fő feladataiknak — hangzott a beszámolóban. — A kollektív bölcsesség, vélemény minden egyéni meglátásnál gazdagabb, igazabb. s ez ad értelmet nagyrészt az egyén munkájának is. A vitáknak, a vélemény- cseréknek ezt a nagyerejét sokszor lebecsülik még ma is. Erre idézte Majoros Károly az irányelvekből: „Az emberek sokszor azért nem bírálnak, mert személyes következményektől félnek; mert korábbá javaslataiknak nem volt foganatjuk: mert láthatatlan eszközökkel megkeserítik a kezdeményezők életét.” A kommunista iskolaigazgató feladata és kötelessége is koi— Ez év január 1-én 2 991 500 lakása volt az országnak, s mindössze 8500 hiányzott ahhoz, hogy a lakásállomány elérje a hárommilliót. Az első félévben a tanácsok csaknem 15 000 új lakás használatára adtak engedélyt, de ebben az időszakban több mint hétezer elavult, régi lakást lebontottak, s törölték a nyilvántartásból. A második félévben is többezer rossz lakást szüntettek meg, viszont júliusban és augusztusban aránylag kevés lakóház építése fejeződött be. így végeredményben — a hozzávetőleges számítások szerint — a harmadik negyedév utolsó heteiben épült fel az ország hárommilliomodik lakása. A gépeket a mélyszántásra, a kézierőt a kuk or icatör éshez irányítják A kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben október 30-án befejezték az őszi vetést. A kalászosok vetőmagja 3100 holdon került földbe. A 200 hold cukorrépa szedését is befejezték a szövetkezetiek, s 360 vagonnal el is szállítottak. Még 20 hold termését kell eljuttatniuk rendeltetési helyére, amely az eddigi 200 mázsás holdan- kénti átlagot számítva, 40 vagon répa. A 700 hold közös kukoricából 300 holdon végeztek a töréssel. — Most erre a munkára összpontosítják az erőt, a 8 lánctalpas traktort és a nehéz univerzál gépeiket pedig a mélyszánÍ tásra. Novemberben ezzel is végezni akarnak. legáival tartott kapcsolatában ezt figyelembe venni. A hozzászólások is főleg a kommunista embertípus nevelésének mai problémáihoz, feladataihoz csatlakoztak. Illyés Mózes azt hangsúlyozta, hogy az oktató és az ideológiai nevelőmunkát sok pedagógus külön képzeli el, pedig ezt különösen egybe kell kapcsolniuk. Bán Lászlóné pedig így összegezte véleményét: A pedagógus törekedjen arra a képzettségi szintre, hogy alkalmas legyen a mai idők nevelési feladatainak végrehajtására. Nem lehet az órák egy bizonyos szakaszában politizálni, a többiben pedig politika mentesen „csak” tanítani. A tanítás, a nevelés minden mozzanatát tudatos cselekedetnek kell áthatnia. Megjegyezte azt is. hogy a világnézeti akadémia, amelyen jelenleg a szolnoki pedagógusok szervezetten tanulhatnak, kevés ahhoz, hogy megfelelően felkészüljenek a nevelés feladataira. Csíki Zoltán a szülői nevelésiben sokszor tapasztalható visszahúzó erőt hangsúlyozta, választ kérve arra, hogyan ellensúlyozhatja ezt legjobban a pedagógusok munkájában; Nagy Antal az ifjúsági szervezetek: az úttörőmozgalom és a KISZ — munkájáról megjegyezte, hogy ezeknek is több segítséget kell adni ahhoz, hogy a maguk sajátos eszközeivel segítsék az ifjak nevelését B. E. Vasárnapi lapszámunkban már közöltük, hogy megyénk állami- és közös gazdaságai befejezték a takarmány- és kenyérgabona vetését. A gazdaságok vezetői, traktorosok, vetőgépkezelők becsülettel eleget tettek kötelezettségüknek, a bánhalmi nagyaktívaér- tekezleten vállalt határidőre elvetettek. A megyei operatív bizottság tegnapi ülésén elismerését fejezte ki ezért az áldozatos munkáért. A gazdaságokban befejezéshez közeledik a rizs cséplése, a napraforgó, a cukorrépa és a kukorica betakarítása. Néhány nap múlva, legkésőbb e hét végére túl lesznek ezen a munkán. Jóval nagyobb gondot okoz azonban a tavasziak alá történő talaj- előkészítés, a mélyszántás. Csupán a termelőszövetkezetekben mintegy 116 ezer hold a szántatlan terület. A száraz talajon a munka igen nehéz, gyakori az erő- és munkagépek törése. Helyenként kevés a traktoros, előfordul, hogy vezető hiánya miatt állnak a gépek. Az operatív bizottság javasolja, hogy a gazdaságok vezetői tegyenek intézkedéA Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályán ismét értékelték az őszi mezőgazdasági munkaversenyt. A verseny sorrendjét az döntötte el, hogy a termelőszövetkezet hol tart a kenyérgabona vetés, a mélyszántás, az istállótrágyázás, a kukoricatörés és a silózás tervének teljesítésében. Az összeredmény alapján az alábbi sorrend alakult ki. I. KATEGÓRIA A 7000 hold felett gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. karcagi November 7. Tsz, 2. tisza- földvári Lenin Tsz, 3. tószegi Dózsa Tsz. II. KATEGÓRIA Az 5—7000 holdon gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. cibakház! Vörös Csillag Tsz, 2. tisze- földvári Szabad Nép Tsz, 3. jászberényi Lenin Tsz. in. KATEGÓRIA A 3500—5000 holdon gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: 1. tiszaszent- imrei Ezüstkalász Tsz, 2. szászbereki Béke Tsz, 3. kunhegyesi Vörös Csillag Tsz. Karcag Jászberény Jászberényi j. Kunszentmártoni j. Törökszentmiklósi j. Szolnoki j. Törökszentmiklós Tiszafüredi j. Túrkeve Mezőtúr Kisújszállás seket a traktoros hiány megszüntetése érdekében. Kérjenek traktorost az ipari üzemekből, törekedjenek — amíg az idő is megengedi — a két műszakos gépek számának növelésére. Gondoskodjanak az emberekről, anyagilag is ösztönözzék őket a magasabb teljesítményekre. Ha az üzemek november végéig be akarják fejezni a mélyszántást — nyilván mindenütt erre törekednek — így hetenként 29 000—30 00() hold felszántásáról kell gondoskodniuk. 1 A meghibásodott gépeke; a tsz-ek, illetve a gépállomások javító brigádjai mielőbb — ha szükséges éjszaka is — hozzák rendbe. Arra törekedjenek, hogy minél rövidebb időre essenek ki a gépek a munkából. Több gazdaságban a vetés befejezése után mintha megnyugodtak volna. Pedig semmi okuk erre. Karcagon sem haladnak kellő ütemben az őszi munkák, pedig ott fejezték be elsőként a vetést. Az operatív bizottság felhívja a gazdaságvezetők figyelmét, hogy tegyenek erőfeszítéseket a talajerő utánpótlás, s a mélyszántás meggyorsításáért IV. KATEGÓRIA A 3500 hold alatt gazdálkodó termelőszövetkezetek csoportja: I. besenyszögi Rákóczi Tsz, 2. kungyalui Zöld Mező Tsz, 3. mezőtúri Űj Élet Tsz. V. KATEGÓRIA A gyenge termelőszövetkezetek csoportja: L tiszaszentimrei Ezüstkalász. 2. a mezőtúri Üj Élet Tsz 3. a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz. Megjegyzés: a tiszaszentimrei Ezüskalász Tsz, a mezőtúri Üj Élet Tsz és a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz kétszer szerepel a sorrendben. Ez azért van, mert a gyenge termelőszövetkezetek csoportjába tartoznak, de résztvesz- nek a birtoknagyság szerinti csoportmegoszlású versenyben is. Az állami gazdaságok sorrendje Az állami gazdaságok közül: 1. a Középtiszai, 2. a Szenttamási, 3. a Héki Állami Gazdaság. 101,7 75,6 63,4 102,2 81,1 42,2 100,2 84,2 36.6 100,1 77.9 56,5 101,1 • 84,7 46,6 100,0 91,1 67,8 100,6 98,6 44',0 100,0 87,2 56,8 100,6 96,2 47,9 100,3 99,3 69,6 100,0 91,9 50,5 Szolnok megye tsz-ei átlag 100,4 86,3 52,9 Szolnok megye állami gazdasági átlag 100,0 81,0 62,0 Politikamentesen nem szabad tanítani Az őszi mezőgazdasági mim ka verseny legjobbjai Itt tartunk az őszi nezőgazdasági munkálatokkal A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VB MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE ALAPJÄN Járás, város neve: Cti -£• ÜJQ £ •S > c g <u a WÜ S-ií e « tervének teljesítése százalékban
