Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 261. szám. Ara 50 fillér 1965. november 5„ péntek. Szenttamáson rekordot vár a „kukoricagyár" • Nyolc megyébe nyolcszáz szövetkezetbe szállítanak * Exportálják a kukorica vetőmagot 0 A csehszlovák fajta nem szerette meg az AIföldöt Szolnok lesz a „Tisza II11 főhadiszállása Három és félmilliárd forintos építkezés kezdődik 1967-ben — Félmillió hold válik öntözhetővé — Tiszaszöllősön próbaszakaszt építenek — A Jászsági és a Nagykunsági Főcsatorna behálózza a megyét — A megyeszékhelyen megkezdődött a kétnapos helykijelölés! tárgyalás Sárgáilló kukoricahegyek között baktatunk a hatalmas épülettömb irányába, ahonnan zúgó, morgó gépzaj száll messzire. Hat évvel ezelőtt épült ez a gyár a Törökszentmiklóshoz tartozó szenttamásd pusztán. Röviden hibridüzem a neve. Terméke a kukoricavetőmag, amely Szolnok megye ellátásán kívül eljut még Békés, Csongrád, Nógrád, Heves és Pest megyébe is többek között. A szenttamás! hibridüzem 25 kilogrammos papírzsákba csomagolt, fémzárolt kukoricája az ország mintegy nyoicszáz termelőszövetkezetébe és állami gazdaságába kerül el. Szolnok megye 70—80 vagonnyit fogyaszd évente a szienttamá- si vetőmagból. S hogy mennyire precízen dolgozik a „kukoricagyár'’ mutatja, tavaly mindössze három — két megyénkben és egy csongrádi — közös gazdaság reklamált. Kettő jogtalan minőségi kifogást emelt, egy szövetkezet jogos súiykülönbözet eltérést tett szóvá; A szenttamási vetőmagból termelnek kukoricát Csehszlovákia, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság sok szövetkezetében is. Az északi államokba — ahol az időjárás miatt nem érik be a vetőmag — 65 kilogrammos juta-zsákokban indul a szenttamás! kukorica. A keletnémetek az idénre is rendeltek már 60 vagonnal. Ezt a tételt december végéig szállítják le a szenttamásiak. Arra számítanak, ezen túl is kérnek még tőlük vetőmagot, hiszen tavaly is 110 vagonnal exportáltak. Sőt tavaly megbízásból próbálkoztak egy csehszlovák kukoricafajta magyarországi vetőmag szaporításával. Nem sikerült. A cseh kukorica nem szokta meg a nagyalföldi éghajlatot. Az üzem szeptember 24- én kezdte meg „kukoricatermelését”, s az idén rekordra számítanak. Még más években átlagosan 350 vagon vetőmag származik tőlük, most 420 vagon várható. Az üzem „szükségletét” 3700 holdon termelik meg. Ebből „hazad” földre, a Szenttamási Állami Gazdaságra 900 hold esik. Besegít a Közép tiszai, a Héki és a Csorbái Állami Gazdaság. Állandó termelőjük a törökszentmiklósi Aranykalász, Lenin és a Rákóczi Termelőszövetkezet. „Beugróként” a fegyvernek! Vörös Csillag, a kétpói Szabadság és a szapárfalui Aranykalász Szövetkezet szerepel. Jövőre a kétpói Dózsa Tsz is szeretne belépni a termelői körbe. Ez szinte a legjobb üzlet. A szenttamásiak másfélszeres árat fizetnek a hozzájuk kerülő vetőmag-kukoricáért. Egyébként háromfajta kukoricát termeltetnek, a marton vásári 1-es, a mar- tonvásári 5-ös és a mar- tonvásári 48-as hibridkukoricát. A termelési feltételek persze igen szigorúak. Az üzem átlagosan kéthetenként ellenőrzi az érintett szövetkezeteket és állami gazdaságokat Ide csak 90 százalékos vetőmag-tisztaságú kukorica kerülhet be. Különben az üzemben minden cső kukorica 10 — 11 felé osztódik, hosszúsági, szélességi és magassági méretek szerint. Az üzem 9 frakciói ú vetőmagot készít. Ezenfelül még a siló- kukorica vetőmagját és a takarmánykukoricát szabványméreten felül, illetve alul. A gyár két műszakban termel, s naponta 8 vagonnyi vetőmag készület náluk. A terméket laboratóriumi vizsgálatok után a vetőmagfelügyelőség minősíti. Kijut természetesen a gondból is az üzem vezetőinek és gazdáinak. Nincs ugyanis megfelelő tárolóhelyük. Magtár hiányában a Surjáni Állami Gazdaságban és a csepeli szabad- kikötőben raktároznak, elképzelhető, milyen óriás költséggel. Mint Simon László üzemvezetőtől és Adamik főagronómustól megtudtuk, talán jövőre kapnak egy 70 vagonos magtárat, de az is csupán enyhít még a helyzeten. Sokat, segítene rajtuk, ha a tanácsok — benne a Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztálya is — nem az utolsó pillanatban, januárban és februárban igényelnék meg a vetőmagot, nanem jóval1 előbb, Így az üzem zökkenőmentesebben tudna szállítani és így jóval csökkenne a szenttamása „ralctártalanság”. B. L. Kozmosz-95 Csütörtökön a Szovjetunióban foldkörüli pályára juttatták a Kozmosz—95 jelzésű mesterséges holdat, hogy a rajta elhelyezett tudományos műszerek segítségével folytassák a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási program végrehajtását. A tudományos berendezések mellett a szputnyi- kon van egy „Majak” rádió adóberendezés, amely a 20,005 a 30,0075 és a 90,0225 mhz frekvencián működik. (Tudósítónktól) A népgazdaságot és elsősorban Szolnok megyét fontosán érintő tanácskozásra került sor csütörtökön a Szolnok megyei tanácsházán. A dunai és a tiszai vízilétesítményeket beruházó vállalat mérnökei, az érdekelt minisztériumok, tanácsok, vállalatok képviselői megvitatták a második tiszai vízlépcső építésének terveit, módosításait. A tanácskozáson megjelent Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Polónyi-Szűcs Lajos,. Nyíri Béla, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettesei. Nyíri Béla nyitotta meg a tárgyalást. — Ez a I. megbeszélés is. újabb lépést jelent a megye mezőgazdasági üzemeinek fejlesztésében. Több mint félmillió hold szántóföld, rét, legelő, kertészet öntözésére nyílik majd lehetőség az új tiszai vízlépcső és tároló megépítésével — mondotta többek között —. Ez a körülmény alapjában megváltoztatja a megye mezőgazdaságának arculatát, mind távolabb kerül az aszály réme csapadékban szegény területeinkről. Mint Bolváry Béla, a beruházó vállalat főmérnöke tájékoztatta a hallgatóságot a második tiszai vízlépcső építéséről már tartottak tárgyalást Szolnokon. A korábban ismertetett tervek azonban a kormány intézkedésére és a gazdasági bizottság javaslatára némileg módosultak. Figyelembe vették a népgazdaság jelenlegi és a következő években! teherbíró- képességét. Ennek megfelelően a több mint három és félmilliárd forintot igénylő tiszai vízlépcsőt több ütemben építik majd meg. A munkálatokat 1967-ben kezdik meg, s az első ütem építési programját 1973-ban fejezik be. Ebben az időszakban megépül a kiskörei vízlépcső és az a szakasz, amely a meder tározást lehetővé teszi. A nagy mennyiségű vizet befogadó tárolóhoz a Tisza jobb és balpartján két főcsatorna csatlakozik majd A Jászsági Főcsatorna elsősorban Heves megyébe, míg a Nagykunsági Főcsatorna Szolnok megyébe szállítja az öntözővizet. Az első ütemben történő építkezés a két főcsatorna segítségével már 100 000 hold mezőgazdasági . területre juttatja el az Öntözővizet. A tervező mérnökök fes szakemberek nagy figyelmet fordítanak arra, Rogy a nagyarányú népgazdasági beruházás a lehető legtökéletesebbb kivitelben készüljön. Gondoskodnak arról, hogy az állandó nyomásnak kitett gátrendszerek megfelelően bírják majd a víztároló terhelését, megakadályozzák az átszivárgásokat. Az aranyosi Tisza-kanyarban és Tiszaszöllős határában két próbaszakaszt építene* ki, ahol vizsgálják majd a gátak teherbíróképességét. Ezzel egyidőben sor kerül az aranyosi kanyar szabályozására is. A főmérnök szerint a második tiszai vízlépcső megépítése kedvezően befolyásolja a víziközlekedést, a hajózást is. A folyó Tiszafüred feletti szakaszán ezúttal nem akadályozzák majd a gázlók a hajójáratokat. A VIZITERV által készített több kötetet kitevő tervdokumentáció már a vízlépcső egész programját tartalmazza. A vízlépcső teljes elkészülte után 415 ezer hold szántóföld, rét, legelő, kertészet és más terület mezőgazdasági öntözésére nyílik lehetőség zömmel Szolnok megye területén. Tekintve, hogy a vízlépcső víztárolója akkora nagyságú helyet foglal majd el, mint a Balaton egyharmada, vízkészletéből a Keleti és Nyugati Főcsatornát is tudják táplálni. Ezzel együtt a nagy nép- gazdasági beruházás több mint félmillió hold nagyságú területről száműzi az' aszályt. A második tiszai vízlépcső megépítése előtt felmérik azt is, hogy a kijelölt helyeken milyen gazdasági létesítmények találhatók, mennyi mezőgazdasági művelés alatt álló terület kisajátítására lesz szükség. Az érintett területek igény- bevétele fokozatosan történik. A termelőszövetkezeteket, állami . gazdaságokat, nem utolsósorban a helyi és járási tanácsokat előre értesítik a munkálatokról. Minden érintett szervnek lesz ideje arra, hogy a megfelelő intézkedéseket megtegye. Felhívták a tanácsok figyelmét arra, hogy a tervrajzban megjelölt területeken már ne engedélyezzenek semmilyen építkezést. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság együttműködik az Országos Erdészeti Fő- igazgatósággal és a Közlekedés és Postaügyi Minisztériummal. Előre kidolgozott terv alapján kezdik majd meg a kijelölt területen a fakitermelést. Külön gondot fordítanák az érintett Út és vasútvonal védelmére. A helykijelölő tanácskozás résztvevői közül a Szólítok megyei múzeumok képviselője kérte, hogy az építkezés idején is tegyék lehetővé a régészeti leletek mentését, illetve hívják fel a figyelmet az esetleg felszínre kerülő történelmi hagyatékokra. A Szolnok megyei KÖJÁL előre jelezte, a nagymennyiségű öntözővíz tárolása befolyásolhatja a környék kútjai- nak ivóvizét. Foglalkoztak az építkezés irányításának kérdésével is. Bejelentették, hogy a második tiszai vízlépcső építésének „főhadiszállása” a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság lesz. A tárgyalás résztvevői ma autóbuszon végig utaznak a Tisza mentén. Bejárják azt a részt, ahol hazánk nagyszerű új szocialista létesítménye. a Tisza II. vízlépcső épül majd. Endrész Sándor USZALYRAKODÓK a SZOLNOKI TISZA-PABTON
