Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
1965. november 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Csökkent a balesetek száma • e Összedől é*sel fenyeget az asztalosipari ktss épülete — Harmincegy szocialista brigád dolgozik Mezőtúron Két esztendő tanulságai — a szandaszötlősi Vörös Mező Tsz-ben Mezőtúr város tanácsának legutóbbi ülésén több fontos napirendi pontról tárgyaltak. Ezúttal csupán egy jelentésről szeretnénk beszámolni, melyet a tanácsülés egyhangúlag elfogadott. — Sőt, talán túlságosan egyhangúlag is, hiszen vita sem vált az előterjesztett jelentésről. Pedig jelentős, sok embert érintett az a tájékoztató, melyet Molnár Ernő vb-elnökhelyettes és Rajcsányi Gyula áb-elnök terjesztett elő, s mely a városban lévő ipari üzemek munkavédelmi, üzemegészségügyi helyzetéről és a munkaversenyek állásáról szólt. Az említett jelentés beszámolt arról, hogy csökkent a balesetek száma a különböző üzemeknél a biztonsági megbízottak alkalmasak feladataik ellátására. Kiemelték, hogy a vezetőállásban lévők — igazgatók, telepvezetők, műszaki vezetők — rendelkeznek munkavédelmi szakvizsgával. Javult a városban általában a dolgozók egyéni munkavédelmi eszközökkel való ellátása. Ám az asztalosipari ktsz-nél, a Dózsa cipőipari ktsz-nél az egyes gépekre a védőrácsokat nem szerelik fel, s ez már balesetet is okozott. Azokat, akik felelősek voltak ezért, mulasztásukra figyelmeztették. Hiba, hogy a községgazdálkodási vállalatnál az egészségre ártalmas munkaterületen, a talajerőgazdálkodásnál dolgozók nem használják a gázálarcokat, holott ezek rendelkezésükre állanak. A cipői pari ktsz-nél, ahol 1963-—64-ben nem volt baleset, az idén egy dolgozó vigyázatlansága miatt történt egy üzemi sérülés, s emiatt tizenhárom munkanapot mulasztott a sérült. Három vállalatnál — a községgazdálkodásnál, a vasipamál és a VILLGÉP- nél — 1964-ben kilenc baleset történt. Az idén hét. Csökkent a balesetek következtében kiesett munkanapok és munkaórák száma is. Súlyos baleset még mindig a téglagyárnál történik, ahol a kiesett munkanapok száma esetenként a százat is meghaladja. A jelentés készítésénél az üzemek közegészségügyi helyzetét is megvizsgálták. Megállapították, hogy a sütőipari üzem nem rendelkezik megfelelő ivóvíz minőségű folyóvízzel, mely elengedhetetlenül szükséges lenne termékeik előállításához. A vágóhíd és hús- feldolgozó vállalatnál nincs szennyvízkezelő berendezés, csatornarendszer. Súlyos községegészségügyi hiányosságok vannak például a hússzállításoknál is, mivel a hússzállító kocsi belseje nincs rozsdamentes bádoggal bevonva. Az egyes kisipari termelőszövetkezetek elhelyezése településegészségügyi szempontból erősen kifogásolható. Az asztalosipari ktsz épülete a gépek működése miatt összedüléssel fenyeget. Tisztántartása szinte lehetetlen. Az agyag- ina Htsz-nél — ahol egészségre ártalmas anyagokkal dolgoznak — a munkahelyen fogyasztják el a dolgozók az üzemben kiosztott ebédet. Hiába fordultak kéréssel a HISZÖV-höz, biztosítsanak ebédő építésére megfelelő összeget. A jelentés kitért a munkaversenyek állására is, s megállapította, hogy a váA megyei tanács événte jelentős öszegeket fordít az árvízveszély csökkentésére. Az idén — húsz év óta először — sor került a tanácsi kezelésben lévő nyári gátak tervszerű felújítására is. Tanácsi kezelésben a megyében több mint 45 kilométer hosszúságú nyári gát van. Ezek zöme a Tisza, a Zagyva és a Körös mentén húzódik. A nyári gátak a folyómeder és a fő védelmi vonalak között védik a mezőgazdasági területeket a kisebb áradásoktól. Fontosságukat bizonyítja: 13 500 hold vetést óvnak a tavaszi és a nyári vizektől. A gátak felújítását az őszei kezdte meg a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. A munkák többségét gépi erővel végzik, mivel majd 200 000 köbméter földet kell megmozgatniok. A rosban egyre szélesedik, egyre több ember kapcsolódik be a szocialista munkaversenybe. Míg tavaly 778 dolgozó 1 090 000 forint, addig 1965-ben 831-en 1 292 000 forint értékű felajánlást tettek, melyet teljesítettek. Jelenleg a városban 31 szocialista brigád dolgozik, 448 taggal. Sajnos az építőipari ktsz-nél és a községgazdálkodási vállalatnál ez évben sem bontakozott ki a szocialista brigádmozgalom. Ha a szervezéssel többet foglalkoznának, akkor bizonyára e területen is tudnának eredményeket elérni. A jelentés végül mintegy összegezésként megállapítja: a város ipari üzemei a második ötéves terv utolsó évében is igyekeznek eredményesen megvalósítani a népgazdasági tervből rájuk háruló feladatokat. Az üzemek az elmúlt háromnegyed év alatt több mint 2 200 000 forinttal teljesítették túl az előírt termelési feladataikat. tervek szerint a mértékadó Adriai tenger vízszintjéhez viszonyítva hat és fél—hét méter magas gátakat képeznek ki. Az első több mint 3 kilométeres szakasz felújítása Tiszaroffnál már befejeződött, csaknem 200 ezer forintos költséggel. A megyei tanács illetékes osztálya úgy tervezi: ha a szükséges pénzösszeget sikerül előteremteniök, akkor a nyári gátakat műtárgyakkal, áteresztő zsilipekkel is ellátják. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis nagyobb áradáskor átvágják a nyári gátakat. Az ár elvonulása után az átvágott gátakat tetemes költséggel lehetett csak helyreállítani. A zsilipek veszély esetén feleslegessé teszik a gát-átvágásokat. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, még ez év végéig mintegy 3 millió forintot költenek a nyári gátak felújítására. Néhány évvel ezelőtt még a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek közé tartozott a szandaszöilősi — ma már szolnoki — Vörös Mező Tsz. Keveset fizetett a föld, az emberek a városban, Szolnokon kerestek megélhetést és akik kitartottak is a közös mellett, megfogyatkozott hittel tették amit az idő, a vezetés rájuk bízott. Mérleghiánynyal bajlódtak, a keresetből alig-alig telt valamire. Két esztendő azonban döntő változást hozott. A gyengén gazdálkodó Vörös Mező Tsz-ből egy jól, eredményesen működő szövetkezet lett, s ma már többek között olyan termésátlagokkal dicsekedhetnek, ami nem válna szégyenére bemutató gazdaságoknak sem. A gazdasági megerősödésben a szövetkezet párt- szervezete fontos szerepet tölt be. Erről beszélgettünk Tóth Lajos titkárral. — Munkánk az éves intézkedési tervre, illetve annak negyedéves szakaszaira épül, amit a taggyűlés hagv jóvá mindig. Az éves tervben nem a gazdálkodás a meghatározó, hanem inkább az emberekkel való foglalkozás, a pártvezetés színvonalának emelése, a szövetkezeti demokrácia megvalósítása és kiszélesítése, a munkaversenyek szervezése, agitációs és propaganda munka, nem utolsósorban az anyagi érdekeltség alkalmazásának támogatása — sorolja a párt- szervezet titkára. — Igyekszünk mindenkinek párt- megb’7atást adni. Az ősszel néldául Tassi Míbálv traktoros, aki tagjelölt és BerA terv már elkészült s mi több a pénz is a községi tanács vb rendelkezésére áll. Több mint másfél millió forint az az ösz- szeg, amelyet jövőre a falu gazdagítására, szépítésére fordíthatnak. Az igazsághoz tartozik: éveken keresztül tartalékolták az emberek községfejlesztésre befizetett forintjait. És megérte. Jövőre 2 kilométerrel- bővítik a villanyhálózatot. — Megoldódik a község vízellátása is: hidroglobusz építésére 500 000, víztároló építésére 340 000 forintot irányoztak elő. Sőt! Ha építési mutatót kapnak, akkor még a jövő esztendőben kó Mihály, aki párttag, azt a megbízatást kapta, hogy a vetésnél ne legyen probléma. Vetőgéppel dolgoztak, s ügyeltek a minőségi munkára. így aztán az agrotechnikai követelményeknek megfelelően optimális időben került földbe a jövő évi kenyér magja. A legkorábban kezdték a munkát, s a legkésőbben hagyták abba. A számonkérés sem marad el Két esztendő tanulságai szerint a pártmegbízatások ilyen kiterjesztése eredményesnek bizonyult. A szövetkezetiek nagyobb felelősséget éreztek munkájuk iránt, nagyobb odaadással láttak mindennapi tennivalóinkhoz. A pártszervezet aról sem feledkezett meg, hogy számonkérje a megbízatást, ha arra érdemes megdicsérje, elismerje. Sokat jelentett, s jelent ez a gazdaság életében. Beigazolódott az is, hogy a kommunisták személyes példamutatása lendítő-erő. Számtalan esetet lehetne felsorolni, ami bizonyítaná, hogy egy-egy kamnány munkánál, vagy általában a soronlévő feladatok végrehajtásánál a párttagok élenjárnak. A tavalvi őszön történt. Keveset tudott még a gazdaság fizetni, hiszen az előző évet mérleebiány- nval zárták. A vetésnél is akadozott a munka, hol ez maradt távol esv-két napra, hol az. De a vetéssel nem lehetett várni. A fő- mezőgazdász. Adameez Pál. amiirnr látta, bngy az egvik vetőgép mellett nincs fa3600 folyóméter hosszúságban megépül a vízhálózat is. Parkosítják a mellékutak mentét, tovább javítják a földutakat s jelentős összeget fordítanak ismét a község fásítására is. És gondoltak arra is, hogy végre megterveztethessék a községi művelődési otthon épületét. Természetesen mindezekhez a lakosság ismét jelentős társadalmi munkával is hozzájárul: a tervek szerint mintegy 123 000 forint értékű munkát végeznek majd a jászszentandrásiak a különböző létestmények építésénél. ros, mert éppen a városba njent dolgozni, odaállt a csoroszlyák mellé, s dóig >- zott a gép, vetettek. — A vezetőségi tag k sem restek megfogni a z.vi- kot, vagy a kapát, ha éppen úgy hozza a helyz t Munkaközben keresik m g az embereket, s elbesz< - getnek velük. Szóval, nálunk a munkának ménre e kell. Ha nincs más, aki r odaáll a mérnök, — va y akármelyik vezetőségi t;; T, — említi Tóth Lajos párt- titkár. Nem zárják rosszul az évet — Ma már nem kell szégyenkeznünk. Búzából ; z idén 9.96 mázsás holda..- kénti átlaggal szemb i 16.78 mázsát takarítottu * be. A leszerződött 35 vág- r helyett 90 vagonnal adtu ' c át a felvásárló vállalatot c. Említhetjük az őszi árpát, hiszen holdanként 20 61 mázsát, fajtaborsót, amil 1 a tervezett 6 mázsa holda - kénti átlag helyett 13.-H mázsát termesztettünk. — Nem zárjuk rosszul az évet Olyan 40 forint körül fizetünk majd. A termelőszövetkezetben az iroda folyosóján, mindjárt a bejárattal szemben fényképekkel díszített fal - újság látható. Akikre büszkék a közösség tagjai, azoknak a fényképei oda kerülnek. Ruskó István 72 esztendős alapítótag szőlő- kertész is onnan néz rám. Aztán többen mondják; — nem hiányzik az öreg egyetlen napot sem a munkából. Ha fújja, hordja, ha jég, vagy hó esik, Ruskó István mindig megjeleni--. Életét nem tudja elképzelni a közös nélkül. A múltkoriban betegeskedett, de csak bement, s dolgozott. Mié t nem maradt, otthon, Ruskó bátyám? — kérdezgették tőle. — Hamarabb meggyógyulna. Az öreg tagadó- lag ingatta fejét. Tévedtek. Csak itt tudok én meggyógyulni, máshol sehol — válaszolta. Aztán Tassi Mihály traktoros szintén mindig ott található. — Nincs olyan munka, amit meg ne csinálna. Ha Pestre kell menni, hát megy. Ha éjszaka kell menni, üzemelni, felül a traktorra és nem száll le a kormány mellől reggelig — bizonygatja Oravecz Sándor, pártvezetőségi tag. Mindenről tudnak a tagok A gazdasági sikerek egyik elősegítője a szövetkezeti demokrácia helyes alkalmazása is. Nincs olyan lényegesebb feladat, vagy beruházás, amiről a közös gazdaság tagjai ne tudnának, amivel ne értenének egyet. Rendszeres gvűlések, személyes beszélgetések, a tagok tájékoztatása, mind úgy történik, s azért történik, hogy a javaslatok, bírálatok vagy kifogások felszínre jöjjenek. így aztán nagvob felelősséget érez minden szövetkezeti, minden párttag a gazdaságért, a rábízott munkáért. Persze, javítanivaló is akad még. Elértek egy gazdálkodási szintet, de semmiképpen sem jelentheti a végállomást. Tovább kell haladniok. És nemcsak a gazdasági mutatók, eredmények javításával, hanem az emberekkel való foglalkozás, törődés tekintetében is. Minden ember, mindennap megvívja önmagával a saját kis csatáját. És az emberekért, hitükért, a párt- szervezetnek is mindennap csatázni kell, újra meg újra megnyerni magának. S ez a legszebb, de a legnehezebb is. A szandaszöilősi Vörös Mező Tsz pártszervezete helyesen készült fel erre a csatákra, s haladjanak így a jövőben is. Sz. L. L Lááaszögezók Amikor bekopogott az 1965-ös esztendő, öt lány és három menyecske készítette a homlokot, építette a kávát, fenekeit — lévén ők nyolcán a szögező műhelyben dolgozó brigád tagjai. Most pedig, amikor már lassan búcsúpoharat koccintunk a távozó évre, három lány és öt menyecske készíti a homlokot, építi a kávát és így tovább... Nem, szó sincs róla. Még mindig a régi tagok dolgoznak a brigádban. Azok, akik tavaly, egy esztendő alatt kétszer nyerték el a szocialista címet. Dehát fiatalok, szépek, csinosak — akár szépségversenyen is indulhatnának — nem csoda, hogy ezévben is közülük kettőnek kötötte be a fejét két szajoli legény. Legutóbb Teca lakodalmát ülték, aki szemre még kislánynak látszik, de a bérlistára már öntudatosan írja a Tóvizi Ferencné nevet. Ég nem akármilyen oér- lista ez: havonta 1600—1800 forintot számolnak el rajta a Zrínyi Ilona szocialista brigád egy-egy tagjának. Tudják-e, hány ládát kell ké- szíteniök egyenként és naponként a szögezőknek? A norma szerint száztizenhatot. De a minap is, amikor náluk jártam, száz- hatvanháromat csináltak — mert kell a pénz kelengyére, szép ruhára, bútorra, fodrászra, kirándulásra... Ezért aztán gyorsun ütik a kalapácsok kezeikben a szögezők nótáját: kipp-kopp, gyor-san, kipp-kopp egy-ket- tő-re... Míg ebédszünet lesz és beszélgethetünk, lapozzunk bele a brigádnaplóba Az első oldalon vállalásuk, mely néhány szóval így foglalható össze: többet, jobbat, pontosabban. Azután a brigád névsora következik. A vezető: Seiler Magdolna. A tagok: Vékony Józsefné. Bíró Erzsébet, Zagyi Mária, Bálint Sándorné, Mező Balázsné, G. Kiss Ferencné, Tóvízi Ferencné. Aztán a feljegyzések, például: „Január 19: Az anyag nagyon fagyos és selejtes. A műhelyünk jól fűtött, de az anyagtárolás nagyon nehéz a hely szűkössége miatt.” És bejegyzések ebédszüneti hócsatákról. közös mozilátogatásról, melynek eredménye: „Egy kicsit lemaradtunk a filmmesélés végett s ezért délután iparkodni kell”. A napló tanúskodik arról is. hogy februárban tértek át a BÍZÓN láda gyártására, s aztán jött a KISHŰTÖ — ami munkára egyáltalán nem volt kicsi. Bizonyítja a naplóba beírt néhánv sor: „A nehéz láda kimutatta erejét. A nagy nekilendülésbe a brigád ereje fogyott, mindenkinek fáj a keze és az ebéd is kevés...” Néhány szerény sor arról, hogv a műhelyben a fejük feleit beázott a tető. hogy közös kerékpárkirándulást tettek strandolással. futóversennyel egybekötve, hogy Zagyi Marika a Balaton mellett üdült. Az utolsó bejegyzés október 25 én kelt. Azóta nincs miről írni? — tenni éppen lenne — vallja a brigádvezető elpirulva. — Csakhogy elmaradt... de majd pótoljuk. — Arról is írhatnánk pedig — szól közbe Vékonyné —, hogy mennyi társadalmi munkát végeztünk. Csak a sportpálya építésénél 56 órát. — És ugyanennyi az üzemi ,,ark építésénél — sorolja tovább Bíró Erzsi. — Igaz, rosszul szemeztük a rózsákat, dehát nem értettünk hozzá. Hiába vettük a szakkönyveket. — No és a kultúrmunka? Brigádunk tagjaiból néhányan — persze csak a lányok — tagjai a tánccsoportnak. Két oklevelünk, melyeket a seregszemléken nyertünk, ott függenek a kultúrház falán, egy meg ott van a K1SZ- iroda íróasztalában... Véget nem érően sorolják már mit tettek és mit nem: például kevesen tanu’nak a brigádból. Dehát közülük négyen más községből, városból járnak ide a szajoli gyárba dolgozni. Hajnalok hajnalán kelnek s bizony este van. amikor hazaérnek. Ilyenkor már nem megy a tanulás... pedig kellene. Az azonban mindenképpen dicséretükre válik, hogy mindennap pontos időben kezdik a munkát, s közűi ük még egy sem hiányzott egyetlen napot sem ebben az esztendőben. Csak megjegyzem: a brigad tagjai most nagy eseményre 'részülődnek: nemsokára megszületik G. Kissné kisbabája. — Lesz már utánpótlás szögezőben — mondják. — ö lesz a brigádunk tiszteletbeli csecsemője... A Gyümölcs-Zöldség-Göngyö- legellátó Szövetkezeti Vállalat 2. sz. üzemegységében kétszáznvolc- vanhat ember naponta 6000 gyümölcsös ládát készít. Ezekben szállítja a Hungarofrukt az ízes őszibarackokat, a mosolygó almákat. a bőzamatú körtéket a világ minden tájára Varga Viktória Húsz év óta először: f elújítják a tanácsi kezelésben levő nyári gátakat Terv is, pénz is van Tovább fejlődik, esinosodik Jászszent a ndrás
