Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

% SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP iö65. november X. Exportban csak egyfajta minőség van (Folytatás az 1. oldalról) ezzel indokolják az igénye­sebb piacokra való behato­lás meghiúsulását vagy e piacok elvesztését. Sokszor minőségi hiányosságokkal indokolják gépipari export cikkeink nem megfelelő ár alakulását is. Az elmúlt néhány év alatt különösen az MSZMP Központi Bizottsága a gép­ipari helyzetről és további feladatairól hozott határo­zata óta javulás mutatko­zott az • egyes export gép­ipari termékek minőségé­ben. Nem engedhető meg. hogy jó műszaki paramé­terrel rendelkező gyártmá­nyaink minőségét a vég-ki­készítés, vagy szerelési gon. daöanság lerontsa, csök­kentse az értékét a piaco­kon és rontsa a magyar ipar hírnevét, nem is be­szélve a rendbehozatalra fordított utólagos költsé­gekről. — A vállalatok gazdasági vezetésén túl célszerű, ho?y a politikai és mozgalmi szervek fokozottabb ellen őrzést gyakoroljanak avál. lalat exporttevékenysége és termelése felett, mozgósít­sák a dolgozókat a felada­tok megoldására és segítsék elő a helyes szemlélet ki­alakítását e fontos népgaz­dasági feladat megvalósítá­sában — fejezte be előadá­sét Bagi Mihály, a KGM Általános Gépipari Igazga­tóságának vezetője. Goriancz Ignác, a Hűtő­gépgyár igazgatója a mepye exportheílyzetéről számol! be. — A megyei pártbizott­ság 1965. évi intézkedési terve a megye gazdasági és pártvezetői számára fon tos feladatként határozna meg az idei exporttervek teljesítését, ahol lehet, azok túlteljesítését. E követelményeknek meg­felelően a megye vállalatai, termelő egységei — az ipar­ban és mezőgazdaságban egyaránt — nagy gondot fordítottak az exportter­melés fokozására, az ex­porttervek teljesítésére. Az exportképesség foko­zása érdekében tett intéz­kedések hatása azonban még nem igen érezhető. Új termékek Az exporttermékek vá­lasztéka ebben az évben je­lentősen még nem válto- aott. Egy-két terméktől el­tekintve továbbra is a már korábban is exportra ter­melt cikkeket készítik a megye vállalatai. Üj termékként jelentkez­tek ebben az évben a jász­berényi Aprítógépgyárban a kohóipari berendezések és a Binder-rendszerű újtí­pusú osztályozó gépek. A Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalatánál a lengéscsillapítók. A jászbe­rényi Hűtőgépgyárban el­készültek ugyan a prototí­pusai az 50 literes alumí­nium sörösihordónak, külön­féle újtípusú aluedények- nek, az ivóvíz hűtőberen­dezésnek, újtípusú kereske­delmi hűtőgépeknek, ezek­ből export azonban csak a következő évben lesz. Az 1965. év I—III. ne­gyedév export tervtel jes<- tése a megye jelentősebb vállalatainál a következő­képpen alakult: Aprítógép- gyár 104.2 százalék. Török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár 103,9 százalék Hű­tőgépgyár 110,1 százalék, Szolnok megyei tanács Vas­ipari Vállalat Szolnok 137,5 százalék, KTSZÖV alá tartozó ktsz-ek 96,4 száza­lék. A két előadás után a résztvevők hozzászóltak. a2 exportfejlesztési problémák­hoz. A NIKEX külkereskedel­mi vállalat képviselője el­mondotta, hogy a gépgyár­tásban az egyedi gépek helyett a komplett gyár' berendezések deviza ár­színvonala 200 százalékkal jobb, mint az egyedi gé­peké. Elmondotta még azt is, hogy az Aprítógépgyár gyártmányai egyre jobb hírnévre tesznek szert kül­földön. Sajnálatának adott azon­ban kifejezést, amikor az exportfejlesztésről szólót^. Elmondotta, hogy a gumi- hulladékőrlő gépsorból az NSZK azonnal rendelne kettőt, ha a magyar ipar szállítani tudna. A beren­dezés elkészítése azonban nagyon lassan halad és fé­lő, mire végleg elkészül, nem arat már olyan sikert mint most Nem csak a kereskedő ügye Lestár Mihály, az Apri- tógépgyár főmérnöke sérel­mezte, hogy a külkereske­delem nem vonja be a gyártó mű szakembereit az üzlet­kötési tárgyalásokba, egy­általán: a gyár műszaki vezetői nem tájékozódhat­nak egy sor fontos, a ter­mék korszerűségét, minő­ségét és árát befolyásoló kérdésben. A NIKEX kép­viselője sem tagadta, hogy öt éve állnak kapcsolatban a jászberényi üzemmel, de ez idő alatt még üzletkö­tésre nem került sor. Nagy Kálmán, a Hűtő­gépgyár kereskedelmi osz­tályvezetője a deviza ak­kumulációról, a vállalatok­nak az exporttermelésben elért érdemei utáni anyagi ösztönzésről beszélt. Kifo­gásolta a jelenlegi merev és érthetetlen renedelete- ket, amelyek egyre inkább nehezítik a vállalatok mun­káját. Elmondta, a jövőben sem riadnak vissza a köt­bérbüntetésektől, ha tud­ják, hogy az elmarasztalás csupán a bürokratikus in­tézkedések következménye, s ugyanakkor a népgazda­ságnak több millió deviza­forintot szereznek. A dísmlée még nem export minőség László Károly, a Hűtő­gépgyár főmérnöke az úgy­nevezett „exportmi nőségről” mondott elgondolkoztató véleményt. Szerinte csak egyfajta minőséggel lehet dolgozni, a lehető legjob­bal. — Nem hiszem azt — mondotta, — hogy egy ter­melő egység egyetlen gomb­nyomásra jobban dologzzon. mint addig tette. Gyakorlat­ban ilyen sincs. Az lehet, hogy a külföldi vevő bi­zonyos változtatásokat kér a gépen. Egy másfajta kap­csolótáblát, . díszlécet, vagy egy stekkert, de ez nem jelent exportminőséget. A hozzászólásokra Bagi Mihály iparigazgató vála­szolt, majd Tóth János mondott köszönetét az an­két résztvevőinek az „Ex­portfejlesztési hónap” sike­rének előbbreviteléért. — Nem történtek nagy kinyilatkoztatások, nem hangzottak el irreális fo­gadalmak, s ez jó. Elgon­dolkoztató azonban az a tárgyilagos, megfontolt hang, amellyel az elvtársak e fontos témáról beszéltek, vitatkoztak. Szívós munká­ra lesz szükség, ha a meg­szerzett külföldi piacokat meg akarjuk tartani, vagy tovább akarjuk bővíteni. A gépgyártó és vasipari vállalatok azonban készen állnak a további feladatok elvégzésére, B. J. KONGÓ Kormányalakítás Mobutu vezetésével Gizengát szabadon bocsátották A Pravda véleménye az eseményről A Mobutu hadseregfő­parancsnok által vezetett államcsínyt követően, Leo- poldville-ben megkezdőd­tek a kormányalakítási tár­gyalások. Mobutu államfői minőségben Leonard Mu- lamba ezredest bízta meg kormányalakítással. A ki­jelölt miniszterelnök elő­ször a középső tartomány politikai képviselőit fogad­Sitrájko^nak a londoni nékek ta. (Ez a terület a megbuk­tatott Kaszavubu politikai bázisa.) A terv szerint va­sárnapig fogadja majd mind a 21 tartomány szám­ba jöhető politikusait. — Csőmbe szűkebb hazájának, Katangának vezetői még a nap folyamán felkeresik Mulambát. Egyelőre senki sem tudja, hogy Csőmbe le<p-e, s ha igen, vállal-e szerepet az új kormány­ban. A puccsista központi kor­mánynak nem lehet 22-nél több tagja: minden tarto­mány egy minisztert dele­gál, s Leopoldville is egy minisztert kap a kormány­ban. A tartományi közigaz­gatási szervek két-két je­löltet állíthatnak, közülük választ majd Mulamba. A Leopoldville-i rádió pénteken délelőtt ismertet­te Mulele ezredesnek, a kongói hadsereg vezérkari főnökének nyilatkozatát, — amely szerint a délelőtti órákban szabadon bocsátot­ták Antonie Gizengát, a Lumumba-kormány volt miniszterelnökhelyettesét. Mobutu — a közlemény szerint — fogadni kívánja a politikust. LONDON: A pékek 48 órás sztrájkja miatt hosszú so­rokban állnak az emberek az élelmiszerüzletek előtt, hogy biztosítsák kenyér szükségletüket. — (Telefo­to — MTI Külföldi Képszolgálat) Fe< bocsátották az első francia mesterséges holdat Párizs (MTI) Mint a francia hadügy­minisztérium bejelentette, pénteken a szaharai (Algé­ria) francia katonai tá­maszpontról felbocsátották Franciaország első mester­séges holdját. A mestersé­ges hold már rá is tért Föld körüli pályájára. A 42 kg súlyú és 50 cm átmérőjű mesterséges hol­dat három lépcsős „gyé­mánt”-rakétával bocsátották fel. Elnevezése A—1. Ren­deltetése: légköri viszonyok felmérése és a nyert ada­tok továbbítása rádió út­ján. A mesterséges hold 1 óra 48 perc alatt kerüli meg a Földet. A francia tudósok becslése szerint a mesterséges hold kerülbe- lül két hétig kering majd a Föld körük Kozmosz— 97 Pénteken a Szovejtunió­ban földkörüli pályára jut­tatták a Kozmosz—97 jel­zésű mesterséges holdat, hogy a rajta elhelyezett tudományos műszerek se­gítségével folytassák a TASZSZ által 1962. már­cius 16-án bejelentett űr­kutatási program megva­lósítását. * A Pravda pénteki száma a Leopoldville-i eseménye­ket kommentálva rámutat, hogy az államcsínyre alig két héttel a rhodesiai füg­getlenség törvényellenes ki­mondása után kerül sor. — Minden jel arra vall, hogy az imperializmus ezzel is a szabad Afrika ellen létre­hozott ellenforradalmi front megszilárdítására törekszik.­A lap felhívja a figyel­met arra, hogy Mobutu pontosan egy évvel a Stan- leyvüle-i amerikai—belga intervenció után ragadta magához a hatalmat. — A gyarmatosítók fegyveres be­avatkozása lehetővé tettei hogy a reakció csapást mérjen a hazafiakról és megszilárdítsa uralmát. Az imperialisták most úgy vé­lekednek. hogy a kongói reakció most már — leg­alábbis látszatra — önál­lóan is felléphet. „Üjabb olyan kísérlettel van dol­gunk, amelynek célja az új gyarmatosító politika legnyíltabb híveit juttatni hatalomra Kongóban” —• '•állapítja meg a Pravda; Jugoszláviai riport in. Heglestem egy város ébredését A fekete hegyek mögött még nem bukkant fel a nap. A fényeit azonban már előreküldte. A vilá­gosság elárasztotta az utcá­kat, beszókött az az abla­kokon és felébresztette az embereket. Üj nap köszön­tött Titográdra. Csakhamar pörköltkávé illata árasztott el mindent. Egy nő már a szőnyegeket porolta, rázta. A szálloda előtt az utcán, a pálmafák alatt kacagó, overállos lányok jelentek meg és locsolni kezdték az utakat szegélyező virág­ágyakat. Én meg csak álltam a szállodaablakban és néztem, néztem, ahogy felébredt a város. ☆ Az első napon azt ku­tattam, honnan is indultak és hova érkeztek. Branko Kosztics, az Ifjúsági Szö­vetség Cérna Gora-i Köz­ponti Bizottságának elnöke segített. — A Fekete hegvek kö­zött kevés a föld. A meg­élhetésért folytatott küzde­lem még ma is igen nehéz. A háború előtt nálunk nem volt ipar. Csak az ipar gyors növekedése segíthe­tett rajtunk. Sehol annyit nem ruháztak be a lakos­ság lél ckszá mához mérten, mint nálunk. Csak a fővárosban leg­alább 8—10 új gyár épült. S a gyárakba a hegyek kö­zül érkeztek az új munká­sok. Elsősorban a fiatalok. A Titogradi Pamutipari Kombinátban például a dolgozók életkorának átla­ga ma is 30 év körül van. . létszám féle pedig Só­nál fiatalabb. — Nem volt könnyű a falusi ifjakból üzemi dol­gozókat faragnunk — mondia mosolyogva Brankő Kosztics. Egészen más mun­kastílust kellett megtanul­niuk. Megtanulták. Ma már hí­res-neves munkások van­nak közöttük. Akiknek ne­vét nemcsak az üzemben, de az egész köztársaságban ismerik. — Termékeink kiváló minőségűek — dicsekedett Cservenicza Krisztó, a munkásönkormányzat elnö­ke. — Ebben nagy részük van a fiataloknak. ☆ A régi városrész, közép­kori török településhez ha­sonló. Alacsony házak, tel­jesen körülkerített udva­rokkal. Igaz, a kerítések már omladoznak, jelezve azf is, hogy új idők jöt­tek. nincs szükség a családi otthon szinte hermetikus elzárására a külvilágtól. A minaretből sem dicséri a hatalmas Allahot. a müez- zin messzeszálló hangja, s mögötte, a mecset-ben >c a gaz burjánzik a beomló tető alatt. — Fz a múlt — magva­rázta kísérőm. — Hama­rosan teljesen eltűnik. Az emberek új, modern házak­ba költöznek, s a régi vá­rosrész már csak műemlék­ként emlékeztet majd a múltra. A régi időkre, amikor Montenegro lakosságának nagyrésze írni-olvasni sem ' tudott. Kevés volt az iskola, nagyok voltak a távolsá­gok. A sziklás, kopár he­gyek között, ha egy-egy kis termékeny völgy akadt, azon csak néhány család tudta megtermelni a szük­séges termékeket Ott éltek elzárkózva a világtól, a maguk szűk kis közösségé­ben, sokszor nem is tudva a világ folyásáról. Azokon a földeken ma is élnek, dolgoznak embe­rek. De ugyancsak elcso­dálkozik, aki először vető­dik el közéjük. Nem ritka a nylonharisnyás, gyapjú- kardigános öszvérhajtó, aki nyugodtan megjelenhetne bármelyik világváros utcá­ján. Csak az öregek viselik még a légi divatú ruha­darabokat. A gondolkodá­suk azonban már sokat változott. Gondoskodnak róla a tanyaközpontok is­kolái, az írást-olvasást ok­tató önkéntes tanítók, az újságok, maga a megvál­tozott életforma. — Azért ne gondolja, hogy a múltnak már sem­mi nyoma sincsen. Minden nap újra és újra meg kell harcolni a régivel, hogy győzhessen az új. ☆ Egy város ébredését les­tem meg és egy egész nép újjászületésével találkoz­tam. Szabó Béta Következik: Tájak, emberek, barátok Titográd hajnalban

Next

/
Thumbnails
Contents