Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-26 / 279. szám
1965. november 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 DALLAM ÉS DÁLIA Két olcsó rádiótipus A vezetékes rádió népszerűsége az utóbbi években lényegesen csökkent, negyedmilliónyi előfizetője közül 1956 óta százezer lemorzsolódott. A még meglévő vezetékes rádiók sem sokáig működnek már, — mert a vezetékek egy része tönkrement, azokat nem érdemes kicserélni, — felújítani. Önállóan működő rádiókban szerencsére bőséges a kínálat, az 1000 forinton felüli készüléket OTP-hitelre is lehet kapni. A kispénzűek részére két egészen olcsó készülék sorozatgyártását is megkezdte a Villamossági Te'evízió és Rádiókészülékek Gyára. A Dália nevű rádió 640, a Dallam pedig 820 forintért kerül majd forgalomba. Mindkét készülék egysávos. Mindkét új készülékből még karácsony előtt forgalomba kerül 5000 Déldánv Jövőre a Dáliából 15 ezret, a Dallamból 20 ezret gyártanak. Megkezdődött az ünnepi „hnirá” a szolnoki Vörös Csillag Ruházati Ktsz 3. sz. ^érf-’szabő részlegé' en. — Főleg öltönyöket készítenek, s mi"t megtudtuk, a közcpslicces. háromgombos, enyhén karcsúsított vonalú zakó a divat • • Ónálló, vaoy alárendel partner a közös gazdaság? Sók «SÓ esik mostanában a termelőszövetkezetek és a különböző termeltető vállalatok kapcsolatáról. Mindenki érzi, látja, hogy a közös gazdaságok és az állami vállalatok jelenlegi szerződéses viszonya — évek óta változatlan — már elavult éc alapvető változtatásokra szorul. Kezdeti lépésnek lehet tekinteni az ez év nyarán megjelent ‘ rendelkezést, mely' szerint az 1966-ra megkötendő termelési szerződéseket a vállalatoknak önállóan kell intézniök. Eddig '• ugyanis egyoldalúan előnyös helyzetben voltak, mert a terveket a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályai lebontották a termélőszövetkezetekre s azok szinte kötelezőek voltak a közös gazdaságokra. A népgazdaság igényeit realizálni kell a termelésben. Ennek ürügyén azonban olyan növények termelését is „rásózták” a közös gazdaságokra, melyhez nem voltak meg az adottságaik. Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a gazdaság- irányítási rendszerünk kérdéséit. Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság lét- kára előadói beszédében többek között a következőket mondotta: ......A term előszövetkezetek gazdálkodását nehezíti, hogy a beszerzés és az értékesítés tekintetében esetenként hátrányosabb helyzetben vannak a kapcsolódó partnér- vállalatokkal szemben. Helytelen, hogy a szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági és ioni kapcsolataiban nem érvényesül mindenütt és következetesen az eostenjogúság elve" Járási tanácsi vezető mondta a következőket: Az állami vállalatok gyakran a szövetkezetek felettes szervének tekintik magukat. Előfordul, hogy dikia- tórikus módszerhez folyamodnak. A termelőszövet- kezeteket nem kezelik egyenrangú ügyfélként. A jog és a kötelezettség kétoldalú dolog, mégsem egyformán érvényesült. A szerződéskötési minták is ezt bizonyítják. A szerződés pontjainak túlnyomó többsége a vállalatnak kedvez, s alig egy-két nnnt emlékezik meg a másik fél, a tsz jogairól. Az egyoldalúság miatt nem egvszer súlvos kárt szenvedtek a közös gazda sáeok. Az állami pincegazdaság tsz ekkel kötött szerződése «lóírja, hogy a vállalatnak jogában áll a borszőlőt november végén is átvenni. Tavaly bő termés volt, de a szőlőt hosszantartó eső érte. Mégsem lehetett szüretelni, mert a pincegazdaság feldolgozó kapacitása nem birta a nagyobb ütemet. Végül nagyarányú mennyiségi kiesés és minőségi romlás lett a szövetkezetek kárára. A termelő- szövetkezetek és a kunszentmártoni járási tanács vezetői hiába tiltakoztak, a vállalat „joga” változatlan maradt. A termelőszövetkezetek az utóbbi években egyre jobban gazdálkodnak, minden tekintetben sokat fejlődtek. Vajon ki gondolt volna néhány évvel ezelőtt arra. hogv a Szolnok környéki közös gazdaságok többezer hold átlagában 20 mázsán felüli búza termésátlagot érnek el. Sajnos, a felvásárló vállalat sem. Pedig már az 1963-as. 1964-es terméseredmények is figyelmeztettek. Az idén odajutottunk. hogv raktártér híján nem volt hova tenni a búzát. Jól tudtuk, hogy a gabonatárolók építése beruházási kérdés, de minden- kénpen meg kell oldani. Sok vita van az áru minősítése miatt A gabonánál például legtöbbször a nedvességtartalom miatt. A tiszaföldvári Lenin Tsz vezetői nedvességmérő berendezést szereztek be, nem befolyásolta őket a válla st minősítése. És ahol nincs? Ugyancsak a tiszaföldvári Lenin Tsz-nek volt az idén nézeteltérése a szolnoki cukorgyárral. A két fél közötti szerződés kimondta, hogy a répamag minőségét a vetés után 8 napig lehet reklamálni. (Ezalatt ki sem kel a mag.) A földváriak a határidő után hiába tiltakoztak. hogy takarmányrépamaggal keveredett a szállítmány. Végül 50 vagon takarmányrépája lett a szövetkezetnek. Ki károsodott? A népgazdaság és a tsz is. Az utóbbinak 16 mázsával csökkent a holdankénti átlaga és 42 forintért termett egy mázsa takarmánya. Örökös gondot okozott a zöldségfélék termelése es felvásárlása. Pontosabban: a MÉK-kel való kapcsolatukról van szó. A csépai tsz- től jelentős mennyiségű leszerződött vöröshagymát nem vett át a MÉK. A tsz vezetői végül a Vas megyei MÉK-nél értékesítették az árut, ott megfelelt. Cibakházán az őszi káposzta nem kellett. Azaz a jövő tavasz- szal akarták átvenni. A Vörös Csillag Tsz vezelői végül a kengyeli fmsz és egyéb szervek útján adtak túl a káposztájukon. Sok panasz van a vetőmag minőségére és a szállítási határidőre. Cibakházán akkor kaptak meg a zöldbab vetőmagját, amikor a tagok által behozott mag rég kikelt. Jellemző példa a jövő évi szerződéskötésekre: a kunszentmártoni járásban a Kecskeméti Konzervgyár 122, a MÉK csak 35 százalékra teljesítette a zöldségfélék termelési szerződését november 10-ig. Pedig a konzervgyárnak 1100, a MÉK-nek 720 hold az előirányzata. Ha az áru átvételét, minősítését egységesítenék, egyetlen felvásárló szerv kielégíthetné a konzervgyárak, valamint a bel- és külföldi partnerek igényeit. Anélkül, hogy a minőségi követelményekből engednénk. egyszerűsíteni lehetne a zöldségfélék termeltetését és felvásárlását. Bizonyára erre is gondolnak az illetékes szervek, amikor részleteiben is kidolgozzák a gazdaságirányítás új rendszerét. A szerződési-ütéseit jórészt meghatározzák a termelés szerkezetét a szövetkezetekben. Biztonságot adnak a gazdaságoknak és biztosítják a népgazdaság igényeinek kielégítését. A szerződések pontjai azonban ma már elavultak és változtatásra szorulnak. —' Sértik a szövetkezetek önállóságát Ezórt csak helyeselni lehet a tiszaföldvári Lenin Tsz vezetőinek módszerét amikor a cukor- és a kendergvárral kötött újabb termelési szerződést saját javaslataikkal is kiegészítették. A vállalatoknak is tudomásul kell ven- niök„ hogy nem felettes szerveik a termelőszövetkezeteknek. Máthé László | JSéoymWiárd forintos menták tintás A KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete november 26 és december 11 között a Technika Házában kiállítást rendez, amely a gépek kopásával és annak megelőzésével foglalkozik. A csütörtöki sajtótájékoztatón Fóti István, az Intézet igazgatója elmondotta, hogy rendelkezésre állnak olyan berendezések, amelyek csökkentik a csapágyak, tengelyek szeny- nyeződését. Néhány autóbusz motorján például olyan légszűrő berendezést próbáltak ki, amely nagymértékben csökkenti az olaj szennyeződését, s a motor élettartamát kétszeresére növeli. Ha ezeket a szűrőket mindenütt felszerelnék. évente 2—4 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Lf jogszabály készül a térin«1 lőszövetkezetek gazdasági mellék te vékeny gégének további ej teszt ésér e Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács a közelmúltban foglalkozott a tsz-ek gazdasági melléktevékenységének helyzetével. Megállapította, hogy ez a tevékenység a szövetkezetekben előnyös, sőt, szükségszerű. Módot ad a tagság egyenletes foglalkoztatására, a mezőgazdasági melléktermékek és a szállítást kevésbé tűrő termények egy részének helyi feldolgozására, a szállítási költségek és veszteségek csökkentésére. Emellett jelentős jövedelem-kiegészítő is, főként azokban a kedvezőtlen természeti adottságú szövetkezetekben, ahol a mezőgazdasági termelés egymagában nem képes a lakosság eltartására. Mindezek alapján az Országos Termelőszövetkezeti Tanács állási foglalt a gazdasági mellékteríkenység továbbfejlesztése, kiszélesítése mellett. Ezt a továbbfejlesztési akadályozza az 1961. évi. jelenleg is érvényben lévő rendelet, amely — nagy részt az akkori körülményeknek megfelelően — meglehetősen szűkkörűen szabályozza a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységét. A Földművelésügyi Minisztériumban ezért megkezdték egy új jogszabály előkészítését A most készülő jogszabály-tervezet szerint a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységéi fóként két területen kívánják számottevően kibővíteni. A egyik a mezőgazdasági teimékek feldolgozása. Most ugvanis nagyon sok olyan, főként kertészeti termék vész kárba, «melynek elszállítása és gyári feldolgozása nem kifizetődő, sőt. meg sem oldható. Feltétlenül gazdaságos lenne például, hogy ha a nyers fogyasztásra és konzerválásra alkalmatlan gyümölcs, zöjdség egy részéből maguk a szövetkezetek készítenének szörpót, pálinkát, savanyúságot. — Ehhez sokhelyütt meg is van a szükséges felszerelés, az Élelmezésügyi Minisztérium azonban csak a legritkább esetben ad a szövetkezeteknek gyártási engedélyt. A tervezett továbbfejlesztés másik iránva a különböző vállalatok, üzemek részére végzendő bérmunka. így azok a szövetkezetek, amelvek a melléktevékenység egyéb formáival sem ÚTKÖZBEN ft zeged alatt, a rendező-pá'yaudvar környékév •7 enyhe ívben halad a sínpár. A közelében kései napsütésben gubbasztó házak. Kicsik, otthonosak, mintha csak a szomszédos Dorozsmáról vándoroltak volna át egy kis városnézésre. A sínek és a léckerítéseikkel egymást öleié házak között tenyérnyi lapály, víztócsáiban békésen hápognak a kacsák. — Nézd csak — mondja útitársam —, mennyi bombatölcsér. Húsz év után is milyen nagyok, milyen félelmesek. Nézi az ember, s szinte attól fél, hogy felforr bennük a víz, ömlik a láva. A kárterek zavaros pocsolyái, mint földalatti szörnyek vizenyős szemei merednek az utasokra. Hideg, közömbös tekintet, mégis megfagy tőle az emberben a vér. Mintha azoknak a halottaknak csontkemény tekintetét látnám, akiket Budán, a harcok után hevenyészett gödrökbe dobáltak gyorsan, kegyelet és tisztelet nélkül, hogy mielőbb készen legyenek, mert kevés volt a munkabíró és rengeteg a hul'a. Húsz éve, húsz éve — de jó, hogy már húsz éve. De jó, hogy életünk része le’tél húsz év béke, húsz óv élet, húsz rügyfakasztó, virágbontó esztendő, köszöntünk Téged, S. B. tudják tagságuk folyamatos foglalkoztatását biztosítani, vállalhatnának az üzemektől bizonyos állóeszközöket és szakképzettséget nem kívánó, de munkaigényes feladatokat. Ezzel maguknak rendszeres kiegészítő jövedelmet biztosíthatnának s egyúttal enyhítenék az ipar munkaerő-gondját. — Ilyen együttműködés néhány ktsz, ipari üzem és termelőszövetkezet között már létre is jött és igen eredményes. Az új jogszabályban a gazdasági melléktevékenység kibővítésével együtt továbbfejlesztik majd annak ellenőrzését is, hogy a melléktevékenység valóban a termelőszövetkezet közös érdekét szolgálja és előnyös legyen a népgazdaság számára is. Tanulnak a gépészek Szenttamáson Mskolaköxpont a grófi kastélyból Megkezdődött a tanítás a Szenttamási Állami Gazdaság mezőgazdasági gépészképző iskolájában. November 22-én a megye 13 állami gazdaságából harminc traktoros fiatal érkezett a nagy majorba, hogy öt hónapi tanulás után szakmát szerezzen. A tél itt töltésére vállalkozók majd mindegyike hat-nyolc éves traktoros múltra tekint vissza; Legtöbben a Középtiszai- és a Tiszasülyi Állami Gazdaságból érkeztek, s terveik szerint a jövő évben szerelőképző tanfolyamon folytatják tanulásukat. Az oktató testület a Hé- ki- és a Szenttamási Állatni Gazdaság, valamint az igazgatóság szakembereiből tevődik össze. — Géptant, technológiát, mezőgazdasági alapismeretet, politikai gazdaságtant és üzemvitelt tanulnak itt.. Egyébként várhatóan december 16-án ugyanitt és ugyancsak harmincán a növényvédő gépészek is tanulni kezdenek, ök három hónapot töltenek iskolapadban. — A turnus után az állattenyésztők következnek, s ilyenformán a szenttamási Imre-major. az Almássy gróf egykori kastélya iskolaközponttá alakul át a téli hónapokra. Biztonság- technika a% építőiparban A Technika Házában csü. törtökön délelőtt az Építőipari Tudományos Egyesület, az Építésügyi Minisztérium és az Építők Szak- szervezetének képviselői tájékoztatták az újságírókat a november 29-én kezdődő háromnapos építőipari biztonságtechnikai konferencia céljairól, feladatairól. A tanácskozáson a magyar szakemberek hat baráti ország hiztonsáetech- nikai küldötteivel együtt tárgyalnak az “oöőínari óvó rendszabályok előírásainak feli esetéséről éá ősz- í szehangolásáról.
