Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-26 / 279. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! (a MEGYE» PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ] 0 XVI. évfolyam, 279. szám. Ára 50 fillér 1965. november 26., péntek. A nőle — kongresszusuk előtt IRTA: OBTUTAY ZSUZSA a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára A NÖKONGRESZ- SZUST előkészítő — tavasz óta tartó — tanácskozások lezárultak. A termelőszövetkezeti nő­bizottságok, községi, vá­rosi, járási nőtanácsok újjáválasztását mintegy összefoglalták az október­novemberben megtartott küldöttválasztó gyűlések. Eddig, ha valaki azt kérdezte tőlem, hogyan vesznek részt a magyar nők a közéletben, vála­szul a társadalmi, politi­kai, gazdasági, kulturális vezető helyeket betöltő nők jelentős gzámát so­roltam. A tanácskozások arról győztek meg, hogy u nő közéleti szerepe sok­kal nagyobb ennél: köz- ügyekről alkotott véle­ményi s sok ! javasla t hangzott el, ■ gondosan elemzett feladatokról és a társadalomért végzett tet­tekről is szóltak az asz- szonyok. Mindez azt bizo­nyította, hogy a nők szá­mára a „közélet” ma már nem idegen, s a nők a közélet alakítói a fez­ekben, az üzemekben, a szocialista brigádokban, ugyanúgy, mint a szülői munkaközösségekben, vagy akár a nőtanácsokban. A tanácskozásokon a kongresszus központi kér­déseiről folyt a szó: ho­gyan tudják betölteni ma a nők kettős hivatásukat, mennyire fejlettek azok' a feltételek, amelyek le­hetővé teszik, hogy a nő igazi anya és teljes értékű munkaerő is legyen. A gyűléseken beigazolódott mindez nem „nőkérdés'’, hanem nagyon jelentős társadalmi kérdés, elvá­laszthatatlanul meghatá­rozója a társadalom fej­lettségének. A megye, a község, város, a termelő- szövetkezet, üzem, iskola, család, ügyeiről és a sa­ját életükről szóltak az asszonyok. S mégesm az egyéni gond, hanem a kísebb-nagyobb közösség érdeke határozta meg gondolataikat. A szavak nem egyszer világméretű­vé szélesedtek, a nemzet­közi érdeklődést és ^jé- kozottságot is tükrözték. A tanácskozásokon el­hangzó észrevételek — a gyermekintézmények bő­vítése, az idény bölcső­dék, napközik megnyitá­sának a munkacsúcsok­hoz való igazodása ta­vasszal és ősszel is, nem­csak nyáron, a szolgálta­tások fejlesztése stb. — n falu ú.i. nagyobb igényű életét idézte. fiOK SZÓ ESETT a ^ családról, az anyai hivatásról. Az állampol­gár felelősségével beszél­tek erről az asszonyok. Arról, hogy nem eléggé becsülik meg az anyákat. A megoldásra sokféle ja­vaslat hangzott el. Lé­nyegük, hogy jó munká­val tovább kell fejleszteni azokat a feltételeket, amelyek a nők munkáját és anyai hivatását egy­aránt segítik. Kimondták azt is, hogy a feladatok sürgősségi sorrendiében előbbre kell hozni a gyermekintézmények fej­lesztését. A termelőszö­vetkezeteknek pedig több ilyen intézményt létesít­senek — a saját erejiik- . bői. Sok és felelősségteljes szó hangzott el a neve­lésről. A családok fele­lősségéről, a társadalom és benne a nőmozgalom pedagógiai, felvilágosító, tudatformáló munkájáról, amelyre még az eddigiek­nél is fokozottabb mér­tékben szükség van. A pedagógus és a szülők együttműködésének a fon­tosságáról. Aggódva be­széltek a pályaválasztás­ban megnyilvánuló rossz szemléletről, a fizikai munka, s főként a me­zőgazdasági munka lebe­csüléséről. Elmondták, hogy nem egy helyen jó a munka, jó a vezetés, a mezőgazdaságban töb­bet lehet keresni, mégis elmennek sokszor nehe­zebb körülményeket, ke­rtesebb keresetet vállalva a városba a fiatalok. Szó volt arról, hogy a tanyai asszonyoknak több segítséget adjon a nőmoz­galom. Törődjön többet a tanyáról messzire járó Oljermekek tanulásának segítésével. Többen be­széltek azoknak az ász- szonyoknak a sajátosan nehéz helyzetéről, akik több órát utaznak napon­ta munkahelyeikre. Az. ipartelepítési politika ve­gye tekintetbe ezt a prob­lémát is — javasolták. Sok szót esett a társa­dalom és a családok egyik legnagyobb gondjá­ról, az alkoholizmusról. Határozott állami bünte­tő, javító és gyógyító in­tézkedéseket követeltek, de az asszony! gondosko­dás is megszólalt: ,.Ne hagyjuk az iszákos férfia­kat elveszni”, T\> ENCSAK A MAI társadalom új, tel­jes jogú a férfiakkal, egyenértékű szerepet vál­laló nőalakja rajzolódott ki a tanácskozásokon, de kirajzolódtak az élet új vonásai is. Az üzemek szocialista brigádjaiba szerveződött nők, akik egymás segítésében, neve­lésében. a tanulásban, kul- turálódásban támogatják egymást, segítik az egye­dülálló, gondokkal küzdő társakat, új életük kiala­kításában. Az egyik megye kül­döttválasztó gyűlésén mondta egy termelőszö­vetkezeti asszony: „Más a becsülete annak az asz- szonynak a családban, aki leteszi az asztalra a munkájáért járó teli bo­rítékot,” A felelősségbe és az öntudatba egy sajátos többlet is vegyül: az, hogy nemcsak dolgozó emberek, nemcsak állam­polgárok az asszonyok, hanem anyák is. az élet hordozói. A legnagyobb érték megteremtői. Ezért szóllak sürgető, mégis reális hangon mindarról, amit a nő kettős hivatá­sának feltételeként a tár­sadalomnak meg kell te­remtenie, nemcsak a nő, hanem a gyermek, a nép jövője érdekében. 1 Véget ért a hajózási idény a Tiszán Csaknem háromszáz millió forint értékű az idei beruházások összege A megye kosos gazdaságaiban 290 létesítmény késsél el Lassan-lassan december elsejét mutatja a naptár, közeledik az év vége. Az építőiparban ilyenkor kez­dődik a finis és ahol csak lehetőség adódik, pótolni akarják az év közben keletkezett lemaradást. A me­gyében az idén csaknem háromszáz millió forint ér­tékű létesítményeknek kell elkészülni, s nem közöm­bös, hogy december 31-ig hánynak történik meg a műszaki átadása. A beruházásokról és az építkezés üteméről kérdeztük meg Medra Jánost, a Szolnok me­gyei Beruházási Iroda igazgatóját. A MAHART szolnoki hajó­állomásának közlése szerint csütörtökön véget ért a ha­józási idény a Tiszán. Az utóbbi hetekben már csak Szolnok—Tiszabura közötti vonalon közlekedett a sze­mélyjárat- A kedvezőtlen idő­járás és a gyér érdeklődés miatt azonban itt is meg­szüntették a járatot, a hajó csütörtökön hagyta el utol­jára a szolnoki kikötőt­A hajózás viszonylag ko­rai megszüntetését elsősor­ban ‘a novemberi hideg in­dokolja- Csütörtökön már a fagypont közelébe süllyedt a víz hőmérséklete és megkez­dődött a befagyás előtti ká- sásodás­A héten be vontatják a ki­kötői és a rendőrségi ponto­nokat a tápéi telelőbe. A Ti­sza egész felső és középső szakaszáról Tokaj, Tiszapal- konya, Tiszafüred térségéből is Tápéra irányítják a kikö­tői berendezéseket­Az idén a beruházási iro­da 294 millió forint érték­ben 361 helyen, különböző beruházásoknál, képviselted magát. A közös gazdasá­gokban történő létesítmé­nyek és különböző felújítá­si munkák mellett igen je­lentős az az állami beruhá­zás, amit az iroda megvaló­sít. így például említésre méltó a 450 ágyas karcagi kórház, amely 120 millió forintos költséggel épül meg, s ebben az esztendő­ben 24 millió forintot fordí­tottak ennek megépítésére. De a szolnoki lakásépítése­ket is a beruházási iroda bonyolítja le. November végéig 243 lakást adnak at a megye székhelyén. 48 la­kást pedig Martfűn adtait át a közelmúltban. Az épít­kezés zömében befejeződött, csupán Szolnokon, a Ság- vári körúton vár még át­adásra az új bérház, ami­nek előreláthatólag műsza­ki átadására november 30- án kerül sor. Az említett lakások építése mellett me­gyénk városaiban 1966. évi átadásra az alábbi lakáso­kat építik meg: Kunszent- rpárionban 12, Jászberény­ben .l2, Karcagon 24 és Tiszafüreden 6 lakást. Igen jelentős a megye kó- zöp gazdaságaiban épülő beruházások értéke, hi­szen 126 millió forintra becsülhető. és összesed 290 .létesítményt . foglalmagá­ban. . Többek között 23 J te­hénistállót 34 millió forin­tos költséggel, összesen 2400 férőhellyel, 12 borjúneveiő istállót, 8 millió forintos költséggel. összesen 1450 férőhellyel, .11 . fiaztatót. mintegy 7 és fél millió fo­rintos költséggel, összesen 570« férőhellyel építenek meg a termelőszövetkeze­tékben. Jelentősnek mondható még az a tíz sertéshizlalda is, ami 6,1 millió forintból épült, s az a 41 gépszín, amit 12. millió forintos költ­séggel hoztak létre. A me­gye közös, gazdaságait se­gíti a 11,5 millió forintes költséggel megépített 4733 holdnyi ÖntőzŐteiep létre­hozása is. Értékes beruházást való­sítottak meg a zagyvarékasi Béke Tsz-ben, aholis há­rom millió forintos költség­gel egv 188 férőhelyes te- hénistállót építettek. A jász­teleki Tolbuchin Tsz-pen pedig két ’ 108 férőhelyes tehénistállót, a jász­apáti . Velemj Endre' Tsz- ben egy 108 férőhelyes te­hénistállót, egy 100 férőhe­lyes borjúnevelőt és egy törpevízművet hoztak lébe. Emellett villamosítás is tör­tént a közös.gazdaságban. A fentiekből kiderül, hogy a megye 'csaknem minden termelőszövetkezete része­sült. kísebb-nagyobb beru­házásban. Mint a beruházási iroda igazgatója elmondotta, eb­ben az évben gyorsabban haladták az építő vállala­tok a munkával, mint az előző esztendőben. A léte­sítmények átadásában ’e- ientős szerepe van áz ÉM. Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnak, mert éves tervét már befejezte — amit a beruházási -iroda megbízásából készített —es a jövő évi munkákra köt szerződést. .Dicséret illeti a Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz-t is. Sajnos, az ÉPSZER ered­ményesebb munkásságát az évközben tapasztalható munkaerő, és anyaghiány akadályozta. Félő, hogv ezért néhány létesítmény átadása áthúzódik a követ­kező évre. ... 4 Több. lasz a háztartási <jóp A centrifuga előnyei — Új típusú mosógépek Egységes szabványésati A villamos háztartási gépek és készülékek — mosógép, centrifuga, hű­tőszekrény, porszívó, pad­lókefélőgép, villanyboyler stb. — forgalma i960-tói —1964-ig, vagyis négy év alatt 83 százalékkal növe­kedett hazánkban. A hű­tőgépek, porszívók, cent­rifugák és villanyboylerek forgalma ugrásszerűen nőtt. mosógépből nagyjából azo­nos mennyiséget adtak el az üzletekben minden év­ben. A mosógép az a háztar­tási villamoskészülék. — amellyel a legnagyabb számban találkozhatunk a magyar háztartások­ban, a villanysütő és a villanyboyler áll a lista végén. Tegnap Tiszafüreden ülést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága. A második napirendi pont­ként Faragó Ernő, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője szá­molt be a járás termelőszö­vetkezeteiben tapasztalható állattenyésztési eredmé­nyekről, problémákról. Mint a beszámolóban el­mondotta, javulás észlelhe­tő, jobb az állattenyésztők munkája, nagyobb felelős­séggel és szaktudással lát­ják el munkakörüket a gon­dozók. Ez részben annak köszönhető, hogy a közös gazdaságok többségében he­lyesen alkalmazzák az anvagi ösztönzőket. Ma már kialakult a gondozói törzsgárda és a lelkiis­meretes tenyésztői mun­ka következtében egyre jobb eredményeket ér­nek el. Előrehaladás mutatkozik a tartási és takarmányozási viszonyokat illetően Is. — A háztartások gépesítése tulajdonképpen a vasaló­val kezdődött, amely az ország villamosítása óta a falvakban is mindenütt népszerűvé vált. Évente 200 ezer villanyvasalót értéke­sít a kereskedelem. A hűtőszekrények nép­szerűsége az utóbbi egy­két évben fokozódott, és a kereslet gyors növekedése arra mutat, hogy 1980-ra mindenütt hűtőszekrények­ben tárolják az élelmiszert. Falun i$ mind népszerűbb lesz a frizsider, olyannyira, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes fő- igazgatóságára érkező le­velekben 200 literes hűtő- szekrények gyártását kérik, mivel a falusi háztartások­ban több a tárolni való. Több helyen bevezették az itatásos borjúnevelést, az önetetők és önitatók hasz­nálatát. Az elmúlt években foko­zatosan nőtt az. állatállo­mány. Ezt bizonyítja töb­bek között a 100 hold szán­tóra jutó számosállatlét- szám. Mind a sertéstenyésztés­ben, mind pedig a baromfi- tenyésztésben a jövedelme­ző gazdálkodást megnehe­zíti az, hogy akadozik' a tápellátás, s ez komoly ká­rokat okoz, hiszen a szövetkezetek egy ré­szénél visszatértek a ha- gyomán-’o«- gazdasági ab­rak etetésére. Ennek következtében egy kilogramm hús gyarapodá­sához járási szinten 5,5—0 kilogramm abraktakar­mányt használnak fel. A második napirendi pontként a járási tanács végrehajtó bizottsága elfo­gadta a felvásárlásról szóló jelentést is. Az Ipar és kereskedelem a harmadik ötéves terv­ben tovább növeli a ház­tartási készülékek gyár­tását és forgalmát. Előreláthatólag különösen a hűtőgépek és centrifu­gák, valamint a kisebb háztartási készülékek for­galma növekszik majd. — Mosógépből a következő években — az eddigi ke­verőtárcsás rendszerűek mellett — fejlettebb típu­sok is az üzletekbe kerül­nek. Korszerűsítik a többi háztartási készüléket is, szerkezetileg ég formailag egyaránt. Van néhány készülék, amelyek hasznosságát a lakosság még nem ismer­te fel eléggé. Ilyen például a centrifuga, amely az igen fárasztó ruhafacsarástól kí­méli meg a mosást végző­ket. A centrifuga haszná­lata a ruha élettartamát i,s lényegesen meghosszab­bítja, mert a kézi facsa- rásnál a rostok szakadnak, roncsol ódnak, s emellett a centrifugából kisebb víz­tartalommal kerül ki a ruha, gyorsabban szárad. A belkereskedelem im­port úlián is igyekszik a készülékek iránti igénye­ket kielégíteni. A beho­zatal a választék bővíté­sét Is segíti. Az árucserénél azonban — a tapasztó latok szerint .— még problémát jelent, hogy a külföldi készülékek nem mindig felelnek meg a ha­zai szabványoknak életbiz- tonsági és minőséin köve­telményeknek. Fontos ten­nivaló tehát a hazai és ba­ráti országok szabványai­nak egyeztetése. illetve egységesítésük, hogy a szab­ványkülönbségek a jövő­ben ne nehezítsék bizonyos készülékek behozatalát. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium és az Országos Nőtanács azt tervezi: a lövőben közösen szerveznek háztartási készülék- és gépbemutatót, hogy a házi­asszonyok megismerked­hessenek azok szakszerű, gazdaságos ' és biztonságos kezelésével f Széles körben alkalmazzák az itatásos borjúnevelést Akadozik a tápellátás I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents