Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! [ a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XVI. évfolyam, 278. szám. Ara 50 illlór 1965. november 25., csütörtök. Kikeltek a téli naposcsibék—Januárban megkezdik a primőr-baromfi feldolgozását Törökszentmiklóson — Részhitelt ad a baromfiipari vállalat Gigantikus alkotás lesz a Tisza II. Vízlépcső Erőmű, rísfároló, duzzasztó hajózsilip épül Ahádsxalóknál — Tiszaburán tál is hajózható lesz a folyó — Megváltozik a Jászság és a Kunság arculata Szerdán a Magyar Sajtó Házában tájékoztatták a lapok képviselőit a dunai és a tiszai tavaszi ár vé­dekezési munkálatairól, va­lamint a kormány árvédel­mi építkezési programjáról Dégen Imre, az országos vízügyi főigazgató jelen­tette be, milyen nagysza­bású árvízvédelmi építke­zés kezdődik a harmadik ötéves tervben az ország­ban. Természetesen a leg­nagyobb munkálatok a Du­na mentén lesznek, de me­gyénket is érinti e prog­ramnak az a része, amely szerint a harmadik ötéves tervben befejezik a Zagyva fa a Tama ármentesítését Dégen Imre ismertette a megjelent újságírók előtt a Második Tiszai Vízlép­cső beruházási programját. Gigantikus alkotás lesz a Tisza n.l A mű hazánk minden eddiginél nagyobb víziépítkezése lesz. Méretei­re jellemző, hogy vizéből 520 ezer holdon — szinte az egész Jászságból és a Nagykunságból — száműz­hető lesz -z aszály. Ezen­kívül még 20 ezer holdas halastó vízszükségletét is fedezi majd, valamint a Tisza középső szakasza mellé települő iparnak és a lakosságnak ad vizet. A hatalmas építkezés 1967-ben kezdődik Abád- szalók és Kisköre között. Három szakaszban építik meg, de már 1973-ig elké­szül a duzzasztó, a hajó­zsilip. a tárolómedence, a Nagykunsági és a Jászsági Főcsatorna kezdeti szaka­sza. Már az első szakasz cégén 120 ezer holdat ön­tözhetünk a Tisza II. vizé­ből. Abádszalók és Kisköre fölött hajózsilip, hullámtéri duzzasztó, víztároló, meder­duzzasztó és vízierőtelep is létesül. Hat és félméte­res átlagos vízszintesést érnek el Abádszalóknál. s így a 28 megawattos tel­jesítményű vízierőmű éven­te 120 millió kilowattóra energiát termel. A duzzasz­tás által meghosszabbodik a Tisza hajózható szaka­sza, Tiszaburától még mint­egy 120 kilométerrel fel­jebb, egészen Tiszalökig. A mesterséges tó felülete négyszerese a velencei tó­nak, s egyötöde a Balaton­nak. Mellette üdülő és sporttelepek létesítésére nyílik lehetőség. Nagy fej­lődés vár az alföldi Bala­ton mentén lévő községek­re, elsősorban Tiszafüredre, Abádszalókra, Kiskörére. A Második Tiszai Víz­lépcső összefüggő rendszert alkot majd a tiszalöki ön­tözőrendszerrel és a Körö­sök vízrendszerével. így a Tisza magyarországi szaka­szán lehetségessé válik a vízhozam szabályozása. — Egyébként az öntözőrend­szer egész területére szö­vetkezetenként, állami gaz­daságonként, üzemenként elkészülnek az öntözési ter­vek, s ennek alapján fej­lett öntözéses gazdálkodást alakítanak ki. A Baromfiipari Országos Válllalat törökszentmiklósi gyáregyeségében még javá­ban tart a főszezon — a hízott liba és pulyka fel­dolgozása —, az üzem ter­meltetői azonban már a jövő évi termelés előkészí­tésén fáradoznak. Felkere­sik a termelőszövetkezetek vezetőit és megkötik az 1966. évi termelési szerző­déseket. Most elsősorban a téli csirke nevelését szor­galmazzák a termelőszövet­kezetekben. — Vállalatunknak létkér­dés, hogy januártól kezdve folyamatosan üzemelhes­sünk — mondja Nagy Jó­zsef, a termeltetési osztály vezetője. Az a célunk, hogy lehetőleg minden fűt­hető baromfiólat kihasznál­janak a termelőszövetkeze­tekben. Tavaly novemberben és decemberben 188 ezer le­szerződött naposcsirkét he­lyeztek ki a termelőszövet­kezetekbe felnevelésre, az idén 220 ezernél tartanak. Januárban ugyanennyi csir­két szeretnének átadni a sző vetkezetekn ek. A szolnoki baromfikelte­tő állomás november 12-én szállította az első pihés jó­szágokat. Szabó Sándomé agrármérnöktől megtudtuk, hogy az alattyáni Új Élet Tsz 7 ezer, a jászszentand- rási Haladás 3 ezer, a ti- szaföldvári Szabad Nép 6 ezer csirkét vett dt. A tisza- gyendai Lenin Tsz-nek 10 ezer, a jászapáti Velemi Tsz-nek a napokban 14 ezer naposbaromfit adnak át, A leszerződött primőr- baromfi nevelés előnyös a közös gazdaságoknak. A le­szerződött naposcsirkét 3 forintért — a kereskedelmi árnál 1.50 forinttal olcsób­ban — adják a közös gaz­daságoknak. Az átadáskor 2 forinttal magasabb átvé­teli árat kapnak érte. Az 1.2 kilós átlagsúlyú csirké­kért a nagyüzemi felárral, kilónként 26 forintot fizet a vállalat. A bábolnai húshibrid csirke 9 hét alatt 1,3—1,4 kilogrammra növekszik, s egy kiló húst 3 kiló takar, mányból állít elő. A Palo­tást Állami Gazdaságban még ennél is jobb ered­ményt érnek el. A hagyo­mányos fajta csak 11—’2 hét alatt növekszik 1,1 — 1.2 kilóra, ráadásul jóval több takarmánnyal. Több tsz-ben idegenked­nek a téli baromfitartástól, helyenként a fűthető helyi­ségeiket sem használják ki. Takarmányhiányra és egyéb okokra hivatkoznak. Ezeket csak részben lehet elfogad­ni. Végeredményben a szö­vetkezeti tagoknak szemé­lyes érdekük, hogy a gyor­san megtérülő baromfitar­tással télen is foglalkozza­nak és használják ki férő­helyeiket. Néhány közös gazdaság májusban pulykát és libát akar fogadni. A férőhely kihasználása és a gazdasá­gosság szempontjából ezek a tsz-ek is helyesen teszik, ha addig egy csapat csirkét is felnevelnek. Űj vonás a termelőszö­vetkezetek és a termeltető vállalat kapcsolatában, hogy a baromfi, férőhelyek építé­sére a vállalat részhitelt ad a tsz-eknek. A gyáregység szakemberei szorgalmazzák hogy a kihasználatlan do­hánypajtákat, juhhodályo­kat és egyéb épületeket alakítsanak át baromfitar­tás céljára. Ha a szövetkezetek vál. lalják, hogy az eddiginél több baromfit nevelnek, le­szerződik azt a vállalattal, s az átalakítandó épületben öt évig baromfit nevelnek, a baromfiipari vállalat rész­hitelt ad a szövetkezetnek. Ebbői gépi berendezéseket — fűtő, önetető, önitatót — lehet vásárolni. Előnyös a hiteltörlesztés rendszere is. A tsz-ek által leszállított baromfi minden kilogrammja után egy-egy forintot von le a vállalat. A termeltetési osztály szak­emberei már több közös gazdaság vezetőjével iár- gyaltak a részhitel-nyújtás feltételeiről. A mezőtúri tij Reménység Tsz például a dohánypajtát baromfiól’á alakítja át a vállalat segífa- ségéveh Márkus Imre, aki nyolc éve dolgozik a karcagi üveghutában, ügyes kézzel, valóban mesterien bánik az izzó üveggel Angolna és fehér-amúr a halászlében Különleges hal-ivadékot telepítettek a Holt-Tiszába A Középtiszavidék mintegy hat és fél­ezer katasztrális hold kiterjedésű vizein szinte „nemzetközi” haltenyészeteket ala­kít ki a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz. Az élő Tiszában, a holt-ágakban és egyéb víztárolókban eddig csak a hazánk­ban közismert halfajtákat, a pontyot, har­csát, keszeget, süllőt, márnát és csukát te­nyésztették Az idén azonban megkezd­ték nálunk eddig ismeretlen halfaiták te­lepítését is. Megérkezett az első import ivadékszállítmány a tsz telelőjébe. A fe­hér amur ivadék őshazája az Amur folyó és mellékágai, s a Szovjetunióból vásárol­ták. A fehér amur a növényevő halak csa­ládjába tartozik, külseje és húsának íze a pontyéra hasonlít. Tenyésztése rendkívül gazdaságos, s miután vízinövényekkel táp­lálkozik, . a húsa is soványabb. Speciális tartálykocsikban kétszázezer darab angolna ivadék is érkezik a tsz cí­mére. A mexikói vizekben őshonos angol­nát ezúttal Olaszországból hozzák közvet­lenül az alcsiszigeti és a cibakházi tiszai holtágakba. A következő években már angolna és a fehér amur is ízesíti a tiszai halásziét Több segítséget adjon megyénk mezőgazdaságának a tudomány d Soós Gábor miniszterhelyettes részvételére! tartották meg a tudomáry és mezőgazdaság olvasó-ankétját Tegnap délelőtt Szolno­kon a TIT klubhelyiségé­ben igen értékes olvasó— szerkesztői ankétra került sor. A rendezvényen a Tu­domány és Mezőgazdaság című kéthavonként meg­jelenő szakfolyóirat szer­kesztő bizottságának tag­jai ismertették a megje­lent olvasók előtt elképze­lésüket, a szerkesztési problémákat és a jövő év­ben közlendő szakcikkeket. Mint elmondották, ez a fiatal s népszerű folyóirat az igényeket magas nívón igyekszik kielégíteni. Kü­lönösen nagy visszhangot keltett a legutóbbi szám, amely részletesen, beható­an foglalkozott a mezőgaz­dasági szállításokkal. Hor­váth Lajos főszerkesztő az 1966. évi programot is is­mertette. A hozzászólásokat Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg. Elmondotta, hogy a lapban jobban és bátrab­ban kellene egynéhány idő­szerű dolgot tisztázni. So­kat segítene a megye me­zőgazdaságának például, ha a talaierőgazdálkodáshoz megfelelő szakmai irány- mutatást kapnának. Feltét­lenül foglalkoznia kellene már most a folyóiratnak a harmadik ötéves terv me­zőgazdasági feladataival, hogy az irányító szerveknél és a különböző gazdasá­gokban dolgozó mezőgaz­dasági szakemberek felké­szülhessenek a tennivalók­ra. Bereczki Lajos, a megyei pártbizottság mezőgazdasá­gi osztályának vezetője fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy több olyan szakem­bert is meghívhattak volna, akik a termelésben dolgoz­nak és rendszeres olvasói a lapnak. Rendkívül sokai szolgálhatna a Tudomány és Mezőgazdaság megyénk gazdasági életének, ha a szikes talajok hasznosításá­val, a vízgazdálkodással és nem utolsósorban a mező- gazdasági gépjavítással foglalkozna részletesebben az elkövetkezendő időkben. Említette, hogy hasznos azért is a fiatai lap mun­kássága, mert az egyete­mekről kikerült fiatal ag­rár-szakemberek a gyakor­lati munkába, a termelésbe való bekapcsolódás után gyakran elszakadnak a tu­domány legújabb eredmé­nyeitől. A hozzászólók elmondot­ták, hogy jó tapasztalato­kat ad a lap és olvasmá­nyos. Felvetették többen, ne csak a termelési oldalá­ról mutassanak be egy-egy témát, hanem a felvásárlás és értékesítés oldaláról is. Dr. Soós Gábor, a föld­művelésügyi miniszterhe­lyettes méltatta, miért jött létre ez a folyóirat, s mi­lyen szerepet tölt be a me­zőgazdaság fejlesztésében. Elvárjuk a laptól, hogy a közölt témák hosszabb távlatokra is időszerűek legyenek és segítséget ad­janak a jövőben is — mon­dotta.

Next

/
Thumbnails
Contents