Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-24 / 277. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZÓLNÉK MEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 277. szám. Ara 50 fillér 1966. november ti, szerda. Egyre többen vesznek részt az államigazgatási munkában Ülésezett a megyei tanáé« végrehajtó bizottsága Tegnap! ülésén többek között arról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogyan sikerült az államigazgatási munka társadalmasítása Az igaz­gatási osztály tartalmas jelentése jó alapot adott a vitához. A jelentés megál­lapította, hogy az utóbbi időben éppen a társadalmi erők bevo­násával, a tanácstagok és állandó bizottságok, s ezen keresztül a tanács, mint testület tevékenysé­ge megjavult, felélénkült. A nem tanács­tag aktívák ezrei ismerked­tek meg az államigazgatás­sal, az ügyintézéssel. A társadalmi közremű­ködés kedvezően hat a hivatali apparátus munká­jára is. Megkönnyíti egy- egy ügy hátterének feltá­rását, a tények tisztázását, olyan esetekben, amelyek­ben az emberiesség, mél­tányosság fokozottan befo­lyásolja a döntést. Pozitív vonás az is, hogy meggyor­sult az ügyintézés, a ható­sági ügyek nagy százalékát (67) 15 napon belül elintéz­ték, A fellebbezések csökke­néséhez is bozzájárult a társadalmi befolyás, va­lamint a hivatali appa­rátus műveltségének, szakképzettségének növe­kedése. Míg 1963-ban 15, 1964-ben 12, 1965-ben már csak 8 százalékát fellebbezték meg az ügyekben hozott hatá­rozatoknak. A ' társadalmi tevékeny­ség célszerűségét, létjogo­sultságát a gyakorlat bizo­nyítja. A további feladat: a társadalmi aktívák bevo­nása az intézkedések meg­valósításába. S annak biz­tosítása, hogy ne hivatali jelleggel, hanem valóban társadalmi munkában mi­nél több ember vegyen részt az államigazgatásban. Ezért sokat tehetnek a tanácsapparátus dolgozói is, ha az ügyfelekkel em­berséges, baráti és közvet­len kapcsolatot teremtenek. Már eddig is volt példa ar­A SZOVJET PIOXÍROK HÚSAPJA November a szovjet pio­nírok hónapja. A magyar pajtások igyekeznek ez idő alatt minél több hasznos ismeretet gyűjteni a szov­jet úttörők munkájáról. A pionírok hónapja kere­tében két alkalommal ren­deztek a szolnoki Üttörő- házban vetélkedőt „ki tud többet a szovjet pionírok­ról?” címmel. — November 14-én, vasárnap kiállítást rendeztek a szovjet pajtá­sok alkotásaiból. Szovjet és magyar úttörők, komszo- molisták és kiszesek talál­koztak ez alkalommal az Űttörőházban. A szovjet pionírok hó­napjának ünnepélyes zárá­sára november 28-án dél­után 3 órakor kerül sor. — Ekkor az Üttörő és Kisdo­bos Színház műsorán a szovjet pajtások dalai, ver­sei szerepelnek, a szolnoki úttörő őrsök és szólisták •Leadásában ra, hogy az ügyfelekből társadalmi aktívák lettek, akiknek véleményére, mun. kájára egy-egy döntésnél számíthatnak a tanácsiak A végrehajtó bizottság köszönetét, elismerését fe­jezte ki a társadalmi aktí­váknak — s úgy döntött, hogy a legközelebbi tanács­ülés elé javaslatot terjesz­tenek, miszerint a „társa­dalmi munkáért” kitünte­tést a tanácsapparátus munkáját segítő társadal­mi aktivisták is megkap­ják. Tanácsolta a végrehaj­tó bizottság, hogy a társadalmi aktivistákat községi, esetleg járási szinten időközönként hív­ják össze, ismertessék velük a legfontosabb jog­szabályokat, rendeleteket. Ez a módszer az állandó bizottságok munkájánál gyakorlat és igen ered­ményes. — A másik napirendi pont — a megyei tanács szakosztályainak együttmű­ködése — lényegében az előbbiekhez kapcsolódik, mivél a tanácsi munka színvonalának emelése, a társadalmasítás és a szak- igazgatási szervek, szakosz­tályok együttműködésével érhető el. Ezután a vég­rehajtó bizottság meghall­gatta dr. Polónyi Szűcs La­jos vb-elnökhelyettes szó­beli tájékoztatóját arról, hogy tíz hónap alatt mi va­lósult meg az éves beruhá­zási tervből, s a helyi ipari vállalatok hol tartanak a tervteljesítéssel. Majd kü­lönböző előterjesztéseket vitatott meg a vb-ülés. A kunszentmártoni Fatőm egcikk- és Játékáru Ktsz- ben Kuruc Károly üzemi lakatos, a ktsz dolgozója vállfakampó fejezőgépet készített. A gép hat ember munkáját végzi el és évi megtakarítása kb. ötven­ezer forint. — Képünkön Katona Bálint gépkezelő az új géppel látható. Hím nappal lett „ jobb* a Patyolat A szolnoki Patyolat Vál­lalat az elmúlt időben a fehérnemű kivételével 45 napi határidőre vállalt tisz­títást és festést. Azért fe­küdt a tisztításra váró ru­ha a vállalat raktárában hetekig, mert a régi kazán­ház már nem tudta meg­felelően ellátni gőzzel a gépeket s az új csak ősszel kezdett üzemelni. A felgyűlt rengeteg szennyest november 24-ével sikerült annyira leapasz­tani a Patyolat szolnoki üzemében, hogy 25-től 25 napra tudják faragni a vállalási időt. Húsz nappal rövidült a tisztítandó ruhák „átfutási” ideje, s ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy nemrégen négy nagytelje­sítményű gépet helyeztek üzembe. A vállalat vezetői­nek s a dolgozóknak az a véleménye, hogy később a három hétnél nagyobb je­lenlegi vállalási határidőt még tovább lehet csökken­teni Darvas József az írószövetség elnöke nyitotta meg a szolnoki művészeti előadássorozat első rendezvényét Nagy érdeklődésre szá­mot tartó komplex művé­szeti sorozatot indított Szolnokon a Ságvári Endre Megyei Művelődési Ház. — Az irodalmi, képzőművé­szeti és zenei kérdéseket feldolgozó előadásokra ne­ves költőket, írókat, zene- és előadóművészeket hívnak meg. Az esteken minden alkalommal képzőművészeti kiállítást nyitnak meg. A szolnoki közönség Tamás Ervin Munkácsy-díjas, Meggyes László, Kondor Béla Munkácsy-díjas, Holló László Kossuth-díjas festő­művészek és Simon Ferenc szobrászművész alkotásait láthatja a kiállításokon. A sorozatot a megyei művelődési ház a szolnoki szocialista brigádoknak ajánlja, amely hasznosan egészíti ki kulturális válla­lásaikat. A bútor-, a cukor-, a papírgyár, a vegyiműveit, a járműjavító és a többi üzemek dolgozói több mint ötszáz bérletet vásároltak meg. A művészeti sorozat első estjére hétfőn este, fél hét­kor került sor Szolnokon Mindenütt otthon címmel. (Az előadás mottójául Váci Mihály Mindenütt otthon című verse szolgált.) Az író-olvasó találkozók­nak hagyományai vannak már megyénkben is, az ide látogató íróknak, költőknek mindig szívesen tapsolt a szolnoki közönség az el­múlt esztendőkben. Ezt a találkozót is méltán előzte meg nagy várakozás, hi­szen a műsort irodalmi és művészeti életünk jelen­tős egyéniségei fémjelezték: Darvas József kétszeres Kossuth-díjas író, Zelk Zol­tán Kossuth-díjas költő, Cseres Tibor József Attila- díjas író, Czine Mihály iro­dalomtörténész, Petri Endre Liszt-díjas . zongoraművész. Tamás Ervin Munkácsy- díjas festőművész, Besse­nyei Ferenc Kossuth-díjas és Bodor Tibor Jászai-díjas színművészek (Váci Mihály Kossuth-díjas költő Szov­jetunió-beli utazása miatt lemondta a meghívást). A zsúfolásig megtelt Ság­vári Endre művelődési ház nagytermében Sági Pál, az SZMT kulturális osztályá­nak vezetője köszöntötte a vendégeket, majd Kaposvári Gyula, a Damjanich Mú­zeum igazgatója nyitotta meg Tamás Ervin Munká­csy-díjas festőművész igen gazdag változatos anyagú kiállítását. Ezek után Darvas József, az írószövetség elnöke meg­nyitójában méltatta a Ság­vári Endre művelődési ház­nak ezt a rokonszenves válT lalkozását, amelyben az iro­dalom mellett helyet kap­nak a társművészetek is: a zene, a képzőművészet, a színművészet. A részt­vevő írókat, költőket Czine Mihály mutatta be a kö­zönségnek, majd maguk az alkotók és alkotásaik szó­laltak meg. Megszűnik a pangó víz, mocsaras rész Tizennégy község vadvizeit vezetik el Jövőre A várostervező intézeti együttműködve a megyei, járási és városi tanácsok­kal megkezdte Szolnok megye 20 éves településhá­lózat fejlesztési tervének elkészítését. A felmérések szerint az alacsonyabban fekvő városok és községek belterületén még sok pan­gó víz, mocsaras terület található* amely rontja a települések kül­ső képét, tekintélyes nagyságú területet tesz hasznavehetetlenné, — egészségtelen s a lakóépületekben, utak­ban is kárt tesz. A megyei tanács intéz­kedésére a település fej­lesztési tervek végrehajtá­sát megelőzően „hadat üzennek” a belterületeken található vadvizeknek. Az idén egy és negyedmillió forintos költséggel tizenöt községben építettek vízel­vezető árkokat, ideiglenes vagy állandó jellegű tá­rolókat. A jövő évben négy mil­lió forint felhasználásá­val újabb tizenrtégy köz­ség vadvizeit vezetik el a folyókba vagy külterü­leti tárolókba. Jövőre hozzáfognak Szol­nok belső vízrendezéséhez Is. Erre a célra félmillió forintot biztosítottak. — A program szerint 1975-re a megye hét városában és hetvenhárom községében befejezik a belterületi víz­rendezést. Kiállítás, filmvetítés, ifjúsági találkozók Kongresszusra készülnek az MSZBT aktívái Kedden délelőtt összeült az MSZBT megyei intéző bizottsága a Hazafias Nép­front megyei irodájának klubhelyiségében. Német István tájékoztatta a bizott­ságot arról, hogy a Haza­fias Népfronttal való szo­ros kapcsolat megteremtése óta sokkal több emberhez jutnak el a baráti társaság aktívái. A tájékoztatás után Né­meth István ismertette az 1966 januárjában sorrake- rülő MSZBT kongresszus megyei előkészítésének programját. Az előkészítő program­ban szerepel például eey tíz tablóból álló kiállítás bemutatása, a magyar és szovjet nép barátsága tör­ténetének alakulásáról. Ezt a kiállítást a megyei kon­ferencia után a megye több városába, falujába eljuttat­ják. December 21-én ünnep­ségre, baráti beszélgetésre hívják össze a baráti tár­saság aranykoszorús jel­vénnyel kitüntetett aktí­váit. Több magyar—szovjet baráti találkozót tartanak. Úttörőcsapatok szovjet ka­tonákat hívnak, s kémek meg, hogy szóljanak éle­tükről, élményeikről. Sok helyen szovjet filmeket ve­títenek, ifjúsági találkozó­kat tartanak. A kongresszust előkészí­tő megyei konferenciát de­cember 8-án tartják, ahol a közel kétszáz résztvevő előtt az elnökség beszámol a III. kongresszus óta el­telt időszakban végzett munkáról, s a várható fel­adatokról. Ugyanakkor választják meg az MSZBT negyvenát- tagú megyei elnökségét, va­lamint a kongresszus tizen­három küldöttét. Ez alka­lommal aranykoszorús jel­vényt adnak át a társaság legrégebbi aktíváinak. Fokozódik a hideg, de ma már kevesebb lesz a havazás Hétfőn este, illetve kedd­re virradó éjszaka, ország­szerte havazások, illetve esőzések kezdődtek. A ma­gasabb hegyekből kedden reggel 10—15 centiméteres, a Szabadsághegyről 15, a Galyatetőről 20, a Kékes­tetőről 10 centiméteres sportolásra alkalmas réte­get jelentettek. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán tájékoztatásul közöl­ték, hogy a Dunántúl északnyugati tájain, vala­mint az északkeleti me­gyékben kedden 60—70 ki­lométeres óránkénti sebes­ségű széllökéseket észlel­tek. A Dunántúlon az erős szél sokhelyütt torlaszokat emelt a friss hóból. Közép- Európában a következő idő­szakban a keddinél szára­zabb és hidegebb időre kell számítani. Szerdára a jelek szerint felszakadozik a fel­hőzet, kevesebb lesz a ha­vazás. Élénk, helyenként erős, a Dunántúlon és az északkeleti országrészeken időnként viharos erejű szél­re van kilátás, hófúvások­ra még szerdán is kell számítanunk. A hideg idő egyelőre tovább tart. — A szerda reggeli minimumok mínusz 4—mínusz 9, a szerdai maximumok 0— mínusz 5 fok között ala­kulnak ki. 2S0 000 tonna homok, salak a% országutak szórására A KPM Közúti Főigaz­gatósága 250 000 tonna szó­róanyagot szerzett be tél­időre, aminek a zöme már november elejére a tároló- helyekre került. Megszervezte, hogy 4560 kilométer hosszú forgalma­sabb útvonalon őrszolgála­tot tartsanak fenn, erre a célra 183 teherautó áll ren­delkezésre. Egy-egy kocsi — átlagosan — 25 kilo­méter hosszú útszakaszt szór. Egy-egy kocsirako­mányra való anyag — a síkosságtól függően — 4—5 kilométer útvonal hintésére elegendő. A 183 őrjárati kocsin kívül még 122 teherautó dolgozik az ország külön­böző részén, elsősorban a kanyarok, emelkedők, hidak szórásán. A szórásnál a KPM Közúti Főigazgatóság 1220 munkást foglalkoztat. A MÁV főmenetirányító szolgálatán elmondották, hogy a vasútakon nincs hóakadály, az erős szél azonban könnyen torlaszo­kat emelhet. A nehézkes váltóállítás miatt kisebb- nagyobb késések előfordul­nak. A MÁV megtette a szükséges intézkedéseket esetleges hóakadályok gyors áttörésére.

Next

/
Thumbnails
Contents